Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Vitéz László Győrben a király

Győr - A Vaskakas Bábszínház bemutatói mindig eseményszámba mennek. Ilyen a legutóbbi premier is, amelyben a Kemény Henrik- (Vitéz László) utódként elfogadott Pályi János is színre lép mint meghívott művész. A Csip-csip bolha lendülete mindenkit magával ragad. A közönség pedig egyfolytában csak kacag.
Galántai Csaba írta meg mesének Veres András rendező ötletét Lujzikáról, a kis királykisasszonyról, aki szerelmes lesz, és ettől eláll a szava. Az egészen csöppnyi – egy kis bábszínházba is bőven belefér – királyság vezetője Első Mindenhol Alajos Király szeretne segíteni lányának, de amíg meg nem jelenik a szerelem Bolhás Jankó csepűrágó személyében, addig semmit sem tehet. Milyen szerencse, hogy Jankó jön, lát és győzedelmeskedik. Közben bolhája, Lajoska mutatványaival szórakoztat bennünket. A végén mindenki jól jár, a fiatalok egymáséi lesznek, és a királynak is teljesedik gyerekkori vágya.

A mese egyszerű, akár a díszlet. A három szereplő egy átlátható, könnyen bejárható térben mozog. A bábszínház csodáit, a különböző bábos figurákat, a variálható díszletet a tervező Majoros Gyula biztosítja számukra, a jól énekelhető dalokat pedig a Szélkiáltóból is ismert Rozs Tamás.

A mesedarab pont azért lesz kedvence a legfiatalabb színházba járó közönségnek és az őket elkísérő szülőknek is, mert egyszerű, kedves, követhető. A nyelvi lelemények, az édesen szelíd, mókás játékok, melyek központi figurája a király, pillanatról pillanatra nevetést csalnak ki a közönségtől, hogy egy-egy gesztussal tovább húzzák őket a gyorsan közelgő végkifejlet felé. (Nem mindegy egy gyerekeknek szóló darabnál, hány percig tart. A Csip-csip bolha ebből a szempontból is telitalálat, hiszen a bábszínház csodásan megújult előterének, játszószobájának megtekintésével együtt is egy óra alatt vége a produkciónak.) A boldogságos vég eljön, a gyerekek örülnek, sőt, akadnak, akik a bolhacirkusz ugrabugráit is látni vélik! A felnőttek pedig elgondolkozhatnak a király történetén.

Szóval jó darab ez, ráadásul legalább két feneke van, és mindegyiken hangosan lehet verni a mesedobot. Gyereket nevel, szoktat a színházhoz, szórakoztat, elvarázsol, idősebbet pedig mélázni tanít olyan kérdések felett, mint idő, mint célok, mint vágyak.

Szúkenyik Tamás Bolhás Jankóként barátságos, kedves játékosa a mesének, méltó párja a szerelemre vágyakozó királykisasszonyt játszó Mákszem Lenke. Figurák mindketten, akikkel együtt lehet nevetni és sírni is. A mesedarab főszereplője azonban, még ha a háttérben maradva is, maga Alajos. Pályi János – akit leginkább mint Kemény Henrik-utódként elismert, Vitéz László vásári komédiáit bemutató Blattner-díjas művészt ismerhet a közönség – szakmai tudását, alázatát, vagyis szívét, lelkét adja a darabhoz. Ő mozgat mindent. Ritmust, ütemet, szereplőket. Egyszemélyes királyságot épít fel a Vaskakas színpadán, amelynek ajtaján aztán beengedi a fiatalokat, sőt, ő ki is költözik.

Nehéz rosszat mondani, főleg látva, hogy a színház tenyérnyi nézőterén milyen sokan zsúfolódtak össze a premieren, de talán egy apróságról mégis említést kell tenni. A színdarabban felcsendülő zenék, amelyekben nem csupán Rozs Tamás, de Jörg Tibor stúdiójában a színház színésze, Pethő Gergő dobosként is alkotótárs volt néha, elnyomják a dalokat. Egyszer ugyan felcsendül egy géphang (belső monológja Lujzikának), de ez kevés. A mikroportkorszakban szembe kell azzal nézni, hogy ha gépről jön a muzsika, bizony erősíteni kell a színészek hangját is hozzá.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életjáradék lakásért cserébe

Győr - Ma az ország lakóinak megközelítően húsz százaléka 65 év feletti. Az ehhez a korosztályhoz… Tovább olvasom