Kisalföld logö

2018. 02. 24. szombat - Mátyás -8°C | 2°C Még több cikk.

Tavasszal dönthetnek a dunaszentpáli töltésről

A megoldás az uniós Duna-projekt, amelynek keretében még számos egyeztetésre van szükség a sikeres pályázathoz.
A hét kilométer hosszú, nem egészen egy méter magas, ideiglenes töltés emlékeztet ma is Dunaszentpál és Mecsér között a 2002-es árvízre, amikor háromszáz ember amolyan „vesszőfutást" hajtott végre a Mosoni-Duna ellenében. Az éjjel-nappal végzett, verejtékes munkának köszönhető, hogy a töltés négy nap alatt, még a tetőzés előtt felépült, de a folyó szintje folyamatosan feljebb és feljebb kúszott, s végül már a negyedik sor homokzsák mentette meg Dunaszentpált. Hogy életre keljen a kép: a víz egy megtermett felnőtt álláig ért volna a szántóföld közepén. Azt, hogy ez nem egy és nem is két falu „magánügye", mindenkinek látnia kell, hiszen a medence jellegéből adódóan ez a háromszáz ember akkor Győrig az egész Alsó-Szigetközt megóvta. Természetesen mindenki emlékszik erre a rekordméretű árvízre, s érthető, hogy az elődök nem készültek megfelelő töltéssel, mivel a meder itt különösen mély, s a hullámtér magaslati pontjai mindig megóvták a falvakat. Öt éve azonban kiderült: ez kevés a biztonsághoz, s azóta, tavaly már ismét eláztak a téesz által művelt földek az ideiglenes töltésen kívül – tudtuk meg Várföldi Lajos polgármestertől. Dunaszentpál első embere vallja: a védvonal az egyetlen indok, amiért újra indult a polgármesteri székért, s ezért igen bízik abban, hogy még ebben a ciklusban megoldódik a kérdés. Várföldi Lajos egyébként mezőgazdászként is személyesen érintett az ügyben, mivel a hullámtérben, ahol tavaly is elázott a repce, az ötszáz hektáros termőterület nagy részét a téesz műveli.

A megoldás az uniós Duna-projekt, amelynek keretében még számos egyeztetésre van szükség a sikeres pályázathoz. Az egyik fő kérdés, hogy hol és milyen hosszan húzódjon a végleges töltés. A szakértők erre hat változatot dolgoztak ki két évvel ezelőtt. Az első változat szerint a védvonal törés nélkül követné a Duna folyását, így nyilván ez a legköltségesebb, de a hullámtér termőföldjeit művelők számára a legmegbízhatóbb megoldás. Az előzetes tervek szerint ez 2,4 milliárd forintba kerülne, szemben a másik véglettel, a hatodik változattal, amely „csak" 1,277 milliárdot jelent. Ez utóbbi nem volna más, mint a jelenleg is álló ideiglenes töltés kiváltása a mostani hét kilométeren. Ettől azonban az anyagilag közvetlenül nem érdekelt helybéliek is ódzkodnak, mivel a fenyegetően emlékeztető, ideiglenes töltés alig százötven méterre húzódik a falutól, s katasztrófa esetén jóval kevesebb idő maradna az óvintézkedésekre – véli a polgármester. A két véglet között tehát még négy változatot ajánlottak a mérnökök, s az egyeztetés során dől el, hogy melyikre van reális esély, hisz látható, hogy forintosítva egyik véglet duplája a másiknak.

Janák Emil vízügyi igazgató szerint valószínű, hogy köztes megoldás jöhet számításba, tehát vélhetően a második vagy a harmadik változat, amely nem a teljes, jelenlegi árteret, de annak nagy részét megóvná az árvíztől. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: remélhetőleg kora tavasszal megszületik a döntés, s utána elkészülhetnek a részletes tervek. A kivitelezés így 2009-ben kezdődhetne, vagyis remélhető, hogy 2010–2011-re végleges megoldás születik, aminek szükségességére elődeink valószínűleg álmukban sem gondoltak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kényelem 18 méteren

A hat Credo buszból öt Győrött, egy pedig Sopronban lépett szolgálatba. Az új járművek 18 méter hosszúak, 170 személyt képesek befogadni, fűtésük-szellőzésük korszerűen megoldott. A csuklós buszok darabonként 52 millió forint (plusz áfa) értékűek. Az ezeknél kisebb járműveket is számítva a Kisalföld Volánnak már 80 Credo busza van. Az ünnepélyes átadást tegnap tartották a megyeszékhelyen. Tovább olvasom