Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Nem volt indokolt a hitelgarancia? - Újabb meghallgatást tartott a mezőgazdasági albizottság IKR Zrt.-ügyben

Budai Gyula szerint nem volt indokolt az állami hitelgarancia biztosítása a bábolnai IKR Zrt. részére, a cég azt nem a megjelölt célra használta fel; a döntésért az előző kormány tagjai közül senki nem vállalja a politikai felelősséget.

A kormánybiztos a parlament mezőgazdasági bizottsága az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának keddi ülésén beszélt erről, ahol meghallgatták Máhr András, volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi szakállamtitkárt.

Az albizottság azt vizsgálja, hogy megfelelő körültekintéssel járt-e el a kormány 2009-ben, amikor határozatban döntött: állami készfizetési kezességet vállal az IKR Zrt. 6,2 milliárd forintos forgóeszközhitele tőkeösszegének 80 százaléka, legfeljebb 5 milliárd forint után.

A politikai felelősség mellett azt is firtatja a testület, hogy volt-e állami támogatástartama a kormánydöntésnek.

Budai Gyula jelezte: az IKR Zrt.-nek nyújtandó kezességvállalásról szóló kormány-előterjesztést Máhr András hagyta jóvá. Az akkori vezetői összefoglalóban szereplő megjegyezést ismertetve felolvasta: mivel az IKR Zrt. és a KITE Zrt. piaci alapon vesz fel hitelt, megfizeti az állam által megállapított kezességvállalási díjat, a hitelnek nincs támogatástartalma, az intézkedést nem kell bejelenteni az Európai Bizottságnak (EB).

A kormánybiztos jelezte, ez a vezetői összefoglaló került Gráf József agrárminiszter és a kormány elé, ez alapján hoztak döntést, és nem fordultak az EB-hez.

A minisztert és a kormányt is megtévesztették, a tárcák egymás között az ügyről nem egyeztettek - mondta.

Beszélt arról is, hogy a múlt heti bizottsági meghallgatáson Szaxon J. Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója elmondta: a hitelből 2,5 milliárd forintot a bankok azonnal elvontak. Ezzel kapcsolatban az albizottság elnöke, Győrffy Balázs megjegyezte, ha a hitelt az IKR Zrt. "pántlikázva", az integrátori tevékenysége megsegítésére kapta, és a bankok vitték el a pénz felét, akkor kérdés, kellő körültekintéssel járt-e el a minisztérium a döntés előkészítésénél.

Máhr András úgy reagált: 2008-2009 fordulóján tárgyaltak a két nagy integrátor céggel, és akkor született a döntés, állami hitelgarancia-vállalást kell szervezni; ezt az agrártárcán belül és a Miniszterelnöki Hivatallal is leegyeztették, így került az ügy a kormány gazdasági kabinetje elé.

Hozzátette: akkor is és most így úgy véli, nem volt a garanciavállalásnak támogatástartalma, az állam egyszeri 2 százalékos kezességvállalási díjat számított fel, ezért az unió nem marasztalta el az országot. Megjegyezte, sok hasonló vita volt az EB-vel. Ha végül az EB elítél egy országot, akkor arra kéri az adott kormányt, hogy emelje meg a kezességvállalási díjat - hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a hitel meg volt "pántlikázva", a szerződéskötés azonban már nem tartozott az agrártárca jogkörébe.

Budai Gyula az albizottsági ülésen azt is firtatta, hogy a tárca vizsgálta-e az IKR Zrt. tulajdonosi hátterét, a cég többségi tulajdonosa ugyanis egy Virgin-szigetekre bejegyzett off-shore cég volt. Kitért arra is, hogy az akkori agrárminiszter, Gráf József sokáig volt az IKR Zrt. igazgatósági tagja, és baráti szálak fűzték a cég vezérigazgatójához.

A kormánybiztos azt is kérdezte, hogy egy olyan cégnek, amelynek likviditási problémái volt, miért biztosítottak további hitelfelvételei lehetőséget. Emlékeztetett, az IKR Zrt. 2009-ben 36,5 milliárd forintos likviditási problémával küzdött.

A volt szakállamtitkár erre válaszul közölte: a cég tulajdonosi körét nem vizsgálták, ezt az akkori szabályok szerint nem is kellett; a kormány az előírtaknak megfelelő egyeztetéseket megtartotta. Mint mondta, adósként nem minősítették a céget, és az utógondozás sem tartozott a feladataik közé, a tárcának a problémát kellett felvetnie.

Az albizottság ülésén a kormány részéről Körösmezei Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője közölte: az EB az IKR Zrt. ügyében nem hozott elmarasztaló határozatot, egy másik, hasonló esetben, a Nitrokémia kezességvállalása ügyében döntött úgy, hogy módosítani kell a kezességvállalási díj mértékét az egyszeriről az éves 2 százalékra. A kormány az erről szóló döntést követően tárgyalásokat kezdett az unióval, és jelezte, az IKR Zrt. esetében is meglépi a díj felemelését, erről kormányhatározatot is hozott.
Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője azt mondta: ha az EB úgy ítéli meg, hogy a felszámított díj alacsonyabb, mint amit fel kellett volna számolni, akkor az illegális állami támogatásnak minősül, és a kedvezményezettnek vagy vissza kell fizetni azt kamatostul, vagy meg kell fizetnie a szükséges, megemelt, évi 2 százalékos díjat, ez utóbbit kell megtennie az IKR Zrt.-nek.

A bizottsági meghallgatásra szintén meghívott Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter ismét nem jelent meg.

A testület a múlt héten már meghallgatta Gráf József és Veres János volt minisztereket, illetve Szaxon J. Attilát, az IKR Zrt. vezérigazgatóját.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

12V járatok a VOLT Fesztivál idején Sopronban

2011. június 29. és július 3. között, a VOLT Fesztivál ideje alatt 12V jelzéssel autóbuszjáratokat… Tovább olvasom