Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Simor szerint stabilitás kell az euró bevezetéséhez

A Magyar Nemzeti Bank vezetője szerint egyre valószínűbb, hogy a gazdasági növekedés kilátásainak javulása inflációs nyomást generál.

A sikeres euróbevezetés záloga a fenntarthatóság, a gazdasági stabilitás, ami az árstabilitás és a fiskális fegyelem területén megvalósuló kézzelfogható eredményekre támaszkodva érhető el - írta Simor András, a jegybank elnöke az Index portálon.

A Magyar Nemzeti Bank vezetője a pénteken megjelent írásában úgy véli, csak ezek alapján kerülhet sor egy hiteles céldátum kitűzésére, s erre támaszkodva lehet majd meghatározni a konkrét menetrendet, beleértve az ERM2-csatlakozás időpontját is. Kifejti, a jegybank a rendelkezésére álló eszközökkel ellensúlyozta és tompította a válság mindenkit érintő következményeit. Úgy véli, a tűzoltásként hozott intézkedések jelentős része tartósan enyhítheti a költségvetési túlköltekezést. Mivel azonban ezek mögött nem állnak az állami feladatokat újragondoló strukturális intézkedések, fennáll a veszély, hogy az elhalasztott kiadások előbb, vagy utóbb a költségvetési kiadások növelését teszik szükségessé. Éppen ezért további erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a költségvetés jelenlegi strukturális pozíciója tartósan fennmaradjon, illetve az EU-vállalásokkal és a költségvetési felelősségről megszületett törvénnyel összhangban tovább javuljon.

Simor András
Simor András


Hangsúlyozza azt is: folytatni kell a fiskális konszolidációt. Ám további adócsökkentés a költségvetési egyensúly fenntartása mellett csak az államháztartási újraelosztás mérséklésével érhető el. Az elnök szerint a romló versenyképesség egyik leglátványosabb tünete az volt, hogy 2001 óta a magánszektorban egyáltalán nem bővült a foglalkoztatás. A válság során meghozott kormányzati intézkedések e téren hoztak előrelépést, de egyelőre csak a felét sikerült ledolgozni a szomszéd országokhoz viszonyított versenyhátránynak. Kiemeli azt is, hogy a belföldi lakossági megtakarítások növelése elengedhetetlen része egy növekedésorientált gazdaságpolitikának. A jegybankot ért kritikákkal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a magasabb infláció tolerálásával nem lehet növelni a versenyképességet.

Ha a jegybank például nem engedi felértékelődni az árfolyamot, de magasabb az infláció, az ugyanolyan versenyképesség romlást eredményez, csak nem közvetlenül az árfolyam, hanem az emelkedő beszerzési és bérköltségek és a magasabb infláció miatt szükségszerűen emelkedő hitelszolgálati díjak formájában.

Simor András aláhúzta, mivel az infláció folyamatos bizonytalanságot és többletköltséget visz a gazdaság működésébe árstabilitást kell elérni, ami azonban nem azonos az alacsony inflációval. Annál sokkal többet jelent: a bizalmat abban, hogy a megemelkedő infláció csak átmeneti. A jegybank elnöke szerint a válság kikényszeríti azt is, hogy újragondolják a monetáris politika eszköztárát, s az úgynevezett makroprudenciális eszköztárat hívják segítségül. A jegybankoknak a gazdaság túlfűtöttségét is figyelniük kell. Így az eszköztáruk a tőkeáramlások korlátozásától az aktívabb devizapiaci intervención keresztül a banki kockázatvállalás korlátozásáig terjedhet.

Simor András szerint egyre valószínűbb, hogy a gazdasági növekedés kilátásainak javulása inflációs nyomást generál, miközben még hosszú ideig nem lesznek teljes mértékben kihasználva a termelési kapacitások, és csak lassan csökken a munkanélküliség. Úgy véli, ez a legnehezebb döntési helyzet a monetáris politika számára. A legnagyobb segítség az lehet, ha a piaci verseny növelésével és különösen az önkormányzati hatáskörbe tartozó árak esetében a hatékonyabb árszabályozás intézményrendszerének megteremtésével sikerül mérsékelni a nyersanyagárakból és a szabályozott árak alakulásából eredő inflációs nyomást.

A monetáris politika számára további kihívás, hogy a válság nem szüntette meg a folyó fizetési mérleg nagy hiányaiból, illetve többleteiből fakadó sérülékenységeket. A magas külső- és államadósság miatti sérülékenység hosszabb ideig is fennmaradhat, az ország kockázati megítélése akár a rajtunk kívül álló okok miatt is romolhat. E kockázatot csak azzal lehet mérsékelni, ha a gazdaságpolitika folyamatosan bizonyítja a stabilitás melletti elkötelezettségét.

Olvasóink írták

  • 4. janika 2010. május 13. 06:18
    „Minmt egy 25 éve volt és megszünt a "Vörös-Diploma"! Ennek a tudását és levét issza ma a maygar nemzedék!
    Ma meg maffia mód él vele aki csak teheti! Az árdrágításnak nincsenek határai.”
  • 3. Primax 2010. május 10. 12:07
    „iq #2 !
    Görögországban nem az euró omlott össze.
    "iq"- Nomen est omen.”
  • 2. iq 2010. május 08. 15:05
    „MÉG SZERENCSE HOGY NINCS EURÓNK, LEGALÁB NINCS MI OSSZEOMOLJON, LÁSD GÖRÖGORSZÁG!!!”
  • 1. szocdem 2010. május 07. 15:22
    „Hehehehehehehehe

    Simor már eltervezett valamit..

    Abban az agyban ahol a számok mögött lehulló százalékok vannak, kizárt hogy látszanámnak vagy felsejlenének a pénz hátterét képező alkotók. Ti: anyagok, energiák, munkaerő értéke..

    Így persze hogy inflációt fog generáln ia bank, hogy a belső fizetési helyzetét javítsa az állam. Csak hogy ez a világ már nem az a világ, amikor ez gond nélkül elment, hiszen ha infláció lesz, akkor az áruk azonnal drágulni fognak, a pénz nem úgy értéktelenedik el mint 20 éve, hogy ugyan azt- vagy csak kevéssel kevesebbet lehetett érte kapni a piacon. Most úgy fog, olyan mértékben ahogy az áruk drágulnak. A belső fiztési mérlegnek meg rögvest annyi is lesz..

    Ezt is jól megcsináltátok elvtársak, üdözöl benneteket minden valamire való közgazda akik most forognak a sírjukban, és szégyenükben letagadják mostmár isten előtt is, hogy egykor diplomát adtak a kezetekbe..”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szuperbruttó, cafeteria, stb - Adóösszevonások a Fidesz-tervekben

Fidesz a jelenlegi 52-ből 12-16 adónemet törölne el vagy vonna össze; a három éves adócsökkentési… Tovább olvasom