Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 21°C | 32°C Még több cikk.

Józsi bácsi, a kertész kerek élete

Körbesétálta fóliasátrait, elbúcsúzott kedves növényeitől, majd lányával számba vette az éppen sürgős teendőket, és ahol élete nagy részét töltötte, palántái közt érte a halál. Marosy József, a gyárvárosi kertészlegenda 88 évesen költözött az égi kertbe.

A legenda gyökere a negyvenes évekig nyúlik vissza. Akkor alapította első gyárvárosi „birtokát" Marosy József, aki nemesi származása ellenére egyszobás szegénységbe született a győri Bástya utcában.

– Intézetbe került, kertészetet tanult, munkás éveit mégis a vagongyárban kezdte.

A növények iránti szeretete és az egyre gyarapodó család – édesanyám kilenc gyerekkel ajándékozta meg – arra késztette, hogy a háború után a földdel foglalkozzon, eladásra és az asztalunkra termelje a mindennapi betevőt – emlékezett édesapjára egyik lánya, Joli.


– A kertészkedést zöldségekkel kezdte. Nagyon sokat dolgozott, dolgoztunk, rendületlenül hordta szekerével a friss árut a Dunakapu téri piacra vagy a környék kisboltjaiba. Soha nem volt fáradt, arcán a derű, szeme sarkában a huncut mosoly soha nem fogyott el. Talán mindennek együtt köszönhette, hogy a városrész egyik közkedvelt alakja lett, a „Józsi bácsi", aki mindenkin segített és akit mindenki szeretett. Így az sem véletlen, hogy a néhány évvel ezelőtt megjelent, Gyárváros történetét feldolgozó kötetben is írtak róla, fényképe is megjelent.

A hatvanas évek derekán – építkezések miatt – kisajátították az addig művelt területeit, de Marosy József „kárpótlásként" nem pénzt, hanem újra földet kért. Tovább folytatta a kertészetet, majd kis kerülővel Likócsra költözött új gazdaságával, ahol hatalmas fóliasátraiban paprikát, paradicsomot termesztett, majd később ezerszám különféle virágokat.
– Ha ideje engedte, kikapcsolódásként olvasott, mégpedig angolul, németül, franciául is, amelyek még hadifogsága idején ragadtak rá. Az utóbbi években a hollanddal is kacérkodott, miután kapott tőlem egy nyelvkönyvet – mesélte lánya.

– Életéhez méltó halált kapott a sorstól: az utolsó nap körbesétálta birtokát, elbúcsúzott kedves növényeitől, számba vettük az éppen fontos teendőket, és mialatt én átöltözni a házba mentem, a palántái közé rogyott és az égi kertbe költözött.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét Hágába mennének?

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az… Tovább olvasom