Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Őseink nyomán - Kiállítás a Petőfi Sándor Művelődési Házban

Aradi Katalin selyemfestő, nemezkészítő, művészetterapeuta vagyok. Nyolc évvel ezelőtt kezdtem selyemfestéssel foglalkozni, majd évekig tartottam művészetterápiás foglalkozásokat beteg gyerekeknek a Mosoly Alapítványon keresztül. Nemrégen ismerkedtem meg a selyemre nemezelés technikájával Major Laurától.

Kiállítók: Aradi Katalin, Róbert Vanda

Múlt tavasszal kaptam egy nagyon szép felkérést. Egy barátom, Gillich
Sándor (akhal- teke lótenyésztő) megkérdezte, lenne-e kedvem valami
nagyon szép és nemes feladatban részt venni. Az Ő ötlete volt, hogy
készítsük el újra azokat a csodálatos lóöltözeteket, amelyeket a
Pazyryk-ban feltárt szkíta lovas sírokban találtak. Ezt egyfajta
küldetésnek érezte. A sors úgy hozta, hogy kalandos úton hozzá került
néhány akhal-teke ló egy Oroszországban felszámolt ménesből. Ezekkel a
fantasztikus, ősi fajtájú lovakkal való közeli együttlét mélyen hatott
Őrá. Népünk lovas kultúrájának gyökerei elevenedtek meg
mindennapjaiban. Úgy érezte, elődeink lovak iránti megbecsülése,
művészete, amely ezekből a szakrális öltözetekből sugárzik, a mai
magyar emberben is feléleszthető. A történelem folyamán nagyon sokat
változott a lovak díszítése. Népművészetünk viszont őrzi ennek
maradványait. A pazyryki (Szibéria) leletek nagyon jó állapotban
megmaradtak a kurgánok mélyén, a nagy hideg miatt befagyva. A két
és fél ezer évvel ezelőtti csodálatos díszítőművészet most az újonnan
elkészített nemezeken keresztül segít nekünk, a modern világban élő
embernek átérezni elődeink szellemiségét, hitvilágát és a
természethez, a mitikus állatősökhöz való viszonyát. A szkíta,
kurgánokban való lovas temetkezés, az általunk ismert kunhalmokban
maradt fenn. Eme kultúra megelevenítése, a lélek ébresztése, hogy
visszataláljon gyökereihez.

Őseink nyomán


A feladathoz Róbert Vanda nemezkészítő textilművész segítségét
kértem. Nagyon örültem hogy vállalta, és így az ő segítségével és
szaktudásával elkészülhetett a két öltözet. A közös munka folyamán
rengeteget tanultam tőle, bevezetett a nemezkészítés rejtelmeibe,
amiért nagyon hálás vagyok Neki. Az idei, 2. Magyarországon tartott
Kurultájra (törzsi gyűlés) kellett elkészülnünk. Itt vezették fel a
beöltöztetett lovakat több ezer ember előtt először. Megfeszített
munkában haladtunk, hogy elkészüljünk. Vanda Édesanyja, Róbertné Brozsek Szilvia, rengeteget segített nekünk a nemezek gyönyörű díszítő varrásával.

A lóöltözetek bemutatásához hársfából faragott nekünk
életnagyságú falovakat Csapó György és Kálmán Levente. A kiállítás
megnyitó hangulatát emelte a fellépő enesei Derőce táncegyüttes, melynek vezetője Csorba László. Megnyitó beszédet mondott Aradi Zoltán.

Mindenkinek nagyon köszönjük amivel segített bennünket.
Remélem minél többen ellátogatnak a kiállításra és sikerül a látogatók
szívét megnyitni ősi kultúránk felé.

Őseink nyomán - kiállítás a PSVMK-ban


Róbert Vanda nemezes iparművész vagyok. Végzettségem: Művészettudomány szakos Bölcsész. Tíz éve kezdtem nemezkészítéssel foglalkozni. Kaszás Ákos nyíregyházi népi iparművésztől tanultam a nemezelést és egy különleges, mongol eredetű technikát, mely kézi varrás segítségével a sík nemezfelületet relief-szerűvé, domborúvá teszi. Mesterem szkíta, avar motívumok feldolgozásával készíti hagyományőrző, egyedi textíliáit. Engem a mongol, és a Mongóliától keletre fekvő népek művészetének motívumvilága inspirált arra, hogy a jelenkor kultúrájába illeszkedő, ősi és mégis modern használati tárgyakat kezdjek készíteni. Az évek munkája során kialakult egy egyedi technika és képi világ, melyet kiállításokon, kiadványokban mutatnak be. 2009-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagjai közé választott. Magyarországon és külföldön is oktatom a nemezkészítést.

Nagy örömmel fogadtam el Aradi Katalin invitálását, hogy vegyek részt a szkíta lovas felvonulási díszek újraalkotásában. Összetett tervezői és kivitelezői munka kezdődött. A megvalósítás technikai részleteit is ki kellett dolgozni, mivel erről semmilyen dokumentum nem állt rendelkezésre. Az 1920-as évektől feltárt szkíta leletek és a leletekről készült reprodukciók alapján dolgoztunk. A szkíta motívum- és színvilágba tett ’kirándulás’ különleges élményt jelentett számomra.

A Petőfi Sándor Művelődési házban bemutatásra került az elkészült két teljes lovas dísz mellett az elkészítést dokumentáló fotósorozat is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Harc a biciklitolvajok ellen: Győrszentivánon regisztrálják a kerékpárokat-videó

A rendőrség a bringák nyilvántartásba vételét kezdeményezi. A járműveket elsősorban fotó és… Tovább olvasom