Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Öt és fél ezer külföldi lakik a megyében

Győr-Moson-Sopron - Kétszer annyi külföldi állampolgár él a megyében most, mint a hazánk uniós csatlakozása előtti esztendőben. Győr-Moson-Sopron lélekszáma részben miattuk nő.

A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben jelentette meg „A nemzetközi vándorlás főbb folyamatai Magyarországon" című kiadványát. Ebből kiderül, hogy 1995-től napjainkig mintegy 250 ezer külföldi állampolgár érkezett hazánkba tartós itt-tartózkodásra – legjellemzőbben munkavállalási céllal – és 175 ezren jelenleg is itt élnek érvényes tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel.

Ebben az időszakban hatból öt bevándorló Európából jött; messze a legtöbben (45 százalék) Romániából, 12–12 százalék Ukrajnából és Szerbiából. Bár erről nem szól a statisztika, de zömük feltehetőleg magyar nemzetiségű. Érdekesség, hogy minden tizedik külföldi német. Ázsiából a bevándorlók nyolcada érkezett, köztük a legtöbben a kínaiak és a vietnamiak voltak.

A tartósan Magyarországon élő külföldiek az ország népességének 1,7 százalékát teszik ki. Európai viszonylatban ez alacsonynak mondható, a külföldiek aránya Ausztriában 9, Németországban 8, Nagy-Britanniában 5 százalék, az uniós átlag pedig 5 százalék.

A KSH megállapítja: a nemzetközi vándorlás nagy szerepet játszik a népességfogyás mérséklésében. Ennek következtében 2001 és 2007 között nem 255 ezerrel, hanem „csupán" 155 ezerrel csökkent hazánk lélekszáma.

Győr-Moson-Sopron ezzel szemben lakosságszámának növekedését köszönheti nekik: a rubrikában 1995-ben 431 ezer, tavaly év végén már 444 ezer fő szerepelt.

A megyébe 1995 óta a legtöbb évben 300–400 külföldi érkezett. A csúcsév 2000 volt (1238), de a 2004-es uniós csatlakozás óta számuk 800–1100 körül állandósult. Így fordulhatott elő, hogy 2008. január 1-jén a megye 444 ezer lakosából 5547 volt külföldi, míg 2003-ban még csupán 2736. Az arány is magas: nálunk ezer lakosra 12,5 külföldi jut, aminél több csak Budapest, valamint Pest, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye neve mellett szerepel.

Dr. Rechnitzer János, a Magyar Tudományos Akadémia Nyugat-magyarországi Intézetének vezetője, a győri Széchenyi István Egyetem dékánja kérdésünkre több okot említett a folyamat háttereként. Szerinte lényeges tényező az, hogy a megye határrégióban, Ausztria és Szlovákia szomszédságában fekszik, ráadásul három fővároshoz is közel van, így a külföldi befektetők szívesen jönnek ide. A professzor szerint vonzerőt jelent Győr-Moson-Sopron gazdasági potenciálja, valamint az, hogy a jövedelemköltés lehetőségei a nyugati színvonalhoz hasonlóak.

Olvasóink írták

  • 3. elemér 2008. december 25. 12:22
    „Külföldiek és idegenek általában nem értenek az ingatlanhoz sehol a világon. Ilyesmi mindenhol helyi dolog, aztán jönnek az idegenek. Én nem forumozok ha valamihez itt hozzászólok. Elolvasom a hireket és azt nem a Magyar hirekkel kezdem.”
  • 2. matriné 2008. december 25. 09:48
    „Hát persze! Vidéken nem fenékig tejföl az élet! Így a külföldiek által vásárolt ingatlanok,visszaszállnak az előző telektulajdonosra vagy a használójára. De teljesen mindegy ez az országunk felvásárlóinak!Nekik mindegy kiről nyúzatják le az utolsó bőrt is e rendszer vezetésével.”
  • 1. elemér 2008. december 25. 08:44
    „Amcsik akik tehették már elhagyták Mo.-t és visszajöttek az USA-ban. Elgük volt az idiótákbol és a dollár se valami jó ott.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Darus kocsit mentettek Gyarmaton

Gyarmatnál a 83-as főúton felborult egy darus kocsi hétfőn délután. A műszaki mentés idejére… Tovább olvasom