Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A fagylalt, a jégkrém és a parfé története Győrben

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum anyagából a Xántus János Múzeumban nyíló vándorkiállítása ötezer éves időutazásra invitálja látogatóit, ahol megismerkedhetünk a fagylalt ősével, első fogyasztóival.


A fagylalt és a hűtés története elválaszthatatlan egymástól. Az emberiség bölcsőjétől, Mezopotámiától indul a tárlat, akik már ismerték a hűtővermeket: a hegyekből hozott jeget, havat alkalmazták italaik hidegen tartására.

Az első fagylaltszerű, ám inkább sörbetre (jégben hűtött sűrű gyümölcsszörp) hasonlító ínyencséget több ezer évvel ezelőtt Kínában készítették, s a hideg édesség a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba.

A görögök nem csak csemegeként fogyasztották a hűtött italokat, Hippokratész, az orvostudomány atyja gyógyszerként ajánlotta, mondván: élettel tölti meg a testnedveket. Nagy Sándor s makedón seregének tisztjei az ütközetek előtt borból, gyümölcsből, mézből kevert hűtött italokat kortyolgattak, így fokozva harci kedvüket. Néró császárról ugyancsak feljegyezték, hogy szívesen fogyasztotta a fűszerekkel, fahéjjal, korianderrel megbolondított hűsítő italokat.

Galéria! Fotók: Szük Ödön


E művészet a reneszánsz idején született újjá: Medici Katalin – II. Henrik francia királlyal kötendő frigyére – magával vitte saját hűtött ital készítőjét is, s a lakodalomban hideg édességeket tálaltak fel narancs, citrom, vanília ízesítésben. Magyarországról a török hódoltság idejéből valók az első feljegyzések, ekkoriban vándor édességárusok kínálták a mézízű sörbetet.

Ekkoriban, az 1500-as, 1600-as években következett be a nagy ugrás, amelynek köszönhetően megszületett a mai értelemben vett fagylalt. A kiállításon végigkísérhetjük a fagylalt újkori diadalútját is, bepillanthatunk készítési módjának fejlődésébe.

A feltalálás dicsősége a szicíliai származású, ám Párizsban élő Francesco Procopio mesteré, aki az 1686-ban alapított Procope nevű, mind a mai napig üzemelő kávéházában kínált elsőként fagylaltot – citrom ízesítésben. Száz évvel később, a francia forradalom idején már 30-féle fagylalt- és sörbetféleséget árultak, s oda járt az egész forradalmi vezérkar e népszerű csemegéért. Amit Napóleon is kedvelt, olyannyira, hogy amikor száműzték Szent Ilona szigetére, egy hölgy rajongója fagylaltkészítő alkalmatosságot küldött neki ajándékba.

A XIX. század közepétől azután a fagylalt a gazdagok s előkelők különleges csemegéjéből lassanként tömegcikké és mindennapi életünk részévé vált. Az 1820-as évektől nyíltak meg Pest-Budán és a vidéki nagyvárosokban az első, helybeni fogyasztást is lehetővé tevő cukrászdák, később fagylaldák.

A kiállítótermek egyikében beléphetünk e boldog békeidők cukrászműhelyébe is, bepillanthatunk a titkos receptkönyvekbe, megcsodálhatjuk a fagylaltozás művészi kellékeit, s a különleges parféformákat. Megismerkedhetünk neves cukrászokkal, híres cukrászdákkal, s természetesen felvillantjuk a fagyizás győri történetének egy epizódját is: a Lelót – Lehóczky Jenő cukrászmester legendás cukrászdáját.

A fagylalt nem egykönnyen talált rá mai nevére, jegeczedett tejhabnak, továbbá hideg nyalatnak egyaránt titulálták eleink. De mi lehet az a – tárlat címében is szereplő – spanyol tekercs? Hát persze, a tölcsér! Az elnevezés magyarázata, hogy az ostyakészítés ezen módja Spanyolországból került hozzánk.

Xántus János Múzeum (Győr, Széchenyi tér 5.), 2011. augusztus 12-től október 2-ig


Olvasóink írták

  • 2. Accra 2011. augusztus 13. 12:23
    „Úgy lenne az igai:)
    Néhány kép nem lenne?”
  • 1. G.Akos 2011. augusztus 12. 12:57
    „És tesztelni is lehet a helyszínen a hagyomásnyos fagyikat??”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Angyaloknak királynője kiállítás a Cziráky teremben

A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb Mária ünnepe, augusztus 15, amely Mária mennybevitelének… Tovább olvasom