Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Szabad az árampiac, drágább az áram?

„Nem túlzás állítani: hisztéria tört ki az áram jövő évi ára körül az utóbbi hetekben. 2008-tól a kórházak és az iskolák is a szabadpiaci árat fizetik. A nagyfogyasztó mamutcégek 40-50 százalékos emelés esetén újabb beruházások elmaradását és esetleges elbocsátásokat helyeztek kilátásba" – írtuk korábban.
E téren nem lett igazunk, ugyanakkor a piaci verseny lehetséges előnyeit egyelőre nem érezzük, s főleg nem élvezzük.

Négy és fél hónappal a biztosítékot sokakban kiverő hírek után nem túlzás állítani: a hisztéria alaptalan volt. Igaz, az átlagos fogyasztó valószínűleg értetlenül olvassa – meg persze jobb híján feladja a postán – a tavalyihoz képest körülbelül 10-15 százalékkal emelkedett számlát, s joggal kérdezi: miként fordulhat elő a versenyt favorizáló piacnyitás után, hogy az áramárak nemhogy csökkennének, de emelkednek? A Vasárnapi ennek járt utána.

„Elfogadásakor sántított"

Vegyük kronológiai sorrendben az okokat. Az Országgyűlésen tavaly júniusban átment új villamosenergia-törvény meglehetősen felemásan szabadította föl a piacot: idéntől bárki termelhet villamos energiát és kereskedhet vele, továbbá minden fogyasztó saját maga választhatja meg szolgáltatóját.

„Utóbbi esetében a 2003-as uniós direktíva már elfogadásakor sántított" – állította győri forrásunk. „Magyarországon jelenleg köztudottan egyetlen német érdekeltségű multi, az E-on és annak leányvállalatai, valamint Budapesten és környékén az ELMŰ fedik le a piac nagy részét – ők pedig szorosan őrzik pozíciójukat. A fő gondot mégsem ez jelenti, hanem hogy a megdrágult egyetemes ár még mindig jóval olcsóbb a versenypiacon kínált tarifáknál, magyarán nincs értelme váltani. Ráadásul papíron ugyan már léteznek energiakereskedő cégek, de egyelőre nincs infrastruktúrájuk a kisfogyasztó, lakossági ügyfelek megkaparintásához" – folytatta informátorunk, aki hozzátette: szolgáltatócseréről az elmúlt hónapokban csak nagyfogyasztó vállaltok esetében hallott, de ott is legfeljebb 1-2 forintot lehet nyerni kilowattóránként.

Ezenkívül érvényben maradtak a Magyar Villamos Művek (MVM) és a hét nagy erőmű között még a Horn-kormány idején kötött hosszú távú megállapodások. Ezek a privatizáció után is garantálták az erőműcégek profitját – s ezzel a magyarországi áramellátás biztonságát –, ám változatlanul hagyásuk egyúttal bebetonozta a magánosítás előtt álló állami mamutcég pozícióit a magyar áramtermelés jelentős részének az irányításában. Eközben közvetlenül az MVM tulajdonában van az ország legnagyobb erőműve (a paksi), övé a vezetékhálózat, mi több, 2006-tól a drótot tőle bérlő, üzemeltető rendszerirányítót, a Mavirt is visszahelyezte az anyacégbe a törvényhozó.

Alku a szociális békéről

Lapinformációk szerint MVM úgy őrizhette meg monopolszerepét, hogy alkut kötött a kormánnyal. Ennek lényege: kaszáljon a cég nagyot a balkáni exporton, de biztosítsa a szociális békét azzal, hogy visszafogja a közintézményi árakat. Ennek tükrében az állam és az MVM „érdekesen" oldotta meg a nem kisfogyasztói (3x50 amper fölötti), de közpénzből finanszírozott intézmények (iskolák, óvodák, kórházak vagy minisztériumok) fogyasztását. A törvény szerint az erre szánt szlovák áramimportot is aukción kellett volna meghirdetni, ám egy kormányrendelettel ezt fölülírták. Így az MVM saját maga hozhatja be az áramot, amit a haszon egy részéről lemondva kedvezményesen ad tovább a szolgáltatóknak, hogy eljuttassák a közintézményekbe.
Persze, a „békét" valakinek finanszíroznia kell, s ez a magyarországi magánszféra lett. Utóbbi finoman fogalmazva sem járt jól: minden MVM-önkorlátozás dacára a 2008-as áram ára 20-25 százalékos pluszköltséget eredményezett a nagyfogyasztó vállalkozásoknak, míg 10-15 százalékot a kisfogyasztó állampolgárnak.

Nincs olcsó áram a közelben

Bár az utóbbi hetekben több energetikai szakember is vitatta a MVM monopolhelyzetének szükségességét, Mártha Imre, a MVM Zrt. kereskedelmi igazgató-helyettese szerint nincs monopolhelyzetben a cég. „A magyar piacon az MVM részesedése 60-65 százalék. Ami ugyan első látásra valóban soknak tűnhet, regionális vagy európai mértékkel mérve ez azonban sokkal kisebbet jelent. Magyarországon több mint negyven kereskedőcég importál áramot, de döntően csak azokból az irányokból, ahol többé-kevésbé alacsonyabb az ára. Az import lehetőségét ugyanis meghatározza, hogy közel s távol sincs elegendő mennyiségben olcsó energiaforrás. Épp ezért nem lehet azt mondani, hogy a magyar piacon egy monopolhelyzetben lévő cég visszaélne a helyzetével, s fölnyomja a tarifákat. Mert ha ez így lenne, akkor a külföldről behozott olcsó árammal bárki leverhetné az itthoni monopolárakat" – nyilatkozta Mártha Imre.


Jutányosabban a közintézményeknek

Az áramszolgáltatók már megkapták a Magyar Államkincstár (MÁK) listáját, amelynek alapján biztosíthatják a kedvezőbb árú villamos energiát az állami és önkormányzati költségvetési intézményeknek (óvodák, iskolák, kórházak). A listán mintegy 15 ezer olyan közintézmény szerepel, amelyek jogosultak az MVM Zrt. külön erre a célra beszerzett olcsóbb áramából. Igaz, a szóban forgó közintézmények így is kénytelenek szembenézni kisebb drágulással a tavalyi díjakhoz képest.

Az Európai Unió klímastratégiája újabb drágulást hozhat

Az Európai Unió klímastratégiája komoly gondokat okozhat Európa energiaellátásában. A szén-dioxid-kibocsátást a tervek szerint drasztikusan visszafogják, s országonként eltérő kvótarendszert léptetnek életbe. Az Európai Bizottság jogos környezetvédelmi okokra hivatkozva javasolja a szén-dioxid-kereskedelem szabályainak szigorítását. Az eddigi szabad, ingyenes kvótacsere valójában a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez vezetett, azaz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az új elképzelés szerint 2013-tól nemzetközi aukciókon értékesítenék a kvótákat, amelyekért minden erőműnek fizetnie kellene. Ha ez megvalósul, Magyarországon hosszabb távon drágább lehet az áram, mint a környező országokban, amelyek korábban kedvezőbb alkut kötöttek az Európai Bizottsággal.

Olvasóink írták

  • 1. csingiz 2008. március 30. 10:17
    „T. Szerkesztő Úr!Már a cikk címét is elhibázta! Talán inkább: Szabad az árampiac???? Drágább az áram!!!-Továbbélő kommunizmus!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győrbe látogat vasárnap Habsburg Ottó és György

Dr. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke és fia Habsburg György nagykövet, a Magyar… Tovább olvasom