Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

A `Rákosi-barokk` Lloyd és a Széchenyi tér

Győr - Építészeti tanulmány készült a felújítás előtt álló Széchenyi tér s egyik meghatározó épülete, a Lloyd történetéről, meg- és átépítéséről, a XV. századtól a „Rákosi-barokk" időszakon át napjainkig. Megtudhatjuk, hogy a Mária-oszlop körül még négy szobor volt, hogy a föld alatt van a török börtön, s hogy hol állt az egykori díszkút.
A győri Széchenyi tér felújításához szükséges támogatási szerződésre rövidesen aláírás kerül, s még idén megkezdődhetnek a munkálatok. A számos kort megért tér és az ugyancsak megújuló Lloyd folyamatos változáson ment át napjainkig, amiről Szabó Gyula építész készített érdekes tanulmányt.

A korabeli metszetekkel, dagerrotípiákkal – a fénykép őse – gazdagon tűzdelt, 27 oldalas visszatekintés sok, még a szakemberek számára is ismeretlen érdekességet tartogat.

– A történelmi feltárás mellett a segítő szándék is vezetett a tanulmány elkészítéséhez, hiszen az utóbbi években a város egyik központi problémája a Széchenyi tér díszburkolatának megléte vagy nemléte volt. Neves építészek, rangos szakmai zsűrik vitatkoztak a lehetséges megoldásokon, és elfogadtak már két megvalósíthatónak ítélt tervváltozatot is. A bemutatott anyagból ki kell hogy kristályosodjon az a gondolat, legyen bármely, önmagában esztétikus térburkolat, utcabútorok, de a Lloyd épülete nélkül a térburkolattal és a tér tartozékaival foglalkozni kockázatos vállalkozás – hangsúlyozta Szabó Gyula.

A szakember szerint a Lloyd építészének és a tér felújítását tervező építésznek együtt kellene működnie, nehogy az egymás mellett elbeszélés esete előforduljon, és két önmagában jó megoldás „támadjon egymásra", mert annak csak a tér összképe látná a kárát. A tanulmány említi, hogy a Lloyd helyén bizonyíthatóan már a XV. században épület állt, káptalani kezelésű vendégfogadó.

Az 1566-os nagy tűzvész az épületet elpusztította, de pincéje megmaradt. A helyébe új épületet építtetett Nigl József 1784-ben, majd Fruhmann tervei alapján 1838-ban átépítették, 1861-ben a nevét adó Lloyd Általános Kereskedelmi Testület birtokába került, 1885-ben újabb átépítés következett, már neoreneszánsz stílusban. A múlt század negyvenes és ötvenes éveiben, utoljára mint „SZOT-székházat" átépítették, ismét bővítették, így nyerte el a mai „Rákosi-barokk" megjelenését.

– A levéltári kutatásaim során újabb és újabb adatok kerültek a birtokomba az épülettel kapcsolatban, ezek részint ábrázolások, részint egyéb szöveges adatok. Kettős nyereség volt számomra ezen tervi anyagok megléte, egyrészt eloszlatta azon kétségemet, hogy csak fotográfiák állnak e korból rendelkezésre, másrészt az átalakítási terven a Fruhmann-féle korábbi épület is látható mint átalakítandó szerkezet – jegyezte meg Szabó Gyula.

A Lloyd és a tér összhangjára figyelni kellene a felújítás során, éppúgy a föld alatti emlékek láthatóvá tételére.
A Lloyd és a tér összhangjára figyelni kellene a felújítás során, éppúgy a föld alatti emlékek láthatóvá tételére.

Az építész a Széchenyi tér alatti emlékekről elmondta, alatta található a „török börtön", amiből talán kettő van a világon.

– Birtokunkban van egy talajradaros kutatás, egy tíz évvel ezelőtti feltárás dokumentációja, most már egy pincealaprajz is, miért ne lehetne megtalálni az egyes darabok – a török börtön és a katonai fővárta – közötti összefüggést? Érdemes foglalkozni a Mária-oszloppal, többek között azzal, hogy egykor külső szegélyező kerítésének sarkán szentek szobrai álltak. Azokból kettő egészen biztosan megtalálható Burgenlandban, egy neogótikus templom szoborfülkéiben, a harmadik állítólag Győrben van – tudtuk meg Szabó Gyulától.

Az építész megemlítette a XIX. század utolsó harmadában elbontott, tardosi vörös mészkővel burkolt copfstílusú ivókutat, amelyet érdemesnek tartana visszaállítani.

– A Lloyd és a tér összhangjára figyelni kellene a felújítás során, éppúgy a föld alatti emlékek láthatóvá tételére. A Széchenyi tér arculatát a díszburkolat csak másodlagosan befolyásolja, a meghatározó a Mária-oszlop és a Lloyd épületének „változása". Persze a térfal többi eleme sem elhanyagolható, de ezeket teóriám során változatlannak és meg nem változtathatónak tekintettem. Azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk, bár az építészszakma valószínűleg sokáig fog még ezen vitatkozni – hangsúlyozta Szabó Gyula.

A szakember megjegyezte, a római kori emlékek be- és megmutathatósága erősítené a polgári tudatot annak alapján, hogy Győr már kétezer éve is város volt. Ezen megoldások lehetőségét is boncolgatja a tanulmány.

A város kultúrájáért felelős alpolgármester, Ottófi Rudolf elismerően szólt a tanulmányról s az abban megfogalmazott javaslatokról. Azt azonban hangsúlyozta a politikus, hogy már folyik a pályázat, s nem szeretnének kicsúszni az időből, ugyanis a változtatásokhoz tervmódosításra lenne szükség.

– Terveinkben szerepel olyan technikai megoldások keresése, amelyek későbbi alkalmazásával – nekünk vagy az utódainknak – mód nyílik megmutatni a Széchenyi tér alatt található emlékeket, akár az ivókutat is. Ez utóbbival kapcsolatban a polgármester és örökségvédelmi hivatal között született egy megállapodás, hogy bronztáblával megjelöljük a helyét – nyilatkozta Ottófi Rudolf.

Ide kattintva letölthetik Szabó Gyula tanulmányát.

Olvasóink írták

38 hozzászólás
12
  • 38. ASHER 2009. április 11. 17:53
    „26/revfalusi-szunyog!!
    amint a "Hebr´oni rozsahoz"nyulsz mi teged egyszeruen karobahuzunk!!!!!!”
  • 37. mir 2009. január 14. 09:14
    „Különben meg itt is van jó példa az emlékek megőrzésére. A káptalan dombon sem temették vissza az árpád kori templomot hanem egy védő betont húztak rá igaz esztétikailag kicsit elfuserált lett de nem temették bissza hanem megtekinthetővé tették mindenki számára.”
  • 36. mir 2009. január 14. 09:09
    „23. A tanulmány a középkori kút megmentését emeli ki elsősorban ami szinte teljes épségben megmaradt te meg hadoválsz itt törött cserépdarabokról. Igenis érdemes lenne legalább azt megmenteni és nem megint visszatemetni több száz évre”
  • 35. kefet 2009. január 13. 23:39
    „Isten áldja a modern technikát amelynek segítségével bárkihez eljuthat ez a tanulmány...
    remélem a döntéshozók figyelembe veszik a tanulmányt is és a azt is hogy elég sokan támogatják és egyet értenek vele. tehát a mi irkálásaink sem voltak hiába.
    adja az ég hogy ne szóljon közbe a magyar bürokrácia, ami megszünteti a köz és a jó ízlés és a kultúra hangját.”
  • 34. Kováts 2009. január 12. 22:19
    „Tisztelettel köszöntöm G yőr város lakóit!
    Lehet hogy mások is írtak hasonlókat, de akinek dédnagyapja téglagyáros volt és a nagypapája G yőr belvárosában mintegy 120-150 bérházat felépített hadd kérje már a város szülötteit arra hogy szeretett városunk értékei védelmet kapjanak. Tegyük már politika mentessé azt, aminek semmi köze a politikához és legyen már mindannyiunkban egy kis kompromisszum készség! Hölgyek, Urak!”
  • 33. kzoltan78 2009. január 12. 16:32
    „Véleményem szerint a szerző alapos munkát végzett. A tér alatt rejtőző értékek feltárásával, bemutathatóvá tételével páratlan városközpont lenne kialakítható régiónkban, s elsősorban a győri identitás tudat erősödne a helyi lakosokban, a fiatalabbak érdeklődése a művelődés irányába megnőne, másodlagosan pedig kultúrturisztikai jelentőséget kölcsönözne a város szívének.
    Ami pedig az alpolgármester úr által emltett pályázat folyamatát illeti, ilyen történelmi jelentőségű feltárás ismeretében a pályázat finanszírozója valószínüleg engedélyezné a szükséges tervmódosításokat, mégha azt időbeli csúszás is kísérné.”
  • 32. frissdiplomás 2009. január 12. 12:03
    „Ilyet, még sosem komcsiztak le :D Lehet hogy kezdek felnőtté válni?

    Átfutottam a tanulmányt, első ránézésre nem találtam bennt politikai törekvéseket, igaz nem is ezért néztem meg. Lehet ha tüzetesebben áttanulmányozom akkor még puccs kísérletet is felfedezhetek benne.:D

    Komolyan aki ezt gondolja elolvasta egyátalán, vette a fáradtságot hogy legalább átnézi? A szerző ha kapott érte pénzt, ha nem megérdemli legalább azt hogy olvassák el a munkáját mielőtt politikai ideákhoz kötik.

    Örülök neki hogy elérhetővé vált ez a tanulmány, több értelmét látom mint a pénzügyi világ válság hatásait a nemlétező magyar gazdaságra eseményt firtató szakértői csoportok tanulmányait. ( Ezért lehet sokan nem szeretnek)
    Szóval fogadja elismerésemet a szerző és mindenki aki dolgozott azon hogy ez a tanulmány elérhető legyen.”
  • 31. matriné 2009. január 12. 07:19
    „Szerintem Tóth úr csak a nevét adta ehhez az íráshoz. Vagy utasították e cikk közlésére vagy engedélyezték neki. A Jóistenhez pedig végképp semmiköze nincs!”
  • 30. winklerg 2009. január 11. 23:26
    „Tóth Gyula okos és szakszerű cikkét olvasva a híres építész, Mies van de Rohe jól ismert mondata jutott eszembe: "A Jóisten a részletekben lakik". Szabó Gyula gondos és részletes tanulmányt készített a Széchenyi tér múltjáról. A szakember - műemlékes, építész, városatya -, aki meglévő értékeink megőrzésével és gazdagításával foglalkozik, jól tudja, hogy egy ilyen tanulmány elkészítése nélkül nem szabad hozzáfogni a tervezéshez. Nagyon fontosak a régészeti feltárások is, hiszen ezek is városunk múltjának jobb megismerését segítik elő. A földből előkerült leleteket meg kell óvni, közülük azonban csak azokat érdemes bemutatni, melyek önmagukban is látványosak és bemutatásukkal nem zavarják a város életét. A régész, műemlékvédő építész tehát nem mindenáron a múltat akarja visszaállítani. Élő, fejlődő város életében ez lehetetlenség is lenne. De a múlt legérdekesebb dokumentumait mindenképpen láthatóvá kell tenni.

    A múltat azért is ismernünk kell, hogy a jövőről felelősséggel és biztonsággal dönthessünk és helyesen szabjuk meg a fejlődés irányát. Olyan tervet kell készíteni, mely a múlt fontos elemeit megőrzi és ezekhez teszi hozzá saját korának ötleteit, gondolatait. Mindezt úgy teszi, hogy a változtatások következtében a múlt varázslatos levegője, a hely sajátos hangulata el ne illanjon. E munka során különösen ügyelni kell azokra a bizonyos részletekre.

    Fontos például, hogy a Mária-oszlopot eredeti formájában, a sarkon álló szentekkel együtt állítsák vissza! És az sem mindegy, hogy a barokk szobrászati emlék eredetileg egy, vagy két lépcsőfokkal magasodott a tér szintje fölé. Nem mindegy, mert a tér burkolata a tér ötödik homlokzata. Szintjeinek elosztása, burkolatainak változatos kialakítása hozzájárul a tér összhatásához. Aki Rómában járt, soha nem feledheti Michelangelo Capitolium terének emlékét. A dombon álló tér kőburkolatát építésze ovális formában finoman lelépcsőzte, majd hálós felületét közepe felé ismét megemelte. A tér ezzel élettel telt meg, szinte lélegzik, lüktet, sugárzik. Ez hatásának egyik nagy varázsa.

    Nagyon fájlalom, hogy Szabó Gyula nagyszerű tanulmánya nem a tervezés első ütemében készült el. Ha most már alapvetően nem is befolyásolja a tér kialakítását, részleteiben mindenképpen figyelembe kell venni kutatásának eredményeit. Különben bekövetkezik az, ami Sopronban már megtörtént. Az ottani Deák tér rekonstrukciójára gondolok. A tervezőket ott nem érdekelte a tér múltja, eredeti megjelenése, hangulata. A nyilvánvaló kudarcról a Kisalföld folyamatosan tudósított. Aki Sopronban jár, maga is meggyőződhet róla.

    Győriek, érdemes a Sopronban elkövetett hibákból tanulni!

    Dr. Winkler Gábor építész”
  • 29. SZ41 2009. január 11. 22:36
    „Sz41"

    Az elhangzott érdemi vélemények azt mutatják, hogy a győriek
    számára nem mindegy, hogy a Széchenyi tér és a Lloyd épülete
    hogyan lesz kialakítva . A témával kapcsolatban két fontos
    szempontra szeretném felhívni a figyelmet:
    - a tér kialakítása - nyertes pályázat alapján került tervezésre,
    ez azonban még akkor történt, amikor a Lloyd épületének
    közeli átalakításáról, átépítéséről szó sem volt. A tér és a nagyon
    hangsúlyos épület megítélésem szerint csak együtt alakítható ki,
    méghozzá összhangban tervezve. Véleményem szerint
    az ásatások eredményeit, valamint a tanulmányban szereplő
    megállapításokat bizony figyelembe kellene venni a tér kialakításánál
    (pl.: a díszkút visszaépítése).
    - A z épülettel kapcsolatban a tanulmányból megállapítható, hogy a különböző
    időszakokban épített bővítések egyenes arányban rontották az épület
    beilleszkedését a tér egységébe.
    A tervező által javasolt jelenlegi megoldás a legnagyobb az eddigiek közül
    és azt az érzést kelti, hogy egy számmal nagyobb az épület, mint amennyit
    a tér elbír.
    Ha a fenti problémák kérdését vizsgáljuk, akkor mindenki köszönettel tartozik
    a tanulmány készítőjének, mert úgy néz ki, hogy rossz döntésektől menti meg
    a döntéshozókat. Megítélésem szerint tanulmány alapján a tér tervezőjének,
    az épület tervezőjének valamint a város vezetőinek újra kellene gondolni
    mindkét terv eredeti megvalósításának folytatását, mert ugyanabba a hibába
    eshetnek mint az elődeink, és a győriek az elkövetkezendő 15 évben tovább
    vitázhatnak arról, hogy miért nem jó Lloyd épülete és miért nem jó a térrel az
    összhangja. A kialakult helyzet nem politikai kérdés, hanem a győriek
    kérdése és független a politikai ciklusoktól is. Szerintem azt sem szabad
    megengedni, hogy a megoldás csak gazdaságossági kérdés legyen, és így
    egy szinttel magasabb is legyen.
    Az újragondolással elérhető lenne, hogy a győriek ne érezzék azt, hogy az
    ,,okosok ezt a megoldást szánják nekik élvezetül".”
  • 28. Dizájn 2009. január 11. 21:43
    „Bocs, most látom, hogy már letölthető a tanulmány, hát tessék olvasni és okosakat írni. Aztán jöhet a következő tanulmány, a másik térről, ami legalább ilyen fontos és legalább annyi vad ötlet született a felújítása és "újrahasznosítása" támában.”
  • 27. Dizájn 2009. január 11. 21:25
    „Hihetetlen, hogy egy várostörténeti tanulmány közzététele mögött sokan politikai szabotázs akciót feltételeznek. Ez a tanulmány október óta olvasható volt az építész fórumon és szakmai körökben írott formában is terjedt. Mindenkitől azt hallottam, hogy nagyszerű, alapos feltáró munka után született és nagy szükség volt rá. Nem konkrét terveket tartalmaz a tér és a Lloyd felújítására, hanem olyan adatokat, amiket kötelező tudnia annak, aki e feladatot vállaja (megbízzák vele). Olyan szellemiséget ami kötelezően elvárható minden győri politikustól és építésztől, aki felelősséget érez a városa múltja, jelene és jövője iránt (és nem az anyagi haszonszerzés vagy a népszerűség megszerzése a célja ). Remélhetően a cikk végén komolyan vehetjük az utalást arra, hogy itt is olvasható lesz a tanulmány a polgárok okosítása (és nem okoskodása) érdekében.”
  • 26. Révfalusi-szúnyog 2009. január 11. 19:03
    „Az a bizonyos vérpad már nem várat sokáig magára. Magam már elékészítettem az országos tervet, hogy mely megyei jogú városok főterein kiknek feje fog porba hullani. Erről tévés, betelefonálós szavazást is kell majd rendezni természetesen. Győrre H. Ágnes exminiszterluvnya, hebroni rózsa jutott. A vér és háj elvezetéséről majd a Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik, a költségeket az emeszpé és eszdéesz győri tagozata állja.”
  • 25. mtszt 2009. január 11. 18:34
    „Szabó Gyula építészt köszönet illeti a Széchenyi tér történetéről készített tanulmányáért, s méltatlan eljárás a tér felújítás hátráltatójaként emlegetni. Hosszú évek óta tartanak a közéleti és szakmai viták a tér rekonstrukciójáról, a tér és a Lloyd épület összhangjának megteremtéséről. Bízzunk abban, hogy a felújítás során az újságcikk és a tanulmány által is tudomásunkra hozott adatok, ismeretek célszerű felhasználásával a Széchenyi tér elnyerheti méltó arculatát.”
  • 24. Borkai 2009. január 11. 16:34
    „Szabó Gyula politikai nézeteit azért bátorkodtam felemlegetni, mert a tanulmány elkészítésével kapcsolatban szoci ármánykodást véltek felfedezni egyesek. Ami ugye a tények ismeretében finoman szólva badarság. Szabó Gyula valóban nem pályázott a csoportvezetői posztra... mert nem feltétlenül kellett pályáztatni és mert biztos befutónak tűnt! Kamarai választás: komplett színjáték volt az egész. A választást megelőző napokban komoly szervezkedés, lobbi folyt Gyula mellett, amiben igen csak jelentős szerepet játszottak fideszes politikusok.Gyula szakmaiságát - főleg ami a tanulmányt illeti - sok tekintetben nem vitatom. Az "elnöki zakót" azonban kicsit nagynak találom, de ezen polemizáljanak azok, akik megválasztották, megválasztatták.”
  • 23. matriné 2009. január 11. 16:33
    „Volt e téren felturkálás bőven, sőt "gyerekkocsis" földradarozás is. A törőt cserepeken kívül wc csészéken kívül nem találtak értékelhető dolgokat! Lehet,hogy vannak "kazamaták,meg különböző kiázó kamrák is e tér alatt. De ezek feltárásának és újra üzemeltetésnek még ép úgy nincs itt az ideje mint e tér Rákóczi út felőli sarkába a "nyakazó tőke" A (vérpad) úja félállításának! Noha sokan szívesen bámulnák azt is,k mint a papi birodalmakra költött verejtékekkel bezsebelt adóforintokból épített vagyonokat, amit játszották át a papoknak.”
  • 22. Révfalusi-szúnyog 2009. január 11. 13:53
    „16 év posztkomonista-liberbolseik városvezetés után van egy ,,jobboldali" önkormányzat. Úgy tűnik, az itteni hozzászólók egy jelentős részét még a nyilvánvaló aránytalanság dacára is a mostani városvezetésben tevékenykedők zavarják. Miért érdekes az, hogy egy városért dolgozó szakemebr, esetünkben Szabó Gyula ,,jobbos", ahogy sérelmezte itt valaki? S ha a Jobbikkal szimpatizál, akkor mi van? Mellesleg a Jobbik még egy dekát sem ártott Magyarországnak, a magyar nemzetnek kiváltképp nem, ellentétben a gyurcsányi bűnszövetkezettel és az eszdéeszes 20 éve permanensen tartó nemzetellenes politikával. Nem épp a komonisták és szadeszosok örökös érve az, hogy nem az számít, volt kommunista-e valaki, hanem a szakértelem? Akkor most fordítva is el kell ezt fogadni. Szabó úr édesapja ismert, évtizedek óta a városban tevékenykedő építész, édesanyja is ezen a vonalon dolgozott a városnál. Ha valakinek, hát neki vannak ismeretei a város építészeti múltjával kapcsolatban. Ráadásul minden sora igaz és szakmailag, történetileg alátámasztott. Ráadásul Szabó úr pontosan ismeri a felvetett témához kapcsolódó összes országos és helyhatósági rendeletet, jogszabályt és törvényt. A közigazgatás idevágó része a kisujjában van.
    Úgyhogy le lehet szállni róla. Talán inkább azt kéne egy kicsit vizsgálgatni, miért nem történt semmi a térrel a 2006-ig eltelt 16 év alatt?”
  • 21. hartg 2009. január 11. 13:41
    „Nem tudom, Czigány Tamásék miért hagyták ezeket a dolgokat figyelmen kívül, (ha jól tudom, ők tervezik a tér felújítását), mindenképp nyereség lenne a városnak. Bár gyanítom, hogy itt nem az építészeken, tervezőkön múlt a dolog.
    Kedves HL, én azért azt remélem, hogy a Lloyd-ból nem lesz "szép barokk palota", az épületet a barokk óta többször átépítették, és ez hozzá tartozik, hazugság lenne az utóbbi 200-300 évet figyelmen kívül hagyni. Én valami olyan szép "kortárs" felújítást remélek, a városkép, és az épület egészének a tiszteletben tartásával aminek Győr igencsak híján van...

    14. matriné: Egy ilyen tanulmány nem gondolom, hogy túl sok anyagi áldozatot követelne, inkább időt, utánajárást, kutatást, lelkesedést.”
  • 20. mir 2009. január 11. 13:40
    „poncius. Legalább néznél utána hogy miről van szó és ne állandóan az ellenséget keresd a másikban. De hát ez a könnyebb megoldás. Nem vitatkozom veled mert értelmetlen felállítottál eghy elméletet magadban aztán abból nem engedsz.”
  • 19. bonjovi 2009. január 11. 13:39
    „Tisztelt hozzászólók! Az alábbiakat fűzném a véleményekhez, vállalva ezzel egyesek nemtetszését is.
    1.Poncius hozzászólásához:
    Tisztelt Poncius! Hozzászólásából kitűnik Ön nem tiszteli sem a régészeket, sem a letűnt korokat. Ez bocsánatos bűn lenne, ha Ön tudatlan-tájékozatlan. Nagyobb baj, ha nem is érdekli a múlt, a történelem, egy nép kultúrája stb. Tipikus mának élő fogyasztó, de ne csüggedjen, ez a globális-demokrácia szempontjából nagyon jó (hogy léteznek (inkább csak vannak) ilyen emberek).
    2.matriné hozzászólásához:
    A tanulmányt Szabó Gyula magánemberként készítette, nem került semmibe (legalábbis nekünk adófizetőknek, neki annál többe - elég sok munkába). A cikkíró terjedelmi okokból, csak kivonatokat közöl a tanulmányból, amely a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara honlapján megtalálható, olvasható, letölthető. Résztvettem Rosta S. Csaba előadásán, mely a Loyd tervezett átépített épületét mutatja be. Nem tisztem a tervező team szakmaiságát vitatni, mert az vitán felűl áll. Természetesen a beruházói érdek kiszolgálásra került, ami az épület tömegét növeli. Szabó Gyula tanulmánya nem egymás ellenében, hanem egymás mellé tesz a két álláspontot. Szerintem korrekt álláspontot csak a két elképzelés megismerése után lehet kialakítani. Végülis a cél az együttgondolkodás kérése a győriektől és a győri építészektől, hogy egy szép teret kapjunk a Loyd épülettel együtt.
    3.Borkai hozzászólásához:
    Legyen erős uram: Szabó Gyula nem is pályázott az irodavezetői állásra.
    A kamarai elnökválasztásnál valószínűleg Ön ott sem volt, akkor nem írna ilyen badarságokat. Jelölt csak az lehet, akit jelen esetben min. 10 kamarai tag delegál. Két jelölt közül demokratikusan választottunk, és ha hallotta volna a kortesbeszédeket, akkor azt hiszem Ön is Szabó Gyulát választotta volna. Több kamarai tagot megkérdeztem, és bátran állíthatom, hogy jobb az építészkamara Sz.GY elnöklése óta. Az, hogy ki milyen párti, mindenki magánügye. Az elnök szakmaisága viszont szerintem megkérdőjelezhetetlen.”
38 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

APEH: új program segíti az adózót

Győr - Az új esztendőben érdemes letölteni az új AbevJava bevalláskitöltő programot és természetesen… Tovább olvasom