Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Nem folyik a devizacsap

Magyarország - Kivárást javasol a Bankszövetség szakértője azoknak, akik euró- vagy svájcifrank-alapú lakáshitelt akarnak felvenni. Esetleg azt, hogy adósodjanak el forintban.
Az idei év első felében több mint 71 ezer lakáshitelt engedélyeztek a hazai pénzintézetek, megközelítőleg 450 milliárd forint értékben. Az előbbi szám 21, az utóbbi 8 százalékos növekedést takar az előző évihez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal héten közzétett kimutatásából. Minden tíz lakáshitelt felvevő közül nyolc devizában adósodott el, miközben a jóváhagyott teljes összeg kilenctizede volt devizaalapú. Az ilyen kölcsönök az utóbbi négy-öt évben nyertek teret, olyannyira, hogy jelenleg a teljes lakáshitel-állomány több mint 52 százalékát – 1681 milliárd forintot – ezek teszik ki. Mindez azért különösen érdekes, mert a forint hektikus árfolyamváltozásaira hivatkozva már négy bank szünetelteti a devizaalapú hitelek forgalmazását.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója elmondta: a devizaalapú kölcsönök népszerűségének hátterében az áll, hogy a Svájci és az Európai Központi Bank által meghatározott irányadó kamatlábak alacsony volta miatt a magyar bankok olcsón tudtak devizához jutni. Emiatt az ilyen típusú lakáskölcsönök kamata sok esetben a felét tette ki a forintkölcsönökének. A szakember hozzátette, hogy a pénzintézetek mindig hangsúlyozták az ezzel járó kockázatot: kedvezőtlen árfolyamváltozások hatására nőhetnek a törlesztőrészletek. Az érintettek ezt hamarosan megtapasztalhatják, akár 7–10 százalékkal is emelkedhetnek a havonta fizetendő összegek.

Müller János két lehetőség megfontolását javasolja azoknak, akik a közeljövőben szeretnének lakáshitelhez jutni. Biztonságosabb, kiszámíthatóbb forintalapú kölcsönt vegyenek fel, vagy – ha tehetik – halasszák el az ingatlanvásárlást, -építést átmeneti időre. A kérdés persze az, mennyi ideig tart az átmeneti idő. A vezető tanácsadó nem tudott határozott választ adni, de úgy vélekedett: miután az eurózóna országai bejelentették, garanciát nyújtanak a bankok egymás közötti hiteleire, a helyzet nyugodtabbá válik. „A devizacsapok már nyitva vannak, csak még nem folyik a víz" – fogalmazott, megjegyezve, a problémát jelenleg éppen az okozza, hogy a magyar bankok vagy nem, vagy csak nagyon drágán jutnak a devizaalapú kölcsönök folyósításához szükséges devizahitelekhez.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából egyébként az is kiderül, hogy a hazai lakáshitel-állomány 88 százaléka problémamentes, míg a kétes-rossz minősítésű hitelek hányada mindössze 0,6 százalékot tett ki. A legkedvezőtlenebb az arány a hitelszövetkezeteknél, amelyeknél minden tizenegyedik lakáskölcsön az utóbbi kategóriába tartozik. A takarékszövetkezetek 3,3, a bankok 0,7 százaléknyi kétes-rossz hitellel rendelkeznek, míg a jelzáloghitel-intézeteknek gyakorlatilag nincs ilyen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rehabilitációval mindenki jól járhat

Győr - A segítő szakmák képviselői: szociális munkások, szociálpolitikusok, mentálhigiénikusok… Tovább olvasom