Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

Április négyről szól az ének

„Április négyről szóljon az ének / felszabadulva zengje a nép / felszabadítónk hősi nevét" – daloltuk közösen évtizedekkel ezelőtt. Felszabadulásunk hosszú évtizedekig ünnep volt. A kisalfold.hu korabeli beszédekből szemezgetett.

2008 április negyedikét írunk. Már csak emlékeinkben létezik a felszabadulás ünnepe. De vajon mi történt, s mit mondtak "vezetőink" évtizedekkel korábban?

Kiradírozva
Tény, egyik évről a másikra elsikkadt a magyar történelemből április negyedike. Pedig ugye a történelem nem radírozható. Legalábbis ott él az emberek fejében, politikai rendszertől függetlenül. 1945. április negyedike az ország felszabadulását jelképezte. Ekkor űzték ki a német fasiszta megszálló erőket a szovjetek az országból. Ki hogyan élte meg? Sorsok, tragédiák, karrierek, gyilkosságok és hazugságok. Politikai beállítottság, szemléletmód határozta meg a pillanatnyi reakciókat. Abban sokan nem kételkedtek, hogy a szovjetek maradása nagy demokráciát nem teremt. S így lett. Április negyedike mégis a felszabadulás ünnepe volt, és a történelem is így tartja számon.

1957. április 4.
A ötvenhatos forradalom leverése után fél évvel a lapokban már híre-hamva sem volt az eseményeknek. Kitűnt ez Fock Jenő (MSZMP Központi Bizottságának tagja) szavaiból, aki a győri Kisfaludy színházban mondott beszédet. „Ezen a napon felszabadulásunkat ünnepelve minden becsületes magyar ember első gondolata a hála és megbecsülés érzése a szovjet nép és hadsereg iránt. (...) A hős szovjet hadsereg nemcsak minket, hanem az egész világot megszabadította a fasizmus rémétől."

1974. április 4.
Harminc évvel ezelőtt, a felszabadulás 29. évfordulóján Horváth Ede, az MSZMP KB tagja, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója mondott beszédet Győrben. „Április negyedikének kivételes rangját az adja meg, hogy belőle sarjad népünk történetének új kora. Népünk sok-sok harca és küzdelme után ez az első olyan vörösbetűs nap a mi naptárunkban, melynek nemcsak emléke maradt ránk, hanem az, hogy jelent hordozó és jövőt formáló valóságban élhetünk. (...) Örök hálával gondolunk a fasizmus elleni harcban legtöbbet áldozó szovjet népre. Az idő múlásával sok minden elmosódhat, feledésbe merülhet, de meggyőződésünk, hogy a szovjet nép történelmi érdeme elévülhetetlen."

1984. április 4.
Húsz éve a soproni Petőfi színházban tartották a megyei ünnepséget. A korábbi és a '84-es tudosításokból is kitűnik, hogy minden alkalommal külön és kiemelten köszöntötték „a hazánkban ideiglenesen tartozkodó" szovjet hadsereget.
A hűség városában Szakács Ferenc, az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának titkára mondott beszédet. „Népünk legjobb erő, párttagok, pártonkívüliek, marxisták, ateisták, hívők mindnyájan olyanok, akik hívei a szocialista átalakulásnak, tartós és szilárd szövetségbe tömörültek. (...) Új, független ország születésének napján, április 4-én a felszabadulás után 39 évvel folytatjuk azt a munkát, amelyet népünk legjobbjai 1945-ben megkezdtek."

1989. április 4.
Öt évvel később a rendszerváltás évében a megyei napilap április másodikán Felszabadulás vagy felszabadítás? címmel közölt írást a címlapon. „Vajon csak felszabadulásról beszélhetünk, ahogy mostanában mondjuk? Vagy felszabadításról, ahogy sokáig kellett mondanunk?" – kérdezte a szerző.
A megyei politikai vezetők már április elsején megemlékeztek az ünnepről. Kitüntetéseket adtak át a pártbizotság székházában. Ez volt az utolsó, negyvennegyedik ünnep.
Eljött az igazi felszabadulás. Az ünnep után, április 5-én megjelent újságcikk szerint invázió indult Burgelandba. A leleményes magyarok már április másodikán, vasárnap, nekivágtak a határnak, hogy hétfőn elsőként csaphassanak le a sógorok portékáira. A hét első napján (április 2.) az Ausztriába tartó gépkocsik sora Hegyeshalomtól Tatáig tartott. Ezen a napon éjféltől reggel hétig 18 ezer személyautó lépte át a határt.

Olvasóink írták

  • 8. dgsh 2008. október 14. 09:43
    „"Felszabadítóink valódi háborús bűntettei

    Amíg német és osztrák "történészek" és történelemhamisítók állandóan a saját, biztosan tényleg előfordult háborús rémtetteinket vádolják világszerte, míg a német médiák a saját magunk és gyerekeink bemocskolására tüzelnek, míg a német Wehrmachtot mind nagyobb mértékben mutatják be bűnözőként és a szövetségeseket felszabadítóként, itt kiegyenlítésképpen szót adunk egy személynek, akit az oroszok "szabadítottak föl".

    A német és brazi állampolgár, Leonora Geier-Cavoa jelenti és ezt esküvel bizonyítja:

    1945 február 16-án egy orosz hadosztály elfoglalta a RAD tábort Vilmseenél Neustettinben. (RAD= Reicharbeitsdienst, birodalmi munkaszolgálat). Hirtelen hangos kiáltozást hallottam, és két orosz öt lányt hozott be. A komisszár megparancsolta, hogy vetkőzzenek le. Ahogy ezek szégyenlősségből nem akartak levetkőzni, engem, mint brazíliai állampolgárt kényszerítettek arra, hogy vetkőztessem le őket. Ezután átmentünk az udvaron a régi üzemi konyhába, melyet teljesen kiürítettek, csak az ablak mellett maradt egy pár asztal. Rettenetesen hideg volt, és a sajnálatra méltó lányok reszkettek. Most két lengyel jött be, akiken csak nadrág volt, és akiknek láttán a lányok fölsikoltottak. Gyorsan megfogták az elsőt, háttal az asztalra hajlították, míg csontja kattant. Majdnem elájultam amikor egyikük kihúzta kését, és jobb mellét a többiek előtt levágta. Akkor egy pillanatra megállt, majd a másik oldalt is levágta.

    Még soha sem hallottam embert olyan kétségbeesetten sikoltozni, mint ezt a lányt. Akkor a szörnyeteg még többször az altestébe szúrt, amin az oroszok röhögtek. A következő kegyelemért sírt, de hiába. Mivel ő különösen csinos volt, az volt a benyomásom, hogy a szörnyű munkát akarattal lassan csinálták. A másik három teljesen összeroskadt, anyjukat hívták, és gyors halálért könyörögtek, de nekik is ugyanez lett a sorsuk. Az utolsó még félig gyerek volt. Neki a húst addig tépték le a bordáiról, amíg a fehér csont tűnt elő.

    És újra behoztak öt lányt. Ez alkalommal kiválogatták őket előtte: Mind jólöltözött és csinos volt. Amikor meglátták elődeik megcsonkított tetemét, sírni és kiabálni kezdtek. Csekély erejükkel védekezni próbáltak. De ez nem segített rajtuk, a lengyelek mind kegyetlenebbek lettek.az egyik testét hosszában vágták föl és egy doboz gépolajat öntöttek bele, melyet meg akartak gyújtani. Egy másiknak egy orosz a nemiszervébe lőtt, mielőtt levágták a mellét. Nagy örömrivalgás tört ki, amikor egy szerszámosládából egy fűrészt hoztak be. Most ezzel tépték szét a lányok mellét, amitől rövid időn belül vérben úszott a padló. A vér mámora kapta el az oroszokat. Folyamatosan hozták be a lányokat. Szinte mint vörös ködben láttam az eseményeket, mindig újra meg újra hallottam az embertelen ordítást a mellek szétvágásánál, és a hangos sóhajt a nemiszervek szétverésekor.

    Az egyik lány nem vetkőzött le teljesen. Melltartóját olajjal itatták tele és fölgyújtották. Míg fölsikoltott, egy vékony fémrudat vezettek a hüvelyébe, míg ez a köldökén jött ki.

    Az udvaron husángokkal öltek meg lányok egész csoportjait, miután a legcsinosabbakat a kínzókamra számára kiválogatták. A levegő tele volt a sokszáz lány halálsikolyával. De ahhoz képest, ami itt történt, az agyonütés szinte megváltás volt. Ahogy később megtudtam, az orosz megszállás első három napján körülbelül kétezer lányt öltek meg."

    Forrás: "Die falsche Rolle mit Deutschland"”
  • 7. Kapuvári 2008. április 04. 19:33
    „Az az egy baj van,hogy ezeknek a szellemi örökösei még mindig szennyezik a magyar levegőt!a hazugságon,demagógián,ellenségkeresésen alapuló politikájuk még mindig tart!csak annyi változott,hogy zsebeiket jobban teletömték!”
  • 6. Korrekt 2008. április 04. 18:03
    „2. ohhh. viktor 2008.04.04 08:39
    aTibi-nek jó, ő ezeket már egyszer olvasta, akkor biztosan emlékszel valamennyire, sőt lehet még tapsoltál is hozzá akkor, mert nem mertél megnyikkanni se
    én meg csak röhögök az egészen, milyen hülyeségeket bírtak mondani, és jó hogy nem kellett abban a korban élnem és asszisztálnom az egészhez

    ***********************************************************************
    Látod!...pedig Gyurcsány * Viktor-vezir ott feszitettek az elsök között és és fogalmuk sem vólt arról, hogy merre van az egyház.

    Egyébként egyáltalán nem kellett mindenkinek tapsólni, aki bátor volt akkor is megmondta és elmaradt a fentiektöl. Igaz, nem jártunk jól, mindenböl kizártak bennünket. Utólsónak kaptunk lakást, utólsónak kaptunk órabéremelést, stb. De a lelkismeretünk tiszta maradt és ez mindennél jobban esett.”
  • 5. győri polgár 2008. április 04. 16:43
    „Miért nosztalgizálnak még mindíg egyesek olyan multbeli témákon melyekre jobb volna nem emlékeztetni, főleg azokat akik az ezzel kapcsolatos történéseket át is élték?”
  • 4. Szabó Lajos 2008. április 04. 09:22
    „Tisztelt Ivánkovics Ur! Tisztelettel szeretném felhívni becses figyelmét, hogy a felszabadulás ünnepe l945. április 4-éhez datálódik. Jómagam l945 február 16-án születtem és így l955. április 4-én könyvet kaptam ajándékba az iskolában, mint a felszabadulással egyidőben született gyermek, igaz, hogy jeles tanuló voltam és utána Óváron végeztem 1967-ben agrármérnökként. Jelenleg Szekszárdon élek családommal. Tisztelettel: Szabó Lajos nyugdíjas

    a szerk.: Tisztelt Szabó Lajos Úr! A hibát javítottuk, köszönjük észrevételét.”
  • 3. pedagógus 2008. április 04. 08:56
    „/ aTibinek/Ha hányinger kerülgeti,nyúljon le a torkára,s könnyítsen magán! Utána,ha ismét írni akar, legyen kéznél egy helyesírási szótár!Ha valóban 1966 óta olvassa a KIsalföldet,akkor meg nem kellett volna idézőjelbe tenni a " szeretett " szót,mert tényleg szereti ezt a lapot.Egyébként azt hiszem a kb. 70000 előfizető az újsággal kapcsolatban nem osztja az Ön nézeteit. A legnagyobb példányszámban megjelenő regionális napilap szinte néha már bosszantóan patika-mérlegen méri az egyik-másik oldalról jövő híreket. Ami a bulvár stílust illet: a 18-20 évesek nem a politikusok miatt veszik meg a lapot. Engedje meg nekik, hadd örüljenek a " Nap Szépének", vagy egyéb könnyebb hangvételű irásnak. Csak így tovább kedves újságírók!”
  • 2. ohhh. viktor 2008. április 04. 08:39
    „aTibi-nek jó, ő ezeket már egyszer olvasta, akkor biztosan emlékszel valamennyire, sőt lehet még tapsoltál is hozzá akkor, mert nem mertél megnyikkanni se
    én meg csak röhögök az egészen, milyen hülyeségeket bírtak mondani, és jó hogy nem kellett abban a korban élnem és asszisztálnom az egészhez”
  • 1. aTibi 2008. április 04. 07:06
    „Kedves "újságíró" mikor tetszet orvosnál lenni komoly tüneti kezelésre szorul.
    Hányinger kerülget minden jóérzésű embert őn meg szórakozik velünk!
    A megyei napilapot 1966-óta olvasom a szemlélet semmit nem változik,csak felvették a bulvár stílust.
    Mivel önök annyira agymosottak megkell válnom "szeretett" újságomtól, a család /komcsi-libi/ napilapjától.
    üzenem hasonszőrű barátainak ez aznap legyen legszebb napjuk minden évben!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzoltó leszel...

Győr-Moson-Sopron - A nem kiemelkedő bérezés – egy pályakezdő 90–110 ezer forintot kap… Tovább olvasom