Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Azok a boldog szép napok: `4 óra munka, 12 óra pihenés´

Látva az utóbbi hetek növekvő elégedetlenségét, talán a tiszta beszéd a több és még több munkáról célravezetőbbnek bizonyult volna 2010. április 11-e előtt.

Melós nap vár kedden az országgyűlési képviselőkre, az MTI híre szerint akár tízórás (!) vitakerettel tárgyalhatják azt a Fideszes alkotmánymódosító javaslatot, mely a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését tenné lehetővé. (Mégis gyaníthatóan a többség azt szeretné, hogy bárcsak most se dolgoznának honatyáink.)

Nem szeretnék most bővebben belemenni, hogy jár-e XY rendőrnek 45 évesen nyugdíj - amúgy szerintem nem -, szóljunk inkább arról, hogy az utóbbi időben számos kormánypárti erőfeszítés kimondva-kimondatlanul több és még több munkát követel tőlünk.

Személy szerint nekem sok problémám nincs ezzel, sőt, Orbán Viktor akkor volt számomra szimpatikus politikus, amikor anno a 2000-es évek elején arról nyilatkozott nyíltan, hogy nekünk nincsen amerikai pénzes nagybácsink, s magunktól kell egyről a kettőre jutnunk.

Meg kell(ene) ugyanis érteni végre, hogy a gesztenyét mindenkinek a saját gondos, két kezével szükséges kikaparni. Merthogy piacgazdasági versenyben valóban csak így mászhatunk ki a gödörből - legyen szó egyéni sorsokról, családokról vagy az egész magyar társadalom.

Akár véget is érhetne itt kis publicisztikánk a 21. századi munka világáról, de azért arra szintén vesztegessünk pár szót, hogy mégis mi baja lehet az embereknek a több és még több munkával?

Nos, azt hiszem, nem tévedek túlságosan nagyot azzal, ha azt írom: a 2010-es választások előtt - úgy durván 8 évről beszélünk - mintha nem erről szólt volna a Fidesz kommunikációja.

Közvetlenül a választások előtt például a nagy büdös semmi került terítékre - a zsigeri gyurcsányozást és csodavárást leszámítva persze -, meg az, hogy a társadalom egyetlen rétegét se sértsék meg kezdve az óvónőktől a rendőrökön át a tűzoltókig.

Látva az utóbbi hetek demonstrációit, növekvő elégedetlenségét, talán a tiszta beszéd a több és még több munkáról célravezetőbbnek bizonyult volna 2010. április 11-e előtt.

Olvasóink írták

34 hozzászólás
12
  • 34. Valaki 2011. június 02. 14:19
    „Balazska, ha egyszer munkára adnád a buksidat, nem írnál ilyen sok butaságot! :)))”
  • 33. öröksoproni 2011. május 25. 11:30
    „A munkával senkinek nincs problémája. De azzal igen, hogy megint és újra mi fizetjük meg a lopások, az ész nélküli kormányzások árát, legyen szó bármelyik kormányzati ciklusról. Naponta derül fény több százmilliós, néha milliárdos nagyságrendű adócsalásra, lopásra - ne menjen egyik se börtönbe, azt is csak én fizetem -, kapjon vagyonosodási vizsgálatot az egész kedves tág család, baráti kör, cégtulajdonosi kör és fizessék vissza a pénzt. Mindjárt beljebb vagyunk és nem kell annyi megszorítás.”
  • 32. kisember1 2011. május 19. 13:43
    „Amíg az ember lányának és finak nincs családja, simán bevállal akár ingyé is pluszmunkát. Ugyanis nem kell futni folyamatosan és szükség van pénzre is, de azért nem pénznyelő egyedül. Mikor 1-2-3-5 gyermekről gondoskodnia szükséges, akkor már igenis minden túlóráért szeretné azt a nyanvadt, tisztességes túlórapótlékkal növelt összeget.
    Vagy nem?
    Persze arról nem is beszélve, hogy 10 órát lehet max. egy gyermek oviban, suliban, bölcsiben a törvény szerint, heti 5 napban. Ha azt várjuk el, hogy ennél többet dolgozzunk, akkor biztosítani kell a feltételek is minden téren.
    Na persze ilyenkor jönnek a nemcsaládosok, hogy milyen rohadt jó a családosoknak. Hááát igen, marha jó, mikor pont annyival csökkentették számos munkahelyen a családosok bérét, amivel az állam növelte. Úgyhogy egy dolgot elértek, már mindenki utál mindenkit, ráadásul alaptalanul.
    Vegyék el a magas műszakpótlékot? Magasat? Hááát itt Győrben jó sok embert érint, gyanítom minden családot. Példaként egy közepesen fizetett szakmunkás egy éjszakára pótlékként nettó 2-3000 Ft ot kap. Ebből kell megoldania, hogy másnap mosott kutyakaki legyen, háromhetente. Egy héttel előtte és utána már ne tudjon aludni. Jól lecsesszék a munkahelyén, hogy miért nem olyan termelékeny, mint a kétműszakos kollégája. és 3 év alatti kisgyermekét+feleségét naponta dobja ki az utcára, hogy tudjon pihenni kicsi panelból. Hááát eddig is alulfizetett volt a műszakpótlék, de ezt még csökkenteni, hát hova? Ráadásul, ha egyvalaki már műszakozik, más a családból már nem tud....
    A fizetett szabadságot csökkentsük le, háááát kinek kell gratulálni?
    A kevés jövedelemmel rendelkezők az adójóváírás kivezetése végett még kevesebbet kapjanak, remek.
    Mi megpróbáltuk a változást pozitívan szemlélni, de most már kezd gyomorforgató lenni a helyzet.
    Előbb-utóbb, bárki lesz "hatalmon" kapát-kaszát ragad a nép.”
  • 31. drKotász 2011. május 18. 13:42
    „Miért nem a fizetés emelés miatt tüntetettek eddig , miért akar mindegyik nyugdíjba menni és utána dolgozni??”
  • 30. SPS 2011. május 18. 11:35
    „Lázár János
    Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
    Védelmi Kabinet vezetőjének 2006. december 14-i nyilatkozata.
    forrás: fidesz.hu

    http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=69546”
  • 29. Sagittarius 2011. május 18. 10:13
    „Néhányan hihetetlen "aranyosak" vagytok fegyvereseim. Mit vártok a néptől, empátiát?? 2006-ban majd beleszakadtatok a nép iránti együttérzésbe. Akkor nem tüntettetek, és hőzöngtetek, hanem lőttetek, és ütöttetek! Hogy tudjátok, a "Még kér a nép, most adjatok neki!" vers sorok nem gumibotra és lövedékre értendők! Nem tudta ezt gyurcsány sem, de szemlátomást még ma sem érti!
    Ti még időben próbáljatok tanúlni a további sorokból: "Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?" !!!!!

    Ezt pedig küldöm empatikus szeretettel:
    "Látjátok ezt a táncot?
    Halljátok e zenét?
    Akik még nem tudtátok,
    Most megtanulhatjátok,
    Hogyan mulat a nép."”
  • 28. dsj 2011. május 18. 09:45
    „A cikkben leírt majd minden szó színtiszta igazság. Csak hát színtiszta igazsággal még nem nyertek választást Magyarországon, talán máshol sem. Igen sajnálatos, hogy az emberiség hülyítésre van berendezkedve, s mikor jön a ráébredés, újabb hülyéskedések sora következik. Szomorú vagyok, tényleg.”
  • 27. mesildiko 2011. május 18. 09:42
    „A hozzászólásomkor gondoltam erre is, így nem is boncolgattam ezt a témát. Természetesen dolgozhatnának. Sajnos megtapasztaltam a közelmúltban, mit jelent munkanélkülinek lenni, mennyien vagyunk, és milyen nehéz az intenzív munkakeresés ellenére munkahelyet találni. Valami más megoldás kellene, nem az utcára küldeni ezeket az embereket, hogy generálják a munkanélküliséget.”
  • 26. Sagittarius 2011. május 18. 09:27
    „No kedves fegyvereseim! Ne hogy már ti párezren határozzátok meg a másik kilencmillióakárhányezernek, hogy amiért a saját védelmünkre felállított, felesketett, saját magunk által fizetett testület milyen kondíciókkal működjön!!
    Amúgy pedig rohadtul elrúgtátok a focit 2006-ban, mikor szemeket lőttetek ki, vertetek és aláztatok meg tisztességes embereket, tapostátok a Magyar zászlót, ...stb. Még is mit vártok a néptől?? - imádást???-szeretetet?? -együttérzést??? Amennyit ti adtatok!!! Mindenki azt kapja amit megérdemel alapon jutalmatokat rezzenéstelen képpel viseljétek MOST!”
  • 25. vigaszsag 2011. május 18. 08:10
    „mesildiko: ha jelenleg a nem kevés nyugdíjra futja, akkor ugyanazért bérként dolgozhatnának is, nem? Számomra ők most nagyon jól fizetett fiktív munkanélküliek. Ekkora pénzpazarlásnál ezek is csak magukra gondolnak. Azért egyik sem lázadozott, hogy körzeti megbízottként, a hozzá tartozó 10-15 településből hetente egy helyre tud csak kimenni, mert nincs benzinre lóvé. Persze, azért, hogy dolgozniuk kelljen egyik sem szervez tüntetést!

    Az önkormányzaton a szociális iroda, vagy az oknyomozó újságírás (ahol még van ilyen) is veszélyes munkakör, ott dolgozhatnak 65-67 éves korig...

    Derrick után is van élet, Bruce Willice is jól nyomja még 40 felett :-)”
  • 24. mesildiko 2011. május 17. 23:39
    „Lehet mondani, nem jár a nyugdíj 40-50 éves embereknek / bár megszerzett jogokat szerintem nem illik elvenni/. Egy kérdés azért felmerül bennem. Hol fognak ők dolgozni? Szerintem növelik a munkanélküliek amúgy sem kis táborát.”
  • 23. Dr.Lang 2011. május 17. 23:03
    „Derrick is joval 60 felett nyomozott :-)
    45 eves rendor ne menjen mar nyugdijba.”
  • 22. Dr.Lang 2011. május 17. 23:01
    „Az Orban kormanyt meg lehet tapsolni, plane ha megnezzuk a gorog 140%-os adossag/GDP aranyt, vagy a portugal 120%-osat. Lesz ez meg jobb is. Raadasul jo, hogy elzavartuk az IMF-et, mert meg minket is seggbe izelt volna a Kahn ;-)”
  • 21. miracle 2011. május 17. 22:33
    „Nem kell ehhez még a tanulmányi szabi esete sem.
    Most úgy mégis a rendőrök 99%- ((nyomozó, közlekedési, 5 millió adminisztrátor stb) mitől fárad el annyira? A maradék 1%-ra meg igaz, hogy ha már lövöldözni, üldözni vagy akár futni kellett, az már bekerül a hírekbe. Na ilyen van vagy 100 db egy évben, fejenként esik vagy 3 évenként 1 db.
    X foglalkozásokkal kivételezés = Y foglalkozásokat lenézzük, mert utóbbiakat fél lábon állva, fütyörészve is el lehet látni, ami után az ember egyenesen kipihenten megy haza.”
  • 20. sopisrobit 2011. május 17. 22:30
    „Vígaszságnak! Ne csodálkozz, hisz van olyan miniszterünk, ki állítólag volt szőkítő, főrendőr és miniszter diploma nélkül, majd mikor kiderült, egyből diplomás, s ma már doktor. Látod látod? Az élet ilyen!!!!!!!!!!!”
  • 19. vigaszsag 2011. május 17. 21:46
    „Általánosítás s összemosás, a jó régi módszer a megtévesztésre és félrevezetésre.
    Senki nem mondta, hogy minden rendőr, pedagógus stb. ingyenélő kategória.
    Aki a vörösiszapban gázol, roncsokból ment ki embereket, vagy aki becsülettel végig tanítot 40 évet (nem csak bejárt heti négy napot, napi 4 órában az iskolába), attól nem sajnálok egy buznyákot sem.
    Azonban a rendőrök között, akár csak a politikusok, pedagógusok sorában, de akár mondhatnám az üzleti szektort is megjelentek az ingyenélők.
    Azokkal a rendőökkel van a baj, aki féléves tanulmányi szabikkal, kapitányság épületét is alig látva elmegy fiatalon nyugdíjba!

    Mehettem volna én is koszovóba 3 hónap kiképzés után nehéztüzérségi felderítőnek hazai és amcsi zsoldért, 2 év után kettős nyugdíjjal, de eszemben sem volt. Aki ezt megtette, attól nem sajnálom.
    De aki bolha szellentésnyit sem tesz hozzá a társadalmi összhaszonhoz, úgy élvezi csak az előnyös oldalát, azt hadd ne kelljen már szó nélkül eltűrni!

    Megint a hangos kissebbség...”
  • 18. vigaszsag 2011. május 17. 21:37
    „Látom megint a fizetett bérencek demagógoznak másokat, ezzel leplezve saját demagóg demokráciaféltésüket :-)”
  • 17. kóchenger 2011. május 17. 21:27
    „Ennyi rosszindulatú, irigy ember!
    Sosem értettem, hogyan tűrhették az emberek, hogy milliókat gázkamrába küldenek.
    Most már értem...”
  • 16. Cancer 2011. május 17. 20:00
    „Igen, azert nem akarnak az emberek dolgozni, mert a Fidesz mast kommunikalt. Ez megint az ev megallapitasa volt.”
  • 15. SENKI 2011. május 17. 19:47
    „Demagógok! Mielőtt belefáradnátok egymás hülyítésébe és a nektek dobott gumicsont agyatlan rágásába, próbáljatok meg gondolkodni egy kicsit! Ha egy szerzett jogot el lehet vonni, utána jön a következő. Ha a jogbiztonság szabadon csorbíthatóvá válik, nem tudni, hogy annak hol a határa. Ha eljött az idő, hogy az alkotmányozás = kocsmai ötletelés, ki védi meg a demokráciát? Szüleitek, gyermekeitek jövőjét hogyan látjátok ilyen gerinctelen eljárások mellett?

    Próbáljátok meg figyelmesen átolvasni az alábbiakat:

    " Forrás: http://www.brdsz.hu (2011.05.17.19:27:36)
    Levél a Velencei Bizottsághoz
    Tisztelt Velencei Bizottság!

    A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: BRDSZ) nevében, de meggyőződésünk szerint az egész magyar társadalom érdekében engedjék meg, hogy az Alkotmány tervezett módosítása miatt kifejezzük megdöbbenésünket és súlyos aggályainkat.

    kép

    T/3199 számon két kormánypárti képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására irányuló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.



    Az alkotmány jelenlegi 70/E §-a a következőket rögzíti:

    ,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.



    (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg".



    Ez a szakasz a javaslat szerint a következő (3) bekezdéssel egészülne ki:



    ,,(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."





    A magyar Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy a törvényhozó az alkotmányos keretek között szabadsággal rendelkezik a szociális biztonságot szolgáló intézmények és ellátások alakításában. Bizonyos alkotmányos követelményeknek azonban eleget kell tenni:



    "A jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű. E megállapítás alátámasztására a határozat indokolása kifejtette, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra megváltoztatni. Az átmenet nélküli változáshoz különös indok szükséges " [43/1995. (VI. 30.) AB határozat; 103/2010. (VI.10.) AB határozat].



    "A szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét. ... Az Alkotmány szerint a társadalombiztosítás az ellátáshoz való jog megvalósításának egyik eszköze, azaz a társadalombiztosításnak a szerzett jogok garantálását az ellátáshoz való alkotmányos jog megvalósítására figyelemmel kell biztosítania ".[26/1993. (II. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199; 103/2010. (VI.10.) AB határozat].



    Ismeretes, hogy a Kormány tervezi az összes érintett magyar állampolgár, a rendvédelmi szervek tagjai - több százezer fő - korkedvezményes nyugdíjának a megvonását. A javaslat félreérthetetlenül rögzíti, hogy a már megállapított nyugellátás a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.



    Nem vitás, hogy ez a szabály ellentétes az Alkotmánybíróság által rögzített, a jogállamiság és az európai demokratikus államok által megkívánt követelményekkel.



    Hangsúlyozni kell, hogy a módosításnak semmiféle alkotmányosan elfogadható indoka nincs. A BRDSZ nem vitatja a Kormánynak és az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a szociális ellátórendszert a társadalmi igazságosságnak megfelelően alakítsa úgy, hogy tekintettel van a lehetőségekre, a most és a jövőben várhatóan rendelkezésre álló forrásokra is. Ezt azonban természetesen csak az Alkotmánybírósági határozatokban is kifejezett jogállami feltételek mellett teheti meg.







    Amint az a fentiekből kiderül, a jelenlegi Alkotmány nem teszi szükségessé, hogy a nyugdíjakra, más társadalombiztosítási ellátásokra vagy a szociális juttatásokra való jogosultságot a legmagasabb szinten szabályozzák.



    2011. április 25-én kihirdették Magyarország új Alaptörvényét, ami 2012. január 1-jétől a jelenlegi alkotmány helyébe lép. Az Alaptörvény a következőket tartalmazza.



    ,,XIX. cikk

    (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

    (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

    (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevőszemélynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

    (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".



    A hivatkozott törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szól. Teljes határozottsággal megállapítható azonban, hogy az idézett és kifogásolt rendelkezés megalkotására az átmenet érdekében semmi szükség. Mind a jelenleg hatályos Alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő Alaptörvény a legfontosabb keretek rögzítése mellett törvényi rendezésre utalja a nyugdíj-jogosultság feltételeinek a megállapítását.



    A javaslatnak ezért - a közelmúlt történéseire is tekintettel - megállapíthatóan egyetlen célja az alkotmánybírósági kontroll megakadályozása. A hazai gyakorlatban ugyanis az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival egyezően nincs lehetőség az alkotmány, illetőleg az alkotmány-módosítás felülvizsgálatára. Törvényi szabályozás esetén bizonyosra lehetne venni a norma megsemmisítését, hiszen az nyilvánvalóan és durván ellentétes a jogbiztonság követelményével, a szerzett jogok tiszteletben tartásának az elvárásával.



    A már megállapított és folyósított nyugdíjak részbeni vagy akár teljes elvonása - amit lehetővé tenne a javasolt alkotmány-módosítás - családok tömegeit tenné tönkre. Az emberek korábban az akkori rendelkezések ismeretében, azokkal kalkulálva tervezték meg az életüket, megélhetésüket. Az új szabályozás bárkit érinthet, hiszen a korkedvezményes nyugdíjazás - miként más országokban is - hazánkban általános lehetőség.



    Szakszervezetünk azonban a rendvédelmi területen dolgozókat képviseli, ezért rájuk vonatkozóan teszünk még néhány megjegyzést.



    A hivatásos szolgálat teljesítésének jelenlegi rendjét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) határozza meg. Eszerint (182.§) 25 év szolgálati idővel lehet nyugdíjba vonulni, bár a nyugdíj teljes összegét fő szabály szerint csak a szolgálat felső korhatárának elérésétől, vagyis az 50. életév betöltésétől folyósítják.



    A Hszt. javaslatának általános indokolása világosan leírja a valóban kedvezményesnek tekinthető szabályozás magyarázatát:



    ,,d) A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál a Javaslat érvényesíti azt a törvényalkotói szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból indul ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Emellett a szolgálati viszony létesítésének feltételeként önkéntesen lemondanak alkotmányos jogaik gyakorlásáról, vállalva egyúttal - törvényben meghatározott fegyveres szerveknél történő szolgálatteljesítés esetén - a hozzátartozókra is kiterjedő nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek. Mindezek figyelembe vételével a Javaslat az ugyancsak közszolgálatban álló köztisztviselők járandóságai alapulvételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként kedvezőbben állapítja meg a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat, juttatásokat".



    Az Egyesült Államokban például a rendőrök és tűzoltók általában 20 év szolgálat után mehetnek nyugdíjba, életkoruktól függetlenül. Kétségtelen tény, hogy Európában általában ennél több időt kell szolgálni, és többnyire meghatározott életkor betöltéséhez is kötött a nyugdíjazás a rendőrök azonban szinte mindenütt élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével. Nem beszélve arról, hogy az illetmények Nyugat-Európában nagyságrendekkel haladják meg a magyar rendőrök és tűzoltók jövedelmét.



    A hivatkozott korlátozások, a fokozott követelmények oldásáról nincs szó. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a magyar rendőrök, tűzoltók igen alacsony fizetést kapnak. Ezért az egyéb juttatásoknak és kedvezményeknek kiemelkedő jelentősége van. Akik a Hszt. hatályba lépését követően döntöttek a hivatásos pályafutás választása, illetőleg folytatása mellett, azok életük tervezése során számoltak a szolgálati nyugdíj lehetőségével, ez nyilvánvalóan az egyik tényező volt az elhatározásban. Ennek megvonása tehát a jogi aggályokon túlmenően tisztességtelen. Azoktól a rendvédelmiektől várni a jogszabályok következetes érvényesítését, akiket a törvényhozás így arcul csapna, erkölcsileg nehéz.



    Kérjük, hogy a kifejtettek alapján a kérdésben állást foglalni, véleményüket pedig a Magyar Köztársaság Kormányához eljuttatni szíveskedjenek.









    Budapest. 2011. május 16.





    Tisztelettel







    Dr. Bárdos Judit

    Főtitkár

    Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete"”
34 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A cigánygyilkosságok és a Szögi Lajos édesapja

A Szögi család ismét olyan útravalót mutatott emberségből, melyre az őket ért tragédia után nagyon kevesen lennének képesek. Tovább olvasom