Kisalföld logö

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 21°C | 31°C Még több cikk.

Melyik iskolák teljesítettek a legjobban?

Győr-Moson-Sopron - Angliában a szülők jó ideje a közzétett teljesítmények alapján választanak iskolát gyermeküknek. Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója szerint néhány év, és nálunk is sokkal nagyobb szerepet játszik a döntésben, hogy milyen eredményt tudnak felmutatni az oktatási intézmények az év végi központi kompetenciafelméréseken.
Ilyen dolgozatokat 2001 óta töltenek ki kötelezően a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyamosok matematikából és szövegértésből.

A megyei pedagógiai intézet elemzést készített az önkormányzati fenntartású iskolákban tanuló 8. osztályosok által megírt 2007. májusi felmérés alapján. Kiderült, hogy a megyei alma materek valamivel kevesebb mint fele produkált az országos átlag felett. Kiemelkedőt matekból 10, olvasásból 12 iskola nyújtott. A legjobbak közé tartoznak a kisgimnáziumok (a győri Révai, Kazinczy, a soproni Széchenyi, a mosonmagyaróvári Kossuth, a kapuvári Felsőbüki). Az elitben szerepel néhány más városi iskola, de jelen vannak a községiek is, például Ásványráró, Écs és Sopronkövesd. Négy-négy helyen viszont a nyolcadik osztályosok teljesítménye matematikából és szövegértésből az átlag 85 százalékát sem érte el. A felmérésből az is kitűnik, hogy az intézmények felében nincs hozzáadott pedagógiai érték, azaz az iskola érdemben semmit nem tesz hozzá a gyerekek tudásához.



 Mi a kompetencia?
A kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, adottságokat, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciamérések középpontjában az alkalmazott tudás áll. Ezt két területen mérik (adott évfolyamokon valamennyi tanulóra kiterjedően): olvasás-szövegértés és matematika-eszköztudás.
Milyen teljesítményt nyújtanak az egyes megyei iskolákban a diákok? És mennyi ebből az ott tanító pedagógusok szerepe? Többek között erre keresi a választ a megyei pedagógiai intézet két munkatársa által nemrégiben elkészített elemzés.

Magyarországon 2001 óta írja elő a közoktatási törvény, hogy az általános iskolai 4., 6. és 8. évfolyamokon kompetenciaalapú mérést kell végezni, amire a tanév végén, általában májusban kerül sor. Az érintett gyerekek tulajdonképpen két dolgozatot írnak, egyet szövegértésből
(vagyis olvasásból), egyet pedig matematikából. A minőségértékelési rendszer részévé vált vizsgálat mostanáig sokat fejlődött, s a szakemberek szerint már lehetővé teszi az országos helyzetelemzést, az intézményi és tanulói eredmények összehasonlítását, a tendenciák megállapítását. Ez is az oka annak is, hogy a 2008/2009-es tanév jövő tavasszal esedékes kompetenciamérésének eredményeit valamennyi iskolának kötelező lesz közzétennie. (A 2007. évi országos eredmények egyébként az okmfit.kir.hu honlapon hozzáférhetőek az érdeklődők számára.)




Több város nincs az elitben
A megyei pedagógiai intézet munkatársai, Blazovicsné Varga Marianna közoktatási szakértő és Turbók Arnold Bertalan igazgató részletes elemzést készített a 2007 májusában megírt felmérések alapján a megye önkormányzati fenntartású iskoláiról. Mindezt a 8. évfolyamos tanulók eredményei alapján tették meg, azaz nem foglalkoztak a 4. és 6. évfolyamot érintő mérési eredményekkel.



A két szakember többek között azt vizsgálta, hogy az országos átlaghoz viszonyítva az egyes iskolák milyen teljesítményt értek el. Az első tizenöt helyezett között mind matematikából, mind szövegértésből megtalálhatók a hat- vagy nyolcosztályost képzést is nyújtó gimnáziumok, ahol eleve a jobb képességű diákok tanulnak tovább. A listát toronymagasan vezeti a győri Révai, de benne van az elitben a megyeszékhelyről még a Kazinczy, Sopronból a Széchenyi, Kapuvárról a Felsőbüki, Mosonmagyaróvárról pedig a Kossuth is. Ugyancsak felkerült a két lajstromra Győrből a két talán legnépszerűbb alapfokú intézmény, a Gárdonyi és a Kölcsey, ugyanakkor némi meglepetésre további győri nevek olvashatók a két lajstromban (Váci, Szent-Györgyi, illetve Bartók, Balassi).



Az eddig említetteken kívül más városokból (Csornáról, Fertődről, Fertőszentmiklósról, Jánossomorjáról, Tétről, Pannonhalmáról) nem fért be iskola a top 15-be. Szerepel ugyanakkor a legjobbak között néhány község: Ásványráró, Écs és Sopronkövesd mindkét listán ott van (előbbi olvasásból dobogós), míg Táp, Abda, Pér, Rábapatona, Ikrény és Koroncó „csak" az egyikre tudott felkerülni.





Egy tucat iskola van magasan az átlag felett
Az elemzésből az is kiderül, hogy a megyei intézmények döntő többségének eredménye nem tér el 15 százaléknál jobban saját kategóriájának országos átlagától. (Ebben az összevetésben a megyeszékhely iskoláit a megyeszékhelyek átlagával, a városiakat a városi, a községieket a községi átlaggal vetik össze.)

Hányan írták meg a felmérést?
A 2007. májusi országos kompetenciamérésben – amelynek eredményein az elemzés alapul – a 8. évfolyamon 134 önkormányzati fenntartásban működő általános iskola és kisgimnáziumi osztályokkal rendelkező középiskola vett részt Győr-Moson-Sopron megyében. Ez mintegy 4300 nyolcadik osztályos tanulót érintett. Közülük a diákok 40 százaléka községi, 28 százaléka városi, 32 százaléka megyeszékhelyi iskolákban tanult.

A megyében mindössze négy-négy olyan iskola van, ahol a nyolcadik osztályosok teljesítménye matematikából és szövegértésből az átlag 85 százalékát sem érte el. Ezekben nyilván érdemes lenne elgondolkodni a pedagógiai munka színvonaláról. (Az elemzésben a legrosszabbakat nem nevesítették.) A mérleg másik serpenyőjét az a 10, illetve 12 intézmény jelenti, ahol az országos átlag több mint 115 százalékát produkálták a diákok. A Révai, a Felsőbüki, a soproni Széchenyi, a Kazinczy, a mosonmagyaróvári Kossuth, az ásványrárói, az écsi és a sopronkövesdi általános iskola matematikából és szövegértésből is, a tápi és az abdai csak matekból, a rábapatonai, az ikrényi, a koroncói és a kunszigeti csak szövegértésből tartozik ebbe a kategóriába.

„Matematikából a megyei iskolák 48 százaléka teljesít jobban az országos átlagnál, 52 százaléka pedig rosszabbul. Örvendetes, hogy a községi iskolák háromnegyede jobban produkál a hasonló iskolák országos átlagánál, s csak egynegyede van alatta. Kevésbé kedvező a kép, ha a megyeszékhely iskoláinak teljesítményét összevetjük az ország többi megyeszékhelyének eredményével: 58 százalék található az átlag alatt" – olvasható az elemzésben.





Olvasás-szövegértésből is hasonló a helyzet. A megyei iskolák 54, a megyeszékhelyiek 50, a városiak 61, a községiek 74 százaléka található saját kategóriájának átlaga felett.

Hozzáadott pedagógiai érték csak az iskolák felében
Turbók Arnold Bertalan és Blazovicsné Varga Marianna szerint ezek a rangsorok akkor adnak reális képet, ha nemcsak a tanulók teljesítménymutatóit, hanem az iskolák nevelő-oktató munkájának hatékonyságát is figyelembe veszik, amit a hozzáadott pedagógiai érték jellemez. Ez a gyerekek családi hátterének kérdőíves feltérképezése után azt mutatja meg, mit tesz hozzá az iskola a tanulók tudásához. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy iskolában mennyi a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, hány diák szülei végeztek egyetemet, főiskolát – hogy csak néhány példát említsünk.

Az elemzés rávilágít, hogy matematikából és szövegértésből is csupán a megyei iskolák felében van hozzáadott pedagógiai érték, a másik felében nincs. A pedagógiai intézet két szakembere úgy véli, hogy több mint elgondolkodtatóak az adatok. „Az egyes intézményfenntartóknál ez hosszabb távon nagy gondot okozhat. Amely iskolák – esetleg több, egymást követő mérésben – nem tudnak hozzáadott értéket felmutatni, az eredmények nyilvánossá válása után akár kiürülhetnek, elnéptelenedhetnek, mert a szülők majd máshová íratják be gyerekei-
ket" – áll az elemzésben.


Melyik iskola a legjobb?

Az adatokból látszik, hogy néhány népszerű iskola nemcsak abból él, hogy hírneve eleve a jobb képességű diákokat vonzza oda. A győri Révai, a mosonmagyaróvári Kossuth vagy a kapuvári Felsőbüki az átlagnál sokkal többet tesz hozzá tanulói tudásához. Sok községi iskola is jól áll ebből a szempontból, hiányoznak a listáról ugyanakkor a városi intézmények, például a soproniak és a csornaiak.

Ahol romlik a teljesítmény, terv kell a javuláshoz
A két szakember megjegyzi: az adatok jól mutatják, hogy az iskolában milyen fejlesztőtevékenység folyik. Ha az eredmények jól láthatóan emelkednek, jó a nevelőtestületi munka, ha romlanak, akkor helyben vizsgálni szükséges az okokat, és cselekvési tervet kell készíteni a tendencia megfordításához.

Néhány példát is hoznak. Van olyan megyei iskola – nevezzük A-nak –, ahol az országos átlag alatt teljesítettek már 2004-ben is a diákok, s ez a tendencia érvényesült a későbbi években is. Három esztendő alatt itt nem történt semmilyen előrelépés. Hasonlóak az eredmények B és C iskolában is. A különbség annyi, hogy ezek az intézmények a 2004-es és a 2006-os mérésben még jól, az országos átlag felett teljesítettek, tavaly azonban már alatta. Ha folyamatosan figyelemmel kísérték volna tanulóik teljesítményét, már korábban közbe tudtak volna avatkozni,  a romló folyamatot tudatos fejlesztőmunkával megállíthatták volna.
A felmérés megyénk valamennyi kistérségében született eredményét közöljük. Holnapi számunkban elsőként
a Győri, a Téti és a Pannonhalmi kistérségre
vonatkozó részleteket tesszük közzé.

 A megyék között az élen
A 2007-es felmérésben matematikából a megyei hatodik évfolyamosok eredményei alapján Győr-Moson-Sopron az ötödik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamosok teljesítménye alapján első lett. Szövegértésből egy – szintén a hatodikosokhoz fűzhető – harmadik és két első helyezés szerepel a megye neve mellett.



Iskolaválasztás a felmérések alapján

Győr-Moson-Sopron - Van olyan európai ország, ahol a szülők elsősorban az iskolák közzétett eredményei alapján választanak iskolát. Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója szerint néhány év, és nálunk is döntő szerepük lesz az év végi központi felméréseknek.

– Mondhatjuk, hogy a kompetenciamérések alapján kirajzolódó iskolai sorrendek azt mutatják, hogy melyik intézmény a jobb és melyik a rosszabb?

– Azt mutatják, hogy a megyében a matematika- és a szövegértés-olvasás kompetenciákat tekintve mely iskolák dolgoznak jobban és melyek kevésbé jobban. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy ez jó iskola, az meg rossz.

– Nem tart attól, hogy a szülők mégis így értelmezik majd a listákat?

– A közzétett elemzés éppen arról szól, hogy segítsünk a szülőknek, hogy amikor egy iskoláról véleményt mondanak, és elhatározzák, beíratják-e oda a gyereküket vagy nem, több szempontot vegyenek figyelembe. Érdekelje őket, hogy milyen a szakköri kínálat, milyen a nyelvoktatás, milyen a környezet, hogyan nevelik a gyerekeket – és az is, milyenek a kompetenciamérések eredményei. A középiskolai jelentkezéseknél már látható, hogy a korábbi évekhez képest is nagyobb szerepet kaptak a szülői döntéseknél a központi felvételik eredményei, amelyek ugyanolyan kompetenciaalapúak, mint az általunk közzétett adatok.

– Készült már ehhez hasonló, átfogó megyei elemzés másutt?

– A kompetenciamérések országos eredményeiről bizonyos adatokat, elemzéseket évről évre közzétesznek, például olyanokat, hogy a gyerekek hány százaléka milyen képességszinten áll...

Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója szerint még néhány év és – ahogy Angliában már most – a szülők a kompetenciafelmérés eredményeit figyelembe véve választanak iskolát gyer
Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója szerint még néhány év és – ahogy Angliában már most – a szülők a kompetenciafelmérés eredményeit figyelembe véve választanak iskolát gyer


– ...gondolom, konkrét iskolák említése nélkül.

– Igen. Ilyen jellegű megyei és kistérségi szintű lebontással, mint amit közzéteszünk, mi még nem találkoztunk. Voltunk országos értekezleteken is, ahol ezt az elemzést bemutattuk, és úgy tapasztaltuk, hogy az újdonság erejével hatott országos szakértők számára is.

– Az összeállítás ugyanakkor felemás, hiszen csak a legelőkelőbb helyeken található iskolák vannak nevesítve, a többiek – beleértve a legrosszabbul teljesítőket – nem. Miért?

– Oka van, hiszen a 2008/2009-es tanévben, jövő májusban sorra kerülő felmérések eredményei lesznek az elsők, amelyeket kötelező lesz mindenkinek nyilvánosságra hozni. Azt szeretnénk, ha a szülők és a pedagógusok felkészülhetnének a nyilvános adatoknak a fogadására, ezért igyekeztünk pozitívra hangolni az elemzést.

– Törvényes lenne, ha a negatív lista is olvasható lenne?

– Abban biztos vagyok, ma nem tiltja törvény, hogy minden település nyilvánosságra hozza saját iskolájának, iskoláinak teljesítményét. Hogy ezek alapján jogszerűen elkészíthető-e a teljes, összehasonlításokat is tartalmazó lista? Azt gondolom, igen, de az írásos nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban még több tisztázandó kérdés áll előttünk.

– Mennyire pontosak az eredmények? Korábban lehetett hallani trükkökről, például hogy egy-egy helyen éppen a dolgozatírás napján hiányoztak a rosszabb tanulók, hogy magasabb legyen az iskola átlaga.

– Egyrészt bizonyos helyeken eleve külső mérőbiztosokat alkalmazott az Oktatási és Kulturális Minisztérium, másrészt pedig az iskolaigazgatóknak és a pedagógusoknak is van – közalkalmazotti státusukból fakadó – felelősségük, hogy a kompetenciamérések megíratása, felügyelete tisztességes legyen. Ha mindenki a jogszabályokban megfogalmazottak szerint járt el, akkor a kapott eredmények korrektek, ha nem, akkor lehetséges, hogy egyes adatok torzultak. Ezt nem tudjuk vizsgálni. Mi is találkoztunk olyannal, hogy bizonyos iskolában e szerint a felmérés szerint a gyerekek tudásszintje nagyon magas, más mutatók – például a megyei-országos versenyeredmények, a diákok középiskolai irányultsága – azonban nem tükrözik ezt, ami legalábbis gyanúra adhat okot. Emellett nem szeretnék még egy dolgot megkerülni. Elemzésünk a nyolcadik osztályosok eredményeit mutatja, akik olyan időszakban írják ezeket a dolgozatokat, amikor már felvették őket a középiskolába, tehát számukra nincs tétje a dolognak. Ezért aztán sokszor panaszkodnak a pedagógusok, hogy a végzős tanulók nem veszik elég komolyan a kompetenciaméréseket. Valószínűleg ebben sok igazság van. Mégis egy általános iskola nyolcévi munkájának az is egyfajta eredménye, hogy egy gyereket miként tud motiválni arra: önmagáért, az iskolájáért, a településéért helytálljon.

– A hozzáadott pedagógiai érték mennyire pontos mutató?

– Egészen nagy biztonsággal becsült adatról van szó.

– Mit gondol, mikor jutunk el oda, hogy a kompetenciamérések eredményei olyan befolyásoló erővel bírnak majd, hogy a szülők ez alapján is döntenek arról, gyermeküket hova íratják be?

– Még legalább fél évtized kell ehhez.

– Az nem olyan hosszú idő.

– A polgármesterek és az intézményvezetők már látják ennek a fontosságát. Az új igazgatói pályázatoknál már hangsúlyos kérdés, hogy ezen a területen hogyan érne el javulást a leendő intézményvezető. Jövőre talán eljutunk addig, hogy a kistérségeknek minden adatot nevesítve odaadunk, két év múlva pedig megyei adatsort teszünk közzé. Biztos vagyok abban, hogy ez a folyamat komoly párbeszédet indít el a szülők körében is.

– Vannak olyan államok, ahol ez már megtörtént?

– Igen, az angolszász országokban. Angliában például elsősorban a közzétett teljesítmények alapján választanak a szülők iskolát.
Kötelező: A jövő májusi dolgozatok eredményeit kell először nyilvánosságra hoznia minden iskolának.




Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. Amál 2008. szeptember 10. 16:13
    „Jómagam is egyházi suliba járok, és én is kénytelen-kelletlen végigültem azt a négy órát. Az én tudásom már nem is számít? Kösz szépen... Akkor adót miért fizettetnek az egyházi suli alkalmazottaival? Az illetékesek szálljanak magukba.”
  • 25. Liana 2008. szeptember 10. 16:09
    „Az mondjuk érdekes, hogy ez elvileg egy hivatalos lista, de elég rendesen manipulálva van az által, hogy az egyházi és alapítványi iskolákat nem veszik számításba. Vajon miért? Mert hiába a nagy hírnév, az egyházi sulik még mindig magasan a többi felett vannak, csak az mégsem lenne olyan "szép látvány", ha a megye első iskolája nem a Révai lenne...
    Szóval tessék elgondolkodni”
  • 24. MEPI 2008. augusztus 17. 23:10
    „Az önkormányzatok adnak is munkát rendesen a mpi-nek. Győrben volt úgy, hogy majdnam parancsba is adták. :-)
    Eu-s pénzek megszerzéséhez azért kiválóan értenek! Ott a részt kérik ki maguknak!”
  • 23. mpi 2008. augusztus 17. 08:22
    „A 22.-hez:
    A megye egyetlen intézménye,ahol nem történt létszámcsökkentés,sőt...
    Nekik mind "munkát" kell adni és fizetést.
    De csak kérdezz tőlük valamit. Kikérik maguknak és elküldenek a francba.”
  • 22. Ahelyzetismeroje 2008. augusztus 13. 23:13
    „Azt hiszem sokan tudják, hogy mennyire kell komolyan venni ezeket a méréseket.
    Na meg a pedagógiai intézet ... khmm .. khmm.
    Ez csak arra jó, hogy megint jól fel kavarják a dolgokat, és a maradék kisiskola is beadja a kulcsot.

    Egyben reménykedek, akik most szétverték az oktatási rendszert, azok egyszer megkapják ezért méltó büntetésüket.”
  • 21. tanár 2008. augusztus 13. 22:29
    „Igazat adok 12. hozzászólónak. Sajnos tapasztalatból tudom. hogy több helyen a felügyelő tanár "jóváhagyása" nélkül a gyerekek nem tölthetik ki a feladatlapot. Van olyan dobogós az iskolák között ahol (szintén tapasztalat) a 8. osztályos gyerek az ötödikes anyagot sem tudja,nem érti amit olvas stb.. Ja igen és ugyanebben az iskolában a legjobb felvételi eedmény 72 pont volt, ami ugye...Na most akkor hogy is van ez? A gyerek akkor teljesít jobban mikor személyesen neki mindegy(persze az iskola villoghat a nem létező tudással), vagy akkor ha neki is fontos(és persze itt szó sem lehet segítségről).”
  • 20. szami 2008. augusztus 13. 21:14
    „Lehet, hogy tévedek, de a kompetenciamérések értékelése VÉLETLENSZERŰ MINTAVÉTELEZÉSSEL TÖRTÉNIK. Azaz nem az összes diák dolgozatát javitják ki, minden osztályból véletlenszerűen kiemelnek vhány darab dolgozatot és az alapján értékelik az iskolát s nem a nebulót! Innenkezdve pedig mindenki gondoljon amit akar! Lelkiismeretes pedagógus kompetenciamérés nélkül is végzi a munkáját (remélem van még ilyen?!), aki pedig csak a 3 hónap miatt pedagógus, azt -szerintem- szintén hidegen hagyja a mérés. Viszont 1 nap elmegy erre a tanévből, s valakiknek a mérés lebonyolitása, kivitelezése tuti állást biztosit!...Hmmm, ez van.”
  • 19. agármány 2008. augusztus 13. 19:23
    „Kíváncsi lennék a baráti iskola eredményére, mert véleményem szerint nagyon magas színvonalú oktatás folyik ebben a faluban és egyetlen táblázatban sem találom.Vagy esetleg köze van a közelmúltban zajlott igazgatóváltáshoz a rossz eredménynek?!
    Régi igazgató- rossz eredmény, új igazgató-jövőre remek eredmény? Minden esetre darázsfészekbe nyúlt az újságíró azt gondolom. Én nem vonnék le messzemenő következtetéseket egy ilyen felmérésből az biztos, mert tudom, hogy a gyermekeim azért lettek diplomások, mert Barátin a szükséges alapokat megkapták és úgy tudom azóta sem volt gond a képzéssel. legalábbis eddig.”
  • 18. S.M. 2008. augusztus 13. 18:24
    „Nevetséges és felelőtlen a kompetenciamérésekből ilyen következtetést levonni és megírni, mivel a gyerekek többsége összecsapja az egészet, mert nincs semilyen tétje a számára!!!...”
  • 17. Hancz Gábor 2008. augusztus 13. 16:36
    „A megyei pedagógiai intézet átküldte az ígért adatokat. Eszerint az elért eredmények alapján az egyházi iskolák közül matematikából a Pannonhalmi Bencés (637 pont), a győri Czuczor (580), a győri Prohászka (568), a győri Péterfy (557) és a mosonmagyaróvári piarista (550), míg olvasásból a Pannonhalmi Bencés (631), a Czuczor (570) és a Piarista (565) kerülne be a top 15-be. Ha a hozzáadott pedagógiai értéket - ami leegyszerűsítve azt mutatja, az intézmények mennyit tesznek hozzá a gyerekek tudásához - tekintve ennél kevesebben szerepelnek a legjobbak között: a mateklistán a Pannonhalmi Bencés (59) és a piarista (50), az olvasási lajstromban a piarista (55) és a Kapuvári Páli Szent Vince (43) található meg.”
  • 16. Takarékos 2008. augusztus 13. 14:49
    „Köszönöm Rózsa36, megerősített, hogy tényleg már nem létező iskolákra is elfolyt valamennyi pénzecske!!!”
  • 15. Takarékos 2008. augusztus 13. 14:46
    „A 12. és 13. hozzászóló véleménye perdöntő, ugyanis a mai sokszínű oktatási rendszerben egy sablonnal mérni iszonyatosan tág határok között mozgó eredményeket ad. A takarékoskodást akár itt is el lehetne kezdeni. Mennyibe is kerül egy ilyen "reprezentatív" mérés lebonyolítása országos szinten?
    A mért intézményekből azóta hányat zártak be vajon?? (Ugye itt eleve kútba esett a pénz)”
  • 14. rózsa36 2008. augusztus 13. 14:42
    „Kedves Maximilián és Mindenki, aki gondolkodás nélkül hitelt adna a 11. hozzászólásnak!

    Az elemzett országos kompetenciamérés 2007 májusában zajlott. Itt azok a 8. osztályos kunszigeti gyerekek adtak számot alkalmazásképes tudásukról, akik 1999-2007 között voltak az iskola diákjai.

    A Kunszigeti Általános Iskolát a fenntartó 2007. augusztus 31-ével szüntette meg, így az elért eredményekhez a Vokinak annyi köze van, mint nekem a Mars várható, augusztus 27-i Föld-közelségéhez.”
  • 13. Kozmopolita 2008. augusztus 13. 14:40
    „Megítélésem szerint teljesen torz a "kép", mivel a pedagógiai munka mennyiségéről igazából semmit sem árul el a felmérés ezen formája. Miért is? Vegyünk egy iskolát, amelynek nem "elit" a beiskolázási területe, tehát halmozottan problémás gyerekekkel kell foglalkozni. Eredmény: iszonyatos erőfeszítések a pedagógus részéről, ennek ellenére a felmérésben a gyerekek részéről gyenge teljesítmény bukkan elő, habár vér-veríték árán jutott el erre a szintre!!! Ennek ellentéte: a divatos iskola (ugyan még nem elit!!), amely tud és fog is válogatni,tehát leszedi a "krémet". Az olyan gyereknél, ahol a szociokultúrális háttér (igényes értelmiségi családok) kifejezetten jó, majdnem biztos, hogy töredék energiabefektetéssel is un. "átlagon felüli" eredmények produkálhatók”
  • 12. Horváth Béla 2008. augusztus 13. 14:39
    „Igazán nem akarok belekötni az eredményekbe, de pontosan tudom, hogy az iskoláknak van lehetősége utólag, a felmérőlapok kitöltése és azok elküldése közötti időszakban beleírni a felmérőlapokba. Ezt egyes iskolák meg is teszik: számukra nagyon fontos, hogy bizonyítsák a település vezetőinek és lakóinak, hogy komoly munka történik náluk. Így a felmérés felemásan értékelendő: vannak benne ténylegesen szép eredmények, és vannak benne "kozmetikázottak", amelyek legfeljebb a megfelelni akarást bizonyítják. Az ilyen méréseknek csak akkor lenne értelme, ha korrekt lenne. De nem az. A mérés lebonyolítását át kellene gondolni, mert így csak kidobott pénz, csúsztatott eredményekkel.”
  • 11. Maximilián 2008. augusztus 13. 14:20
    „Kunsziget micsoda ragyogó eredményeket ért el! Gratulálok a képviselőtestületnek, a polgármester asszonynak és a Nagy Ottó László úrnak. Mégiscsak jó döntés volt a VOKI. Ezek a fiatalok aztán jól megmutatták. Remélem angolból is lesz mérés és abban országosan is elsők lesznek a kunszigeti gyerekek!
    Köszönjük kedves tanítók és tanárok! Gratulálok a gyerekeknek is!
    Minden kishitű vegyen példát a nagyra törő VA iskoláról!”
  • 10. Hancz Gábor 2008. augusztus 13. 13:29
    „A cikkben azért nem szerepelnek az egyházi iskolák, mert a megyei pedagógiai intézet (mpi) elemzése kifejezetten az önkormányzati fenntartású iskolákra irányult. Az mpi azt ígéri, hogy kérésünkre hamarosan megadja azon egyházi intézmények nevét - ha vannak ilyenek -, amelyek benne lettek volna a top 15-ben a kompetenciafelmérések alapján. Amint ezt megkapjuk, közöljük.”
  • 9. gulyás 2008. augusztus 13. 13:15
    „Akkor lenne értékelhetőek, összehasonlíthatóak a kompetenciamérések adatai, ha lenne bemeneti mérés pl. 1.osztályban nemcsak kimeneti (ami jelen pillanatban van) , hogy milyen tudásszinttel érkeznek a tanulók. A ped intézet igazgatója nagyon pontosan tudja ezeket a problémákat, de védi a mundér becsületét. Ebben a rendszerben is felemás helyzetet hoztak létre az oktatásban, mint annyi másban (pl. felsőoktatás). Ilyen körülmények között nem lehet összehasonlítani az iskolákat.”
  • 8. Prestige 2008. augusztus 13. 12:49
    „Tényleg, az egyházi iskolákkal mi a helyzet ?
    Bencés, Apor, Prohászka, etc....
    Gondolom, nem a lista végéről maradtak le.”
  • 7. bk. 2008. augusztus 13. 12:07
    „...ennyit arrol hogy milyen jo iskolak vannak sopronban, es milyen tehetseges gyerekek mennek egy allitolag hires es jo iskolaba, es mikor odakerülnek rajönnek hogy ha szarrä tanuljak magukat akkor is csak azok a begyepesedett tanarok szivatni fogjak es nem tudnak teljesiteni...nem egy ilyen iskola van ahonnan sorra jönnek el a tehetseges diakok mert nem birjak azt az allapotot ami abban az iskoläban zajlik...nem akarok szidni senkit de van egy iskola ami sok helyen bennt volt most a felmeresekben es nagyon rossz...senkinek nem ajanlom...puszi”
26 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emlékest és gyűjtés a győrújbaráti családnak

Győrújbarát - A Győri Nemzeti Színház társulatának tagjai jótékonysági estet tartanak a múlt héten… Tovább olvasom