Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Gubányi Károly megépítette a bakonyi vasutat, majd a kínai császár szolgálatába állt - fotók

A zseniális ifjú mérnök Győr és Veszprém között, a Bakony vadregényes tájain tett szert azokra a tapasztalatokra, melyek révén később Kínában a 20. század eleji vasútépítési láz egyik legsikeresebb alakjává vált.
Mint arról portálunk beszámolt, szombaton megemlékeztek a bakonyi vasút legendás életű tervezőmérnökéről, Gubányi Károlyról.

"A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség fél egykor avatta fel Fodor Géza tagtársunk munkájának, s több tagtársunk támogatásának köszönhetően Gubányi Károly emléktábláját a Cuha-völgyi viaduktnál, melyet róla kívánunk elnevezni.

Az ünnepségre meghívtam a pilisi Gubányi Károly Általános Iskola egy pedagógusát, és néhány diákját is, akik szintén a különvonattal érkeztek Vinyére" - közölte Bödecs Barnabás, a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség elnöke.

Aki jár kirándulni a Bakonyba, annak ismerősen csenghet Gubányi Károly neve, hisz a Cuha-völgy Vinyéhez közeli részén szintén tábla őrzi a zseniális mérnök emlékét.

A bakonyi vasút atyja, Gubányi Károly korabeli fotón
A bakonyi vasút atyja, Gubányi Károly korabeli fotón


"Gyakran a meredek hegyoldalak szikláinak lerobbantásával alakították ki a vaspályát"

A kisalfold.hu régi könyveket, tanulmányokat porolt le azért, hogy a feledésbe merült tervezőmérnök kalandos életét megismerhessék Olvasóink.

Gubányi Károly 1867-ben született a Nógrád megyei Jobbányi faluban. Iskolai tanulmányait Cegléden kezdte, majd Budán érettségizett és ezután lett a József Nádor Műegyetem kultúrmérnöki karának hallgatója, ahol 1890-ben szerezte meg diplomáját.

Gubányi, mint fiatal mérnök az Észak-Bakonyon átvezető, Győr-Veszprém-Dombóvári vasút Cuha-patak völgyében épülő szakaszán nagy tapasztalatokra tett szert vasút- és alagútépítésből. E legszebb szakasz megépítését barátjával, évfolyamtársával, Szentgáli Antallal együtt vállalta el.


`Kispiros´ robog Győr és Veszprém között
`Kispiros´ robog Győr és Veszprém között


Pedig a Magas-Bakony vonulatait átszelő Cuha-patak szűk, nagy esésű, néhol erősen kanyargó szurdokvölgye nem igazán alkalmas vasútvonal vezetésére, ezért az itteni pálya építése rendkívüli műszaki felkészültséget igényelt mindkettőjüktől.

Gyakran a meredek hegyoldalak szikláinak lerobbantásával alakították ki a vaspályát, három helyen pedig csak alagutak fúrásával tudták továbbvezetni a síneket - utóbbiban jeleskedett leginkább Gubányi Károly.


Gőzös nosztalgiavonat Zircen és Bakonyszentlászlón

A Győr-Veszprém közötti 73 km hosszú vonalszakaszt a millennium évében, 1896-ban adták át

A Cuha-patak mélyre vágódott medrét átívelő völgyhíd vaskos pilléreinek kőkockáit a közelben bányászott triász mészkőből faragták.

Ebből készült a cuha-völgyi tanösvény mellett látható hatalmas támfal is, melynek kissé érdes felületén kitűnően érzi magát a rátelepedett mohapárna, így ez a fal sokkal természetesebb hatású, mint korunk betonépítményei.

A viadukt mellett, a lépcsőn felkapaszkodva közelebbről is megszemlélhetik a túrázók a vasútépítés időpontját jelölő obeliszket. Alsó kockáit dachsteini mészkőből, felső gúláját miocén mészkőből faragták helybeli mesterek.

A vadregényes tájat átszelő, Győr-Veszprém közötti 73 km hosszú vonalszakaszt a millennium évében, 1896-ban adták át. A különleges terepviszonyok miatt legkésőbb a Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszt nyitották meg 1896. december 16-án.


A híres viadukt a bakonyi rengetegben
A híres viadukt a bakonyi rengetegben


Utazás Amerikán és Japánon át Kínába

A kivitelezési munkákat követő esti beszélgetéseken találkozott Gubányi egykori műegyetemi tanárával, Lóczy Lajossal. Az ő élménybeszámolója Kelet-Ázsiáról - mint a mérnöki munka színes lehetőségéről - nagy hatással volt a tettre kész mérnökre.

Gubányi végül úgy döntött, hogy részt vesz a kínai vasút építésében, és 1897-ben elutazott, ám nem kelet felé indulva, hanem Amerikán keresztül.

Az Egyesült Államokban felkereste a nagy vasúttársaságokat, érintette Hawaiit és Japánt, majd féléves utazás után 1897. augusztus 2-án Sanghajba érkezett.

Helyszíni tapasztalatairól már augusztus 12-én levélben számolt be Lóczy professzornak: "a vasútépítés a tulajdonképpeni Khinában ma még a tervezés stadiumában van. Néhány éve megnyílt ugyan az észak-khinai vasutak egy szakasza Tientsin és Peking között, de a többi szakaszon a munka szünetel. (...)

E fővonalakon kívül még egész sor rövidebb vasúti terv létesítéséről értesültem, melyeknek előmunkálatai a közel jövőben megkezdődnek" - zárta levelét Gubányi.


Fotók: Bertleff András

Gubányi a kínai császár szolgálatába állt, s "legyőzte" az angol mérnököket

A fiatal mérnök a helyszínen tárgyalásokat folytatott, hogy számára valamelyik érdekes szakasz, hegyi útvonal vagy alagút építésébe bekapcsolódhasson, mire egy dúsgazdag kínaival társult a mandzsúriai vasútvonal alagútjainak megépítésére.

Gubányi 1898. október 28-án kelt levelében beszámol szakmai előmeneteléről.

Magas beosztású mérnökök kérik ki véleményét a helyszínen, a kínai császári vasutak igazgatósága mérnöki állást ajánl számára, ami igen nagy erkölcsi elismerés, mert korábban csak angol mérnököket alkalmaztak.

A mandzsúriai vasúttársaság alelnöke ekkor bízza meg egy alagút költségvetésének elkészítésével.

A fúráshoz, robbantáshoz, kőfejtéshez nem értettek a helyiek

Gubányi kínai munkálatairól rendszeresen tájékoztatta itthoni kollégáit, leveleiből tudható, milyen műszaki és munkaszervezési gondokkal kellett megküzdenie.

Kezdetben orosz, kínai és koreai munkásokból álló nyomvonalkitűző, majd pályatestépítő csoportot vezetett Mandzsúriában a Tahejas folyó völgyében.

Első feladatául - amelyre, mint önálló vállalkozó kapott megbízást - egy sziklabevágás kialakítását kapta: legmélyebb pontja 28 méter volt.

Ez a vonalszakasz a Van-lunhoi hágó keleti lejtőjén az orosz határ közelébe esett, 230 kilométerre Vlagyivosztoktól. A hágó nyugati lejtőjén Mandzsúria néptelen, cserjés-bozótos gazdátlan vadonjai kezdődött.

Kínában nagyon takarékosan bántak a vashidakkal, képzett kőműves hiányában elkerülték a komplikált falazást, helyette kínaiak százai talicskázták hangyamunkával a töltésanyagot.

Főleg a hozzáértő sziklamunkásból volt nagy hiány, a fúráshoz, robbantáshoz, kőfejtéshez nem értettek a helyiek.

Aki nem pálinkázott

Gubányi 1901. szeptemberétől a Cseng-lung-cse-hágó alatti nagyobb, 130 m hosszú alagút építését vállalta el. A pályaszakasz hossz-szelvényét, az alagút keresztszelvényét és főbb méreteit a helyi építésvezetőség adta meg, Gubányi feladata az építés kivitelezése, a munkaszervezés megoldása volt.

A korabeli beszámolók szerint Gubányi emberségesen bánt a munkásokkal, becsületesen, időben kifizette nekik a kialkudott bérüket, élelmezésükről gondoskodott.

Jó híre gyorsan elterjedt, s az is, hogy ő nem orosz vállalkozó, nem pálinkázik, mint a cári mérnökök, nem ver meg senkit, így kezdeti aggodalma, hogy nem lesz elegendő, jó földmunkása, hamar megoldódott, mert csapatostul jelentkeztek nála a kínaiak.

A képzetlen orosz alkalmazottakról is jó véleménye volt Gubányinak, engedelmes, ragaszkodó és tisztességtudó munkásoknak tartotta őket, akik hamar beletanultak az ácsolatok és állványzatok készítésébe.

"Az utolsó napon, szinte ellenállhatatlan erővel fogott hatalmába a honvágy"

Gubányi munkájának értékét jelzi, hogy az 1905-ben átadott Peking-Kanton közötti vasútvonal 1120 km hosszú Peking-Hankou szakasza a teljes Szibériát és Mandzsúriát átszelő nagy transzkontinentális vasútnak a déli folytatása lett.

E vasútvonal átadása azért is jelentett nagy haladást a vasútközlekedés fejlesztésében, mert alapja volt a könnyebben kiépíthető leágazások megépítésének. Így például a Burma felöl tervezett vonalnak, amelyet angolok akartak építeni, hogy India közvetlen vasúti összeköttetésbe kerüljön Dél-Kínával.

Gubányi Károly 1903 tavaszára az összes rábízott munkát elvégezte és a mandzsúriai vasutak építésvezetőségének átadta az elszámolásokat.

Rövid időre Vlagyivosztokba költözött, hogy onnan átutazva Japánban pihenőt tartson, s majd induljon haza: "a kikötőben már ott horgonyzott indulásra készen a hajó, melyen másnap elhagytam Japánt. Az utolsó napon, szinte ellenállhatatlan erővel fogott hatalmába a honvágy" - írta Cholnoky Jenő barátjának.

A zseniális mérnök 1904-ben érkezett haza Magyarországra, de nyughatatlansága két év múltán Ausztráliába repítette, ahol ültetvényesként élt.

1913-ban visszatért Magyarországra és Pilisen létesített mintagazdaságot. Több útirajza, műszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott. Gubányi Károly 1935 januárjában hunyt el.

(Az íráshoz felhasználtuk "Horváth Béla: Magyar mérnök a kínai vasút 19. századi építésén" című tanulmányát.)

Olvasóink írták

  • 10. lezlidzsi 2013. szeptember 24. 16:42
    „A mérnök nógrádi szülőfalujának neve helyesen Jobbágyi, a képen pedig nem a Cuha-völgyi híd szerepel, hanem az Eplény melletti. Légyszi javítsátok!”
  • 9. Gőcze_László 2013. szeptember 23. 21:19
    „Azt nem tudom, hogy milyen Vinyéhez közeli tábláról ír a szerző, de azt igen, hogy Vinye és Cuha viaduktja közti szakaszon egy kővel kirakott támfalban Kiss János PFV 1897-es évszámot viselő kőtáblája van beépítve. Mára már eléggé belepte a moha, de még olvasható. Van róla fotóm, csak nem tudom ide beilleszteni, illetve nem tudom a beillesztés módját, lehetőségét.”
  • 8. kmmk 2013. szeptember 23. 13:58
    „Kivancsi lennek arra, amit rola Magyarorszagon nem irnak le. Igy minden mesebeli, szep. Itt szeretik mashogyan elmondani, mint ahogy volt. Jo pelda erre Dohnanyi Erno( Ernst von Dohnanyi ). De lehetne mondani a Festetics-kastely konyvtaraban kihelyezett szoveget. Ossze kell hasonlitani a nemettel, angollal. Vicces.

    Lobbo71!

    Nem o tervezte, almodta meg egyedul a vasutvonalakat. A tobbiekrol mar nem nagyon esik szo. Pedig ok is sokat tettek erte. Olyan, mint a FEZ-nel(http://www.youtube.com/watch?v=0-LMU5T5vk8) is megtortent. Egybefolyt Phil Fish nevevel. Mig o csak grafikus volt! A kodolo Renaud Bédard volt. Sokkal kisebb elismerest kapott o. Nem kis feladat volt az ove sem.”
  • 7. gonzo 2013. szeptember 23. 13:48
    „5.Troll,ugyanazt mondtuk,mint az általad dícsért csak tömörebben.Most olyat mondok ami téged igazol majd:eddig el sem tudtam képzelni,ki építette ***valójában***a vasútvonalat.Én azt hittem Gubányi a két kezével.Azt hittem azért maradt fenn csak az ő neve.”
  • 6. WeiseÖdenburg 2013. szeptember 23. 13:24
    „1. Lobbo71 2013.09.23. 07:20
    Ők a névtelen hősök ! Mint számtalan más területen szerte a világban.”
  • 5. FehérkalaposTroll 2013. szeptember 23. 11:11
    „józanparaszt nem mondasz rosszakat.
    Lobbo71nek igaza van gonzo és Tapmancs meg látom nem a földön jár, el vannak tévelyedve.
    Egyébként meg mikor lesz újra üzemképes a a bakonyi vasút ?”
  • 4. józanparaszt 2013. szeptember 23. 10:50
    „kár megint felesleges vitát generálni:
    az egyik a másikra van utalva, mérnök nélkül nincs terv, melós nélkül nincs kivitelezö. tudom, mert más területen, de hasonló munkával keresem a betevöt. legjobb, ha összetudnak dolgozni. a mérnök is fogadja el, ha a munkásnak jó ötlete van, és fordítva”
  • 3. Tapmancs 2013. szeptember 23. 10:32
    „1. Lobbo71

    Az lett megépítve ami a tervező fejében megszületett. A munkások önmagukban, tervek nélkül mégis mit csináltak volna?”
  • 2. gonzo 2013. szeptember 23. 08:48
    „1.Lobbo,ha nem azok a munkások vannak ott jönnek mások,akár mindegyik helyére három.Gubányiból meg valószínű nem volt túl sok akkoriban.”
  • 1. Lobbo71 2013. szeptember 23. 07:20
    „Nem szeretem az ilyen kijelentéseket: "megépítette". Nem ő építette. Valószínűleg nem vett a kezébe egyetlen szerszámot sem egész életében. A munkások építették, akik ott dolgoztak. Az ő nevük hol van? Mert nagyobbrészt nekik köszönhető, hogy egy ilyen mű elkészül.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nemzeti Vágta - Baja a bajnok - fotók

Németh János, Baja lovasa nyerte My Boy Mennydörgés nevű lován a Nemzeti Vágtát. Tovább olvasom