Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Kényszerpályán a Duna elterelése felé

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára. (8. rész)
„A magyar kormányzati köröknek már régen lépniük kellett volna, még fájdalmas kompromisszumok árán is. Hiszen egy nehéz döntés is jobb, mint a döntésképtelenség. Azzal nem használnak a Szigetköz ügyének, ha homokba dugják a fejüket, mondta a Kisalföldnek Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke." (1992. január 29.)

A győri Köztársasági Megbízotti Hivatalban ad hoc bizottság alakult dr. Horváth József vezetésével... Rögzítik, hogy a Szigetközben mindenáron fenn kell tartani, illetve helyre kell hozni a természetes kialakulású mellékágakat, ezeknek a főággal való kapcsolatát." (1992. február 21.)
„Tragédiát vetít elő az a dosszié, amelyet a győri vízügyi igazgatóság szakemberei készítettek a C variáns szigetközi hatásairól. E szerint ...a Duna elterelése után átlagosan tízévente kerülhet víz alá a szigetközi hullámtér... a mellékágakban a hajózás megszűnik... a főmeder jelentősen károsodik, állandó fenntartására lesz szükség... A C variáns Szigetköz Ásványráró alatti vízpótlását lehetetlenné teszi. Ez az állapot a főmeder és a mellékágrendszerek elszakadását okozza... átmenetileg kiszárad a Zátonyi-Duna... a Mosoni-Duna és a szigetközi ágrendszer vízpótlásához szükséges mű szlovák kézbe kerül... beavatkozási lehetőségünk nem lesz." (1992. március 19.)

„A Szigetköz megmentése érdekében létrehozott ad hoc bizottság tagjai megoldási javaslatot írtak alá Győrben. A koncepció lényeges pontjaiban megegyezik a szlovák Vavrousek-féle alternatívák közül a D–E változattal. Ez tavaly ősszel még kapcsolódási pont lehetett volna a két ország között. A javaslat szerint a bősi üzemvízcsatornát hajózási és árvízvédelmi célokra hasznosítanák. Így a Dunát továbbra is a mai medrében vezethetnék le. Ezáltal a mellékágrendszer kapcsolata a főággal ismét helyreállítható lenne. Lemondunk az energiatermelés rendszerességéről és a csap, a vízkormányzás lehetősége magyar kézben maradna..." (1992. április 14.)

„Dr. Hajósy Adrienne, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója úgy nyilatkozott, az államközi szerződés megszüntetése jó helyzetet teremt arra, hogy az ideiglenes változat ellen nemzetközi színtéren eredményesen fellépjünk." (1992. május 5.)

„A magyar kormány úgy döntött, hogy május 25-i hatállyal megszünteti az 1977-es államközi szerződést." (1992. május 8.)

„– A győri ad hoc bizottság javaslatán kívül van-e a kormány asztalán más tervezet, ami lehetővé tenné a Szigetköz megmentését? – kérdeztük Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert. – Sajnos nincs, de ez nem rajtunk múlt. Ugyanis valahányszor egy olyan megoldás vizsgálata került szóba, amely nemcsak a vízlépcső lebontásával foglalkozott, abban a pillanatban élénk ellenakció kezdődött a Duna Kör és más mozgalmak részéről... Így tulajdonképpen ez a fajta, kormányra gyakorolt nyomás akadályozta meg azt, hogy a kormánybiztosság a vízlépcső teljes lebontásán túl egy alternatívát jelentő konstruktív megoldáson dolgozhasson – válaszolta a miniszter." (1992. május 11.)

Dr. Pap János országgyűlési képviselő szerint a C variáns csak addig épülhet, amíg mi, magyarok fel nem mondjuk az államszerződést." (1992. május 18.)

„A C variáns építését a magyar fél negatív hozzáállása erőszakolta ki. A munkálatok nem ellentétesek a nemzetközi joggal. Az 1977-es államközi szerződést Magyarország szegte meg akkor, amikor a nagymarosi építkezést leállította. Summa summarum Szlovákia október végén eltereli a Dunát – hangzott el a szlovák kormány által rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón. (1992. május 22.) (Folytatjuk)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aláírásgyűjtés

A Kisalföld aláírásgyűjtőivel az ügyfélszolgálati irodáinknál felállított fix standokon túl több… Tovább olvasom