Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Szűkítik a Mosoni- Dunát?

Azt ugyan még nem tudjuk megmondani, mikor, de remény van rá, hogy belátható időn belül Győr (ismét) a rendezett és „hasznosított” vizek városa lesz. Számos terv van születőben.
Letagadhatatlanul óriási lehetőségek vannak az adottságokat tekintve Győrben, hogy a város lakóinak s az ide vonzott turistáknak igazi élményt jelentsenek, adjanak a vizek.

A lehetőségeknél „csak" a költségek nagyobbak, s ezek az utóbbiak határozzák meg a fejlődés ütemét. A városnak számos elképzelése van.
Most csak említés szintjén hozzuk szóba a hajózást (nemrégiben írtunk róla): beindult már az a folyamat – sokmilliárdos programban –, amelynek egyik következménye, céljaként Győrt a Mosoni-Dunán hajózva is el lehet érni. Vannak azonban ezenkívül más tervek is.

A város önkormányzata például most adott be több pályázatot is végleges engedélyezésekhez szükségek tervek elkészíttetése (azok finanszírozása) érdekében.

Emelni kell a vízszintet

Rehabilitációra szorul a püspökerdei holtág, „rendbetételét" alaposan elő kell készíteni. Rendezésre vár a Rába és a Mosoni-Duna torkolata. Eszerint a Mosoni-Duna vízszintjét az ötvenes évekbelinek megfelelőre kellene visszaállítani, ami a folyó szűkítésével lehetséges. Az így nyert plusz „szárazfölddel" feltehetően a Radó-szigeti strand területe bővülhet. Hogy milyen módon, az még a tervezők fantáziájára bízott. Az önkormányzat a pályázattal a műszaki tervezéshez szeretne támogatást szerezni.
Megjegyezzük, a sziget „lábát" a torkolatnál az alacsony vízállás miatt már alaposan ellepte a növényzet, ennél bizony szebben is elképzelhető a turisták által talán legtöbbet nézett városkép...

Az ágyúgyári csatorna

Az elképzelésekben szerepel az egykor igen kedvelt pihenőhelynek számító, Kiskút liget melletti Iparcsatorna. Talán sokan már nem tudják, mi célt is szolgált ez eredetileg. Nos: 1912-ben kezdték építeni – a Skoda-művek érdekeltségének részeként – a Monarchia legnagyobb ágyúgyárát, mégpedig éppen Győrben. A két kilométer hosszú Iparcsatorna azért készült, hogy bekapcsolja a gyárat az akkor még fontosnak tartott vízi közlekedésbe, szállításba.

Mivel a csatorna kettészelte az akkori Budapest–Bécs fő közlekedési útvonalat, kecses vasbeton hidat építettek fölé. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervezte, aki a szintén győri Cziráky-emlékművet is. Érdekesség még, hogy a híd előbb elkészült, mint ahogy víz került az Iparcsatornába. (Forrás: Hidak Győr-Moson-Sopron megyében, a megyei közúti igazgatóság kiadványa 1993-ban, Győr szabad királyi város 250. évfordulóján.)

Az Iparcsatorna története során sokféle célt szolgált. Annak idején az „ÁTI-raktárt" is azért építették ide, mert olcsóbbnak tűnt a vízi szállítás. Az Iparcsatornát használták merülési próbára a vagongyári „vízicsibék", de sokáig sokan sétáltak, horgásztak nagy kedvvel a partján, vizében még fürdeni is lehetett, s népszerű találkozóhely volt a „négyszögben" a büfé... Az Iparcsatorna mindenképpen megérdemli a rehabilitációt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújult a lakótelepi tó

Több bosszúságot, mint kellemes élményt adott a győri József Attila-lakótelepen lévő úgynevezett II.… Tovább olvasom