Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Szakértői állásfoglalás: mélygarázs építésének geotechnikai kérdései

Az Arrabona Városvédő Egyesület felkért arra, hogy fejtsem ki véleményemet a Dunakapu térre tervezett mélygarázs geotechnikai vonatkozásairól.


Erre annak nyomán került sor, hogy Széles Sándor kormánymegbízott levélben kérte az Egyesületet annak igazolására, hogy a tervezett mélygarázs megvalósulása esetén számolni kell azzal, hogy a környező pincékben megjelenik a talajvíz.

Elöljáróban rögzítenem kell, hogy a projekttel kapcsolatban ez időtájt még nagyon kevés hiteles információ áll rendelkezésre, ezért inkább csak azokra a kérdésekre mutathatok rá, melyeket egy ilyen körülményekre tervezett projekt kapcsán fel kell tenni.

Érdemben akkor lehet a tervezett mélygarázs geotechnikai vonatkozásairól nyilatkozni, ha annak térbeli helyzete, méretei, megközelítései, szerkezete, építési és üzemelési módja megfogalmazódik. Rögzíteni kell ugyanakkor azt is, hogy mindezen részleteket csak a talaj- és talajvízviszonyok figyelembevételével, a felmerülő geotechnikai problémák számbavételével és megválaszolásával lehet/szabad megtervezni.

Az olyan terveket, melyek ezek ismerete és figyelembevétele nélkül készülnek, nyilvánvalóan szakszerőtlennek kell minősíteni, de remélhetően ilyen veszély valójában nincs.

Az engedélyezéshez tehát szükség van talaj- és talajvízvizsgálatokra, melyek eredményeit az MSZ EN 1997 szerint ún. Talajvizsgálati jelentésben kell ismertetni. Ezen túl e szabvány szerint szükség van arra, hogy a geotechnikai feladatok megoldását tartalmazó Geotechnikai terv készüljön, melynek szöveges részében (a Geotechnikai tervezési beszámoló) be kell mutatni a felmerülő geotechnikai vonatkozású veszélyeket és azok kezelésére szánt mőszaki megoldásokat, építési eljárásokat, beleértve azok hoszszú távú monitoringját és üzemelési-fenntartási szabályait. A két dokumentumot csak geotechnikai tervezői jogosultsággal rendelkezı mérnök készítheti.

A geotechnikai tervezés fő feladatai egy ilyen folyópart mentén építendő felszín alatti létesítmény esetében az építmény felúszásának megakadályozása, az építés közbeni víztelenítés biztosítása és a felszín alatti vizek befolyásolásának minimalizálása. Nyilvánvaló, hogy minél mélyebbre kerül és minél nagyobb kubatúrájú a mélygarázs, annál
nehezebb e feladatok megoldása. Kétszintes, 6-7 m-rel a jelenlegi felszín alatt alapozott szerkezet már csak óriási költségek árán volna megvalósítható. Ez ugyanis valószínőleg belemélyedne már a valószínőleg 5,0 m mélyen kezdődő kavicsrétegbe, melyben a talajvíz és a folyó vize viszonylag gyorsan kommunikál, benne a folyó vízszintjének megfelelő nyomás gyorsan kialakul. Egyszintes garázs esetén – ha annak alapsíkja
legfeljebb 4 m mélyen lesz – a problémák kisebbek lehetnek, könnyebben megoldhatók.

Megjegyzem, hogy a tervpályázati kiírás egyetlen szintről szól, ám annak mélysége nincs korlátozva. Vannak ugyanakkor hírek kétszintes, sőt többszintes változat terveztetéséről is, igaz ezeknek írásos nyoma nincs, s remélhetıen ezek híre valójában megalapozatlan.

A 2002 évi 115,08 mBf árvízszint lényegében azonos volt a Dunakapu tér jelenlegi szintjével, így a tervezéskor legalább ezt kellene figyelembe venni, illetve a vízügyi hatóság elıírásai szerint e tekintetben eljárni. A talajvíz a környéken ilyen magasságra csak nagyon tartós árvíz esetén emelkedhetne, amire tudomásom szerint még nem volt példa, a városban 113,00 m Bf körüli szintnél nem fordul elı. Ezért a belvárosban a
szokásos mélységő szigeteletlen pincékben nem nagyon jelenik meg a víz. Ha azonban belehatolunk a kavicsrétegbe, akkor a szerkezet alsó felületén a víznyomás még rövidebb idejő árvíz esetén is az árvízszintnek megfelelő értékre nıhet. Ez drén-paplannal és szivattyúzással csökkenthetı, aminek persze üzemelési költségei vannak, de az általában
elviselhető, ám előre számolni kell vele. Elképzelhetı az is, hogy extrém árvizek esetén beengedjük a mélygarázsba a vizet, aminek persze szintén vannak hátrányai. A felúszás még megakadályozható lehorgonyzó cölöpökkel is, aminek költségei azonban nagyon nagyok lennének, ilyenre Magyarországon még nem volt példa. Szóba jöhet még a szivárgási úthosszat megnövelő, így a víznyomást csökkentő falak építési is, de
ez túlzott beavatkozást (és persze költségeket) jelentene a vízháztartásba, amit magam nem helyeselnék.

Az építés közbeni vízelvezetés nehézségei és költségei is akkor válnak lényegessé, ha a szerkezet belekerül a kavicsrétegbe. Példa erre a Széchenyi István Egyetem új könyvtárépülete, melyet a helyi körülményeket nem jól ismerı tervezık túlzottan mélyre süllyesztettek, ami Győrben soha nem volt technológiák bevetését kívánták meg.

Hozzáteszem egy mélyebb helyzet esetén már a munkatérhatárolás is csak speciális mélyépítési technológiákkal megoldható, költséges feladatot jelentene.

A harmadik problémakör a talajvízmozgások befolyásolása különösen függ a mélygarázs mélységétől. Amennyiben a vasbeton szerkezet a kb. 4,0 m vastag kavicsréteg nagyobb részét átvágná, azt a talajvíz és a folyó közötti hidraulikus kapcsolat megsínylené, s így a talajvíz a szerkezet belváros felőli oldalán megemelkedhetne, a pincékben
a víz megjelenhetne. 10 m mélyen alapozott szerkezet, azaz kb. 3 szint esetén egyértelműen előállna ez a helyzet, 2 szint esetén a vissza duzzasztás kevésbé lenne veszélyes, egy szint esetén talán egyáltalán nem. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Dunakapu tér alatti egykori bástya, várfalak, kazamaták, lakóépületek pincéi, kutak, közmővek véletlenszerően egymáshoz és az alsó kavicsréteghez kapcsolódó csatornákat képezhetnek, melyekben a víz mozoghat. Ha ezeket egy vízzáró szerkezettel elzárjuk, akkor a vízmozgások és a víznyomások megváltozhatnak akár még egyszintes beépítés esetén is.

Érdemes még említenem, hogy magánbefektetők az elmúlt 20 évben több mélygarázs projektet kezdeményeztek, s kerestek meg közremőködésemet kérve. Én már az első megbeszéléseken is mindig felvázoltam azokat a talajvízzel kapcsolatos nehézségeket,
melyekről az előbbiekben szót ejtettem. A projektek költségeinek kalkulációjakor aztán mindig gyorsan kiderült, hogy nem érdemes mélyebb garázst építeni, mert az szinte soha nem térül meg, az ahhoz szükséges díjak ugyanis Győrben elfogadhatatlanok.

Így városunkban a felszín alá mindenütt csak egyetlen szint került, melyet egyébként szakmailag nem is szokás mélygarázsnak nevezni. Ezek megépítése – mint az előbbiekben jeleztem – még nem okoz súlyos nehézségeket, viszont üzletileg ezek sem előnyösek, mert a beállóhelyek számához viszonyítva túlzottan sok helyet foglalnak el az üzemeltetéshez szükséges terek. Az egyszintes „mélygarázsok" építését általában
nem a gazdaságos üzem reménye diktálja, hanem egy-egy új irodaház vagy lakóház parkolóhely-igényének biztosítását előíró kötelezettség, de tudtommal itt, a Dunakapu téren ilyenről nincs szó.

Győr, 2011. 07. 28.

dr. Szepesházi Róbert
mb. tanszékvezetı docens
Széchenyi István Egyetem
geotechnikai szakértı

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. jégcsákány 2011. augusztus 07. 07:57
    „A feltárások eredményei és a szakvélemény nyilvánvalóvá teszi , hogy a mélygarázs nem építhető gazdaságosan.
    Polgármesterünk a sajtóban egyértelműen véteknek tartja a régészeti eredmények betemetését , habár már
    azt is nyilatkozta betemetik ha nem lesz elegendő pénz. Ezt nem szabad megtenni inkább a feltárást ki kellene
    az egész térre terjeszteni. Az egész beruházást turisztikai szempontok szerint újra kéne értékelni és országos
    pályázatot kellene támogatásért benyújtani az európai örökség,- a világörökség felé a megfelelő fórumokhoz.
    A garázs és parkoló problémát nem itt kell megoldani ,- a piacot vissza kell hozni kulturált körülmények között és
    és az ingyenes parkolót is vissza lehet állítani.Az Arrabonások javaslatterve pont ezt tartalmazza. Lehet gondolkodni.”
  • 28. háté 2011. augusztus 05. 22:35
    „Szóval, meglehet érteni az olyan embereket akik hazánk keleti feléből költöztek ide, mint pancser.
    Ott sok település/pl: nyíregyháza is/ 45-után épült, és fogalmuk nincs mi az, hogy műemlék-/bástya,várfalak, kazamaták/
    - azokon a helyeken ilyenek nincsenek, amikor meg azt tanították az iskolában, sajnos hiányoztak az óráról.
    Azért is írhatta azt, egy előző hozzászólásában -" Győrben jártam ma, a Belvárosban és a Várban".
    - amikor a Káptalan dombon sétált, ami a belváros része.
    Bizony ez annak az eredménye, hogy idegen rablók,-országhódítok, még azt is megmondják mit látsz! - olyanoknak akiknek lehet.”
  • 27. Torbius 2011. augusztus 05. 11:30
    „"Győr belvárosának szűk utcáit járva a házakból a nyitott ablakon keresztül áradó dohszagban..."
    Ezt nem nagyon lehet másképp érteni...
    A város vezetése tényleg jó úton halad...a szakadék felé...
    Mert hogy ott mélygarázs már nem lesz, abban biztos vagyok! :)
    Ellendrukker? Kiről beszélsz? Mert ha csak a fórumot nézzük csak te és hedon cimbid mentek szembe az árral...meg persze még egy két másik hozzászóló, akikről nem vagyok meggyőződve, hogy úgymond valós személyek, és nem-e esetleg-e véletlen-e ti vagytok-e egy másik felhasználó névvel-e?
    Mert nagyon hasonló a mondatszerkezet, a szóhasználat... ;)
    De csak ezt úgy csendben jegyzem meg...nyilván nem ti vagytok... :)
    Szóval sajnos én úgy érzem, hogy a későbbiekben nem jössz a belvárosba, mert ha kiássák és bemutatják azt az Európában is egyedülálló építményt,még több "dohos" tégla lesz ott, és még a végén jön a pestis is, meg a bűz, mert ugye régi...inkább kerüld el eztán, menjél nyugodtan a hipperszupper döglődő ETO parkba, ott is van posta, okmányiroda, minden...ráadásul modern is, mozgólépcső is van, és majdhogynem meg tudsz állni a bejárattól 3 méterre :) Ott a helyed!”
  • 26. pancser 2011. augusztus 05. 11:04
    „25! Ha nem vetted volna észre nem sértegettem senkit, hanem azon elmélkedtem, hogy hogyan lehetne az öreg tényleg dohos épületeket felfrissíteni, milyen eljárással. De végül is nem ez a téma, hanem a mélygarázs. a város vezetése jó úton halad, Győr közlekedése óriásit változott előnyére, és ezt folytatni kell. Ellendrukkerek mindig lesznek, ebben sincsen semmi új!”
  • 25. Torbius 2011. augusztus 05. 09:28
    „Azért pancser elvtárs most a fél belvárost megsértette...
    Nyilván minden ablakból a doh szag áramlik ki az utcára, mi?
    Azért ekkora baromságokat ne mondjunk már...menjél ki az audihoz, tudjuk az a kedvenc helyed, ott nem érzel dohos szagot...
    Ha ennyire utálod, akkor miért jársz a belvárosban?
    Tovább megyek: ha lenne is hely (most legyen az mélygarázs, vagy parkolóház, vagy bármi), ahol a kényelmes módon épp hogy csak a hipermegasuper soppingcenter bejárata elé tudnál állni, a belvároshoz közel, akkor már nem lenne dohos szag az ablakokból? Mert a múlt szétbarmolásával megépülne egy "modern" mélygarázs, meg közösségi térnek csúfolt "letisztult" formájú üvegkalitkás förmedvény, attól még a történelmi belváros megmaradna, és ugyanúgy áradna a dohos levegő az utcára az ablakokból...mi?
    <moderálva>”
  • 24. pancser 2011. augusztus 05. 09:03
    „Győr belvárosának szűk utcáit járva a házakból a nyitott ablakon keresztül áradó dohszagban azon gondolkodtam mit lehetne itt csinálni? Nem jöttem rá! Lehet, hogy néhány kritikusom szeret itt lakni, én irtózom a dohszagtól. Nem tudom van-e olyan technológia amellyel az évszázados téglákat felfrissíti, mert elvileg ezzel a megoldással vissza lehetne hozni a tehetősebb embereket. A legtöbben előnybe részesítjük a szép, világos, minden kényelemmel felszerelt otthonokat, amelyek a mai élethez lettek igazítva funkcionálisan. Kedves "Don" ízlések és pofonok különbözők, azt is tudomásul kell venned, hogy egy beszélgetéssel egy ember nézetei nem változnak, legfeljebb összevesznek. Mindenesetre örülök, hogy nem a pestissel meg a kolerával terhelt korábbi korokban születtem, hanem egy sokkal jobb világban.”
  • 23. Torbius 2011. augusztus 05. 08:04
    „Arra azért kíváncsi lennék, hogy ki az a nagyonokos, aki kérdőre von egy független szakvéleményt...
    Ez nem amolyan politikai "szakvélemény", amely annyira "szak", mint ahogy én vagyok a pápai nuncius...
    De nyilván a fórumon sokkal értelmesebbek vannak...nyilván az ilyen pancser félék többet tudnak a témáról, mint akik több éven keresztül kutatták a dolgot és írták a tanulmányt, vagy egy geotechnikai szakértőnél is okosabbak, aki szintén nem kártyán nyerte a diplomáját...
    Szóval mindenki elmehet a péri csárdába, aki nem azt fújja, mint a városvezetés...
    Az ilyen <moderálva> hajtogassa a demagóg dumákat, meg a "hajrá Borkai, hajrá Győr" szlogent, meg már eltávozott embertársát, aki téma szakértője volt megalázza...ehhez csak gratulálni tudok...
    Csatlakoznék hozzátok DON, amikor kávézni mentek, mert én is kíváncsi lennék a "véleményre" és az "eszmefuttatásra"...meg szeretem a kávét is... :)
    Jó dolog lesz, elvégre állatkertbe is eljár néha az ember, hogy megnézzen olyan "élőlényeket", amelyeket még nem látott... :D
    Tarthatnánk a szeánszot a Tivadarka Zamata nevű vendéglátóipari kisegységben, hátha csatlakozik hozzánk Szúnyog is :)”
  • 22. DON 2011. augusztus 04. 22:37
    „az, hogy mi a szép, szubjektív. De amit pancser mond, abból egy dolog tűnik ki, a modern házak szerinte szépek, a funkció meg magasról le van sz@rva. Valóban nem füstös téglákról írogattál, hanem dohosakról. Az ellenvetésed jogos, de továbbra is elegünk van ebből a szófordulatból. Barátom, kérlek üljünk le egy kávéra és kérlek próbálj fejemben fényt gyújtani, s végre szemtől szemben fejtsd ki az álláspontodat, mert érdekel, hogy mi rejlik egy ilyen ember homlokcsontja mögött. Ígérem, nyitott leszek, s minden erőmmel azon fogok igyekezni, hogy megértselek. Ha nem sértődsz meg, a kávédat én állom.”
  • 21. pancser 2011. augusztus 04. 20:11
    „Egyetlen egyszer nem írtam füstös téglákról, nincsen mit unnod, most sem arról beszéltem! Egy többszintes garázs, két szint kétszer annyi hely, hát ezt nagyon nehéz megérteni. Ami új és modern miért lenne lélektelen? Ugyanolyan szépek az új épületek létesítmények mint a régiek. A középkorban épületeket sokkal inkább a funkciónak építettek mint manapság, nem sokat törődtek a formával egy várnál, városnál. Az új szép!”
  • 20. Lókupec 2011. augusztus 04. 19:52
    „Én nem építenék mélygarázst. Sokkal kihasználtabbak a felszíni parkolók,másrészt történelmi emlékeinket rombolnák le, harmadrészt a műtárgy csökkentené az árvízi biztonságot és sokba is kerülne az árvízi belvízképződés okozta probléma és a felúszás veszélye miatt.”
  • 19. jégcsákány 2011. augusztus 04. 15:58
    „9. Nasi 12 - ..... azzal vádolsz másokat amit magad csinálsz. Te ezek szerint sokkal okosabb vagy mint egy egyetemi professzor. .... Tudod Győrben még keresik a gondatlan pénzköltés olajkútjait. Egyébként költözz ki magad az ,,ETO" parkba - jó példaként- . .....
    Tudod a győriek nem hülyék.... Biztos hallottad már az elhíresült győri mondást -,, könnyű a más .... csollányt csépelni - könnyű más pénzén mélygarázs , helyesebben pincegarázst építeni - és éppen oda <moderálva....>”
  • 18. jégcsákány 2011. augusztus 04. 15:24
    „Pancser - Ember kezd unalmassá válni a ,, a füstös téglák ,, szöveged ,- ami persze Téged minősít - de mondjál már valami értelmeset is ami amiben van valami hasznos előremutató javaslatféle. Csak nem Te állsz a ledarált gyárak mögött is mint értelmi szerző. Ne hidd hogy az a fejlődés ,-hogy lebontani mindent ami régi és helyette modernek mondott lélektelen dobozházakat építeni. Szánalmas a provokáló, mélyröptű
    szöveged amivel többet ártasz mint használsz.,- na persze rombolni sokkal könnyebbmint építeni”
  • 17. pancser 2011. augusztus 04. 15:14
    „16! Azt hiszem az elmaradott gondolkodás nem rám jellemző, hanem azokra aki konzerválni akarják egyben pusztulásra ítélni a Belvárost. Lassan csak a lecsúszóban lévő réteg lakik ott, aki tehetősebb meg igényesebb az elköltözik. Ezen változtatni első lépésként a közlekedéssel és a parkolás megoldásával lehet! A Belvárosba autóval megyek ameddig lehet és nem tiltja tábla. Hogy neked nincs autód arról én nem tehetek, mondtam kik maradnak az évszázados lakásokban.”
  • 16. DON 2011. augusztus 04. 13:14
    „pancser! addig jár a paraszt autóval a belvárosba, amig össze nem törik (az arcát)!:)

    Nem csodálkozom azon, hogy ebben az országban egyre többen vannak olyanok, akik a szakembereknél is okosabbak. Ha ennyi zseni jár köztünk, akkor mit keresünk még mindig a béka segge alatti szinten? Magyar büszkeségből?”
  • 15. pancser 2011. augusztus 04. 11:48
    „A Belvárosból kitiltani az autókat? Nekem meg az a véleményem, hogy a Belvárost megközelíthetővé kell tenni autóvaL, különben a Belváros sorsa az elmúlás, a harlemizálódás. Autós világban élünk akkor is ha vannak megszállottak akik másként gondolják. Személy szerint igenis autóval megyek a Belvárosba, ameddig lehet.”
  • 14. pappe 2011. augusztus 04. 09:47
    „13-hoz: "a győri városházán nem valami menő manapság józanul gondolkodni..." Mindegy, lényeg, hogy nekik van egy lezárt és árvíztől mentes magánparkolójuk a Városháza mögött. És saját, faketrecbe zárt, lelakatolt kukatárolójuk. A hajléktalanok legnagyobb bánatára. Igaz, hogy néha, ha bizonyos romlandó dolgok kerülnek bele, akkor bűzlik a Baross híd alja. De nem baj, "Hajrá Magyarország!"”
  • 13. oPTiKa 2011. augusztus 04. 09:35
    „Miért van minden ű helyett ő, több ő helyett meg i betű?

    A véleményem még mindig az, hogy a belvárosból ki kell tiltani az autókat és valódi, élhetö várost építeni.
    De nem érdekes, ha valaki andalogni szeretne majd a Mosoni-Duna partján - hasonlóan a Radó szigethez, padok és park helyett büdös és zajos utat talál. Gratulálok a tervezőknek.

    A Dunakapu téren építendő mélygarázzsal és a rakparton futó úttal a közlekedési problémákat csak eltoltuk 30 méterrel: Az utat északra, a parkoló autók egy részét meg a föld alá, délre. Persze az árvíz akkor fog jönni, amikor valami rendezvény lesz a felszínen, ezért izgalmas lesz újra felterelni a forgalmat a fenti területre...

    De a győri városházán nem valami menő manapság józanul gondolkodni...”
  • 12. pappe 2011. augusztus 04. 08:53
    „Szóval a Tanár Úr leszögezte: "az elmúlt 20 évben több mélygarázs projektet kezdeményeztek, s kerestek meg közreműködésemet kérve. Én már az első megbeszéléseken is mindig felvázoltam azokat a talajvízzel kapcsolatos nehézségeket" Ebből egyértelműen kiderül, hogy ő pártsemleges, hiszen az elmúlt 20 évben azért több párt is volt a városvezetésben többségben. Ő viszont ezen álláspontja mellett végig kitartott. Fogadjuk el, hogy igaza van, hiszen ő a szakember, és maradjunk annyiban, hogy a mélygarázs a Dunakapu térre eléggé hamvaiba dőlt ötlet. Az egyszintes ("melyet egyébként szakmailag nem is szokás mélygarázsnak nevezni") esetleg megépíthető, csak ott meg kérdés, hogy mennyire orvosolja majd a parkolási gondokat.”
  • 11. Peti85 2011. augusztus 04. 08:12
    „9. nasi12 2011.08.03. 23:30

    Megnyugtatlak, Szepesházi Tanár Úr nem ma kezdte, nem a habokba beszél, ért hozzá...”
  • 10. kisem 2011. augusztus 03. 23:31
    „A piacnak ott az igazi helye, ahol a város közönsége könnyen elérheti. Így volt ez itt is, amíg a Széchenyi téren volt, de még a későbbi Dunakapu téri helyszín is megfelelőnek minősíthető e szempontból.
    Aki járt Bécsújhelyen, az tudja, hogy a piac a város főterén van, az ottani belváros kellős közepén.”
29 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem működik a munkamegosztás a családokban? - videó

Egyedülálló szülőnek érzi magát a házasságban élő anyák többsége Amerikában. Hogy látják a helyzetet a győriek? Tovább olvasom