Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

Veszélyben Miskolc gazdálkodása

Miskolc adóssága jelentősen nőtt 2007 és 2010 között, a város adósságállománya 10,9 milliárd forintról 32 milliárd forintra nőtt; az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik - állapította meg pénteken közzétett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés során az ÁSZ megállapította azt is: Miskolcon a folyó költségvetés egyenlege 2007-ben 1,3 milliárd, 2008-ban 0,7 milliárd forintnyi működési forrástöbbletet mutatott, míg 2009-ben 0,3 milliárd, tavaly pedig 1,4 milliárd forintnyi működési forráshiányt jelzett. A vizsgált időszakban az önkormányzat a befejezett fejlesztésekre 30,9 milliárd forintot fordított. Úgy fogalmaztak: a folyamatban levő fejlesztési feladatok végrehajtására 15,9 milliárd forint összegű kiadást teljesített Miskolc. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, ez az említett időszakban mintegy 17,4 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott.

Az ÁSZ kitért arra is, hogy a pénzügyi egyensúly fenntartását a város külső forrás bevonásával biztosította. A 2009-2010-es működési forráshiány finanszírozása folyószámla- és rulirozóhitelből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelekkel, illetve kötvénykibocsátásokkal tudták megszüntetni.

Az önkormányzat pénzintézeti kötelezettsége a múlt év végén 14,6 milliárd forint, 19,524 millió euró és 54,043 millió svájci frank volt. A forintban fennálló pénzintézeti kötelezettség 10 milliárd forint hosszú lejáratú, 2,4 milliárd forint folyószámla- és 2,2 milliárd rulirozóhitelből állt. A város múlt év végi szállítói tartozása elérte a 2,6 milliárd forintot, ebből a lejárt tartozás 1,8 milliárd forintnyi volt.

Mint írták, az áttekintett időszakban az önkormányzat 6,2 milliárd forint erejéig vállalt készfizető kezességet két, kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társasága érdekében. Az ebből eredő kötelezettsége ez év áprilisától 2 milliárd forintra csökkent. A kezességvállalások miatt a városnak fizetési kötelezettsége egyébként nem keletkezett. További 0,5 milliárd forintos kötelezettséget jelentett egy PPP-konstrukció keretében elvégzett beruházás, amely miatt ez évtől 15 éven át évi 36 millió forintot meghaladó összeget kell törlesztenie a helyi önkormányzatnak.

A számvevőszék kitért arra, hogy az összes kötelezettségállományra fedezetet nyújthat a pénzmaradvány, a követelésállomány behajtásából származó forrás és a forgalomképes ingatlanvagyon esetleges értékesítése.

A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a tavalyi évet követően 15,2 milliárd forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat.

A miskolci önkormányzat a pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok, eszközök bérbeadása, értékesítése, térítési díjak növelése, építményadó emelése, intézményátszervezések, feladatváltozások, létszámcsökkentések), ezek együttes hatása 2,7 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezett.

Mint írták, a korábbi ÁSZ-ellenőrzés során, a pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatokat Miskolcon hasznosították. A borsodi megyeszékhelyen a pénzügyi kockázatokat tekintve a számvevőszék megállapította, hogy az önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételkiesést nem tudta ellentételezni.

Az elmúlt két évben az önkormányzat működési kockázatát növelte a negatív - nettó - működési jövedelem, a jelentős lejárt szállítói tartozásállomány. Az önkormányzat működése folyamatos finanszírozási nehézségek mellett volt csak biztosítható, mivel az folyószámla- és rulirozóhitel igénybevételét, továbbá a kötvényforrások befektetéséből származó kamatbevétel felhasználását tette szükségessé.

A város hosszú távú pénzintézeti kötelezettségeinek összege nőtt, az ÁSZ szerint azok finanszírozása a következő években a rendelkezésre álló, a fedezet döntő részeként figyelembe vehető ingatlanvagyon ismeretében bizonytalan.

Mindezek alapján az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel - tette hozzá a számvevőszék, megjegyezve: a helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett javaslatokat fogalmazott meg a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és fenntarthatósága érdekében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszavazták: az MSZP osztozik az MSZMP felelősségben

Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt - amely az alaptörvény része - pénteken fogadta el az… Tovább olvasom