Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Kubában keresik Darwin igazát

Március elsején Kubába indul expedícióra a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai-kara botanikai kutatócsoportjának négy győri tagja.


A világ leghíresebb helyszínein vizsgálják egy hónapon át a szerpentinzónákat, melyeken reményeik szerint tetten érhetik a darwini evolúciót.

Hogy mi vár rájuk Kubában a moszkitókon, a mogoték patkányösvényein, a negyven fok körüli hőmérsékleten túl, arról dr. Szabó Péterrel, az egyetem Apáczai-karának docensével, az expedíció vezetőjével beszélgettünk.



Az expedíció tagjai: dr. Halbritter András, a NYME biológus-botanikusa, Molnár Zsolt, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium biológia-kémia szakos tanára, Farkas Péter herbarizáló és a csoport vezetője dr. Szabó Péter biológus-botanikus, a NYME Apáczai karának docense. A csapat negyedik tagja Farkas Péter herbarizáló. Fotó: Bertleff András.


- Mielőtt elmerülnénk kubai útjuk várható izgalmaiban, s hogy megértsük kutatásuk célját, tisztázni kellene a szerpentin mibenlétét, ami a laikusok számára leginkább kanyargós hegyi utat jelent.


- Az a szerpentin, amit mi keresünk, különleges vulkáni, mélységi magmás kőzet. Annak idején a forró magma nem a felszínen, hanem a mélyben dermedt meg, nem ömlött ki lávaként.

A Földön sok helyen ma is a mélyben húzódnak ezek a rétegek, de évmilliók alatt a jég, a víz, a szél munkája itt-ott a felszínre hozta ezeket. Kinyíltak, mint afféle geológiai ablakok. Európában, Itáliában vannak jelentős szerpentinzónák, foltokban Albániában, s az Alpokban apró, öt-hat négyzetkilométeres területeken.

"Ám az élet csodálatos és alkalmazkodik"

- Első hallásra ez geológia, miért érdekes a botanikus számára?

- Mert a szerpentinkőzet összetételében is különleges. Úgynevezett ultramáfikus, nagyon sok benne a magnézium és a vas, a nikkel, a króm, a kobalt. Ott, ahol ez a kőzet a felszínre bukkan, értelemszerűen talaj képződik rajta, azon pedig előbb-utóbb megjelenik az élet. És itt jön a csavar, mert a növények számára ezek az anyagok mérgek.

Ám az élet csodálatos és alkalmazkodik. Ehhez persze rengeteg idő, évtízezredek, de inkább évszázezredek kellenek, s bekövetkezhet, hogy a végletes specializálódás miatt már máshol nem képesek megélni, csak szerpentinkörülmények között. Persze vannak kozmopolitább fajok, melyek itt is és máshol is jól érzik magukat.

Bárhogy történjen, az biztos, hogy ezeken a növényeken szemmel látható különbségek alakulnak ki az idők során a kiinduló fajhoz képest. S ez benne a biológiai poén, hogy némi szerencsével megcsíphető bennük a fajkeletkezési folyamat.

Láthatóvá válik a teória, amit a darwinizmus tanít. A szerpentinzónák felgyorsítják az időt, olyanok, mintha földi evolúciós laboratóriumok lennének, amikben bizonyítható, hogy működik-e vagy sem a darwini evolúció.

"Az ausztriai szerpentinzónákon, Bernstein (Borostyánkő) környékén már jártunk"

- Miért más a kubai terep, mint az európaiak?

- Az evolúció kis foltokban nehézkesen működik, néhány négyzetkilométeres területen a változó növények a szomszédos zónákból minduntalan visszafertőződnek más magvakkal.

Az ideális terület éppen ezért több száz négyzetkilométeres, ez esetben a méret is lényeges. No meg az idő. A trópusi szerpentinterületek hatalmasak, felszínre kerülésük ideje is akár több millió évvel ezelőtt történhetett, volt hát elegendő tér és idő a fajkeletkezéshez.

Az ausztriai szerpentinzónákon, Bernstein (Borostyánkő) környékén már jártunk, az ottani vidék flórájának vizsgálatán túl vagyunk. Ennek a kiegészítéseként megyünk most olyan területre, ahol optimálisak a körülmények.


Kolumbusz szavai

Amikor Kolumbusz Kristóf Amerikába érkezett, San Salvadornál szállt először partra, eztán érte el Kuba partjait.

A Bariay öbölbe 1492. október 29-én délután fordult be a Santa Maria.

Amikor kitárult előtte az öböl csodálatos látványa naplójában ezt írta: Ez a legszebb ország, amelyet valaha emberi szem látott.


Kolumbusz Kristóf szerint ez a legszebb ország, amelyet valaha emberi szem látott.
Kolumbusz Kristóf szerint ez a legszebb ország, amelyet valaha emberi szem látott.


Havannában várják a magyar kutatókat

- Milyen stratégiával lehet felkészülni idehaza a trópusi terepre, körülményekre?

- Itt kell megemlítenem mentorunkat, szakmai segítőnket, Borhidi Attila professzor urat, aki több évet élt Kubában, s elkészítette az ország vegetációs térképét a kubai állam felkérésére.

De felvettük a kapcsolatot odakint járt kutatókkal, a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületével, akiktől nagyon sok hasznos, naprakész információt kaptunk.

Ráadásul vár bennünket a havannai Ökológiai és Rendszertani Intézet vezetője, Ramona Oviedo Prieto asszony is, ő lesz a vendéglátónk, ő vezeti az útjainkat vagy munkatársai jönnek velünk.


A havannai Capitolium épülete, mely mása a washingtoni Kongresszusi Palotának.
A havannai Capitolium épülete, mely mása a washingtoni Kongresszusi Palotának.


Ez nagy könnyebbséget és segítséget jelent olyan területeken, ahol botanikus eddig esetleg még sohasem járt. Így elmondható, nagyjából tudjuk, mi vár ránk. Ennek ellenére érhetnek bennünket meglepetések.

Mivel a szerpentinterületek az ország belsejében, az eldugott területeken húzódnak, meg kell majd küzdeni a tereppel, a moszkitókkal, a nagy páratartalommal, az extrém szárazsággal, a reggeli óráktól a negyven fok körüli hőmérséklettel, a nadrágtépő tüskés bozótosokkal, melyeken csak machetével lehet keresztüljutni.

Egyébként hasonló fizikai igénybevételt követelő útjai már voltak a csapat tagjainak, előfordultunk itáliai szerpentinzónákon, az Isztria-félszigeten, de szereztünk tapasztalatokat Anatóliától Palesztinán át a Negev-sivatagig sok helyen, igaz, trópusokon még egyikünk sem járt.

Feljutni a cukorsüveghegyekre

- Mekkora szakmai munkát lehet elvégezni egy hónap alatt és mivel kecsegtet?

- Egész Kubát nem lehet bejárni, így bármennyire is fájt, önmérsékletet kellett gyakorolnunk. A sziget 111 ezer négyzetkilométer, valamivel nagyobb, mint hazánk, lélekszáma is hasonló, Havannának kétmillió lakosa van, szinte úgy, mint Budapestnek. Igaz, a hasonlóságok itt véget is érnek. A kihívás az, hogy Kubán belül nem egyszerű a mozgás.

A burkolt utak, mint néhány főbb verőér kiépített az országon belül, de az eldugottabb helyekre vivő szakaszokon más a helyzet. Terepjárót kell bérelnünk, be kell szerezni megfelelő élelmiszert, vizet, benzint, amit jegyre adnak. Azt mondják, minden megoldható, de nem könnyű, valamennyi lépés komoly előzetes szervezést kívánt.



A fehér ember bűnei

Nem lehet elhallgatni a fehér ember bűneit Kubával kapcsolatban. A spanyolok írmagjukig kiirtották az őslakosokat, akik kiválóan ismerték saját flórájukat, gyógynövényeiket. Kolumbusz megérkezésével ez a tudás teljes egészében elveszett.

A karibi világnak ma körülbelül nyolc-kilencezer virágos növényfaja van, (Magyarországnak 2200). A szakirodalom szerint azonban mindössze négy olyan növény van, amit azért használnak gyógynövényként, mert az indiánoktól tudjuk, mire valók.

Ebből egy afrozidiákum, három pedig nemi betegségre való. Ez jól mutatja, vajon mi is érdekelte Kubában a korai spanyolokat.



Éppen ezért le kellett mondanunk Kelet-Kubáról, mivel Havannába érkezünk, s a szigeten az 1200 kilométeres távolság túl soknak bizonyult. Így maradt Nyugat-Kuba, itt találhatók a mészkő és a szerpentinterületek találkozásánál a híres mogoték, az úgynevezett kakastaréj vagy cukorsüveghegyek, amik bár nem magasak, két-háromszáz méteresek, viszont kilencvenfokos sziklafalak, sűrűn benőve növényzettel.

Ezeken fel kell jutnunk, ami nem kis feladat, idegennek majdnem lehetetlen. Ebben lesznek hasznunkra segítőink, akik ismerik az úgynevezett patkányösvényeket, amiket valóban a rágcsálók tapostak ki. Ezeket a csapásokat kell megtalálni, s cipőhegynyi kapaszkodókon lehet csak haladni rajtuk felfelé.

Ez megkerülhetetlen, hiszen távcsővel nem lehet botanikázni. Ez az a terület, ahol egymás mellett leginkább fellelhetők ugyanazon növények, csak más talajon, más formában és azonnal össze is hasonlíthatók.

Az ültetvények színes mozaikjai húzódnak a cukorsüvegek lábainál.
Az ültetvények színes mozaikjai húzódnak a cukorsüvegek lábainál.


"Új fajt felfedezni és elnevezni az élet csodája, kivételes ajándék a kutató számára"

- És kiderülhet, hogy külön fajok, hogy Darwinnak igaza volt?

- Pontosan, ez a kutatás célja. Hogy hol húzzuk meg a faj határait, arról ma is nagy vita van. Én abban hiszek, sokszor összemosunk fajokat és lehet, hogy a környezeti változatosság alapján új fajok is előkerülhetnek.

Ezzel kapcsolatban óvatos vagyok, nem akarok nagy szavakat használni, bár új fajt felfedezni minden botanikus vágyálma és a szakmája csúcsa, így érthető módon vágyik is rá. Új fajt felfedezni és elnevezni az élet csodája, kivételes ajándék a kutató számára, ha megadatik.


Évmilliók csapadéka alakította cukorsüveggé a mogoték mészkövét.
Évmilliók csapadéka alakította cukorsüveggé a mogoték mészkövét.


- Játsszunk el a gondolattal, előfordulhat?

- Akár igen. Az előbb emlegetett Borhidi professzor élete során ötszáznegyven új fajt írt le, ami abszolút magyar rekord, a világon is kevesen vannak, akik félezer új fajjal járultak hozzá a botanika egészéhez.

- Olyan közeli, így nem tudok nem rákérdezni az Etiópiában meggyilkolt magyar kutatók esetére. Kuba ilyen szempontból mennyire biztonságos?

- Nem hiszem, hogy hasonló veszélyeket vállalnánk, mint a szerencsétlenül járt szegedi kollégák. Kuba közbiztonsága és egészségügyi ellátása kiemelkedő a karibi térségben. Nagyon szigorú törvények védik a turistákat, hiszen az ország belőlük él. Nem számolok ilyen veszélyekkel. De április elején, ha megjövünk, mindent elmesélek.


Botanikai kutatócsoport Győrben

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Kara új szakmai műhelyként 2009-ben hozta létra a botanikai kutatócsoportot, melynek jelenleg hét szakember a tagja. Kutatásuk fő iránya a trópusi botanika, a szerpentinflorisztika.

Másfél éve uniós pályázatot nyertek, (Támop 4.2.1b) s e munkában példaértékűen együttműködik az egyetem több kara.

A győriek a szombathelyi NYME-TTK égisze alatt is végeznek kutatásokat. Mostani kubai, és bernsteini útjuk is támogatásukkal jöhetett létre.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nokiásoknak segítenek a szakszervezetek képviselői

Az akció célja, hogy a csoportos létszámleépítésbe kerülő nokiás tagokról napra kész adatbázis… Tovább olvasom