Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Makovecz Imre titkos csatái a Bakonyban - videó, fotók

Kevesen tudják, hogy Makovecz Imre a késő Kádár-korban három bakonyi településen az első hazai falusi építészként dolgozott. Két házat meg is építettek a világhíres építész tervei alapján, de az új iskola és tornacsarnok tervezése botrányba fulladt Bakonyszentkirályon.


"Ahhoz, hogy megértsük, miért tett sokat a nyolcvanas évek közepén Makovecz Imre a három településért, kicsit messziről kell indítanunk a történetet. 1985-ben két kiváló közösségfejlesztő, Dr. Vercseg Ilona és Varga A. Tamás vezetésével felmérés kezdődött Bakonyszentkirályon, Cseszneken és Bakonyoszlopon.

Az eredetileg a közművelődés helyzetére vonatkozó felmérés az első lakossági vélemények után pillanatokon belül az emberek életminőségét kutató kérdésekké változtak át.

A kutatók olyan általános kérdésekre keresték a választ, mint milyen állapotban vannak az utak, hol tart a csatornázási program, milyen a lakosok egészségügyi helyzete és milyen színvonalon működnek az iskolák. Utóbbit azért is említem többes számban, mert az oktatási épületek a falvak különböző pontjain helyezkedtek el.

Anno egy helyi vélemény szerint a normandiai partraszállást könnyebb lehetett megtervezni, mint a három település iskoláinak órarendjét összeegyeztetni" - kezdte a kisalfold.hu-nak Kancsal Károly, aki Bakonyszentlászló jegyzőjeként vonult nyugdíjba tavaly, történetünk idején pedig Bakonyszentkirály végrehajtó bizottságának titkári - azaz a mai jegyzői - feladatait látta el.

Közösségfejlesztői kutatás három bakonyi faluban a Kádár-kor végén

A közösségfejlesztői kutatás a korszellem mindennapos gyakorlatával merőben ellenkező módon valósult meg. Nem arról volt szó, hogy az embereket beterelték volna a művelődési házba, ahol aztán lenyomták a torkukon az unalomig ismert marxista szólamokat.

Dr. Vercseg Ilona és Varga A. Tamás hozzáállásában szerepet játszott korszerű világlátásuk. S az is, hogy a három kis bakonyi település kellően eldugott helyen feküdt ahhoz, hogy nyitottsággal, akár nyugatias mentalitással közelítsenek az emberek felé.


Videó: Cseh Róbert


Az biztos, hogy a két közösségfejlesztő és országos hírű segítőik munkáját az a kérdés határozta meg, hogy mivel tudják könnyíteni az itt élők mindennapjait? Tették mindezt úgy, hogy a bakonyi hagyományokra kívántak építkezni.

A kutatás azonban elkeserítő eredménnyel zárult: kiderült, hogy a helyiek - tisztelet a kivételnek - alapszinten sincsenek tisztában a településük múltjával és homályos képük van a jelenükről. A felmérést a két közösségfejlesztő a Bakonyi Kalendárium 1985/86-os könyvében publikálta.

Jobbító szándékukról az írás megjelenését követően sem feledkeztek meg, s megkeresték közös ismerősüket, Makovecz Imrét azzal a szándékkal, hogy a már akkoriban is híres építész nézze meg szakmai szemmel a három települést. Meglepetésükre Makovecz Imre szűk időbeosztása ellenére is vállalta a feladatot.



Puskás Ferenc és Bartók Béla után Makovecz Imre a harmadik legismertebb magyar a világon

Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke.

Egy külföldön végzett felmérés szerint a magyar hírességek között Puskás Ferenc és Bartók Béla után az ő nevét ismerik a legtöbben szerte a világban. Makovecz Imre életpályáját ide kattintva olvashatják el a Wikipédián.



"Mi jellemző a Bakonyra? Nem bonyolult a válasz: fa és kő"

"Személy szerint azért örültem Makovecz érkezésének, mert a helyi építkezések nívója kezdett kritikus szint alá süllyedni. Ebben szerepet játszott a helyi rendezési terv is, amely építési szabályai - hasonlóan a központi szabályozáshoz - számos életidegen, betarthatatlan előírást tartalmaztak, ám az építési hatóság - nem tehetve mást - ezek alapján adta ki az építési engedélyeket" - folytatta dr. Kancsal Károly.

Ennek egyenes következménye volt a típustervek gátlás nélküli árusítása, amit csak megfejelt a több esetben tapasztalt szakszerűtlen kivitelezés, így - a független építésfelügyeleti ellenőrzés eredményeképpen - előfordult némely épület részleges visszabontása.

Az egész országra ajánlott típusterveknek és tervezői magatartásnak `köszönhetően´ a falvak hagyományos bakonyi képét pár éven belül sikerült tönkre vágni.

"Makovecz Imre első látogatása után a következőkben állapodtam meg vele: egy hónapban egyszer elutazik hozzánk, én addig összegyűjtöm a beadott építési terveket, melyeket ő - szigorúan építész tervezői szakmai szempontok alapján  - véleményez, így azokat az építésügyi hatósághoz továbbíthatom. A kellően indokolt építési engedélykérelmek elbírálásában Zirc építési hatósága partner volt, különösen az új helyi rendezési terv megalkotását követően, amely előírásaival egyetértettek.

Megjegyzem, hogy a rendezési terv helyi érdekeket, értékeket és hagyományokat hangsúlyozó építési szabályozása meglehetősen nagy vihart kavart bizonyos konzervatív településtervező körökben, ám ez egy külön történet.


Makovecz Imre hatása nem múlt el nyomtalanul Bakonyszentkirályon: az utcanévtáblák kőből készülnek, s ezt az új kerítést is kőből emelte fel az önkormányzat


Bár ez csak az együttműködés kezdetét jelentette, tisztában voltunk vele, hogy darázsfészekbe nyúlunk, s sokak érdekeit sértjük. Már csak azért is, mert elképzeléseink - építészetileg értékes régi házat nem lehet lebontani, az újak legyenek egyediek és esztétikailag a bakonyi tájba illőek - nem csupán néhány helyi erős ember üzletével ment szembe, de a szocreál építészet elveivel is. Makovecznek a kisujjában volt a régi Nagy-Magyarország építészete, de nálunk kimondottan a bakonyi hagyományokra akart alapozni.

`Mi jellemző a Bakonyra? Nem bonyolult a válasz: fa és kő. Ezekre kell alapoznunk´ - mondogatta.

Egyébként az nem igaz Makoveczről - legalábbis amikor mi együtt dolgoztunk a ’80-as évek közepén, még biztosan nem volt így -, hogy nem hallgatta volna meg mások véleményét, s despotaként viselkedett. A szó jó értelmében vett egyszerű, tisztaszívű emberekkel szívesen beszélgetett, más kérdés, hogy a tervrajzokkal ügyeskedőket megvetette" - mondta Bakonyszentkirály egykori vb-titkára.


Családi ház előtt kőből épült kerítés Bakonyszentkirályon - fotók:

Két középület tervezésére, valamint a Bakonyszentkirály és Csesznek közötti domb beépítési tervére sikerült megnyerni Makovecz Imrét

Az egykori dokumentumokból kiderül: Makovecz Imre a hozzáfordulóknak azt javasolta, hogy ne készítessenek végleges rajzot, mert ebben az esetben, ha a terv ütközött a helyi építési szabályokkal, akkor minden akadály nélkül lehetett változtatni.

Ez azért is fontos volt, mert több tervező egyszerűen nem tájékozódott a helyi rendezési terv építésügyi szabályairól, így azokat nem is vette figyelembe. Azt ajánlotta, hogy az építtetők egy vázlatos rajzzal és a tervezővel együtt egyeztessék elképzelésüket a hivatalban, mellyel eleve kizárhatók a központi és a helyi jogszabályokkal ellentétes szándékok.

A legtöbb vita azért alakult ki, mert az építkezők nehezen emésztették meg, hogy a pénzükért nem építkezhetnek a saját telkükön kényük-kedvük szerint. Makovecz Imre ilyenkor azzal igyekezett érvelni: a Szaharában nincs akadálya ennek a szemléletnek, mert a végtelen homoksivatag közepén mindenki azt tehet, amit akar.

Bakonyszentkirályon, Cseszneken és Bakonyoszlopon azonban kialakult utcaképeket kellett (volna) figyelembe venni, valamint az élni és élni hagyni elve szerint nem csupán a saját, hanem a szomszédok érdekeit is számításba venni. Makovecz idővel több felkérést kapott arra, hogy ő maga is tervezzen családi házakat, de ezeket nem vállalta el. Nem tartotta volna ugyanis etikusnak, ha a saját terveit magának kellett volna véleményeznie.


Az orvosi rendelőhöz tervezett szolgálati lakás ma már magánkézben van: tulajdonosai vajon tudják, hogy a Makovecz tervrajz alapján készített épület mennyire sokat ér?

Két középület tervezésére azonban sikerült megnyerni, melyek meg is épültek, s a mai napig állnak Bakonyszentkirályon: az egyik az orvosi rendelő, a másik pedig a hozzátartozó szolgálati lakóház.


Kancsal Károly egykori jegyző a Makovecz-tervek alapján készült egészségház előtt

A tanári kar egy-két tagja fúrta meg az építész dombtetőre álmodott iskoláját és tornacsarnokát 

Makovecz Imre bakonyi munkásságát koronázta volna meg az az iskolaépület és tornacsarnok, melyeket Bakonyszentkirályon egy domb tetejére tervezett. Mind az elképzelés, mind a tervek annyira jól sikerültek, hogy az akkori iskolaigazgató vészjóslóan azt állította: `túl szép és jó mindez ahhoz, hogy megvalósuljon´.


A meg nem valósult tornacsarnok tervrajza

Pedig Makovecz külön kikérte a tanárok véleményeit - a Kádár-kor utolsó éveiben is elképzelhetetlen volt, hogy a dolgozókat komolyan megkérdezi valaki, s még figyel is az észrevételekre - majd a kérések alapján finomított a tervrajzokon. Az iskolaépületén látszódtak volna a jellegzetes Makovecz-elemek, mint például a dombról látható cseszneki vár miatti - középkori vitéz sisakjára emlékeztető - kupolák.

A tanári karon belül egy-két pedagógus mégis addig fúrta a tervet, ameddig a tantestület végül pár vokssal leszavazta az új iskola épületét.

"Személy szerint annyira bántott a döntésük, hogy beadtam felmondásomat, s búcsút intettem a tanácsi munkának. Végül, mind Makovecz Imrének, mind nekem kisebb gyógyírt jelentett az 1993-ban átadott új, bakonyszentkirályi iskola.

Ezt ugyanis egy zirci építészmérnök, Lohrmann Mária tervezte, aki többször konzultált Makoveczzel, s örömmel fogadta meg a tanácsait. A domb tetejére álmodott iskola így kicsit kötődik Imréhez, mindamellett, hogy a kiváló tervezőnő épülete természetesen önálló, formailag más alkotás. Megjegyzem, hogy később a bakonyszentlászlói körjegyzőség hivatali épületét is Lohrmann Mária tervezte meg" - zárta szavait Kancsal Károly.


A Lohrmann Mária tervezte iskolát 1993-ban adták át Bakonyszentkirályon: a zirci építészmérnököt jótanácsokkal segítette Makovecz Imre
 


Makovecz Imre hitt a három bakonyi faluban

"Az építészetben (…) ha az egyéni és közösségi szellem erejével megpróbálunk az építészet, a kerítés, a bútorok, a környezeti eszközök tekintetében törekedni valamire, ami hasonlít ránk. Eredeti, igazi mivoltunkra hasonlít, nem arra a furcsa, manipulált figurára, akiben magunkra ismerhetünk, ha a televíziót túl sokáig nézzük. Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra, konfliktusokkal, meg nem értéssel jár.

Én bízom abban, hogy egy közösség, mint amilyen a Bakony három falujának közössége is külön-külön, minden pillanatban alkalmas lehet önmaga megújítására, hogyha rájön arra, hogy mik azok a gondolatok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezek a történelmileg hiteles, gazdag múltú, nagy méltósággal rendelkező, gyönyörű települések megújuljanak" - részlet Makovecz Imre "Hagyomány - Nemzeti létünkben és építészetünkben" című tanulmányából.

Az írás a Bakonyi Kalendárium 1985-86-ban kiadott kötetében jelent meg.
  


hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gyirmóti `stadiont´ 600 millió forintos állami támogatással fejlesztik

A felújítás 2. és 3. ütemében készülnének el az új lelátók. Érdekesség ugyanakkor, hogy a győri önkormányzatnak 15 évig biztosítania kell a létesítmány üzemeltetését. Tovább olvasom