Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Megérdemelt béremelés

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete közétette felhívását, amelyben a kereskedelmi munkavállalók keresetének második félévi emelését kezdeményezi. A KASZ vezetői, megyetitkárai, munkatársai kérésre minden alapszervezeti kezdeményezést támogatnak és segítséget nyújtanak az eredményes tárgyaláshoz – szögezte le Mátraházi István alelnök.
A bérhelyzet első félévi tapasztalatainak összegzése során megállapítottuk, hogy a KASZ működési területén a vállalkozások közel 40%-ánál kizárólag a jogszabály által előírt béremelés valósult meg, ami éves szinten legfeljebb 1-1,5% átlagkereset növekedést jelent. Gyakori, hogy a kötelező emelésben érintettek – másokkal szemben – csak a ráállás mértékét kapták meg. Emellett több helyen történtek olyan bérintézkedések, amelyek átlagkereset csökkenést eredményeznek (részmunkaidő bevezetése, pótlékok megszüntetése, mozgó bérek és eseti kifizetések csökkentése, eltörlése stb.).

A KSH statisztikáiban a kereskedelem egészére nagy szóródással 2,8%-os bruttó (2%-os nettó) átlagkereset emelkedés szerepel az év első öt hónapjában, miközben a foglalkoztatottak létszáma 3,7%-os csökkenést mutat.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a válságból eredő vásárlóerő csökkenés forgalom visszaesést eredményez, ugyanakkor nem fogadhatjuk el szó nélkül, hogy a terheket ismét a munkavállalók, és közülük is a legalacsonyabb keresetűek viseljék.

2009. július 1-jét követően olyan állami intézkedések léptek életbe, amelyek munkavállalói jövedelmeket csoportosítanak át a vállalkozások irányába. Ezek érzékelhető bérköltség megtakarítást eredményeznek, melyet kiegészít a létszám visszafogásából eredő további költségcsökkenés.
- 2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig (143.000.- Ft-ig) 5 százalékponttal csökkentek a keresetek járulék terhei. Ez az alacsonyabb béreket biztosító vállalkozásoknál féléves szinten 4-4,5% bérköltség megtakarítást eredményez. Mivel a járulék csökkenés 2010. január 1-jétől már a teljes keresetre kiterjed, a cégek számára az áthúzódó hatás is kedvezően alakul.
- 2009. augusztus 1-jétől a betegszabadság távolléti díja 80%-ról 70%-ra csökken, ami öt hónapra kb. 0,5% bérköltség megtakarítással jár.
- A táppénz összegének 10 százalékpontos csökkenésével a munkáltató által fizetendő rész is csökken, ami szintén néhány tized százalékos megtakarítást jelent.
- A munkáltatók által alkalmazott munkaidőalap szűkítésből (létszámcsökkenés, részmunkaidő), annak nagyságrendjétől függően további komoly megtakarítás következik be.
A felsorolt intézkedések mindegyike, rövidebb-hosszabb távon a dolgozók jövedelmét érinti kedvezőtlenül, illetve a létszámcsökkenés a megmaradók munkaintenzitását növeli béremelkedés nélkül.
Itt kell megemlíteni, hogy az SzJA adóterhének július 1-jétől életbe lépő csökkenése a 142.000.- Ft/hónál kevesebbet keresők számára nem jelent nettó béremelkedést, és csak e felett kezd folyamatosan növekményt eredményezni (158.000.- Ft/hónál és e felett éri el a havi 3000 forintot). Ugyanakkor az ÁFA emelkedéséből is eredő infláció növekedés július 1-jétől az alacsonyabb keresetűekre fokozottabban hat. Az infláció jelenlegi 3,2%-ról év végéig várhatóan 7%-ra növekszik.

A fentiek alapján a munkavállalók jogosan igényelhetik, hogy ha nem is túl nagy, de valamilyen érzékelhető mértékű jövedelememelkedéshez jussanak.
Ezért javasoljuk, hogy munkahelyi szervezeteink azoknál a vállalkozásoknál, ahol az éves átlagkereset emelkedése az eddigi intézkedések hatására nem érné el a minimális 3%-ot, kezdeményezzék, hogy a II. félévben a munkavállalók jövedelme emelkedjen.
- Kérjék fel a munkáltatót, mérje fel, hogy az állami intézkedések hatásai milyen költségmegtakarítást eredményeznek a vállalkozás számára.
- Hívják fel a munkáltatót, hogy a biztosan legalább 4-6%-os bérköltség csökkenés egy részét osszák meg a munkavállalókkal.
- Hivatkozzanak arra, hogy a növekvő infláció miatt még az OÉT 3-5% közötti éves átlagkereset növelési ajánlásának betartása mellett is, az alacsony bérűek 4% körüli reálbércsökkenést szenvednek el, miközben leterheltségük súlyosan növekszik.
- Vegyék figyelembe, hogy a július 1-jei hatállyal végrehajtandó 2-3%-os béremelés éves szinten csak 1-1,5%-os növekményt biztosít, és értelemszerűen a későbbi bevezetés tovább csökkenti az éves átlagot (a szeptember 1-jétől adott 3%, már csak 1%-ot ér, egyben a munkáltató költsége is csak ennyivel növekszik).
- Az év végi egyszeri kifizetés, vagy egyes adómentes természetbeni juttatások egyösszegű kifizetése több szempontból is hátrányos a munkavállalóknak (nem számít be a pótlékok és állami juttatások alapjába, nem épül be a bérbe stb.), de ha más megoldás nem található, megfelelő mérték esetén ilyen ajánlattól sem zárkózhatunk el.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fénnyel rajzolt testek a börtönben

Szabó Béla ismert, elismert győri fotógráfusnak – aki lapunknak is munkatársa volt –… Tovább olvasom