Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Két pékségben sütik: az Ifjú és a Pedró Pékségé lett a Kisalföld Kenyere 2017-ben

Meggyőző eredménnyel jutottak fel a dobogóra a Kisalföld kenyere győztesei mind a három kenyérkategóriában. Az öttevényi Ifjú Pékség búzakenyere mellett a Pedró Pékség két kategóriában győzött.
Két év után ismét örömmel adtuk át a péklapátokat a Kisalföld Kenyere cím győzteseinek, akik  tízfős, nagyrészt laikus, kisebb részt szakmai zsűri pontozása alapján mérettek meg szerkesz- tőségünkben csütörtökön. 
Búzakenyér kategóriában az öttevényi Ifjú Pékség, rozs vagy rozsos kenyér kategóriában és a teljes kiőrlésűek között a sokorói–téti Pedró Pékség bajor rozscipója tökmaggal és  szüreti tönkölykenyere bizonyult a kedvencnek.

Ami finom, az finom


Az első és a mögötte lévő termékek pontszáma között markáns volt akülönbség. Az ízlés és a szakma nem áll egymástól távol, láttuk, hogy a zsűri elnöke által adott pontszámok is tökéletes összhangban voltak az összesített végeredménnyel. Tehát csűrhetjük-csavarhatjuk: ami finom, az finom.

A nagybácsi receptje szerint


Az Ifjú Pékség alapítója a környék legrégebbi maszek mestere, Ifjú Sándor volt, aki 1979-ben, éppen augusztus 20-án kezdett sütni a mostani Ferenczi pékség helyét bérelve. Nagyon sok díjat nyert, s a Szigetközben is kedvelt volt. Saját kemencét épített 1992-ben, ennél dolgozik maunokaöccse, Ifjú Péter, aki családjával négy éve – a bácsi hirtelen halálakor – úgy döntött,  életművét nem hagyja veszni. Ma már háromszor annyian – 17-en – dolgoznak a műhelyben, közülük 7-en pékek. Új a járműpark, a technika, de a recept a nagybácsié.

– A búbos kemence belső mélysége miatt ötméteres péklapátra van szükség. Nem használunk sem adalékot, sem tartósítószert, se kovászpótlót. Ragaszkodunk a hagyományhoz, a minőséghez, és nagyon jókedvűen dolgozunk. A nagy melegben gyümölcsöt viszek a kollégáknak, akik – ha kint negyven fok van – hatvan fokban dolgoznak. Igaz, télen – amikor az ácsok dideregnek – rajtuk rövidnadrág van – meséli a saját boltot és 65 külső partnert ellátó pékség vezetője. Elárulta azt is: magánemberként kedvence a fehér kenyér. 

– A kollégákkal hátul szoktunk „bűnözni", a pékség mögött van egy kiskert, paprika, paradicsom terem. Nekem a Kisalföld kenyerének választott egykilós a kedvencem, azt szoktuk enni, kacsazsírral megkenve, egész napi munka mellett. S mivel főállású tűzoltó vagyok, viszek  a többieknek is  ebből a kenyerünkből. Persze abban, hogy a hivatásomnak is élni tudok, hatalmas szerepe van a feleségemnek, aki szintén tizennégy órát dolgozik nálunk, ott van a testvérem, az unokaöcsém is. Minden kollégám benne van ebben a díjban, nagyon boldogan vettem át az elismerést – vallja az öttevényi pék.
 
Búzakenyér kategóriában az öttevényi Ifjú Pékség, rozs vagy rozsos kenyér kategóriában és a teljes kiőrlésűek között a sokorói–téti Pedró Pékség bajor rozscipója tökmaggal és szüreti tönkölykenyere bizonyult a kedvencnek. A Kisalföld Kenyere elismeréssel járó péklapátokat Ifjú Péter, Vajda Péterné és Vajda Péter vették át. Fotó: Mészáros Mátyás

 

Édesapám barátja hívott  Pedrónak


A másik két kategóriában győztes Vajda Péter és felesége számára a szakma szeretete szintén régi gyökerű, a pékmester 12 éves korában határozta el, hogy ezt a szakmát választja. Senki nem volt pék a környezetében, így még tiszteletre méltóbb, hogy végül az álom valóra is vált. 

– Ez egy szikra volt, de tény, hogy tizennégy évesen már búbos kemencét építettünk a szomszéddal, nem tudtuk, még mi az élesztő, de sütöttünk éskínáltuk a családot. Amikor 2002-ben megalakultunk, akkor jött a második szikra, édesapám barátja hívott engem mindig Pedrónak, s úgy éreztem – mivel hangzatos és fiatalos nevet szerettem volna –, hogy ez így kerek. A Veres-iskola és a sütőipari elvégzése után jártam Németországban több pékségnél, majd feleségemmel Sokorópátkán  megnyitottuk az első pékségünket. 

– Nem húztunk jó lapokat, szakmai segítség nélkül harminc kilométerre Győrtől nehéz volt az ismertségig eljutni, de szerencsére  sikerült. Aztán a barátom szólt, hogy tud Győrben egy kiadó helyet, de a nagy áttörés a téti pékség volt tíz évvel ezelőtt. Ekkor építettük a búbos kemencét is.

Ennek jegyében hoztuk el Erdélyből a vert cipó hagyományát. Bajos lett volna a csángóktól mindent kölcsönvenni, mert ők a meggyújtott fa hamuját kisöprik, megy bele a cipó, s ami ág, hamu ráragad, azt úgy verik le róla. Nálunk ezt nem vennék jó néven a vevők – meséli a 10 ezer téglából épült, akáccal melegített búbos kemence titkairól Vajda Péter, az Ország Kenyere, a Kisalföld Presztízs Díjának és még több más elismerésnek a tulajdonosa.

 S hogy mi a titka a Kisalföld kenyerének, arra a válasz: nagyon sok lábon áll, minden kollégám szakmai szeretete és tudása benne van. Kiemelhetjük az európai  és világbajnok péket, Takó Zoltánt, aki a 8 boltot üzemeltető Pedrónál dolgozik.


A szakmai zsűri véleménye


Bezselics Ildikó, a Gasztromagazin felelős szerkesztője:
– Ha szigorúan szakmailag nézem a jelölésekben is megmutatkozó szokásokat, számomra azért örömtelibb lenne, ha a fogyasztók jobban értékelnék a teljes kiőrlésű, jó lisztből, kovásszal készült kenyereket. Nagyon nem bánom,  hogy a zsűri elé került kenyerek között nem voltak ipari termékek, amiket kóstoltunk, az a pékségekből származó, minőségi, elérhető árkategóriájú kenyerek legjavába tartoznak – összegzi 
tapasztalatait Bezselics Ildikó.

– Saját magam sütöm a kenyeret tepsiben, a magam által kevert lisztkeverékekből. A frissen őrölt gabona „luxusa" után furcsának és ízetlennek érzem a fehér kenyeret, de ez ízlés dolga.

Werli József, a Magyar Pékszövetség titkára, zsűrink elnöke:

– Nem örülök, amikor egészséges és egészségtelen kenyérről beszélnek.  Ha a kenyér abban a minőségben készült, azzal a számos összetevővel, ami a szigorú szabályozás szerint rá vonatkozik, akkor mind egészséges. Ezek ugyanis mind be lettek vizsgálva. Az új szabályozással, amit véleményeztünk,  az volt a cél, hogy a fogyasztást a minőség felé próbáljuk terelni. A fehér kenyérnél alapfeltétel, hogy legalább 95 százaléka lisztből álljon, a rozsnál, a teljes kiőrlésű kenyérnél minimum 60 százalékot írnak elő.

Dr. Boncz Ágota belgyógyász, diabetológus és endokrinológus:

– A betegeknek természetesen a teljes kiőrlésű kenyereket javasoljuk, akár búzából, akár rozslisztből készülnek, mivel a belekerülő héjanyag  a szénhidrát felszívódását – s ezáltal a vércukor emelkedését – szabályozza. A Kisalföld kenyerének pontozása közben kiderült és nagy örömet szerzett számomra, hogy ennyiféle alternatív kenyér létezik, s ha valaki figyelni próbál az egészségre, akkor mindenképp tud találni olyat, ami a szervezetének és az ízlésének is egyformán megfelel. Aki egészséges, nyugodtan egye jóízűen a fehér kenyeret, mert a hangsúly itt is, mint mindig, a mennyiségen van.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maradnak a napi dugók a 82-esen, a győri elkerülő szakasz ügye nem lépett előre

Maradnak a napi dugók a 82-esen, a győri elkerülő szakasz ügye nem lépett előre
Iskolaidőben igazán jelentősek a torlódások, több tucatnyi cég, üzlet költözött a főút győri szakaszára. Tovább olvasom