Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Húsvéti édesség: 2,7 millárdot költünk csokinyúlra

Közel ezer tonna csokoládét vásárolunk a húsvéti ünnepekre. Szakemberek szerint már a minőségre is figyel a magyar. Ön milyen csokit vásárol?

A tavalyi húsvéti időszakában a magyar fogyasztók a válság ellenére is kiemelten figyeltek a minőségre, hiszen kétszer annyi minőségi csokoládéból készült szezonális figurás édességet tettek a kosarukba, mint bevonómasszából készült terméket. A különböző húsvéti szimbólumokra utaló figurák közül továbbra is a csoki tojás volt a legkelendőbb.

A tavaly eladott szezonális figurás édességekből befolyt összeg a 2008-as évhez hasonlóan 2009-ben is 2,7 milliárd forint körül alakult (kb. 890 tonnányi édesség), vagyis a gazdasági világválság ellenére közel ugyanannyit költöttünk édességre a 2009-es húsvéti időszakban. Ezzel párhuzamosan szívesebben vásárolunk minőségi csokoládét, azaz folytatódik az egyre tudatosabb vásárlói magatartásnak köszönhető - 2007 óta tartó - tendencia, ami a minőséget részesíti előnyben.

A minőségi csokoládé

A  minőségi csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóelemei a kakaómassza és a kakaóvaj. Míg az ét vagy tej bevonómasszából készült termékek esetén a kakaóvajat egyéb, olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Természetesen a bevonómasszából gyártott figurák is megfelelnek az élelmiszeripari követelménynek, amely alapján forgalomba kerülhetnek, azonban beltartalmi és élvezeti értékük alacsonyabb, mint a csokoládéból készülteknek.
2006-ban még 547 tonna alacsonyabb beltartami értékkel rendelkező bevonómasszás terméket fogyasztottunk és ezzel szemben csak 467 tonna csokoládét. Az elmúlt 3 évben már egyértelműen a magasabb kakaótartalmú csokoládék felé billen a mérleg nyelve: így 2009-ben 588 tonna csokoládéval szemben mindössze 303 tonna bevonómasszából készült édességet tettünk a kosarunkba. A magyar lakosság körében is egyre népszerűbbek a minőségi csokoládéból készült, megbízható márkájú húsvéti figurák. A tavalyi húsvéti időszakban a szezonális édességek közül húsvéti nyúlból és tojásból értékesítették a legtöbbet, 2,3 milliárd forint értékben (tojás: 400 000 tonna; nyúl: 350 000 tonna). Továbbra is kedveltek a több, különböző terméket tartalmazó, illetve ajándékokkal kiegészített csomagok, melyek együttes értéke több mint 400 millió forint.



„Úgy tűnik, a vásárlók egyre inkább látják, értik és nem utolsó sorban érzik a bevonómassza és a csokoládé közti minőségi különbséget, emiatt egyre inkább a magasabb élvezeti értékkel bíró édességeket részesítik előnyben. Ezért is fontos, hogy vásárláskor az összetételre vonatkozó információt alaposan szemügyre vegyük a termékek címkéjén" – nyilatkozta Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. Elmondta továbbá, hogy a csokoládé pozitív élettani hatásai régóta közismertek. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok B1-, B2-, B6 vitaminokban, amelyek pedig erősítik az immunrendszert. E-vitamin és ásványi anyag (magnézium, kálium, kalcium és réz) tartalmuk hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), a réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez.

Valóban, ma már bizonyított tény, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkentheti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 %-kal lehet alacsonyabb. A csokoládé, frissítő hatású theobromin tartalmának köszönhetően hangulatjavító – nem hiába emlegeti a köznyelv boldogsághormonként is ezt az édes falatot.

Nem véletlenül vásárolunk a húsvétot megelőző hetekben több édességet az év más időszakaihoz képest (kivétel ez alól a csupán karácsony): a hagyományoknak megfelelően a festett tojások és a sonka mellett a húsvét elengedhetetlen részét képezik az ajándékba adott figurás édességek. „A mindössze 2-3 hetes ünnepi szezonban közel 900 tonna édességet vásárolunk, azaz fejenként közel 10 dekagramm, vagyis 2-3 csokoládé figurát fogyasztunk el ebben az időszakban" – mondta Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke.

A húsvéti hagyomány és szimbólumrendszer a szezonális édességek formáján, csomagolásán is visszaköszön: „Az első húsvéti tojásokat évezredekkel ezelőtt, Mezopotámiában festették meg. Hazánkban a csokoládé tojás csak a 19. század közepén jelent meg, melyet akkor még idegenkedve, különös szokásként fogadtak az emberek. A két világháború között azonban a fogyasztás komolyan fellendült, ami a csomagolásoknak is köszönhető. A neves művészek és grafikusok által tervezett, csodálatosan kidolgozott csomagolópapírokat akkoriban a szaksajtó a világ legjobbjainak ítélte, mely komolyan hozzájárult a csokoládé terjedéséhez" - beszélt S. Nagy Anikó, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgató-helyettese és egyben muzeológusa, a húsvéti szezonális édességekhez köthető érdekességekről.

Olvasóink írták

  • 2. arrabonem 2010. március 26. 14:04
    „"A húsvéti hagyomány és szimbólumrendszer a szezonális édességek formáján, csomagolásán is visszaköszön"

    Azért jó, hogy kis csoki Jézust még nem nyomatnak a multik.
    Reális, igazad van.”
  • 1. Reális 2010. március 26. 11:27
    „A magyar társadalom többsége is hibás az ország sorsáért!A húsvét nem a csokinyúlról szól,meg a hétfői locsolkodási ivásról!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Daimler-botrány - Horvátországban is vizsgálódnak

Horvátországban is vizsgálatot indítanak a Daimler német autógyárral kapcsolatos vesztegetési… Tovább olvasom