Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Nincs időnk egymásra, nincsenek kapaszkodók az életünkben

Győr - Harmincöt éves volt a múlt év végén a győri lelkisegély-szolgálat. Sokat változott a három és fél évtized alatt – akárcsak az életünk. A kezdetekről, s természetesen mai „lelki egészségünkről" is beszélgettünk a szolgálat alapítóival, dr. Végh Lászlóval és Makra Ottóval.
A történetet ott lehet és érdemes kezdeni, hogy 1972-ben a TIT helyi szervezetében a pedagógiai szakosztályból kivált a pszichológiai, amelynek dr. Végh László és Makra Ottó voltak az elnöke, illetve titkára. Az ismeretterjesztő előadások lelki bajokkal foglalkoztak, akkoriban ennek számos nemes szakembere fordult meg itt. Az előadások sikere hozta a gondolatot: kellene lelkisegély-szolgálat, tanácsadás. Úgy, mint Debrecenben vagy később a fővárosban, ahol már működött ilyen. A gondolatra nyitott volt az ismeretterjesztő társulat akkori megyei titkára, Takács János, így kerülhetett sor egy debreceni tanulmányútra. Közben dr. Fekete Tamás, a kórház I-es pszichiátriai osztályának vezető főorvosa, aki akkor érkezett haza amerikai tanulmányútjáról, örömmel csatlakozott. Így kezdte meg munkáját a győri lelkisegély-szolgálat 1973 végén, első helyén a TIT-ben.

Kezdetben heti egy alkalommal, hétfőnként kétórányi időtartamban volt tanácsadás telefonon – és akkor még személyesen is.


Kísérletből országos siker

Kis létszámmal indult a szolgálat, hiszen a kezdeményezés kísérleti jellegűnek számított. Aztán „kinőtte magát", három évvel később, miután bebizonyította létjogosultságát, átvette a TIT-től a megyei tanács egészségügyi osztálya, biztosítva a működési feltételeket is. Ekkor a szolgálat munkatársainak számát nyolcra emelték, két év múltán tizenkettőre, a fogadási idő is kibővült heti négy napra, napi öt-öt órában. 1973–83 között háromezren kértek tanácsot, segítséget jobbára krízishelyzetben. Folyamatos volt a fejlődés több jelentős állomással, egészen odáig, hogy 2000-től már napi 24 órában telefonos szolgálat működik, közösen az időközben létrejött sopronival és mosonmagyaróvárival.

Az alapítók közül dr. Végh László az ELTE-diplomájával középiskolai tanárként kezdte, majd egyik „szerelme", a francia nyelv miatt a Sorbonne-on is elvégzett egy kurzust (később a lelkisegély-szolgálat tanulmányozására tért vissza Párizsba). Másik szerelme, a pszichológia vitte a szegedi tudományegyetem pszichológiai tanszékére: summa cum laude egyetemi doktori címet szerzett. Részt vett a megyei nevelési tanácsadó létrehozásában, s egyebek között pszichológiai szabadegyetemében is. Utóbbit két évre tervezték – tizenöt lett belőle, országos sikerrel. dr. Végh László tagja a TIT országos pszichológiai választmányának, sokat publikál, előadásokat tart tudományos konferenciákon. Két szerelmétől, a francia nyelvtől és a pszichológiától nem válik meg, mondja, de felkerült melléjük újabban harmadiknak a vitamingyógyászat (ismeretlensége, újdonsága okán sok kihívást jelentve).

A lelkisegély-szolgálat másik alapítója, Makra Ottó ma a táplánypusztai dr. Piróth Endre Mentálhigiénés Otthon igazgatója. A 350 személyes intézményben krónikus pszichiátriai betegeket kezelnek, ez a munka – ha jellegében, gyakorlatában más is – értelemszerűen kötődik a lelkisegély-szolgálathoz. Makra Ottó tanít is, és gyakran tart mentálhigiénés előadásokat.

A lelkisegély-szolgálat kezdeteiről azt vallja: „Számomra nemcsak érdekes, de nagyon izgalmas időszakot is jelentett ez, hiszen sok esetben szinte elsősegély szintjén tudtunk a lélekre, az emberre hatni. Igaz, az este héttől reggel hétig tartó szolgálatot már nem vállaltam, de ma is lelkesen részt veszek a szolgálat szakmai és egyéb munkájában."


Változások

Mi, s hogyan változott az évtizedek során ebben a munkában? Mások lettünk, más lett a világ is, sokat kellene beszélni róla. dr. Végh László csak egy példát említ. Amikor Párizsban járt az ottani lelkisegély-szolgálatot tanulmányozni (1991-ben), ott a legtöbb gond az iskolában rossz osztályzatot kapó, elcsavargó gyerekekkel volt. (Nálunk ez inkább manapság jellemző.) Meséli, ott akkor vezették be a személyes foglalkozást... Azóta a lelkisegély-szolgálatok nemzetközi szervezete ezt tiltja, a személyes találkozás lehetősége az orvosoknak, a pszichiátereknek maradt. A lelkisegély-szolgálat szigorúan anonim. Ezzel részben egyet lehet érteni – másrészt viszont nincs közvetlen visszajelzés a beszélgetés hatásáról.

Harmincöt éve a lelki bajok zöme az időskori magányossághoz, a partnerkapcsolatokhoz, a serdülőkori zavarokhoz és a munkahelyi konfliktusokhoz kötődött. Ma a „fő téma" a családi és az általános agresszió. Nincs időnk egymásra, sok emberi érzelem elhalt, nincsenek úgynevezett kapaszkodók az életünkben. És egyre inkább látszik jelentkezni a valakihez, valamihez tartozás igénye.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ez volt 2008: gyilkosságok, csalások, bűncselekmények...

Győr-Moson-Sopron - Rablástól, családi késeléstől a kegyetlen gyilkosságon, kábítószer-csempészeten,… Tovább olvasom