Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Új buszok nélkül káosz lehet

Az ingyenes diákbérletek bevezetése után tömegesen utazó tanulókkal magyarázták, többek között a februárra kicsúcsosodó, győri tömegközlekedési káoszt. A problémát a buszjáratszámok növelése sem oldotta meg.

Legfeljebb valamelyest ellensúlyozta a helyzetet. A vakáció alatt van idő gondolkodni a jövőn, szeptembertől ugyanis ugyanannyi diák utazik ismét a győri járatokon.

A Volán szakemberei azt mondják, legalább tizenöt-húsz buszt kellene vásárolni; a városvezetés szerint a forgalomirányítási rendszert kellene átalakítani – ennek költségét pályázati pénzből gondolja fedezni. Ám ha nyer is a város, akkor is biztosra vehető, hogy őszre nem változik semmi. Ráadásul nyáron, amikor nincsenek diákok, csúcsidőben is megtelnek a buszok. Mi lesz akkor ősszel?

A februári menetrendváltozás a tanév végéig, tehát június közepéig szólt, ez idő alatt a legforgalmasabb vonalakon, a 40-es, a 11-es, a 14-es, a 22-es és a 23-as buszok ötpercenként indultak. A Kisalföld télen megírta tapasztalatait, s a cikkből egyértelműen kiderült, a járatsűrítés valamelyest segített ugyan a helyzeten, de a problémát nem oldotta meg. Győrben pedig egyértelmű a probléma: csúcsidőben, reggel hét és nyolc óra között, illetve délután egy órától háromig-négyig a jelenlegi buszjáratok nem, vagy csak késve tudják elszállítani az embereket a céljukhoz.

Átalakítják a buszokat

A káoszt (részben) az ingyenes diákbérletek bevezetése okozta, ugyanis a tanév második félévében egyszerre 27 ezer tanulónak igényeltek az iskolák bérletet. Azok a diákok is elkezdtek utazni, akik eddig nem használták a tömegközlekedést, s reggel, illetve az ötödik-hatodik óra után (délután egy és két óra között) már maguk megtöltötték a buszokat.
Ez a helyzet szeptember után sem változik, már csak azért sem, mert néhány százzal több bérletet igényeltek az iskolák a következő tanévre. Érdekes, hogy a Széchenyi-egyetem viszont csökkentette az igényét: 6500-ról 4900 szemeszterbérletre. Ez a változás azonban biztosan nem változtat a helyzeten, a Kisalföld Volán Rt. szakembere szerint egyetlen dolog segítene – ha buszokat vásárolhatnának. Ez esetben nem két-háromra kell gondolni, hanem legalább 15–20-ra, amelyeket a csúcsidőkben vetnének be. Erre nem sok az esély, mondhatnánk úgy is, gyakorlatilag semmi. A Volán a „segíts magadon" elv alapján öt buszát átalakította vagy átalakítja a nyár folyamán: szólóbuszokból csuklósokká: szeptembertől ezek járnak a forgalmas vonalakon. Ezzel azonban még nem oldódik meg az alapprobléma, hogy az emberek sokszor azért nem tudnak utazni, mert nem férnek fel a buszokra.

Menetrendváltozások

Két hónapig van idő átgondolni a helyzetet, bár ahogy az első oldalas felvételünkön is látszik, nem üres járatok közlekednek most sem. Újabb buszok már nem lesznek, az nyilvánvaló, de az is, hogy a tanév kezdetétől ismét sűrűbben járnak az úgynevezett diákjáratok. Nem biztos, hogy ennyire népszerű lesz az 1-es és a 3-as busz összevonása.
Az 1-es megszűnik, vonalán ősztől a hármas közlekedik, amely így Marcalváros és Újváros között szállítja az utasokat. A Kisalföld rákérdezett, hogy az 1-es várható megszüntetésének hátterében a garázdálkodó utasok állnak-e, akik fél éve riogatták az utasokat (Végső esetben megszüntetik az 1-es buszt – április 8.), a válasz az volt, nem. A randalírozó fiatalokat ugyanis a polgárőrség, a rendőrség és az önkéntes szociális munkások segítségével sikerült megfékezni.

Változni fog a 2-es és a 23-as végállomása is, mégpedig úgy, hogy e két járat helyet cserél: a 2-es ősztől az Arrabonáig közlekedik, a 23-as pedig a Korányi térig. A hivatalos adatokhoz még egy adalék, amely a sűrített járatok költségéhez tartozik: a Kisalföld Volán a februári járatszám-megállapodáskor vállalt 5,1–5,2 millió kilométerfutást teljesíti az év végéig, ebben változás nem lesz a járatsűrítés ellenére sem.

Összehangolni a lámpákat

Alapvetően másképp látja a megoldást Győr alpolgármestere. Eredics Imre szerint nem a buszvásárlás szüntetné meg a problémát, hanem a forgalomirányítási rendszer reformja. Szerinte ugyanis sok esetben a késések és torlódások hátterében a közlekedési lámpák nem éppen tökéletes összehangolása áll. Elmondta, a megyeszékhely most kíván pályázni ennek felmérésére, s természetesen az újítások megvalósítására. A felső határ 100 millió forint, ennél nyilván kevesebbre kell pályáznia Győrnek.

Az alpolgármester többek között azzal magyarázta álláspontját, hogy nem kell mindjárt buszokat vásárolni, mert ezeket a járatokat fenn is kellene tartani. Véleménye összecsengett a volános szakemberekével, akik elismerték: csak csúcsidőben képtelenség járatni tucatnyi pluszjáratot, s foglalkoztatni ennyi gépkocsivezetőt. (Ami tény, a Kisalföld Volán költségvetésének több mint a felét a bérek és azok járulékos költségei adják. Annak ellenére, hogy tudvalevő, a sofőrök fizetése korántsem magas...) Az alpolgármester mindenesetre elfogadta azt a felvetést, hogy mindez a menetjegyet váltó utast kevésbé érdekli, sokkal inkább az, hogy időben és viszonylag kényelmesen elérjen a céljához. „Mi is azon vagyunk, hogy hosszú távra szóló megoldást találjunk" – zárta Eredics Imre. Szeptemberben kiderül, mennyire sikerült.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Tíz perc két levegővel a 22-esen (2004-02-10) >>
Bosszúság a győri buszokon (2004-02-04) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új hely Szent Mihály lovának

A régi ravatalozó helyétől nem messze Gyarmaton új épület áll, fala a templom sekrestyéjének… Tovább olvasom