Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 13°C Még több cikk.

Minden harmadik civil szervezet megszűnt

Győr-Moson-Sopron - A tavaly vizsgált civil szervezetekből minden harmadikat meg kellett szüntetni a megyében, mivel évek óta nem működtek ténylegesen. Jobbára kistelepülési egyesületekről van szó, amelyeknek legfőbb ellensége a pénz.
Drámai adatok derültek ki a főügyészség tájékoztatásából: a tavaly vizsgált 104 civil szervezetből 36-ot meg kellett szüntetni, mivel alapítói vagy nem akartak, de ami még inkább jellemző: nem tudtak tényleges tevékenységet kifejteni. Az is beszédes, hogy a rendszerváltás után dömpingszerűen létrejött civil szervezeteknek 50–60 százalékát mára törölték. Ennek okára is rögtön visszatérünk.

Dr. Judiné dr. Vida Angéla megyei főügyészhelyettes elmondta: összesen majdnem 2800 civil szervezet működött a megyében tavaly, ennek döntő többsége – 1809 – egyesületként. Ez országos összehasonlításban igen kedvezőnek tűnik, mégsem tükrözi a valódi civil életet, mivel sokan csak „bent felejtették" magukat a nyilvántartásban. A főügyészség figyelme tehát főként arra irányult tavaly, hogy mennyi ebből az aktív és a ténylegesen nem működő egyesület, alapítvány vagy közalapítvány. Az eredmény lesújtó: a 104 megvizsgált szervezetből azóta 40 szűnt meg, 4 önként, 36 pedig az ügyészség keresetének eredményeként.

Két oka lehet annak, hogy nem működik egy szervezet: vagy mindenki elfeledkezett róla és a tagok is szétszéledtek, de ami a jellemzőbb, hogy vagyon híján céltalanná vált. Márpedig a törvény szigorú: ami több mint egy éve nem működik, annak megszüntetését indítványozhatja a felügyeleti szerv. Ez azért fontos – hangsúlyozta a főügyészhelyettes –, mert a jegyzékben szereplő, passzív szervezetek átláthatatlanná teszik a rendszert, ráadásul megvan a veszélye annak is, hogy visszaélnek, például a bélyegzővel. S a kampányszerű megszüntetés valószínűleg nem ért véget 2007-tel, mivel még most úgy tűnik: a megmaradt szervezetek 20 százaléka csak úgy „benne van" a jegyzékben. A tapasztalatok szerint a néhány éves passzivitás a jellemző e kisebb civilekre, de vannak rekorderek is: egy falusi lövészegyesület például 1995 óta egyáltalán nem csinált semmit.

Nem kell mondani, hogy igen nehéz helyzetű szervezetekről van szó. A szegényebb, sport-, kulturális vagy más egyesületek esetében a tagdíj sokszor egy bérleti jogra sem volt elég, nemhogy az évi 20 ezer forintba kerülő bankszámlavezetésre, az adminisztrációs, utazási és más költségekre. Ezenfelül még ahhoz, hogy valami eredményt is produkáljon, azonnal támogatókra kellett volna lelnie. Ugyanez igaz az alapítványokra is, amelyeket a bírói gyakorlat szerint 100 ezer forintos indulótőke fölött jegyeznek be, ám kiszámolhatjuk, hogy ez önmagában mire elég. A falusi sport- vagy egyéb körök közül tehát főként azok működhetnek hosszú távon, amelyeket önkormányzat vagy egy helyi székhelyű társaság támogat. Az egyszázalékos lakossági hozzájárulás gyümölcsöző ugyan, de főként a nagy szervezeteket segíti, közülük is elsősorban az oktatási és egészségügyi célúakat. S lehet persze, hogy ennek a propaganda hiánya az oka, de még a falun élők döntő többsége is szívesebben támogat adójával közismert, városi vagy országos szervezeteket, mint kisebb, helyi egyesületeket. Így aztán nem csoda, hogy a rendszerváltást követő egyesülési és alapítási dömping alábbhagyott: az akkor létrejött szervezeteknek 50–60 százaléka már nincs talpon.

Ebben persze annak is kulcsszerepe van, hogy közülük sok a határon túlnyúló kapcsolattartás érdekében jött létre, s az eurorégiók kialakulásával, majd az uniós csatlakozással végleg elveszítették céljukat.


Csak baráti körként működik

Mindezek miatt jó néhány példát találunk arra, hogy egy önszerveződés nem bejegyzett jogi személyként, hanem csak amolyan baráti körként működik. Ilyen a csikvándi Fehér Akác Nyugdíjasklub is, amely részben saját szórakoztatására jött létre, részben azért, hogy tagjai színesebbé tegyék a kulturális életet. Szabó Lászlóné volt klubvezető elmondta: fellépnek a nemzeti ünnepeken, falunapokon, s a maguk által gyűjtött vagy másoktól ajándékba kapott pénzből még egy énektanár is képzi őket hetente egyszer. Mindenki segít, ahogy tud, mert a cél az, hogy Csikvándon legyen civil élet, még ha nem is egyesületként, az énekszóhoz és a jókedvhez pedig nem kell feltétlenül bankszámlát vezetni.

Olvasóink írták

  • 1. Sunyi 2008. április 02. 10:45
    „Melyik és milyen szervezetek szűnnek meg mert akiknek vagy aminek meg kellene azt nem szüntetik meg!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Számtanlecke a kisiskolák létéért

Megye - Évről évre egyre kevesebb a gyerek, ennélfogva a fenntartóknak az eddiginél is átgondoltabb… Tovább olvasom