Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Szívesen tanulnának külföldön

A magyar diákok szívesen folytatnák tanulmányaikat külföldön vagy dolgoznának kint pár hónapig.

A kutatás részletes eredményei
 
2005. tavaszán a Felvételi Információs Szolgálat 501 érettségit adó középiskola több mint 27 ezer diákját kérdezte arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy külföldön folytassák tanulmányaikat, hogy hosszabb ideig kint éljenek. A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy az ambíciók mellett megvan-e a diákok szükséges képzettsége a külföldi tanuláshoz, azaz beszélnek-e nyelveket és rendelkeznek-e elég információval a kinti lehetőségekről.
 
A diákok 49 százaléka kimenne pár hónapra, 24 százaléka pedig pár évig is tanulna külföldön. 2004-ben még majdnem mindenki, 97 százalék nyilatkozott úgy, hogy szívesen menne külföldre tanulni. Ami a külföldi munkavállalást illeti, 58 százalék pár hónapot, 39 száazlék pedig pár évet is szívesen dolgozna kint. A lányok óvatosabbak: többségük egyáltalán nem szeretne évekig külföldön élni, dolgozni. A fiúk viszont a külföldi tanulás iránt lelkesednek kevésbé. Pár hónapos tanulást leginkább az orvosi pályára készülők terveznek, pár éves tanulást pedig a jogi és a bölcsész pályára készülők. Tanulás szempontjából leginkább Angliát, Németországot, az Egyesült Államokat és Ausztriát tartják vonzónak, míg dolgozni legszívesebben Németországba mennének, és csak ezután következik Anglia, Ausztria és az USA.
 
Az ambíció tehát megvan, ennek ellenére a diákok 38 százaléka semmit sem tud az uniós tanulási, munkavállalási lehetőségekről, 48 százalékuk hallott már róla valamit, és csak 14 százalékuk van teljesen tisztában a lehetőségekkel. Ugyanakkor a tavalyi évhez képest többen ismerik a feltételeket, és többen is hallottak már róla. Leginkább persze az idősebbek, a 12. évfolyam diákjai tájékozottak. A lányok jóval többet tudnak a feltételekről mint a fiúk.
 
76 százalékuknak nincs még nyelvvizsgája
 
A lehetőségek ismeretén kívül a nyelvtudás is fontos lenne a külföldi tanuláshoz, munkához. A válaszadó diákok 76 százalékának azonban nincs még nyelvvizsgája. A katonai, rendvédelmi pályára készülők mindössze 13 százaléka, míg az orvosi pályára készülők 42 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával. A legjobban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei diákok állnak, 34 százalékuknak van nyelvvizsgája, a legrosszabb helyzetben pedig, meglepő módon a Pest megyei diákok vannak, csak 15 százalékuknak van nyelvvizsgája. Legtöbben angol középfokú vizsgával rendelkeznek, ezt követi a német középfok.
 
A különböző évfolyamokra járó tanulók nyelvvizsga tervei nem térnek el egymástól jelentős mértékben, azonban a fiatalabbak közül többen gondolják úgy, hogy felsőfokú nyelvvizsgát is szeretnének. Később realizálódnak a terveik, az idősebbek már beérnék a középfokúval is. Ugyanakkor minél fiatalabb egy diák, annál inkább bizonytalan a döntésben, és annál inkább hajlik arra, hogy emelt szintű érettségivel szerezze meg a nyelvvizsgát. A fiúk nagyobb arányban szeretnének angol vizsgát, mint a lányok, akik inkább németből akarnak papírt szerezni.
 
 
Mikor kezdjék a nyelvtanulást?

Az óvodák mintegy tíz százaléka idegen nyelvi képzést is kínál. Hogy ez a gyermekeknek jó-e, arról megoszlanak a vélemények. Abban viszont egyetértés van, hogy a korai nyelvtanulás csakis játékos lehet.

Egyre kevesebb a gyerek, ezért az óvodák és az általános iskolák mind színesebb programokkal próbálják magukat vonzóbbá tenni. Például azzal, hogy már az óvodában, illetve az első osztályban is kínálnak idegen nyelvi képzést. Becslések szerint az óvodák mintegy tíz százalékában folyik valamilyen - túlnyomórészt angol - "nyelvoktatás". Vagy úgy, hogy igyekeznek teljes idegen nyelvi környezetet teremteni, vagy pedig úgy, hogy egy pedagógus heti két-három alkalommal játékos foglalkozásokat tart az adott nyelven. Megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy ilyen fiatalon jó-e elkezdeni a nyelvtanulást.
 
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, oktatási szakértő szerint egyértelműen nem jó. Szerinte az óvodásokat egyáltalán nem kell semmire se tanítani, hanem hagyni kell, hogy megéljék gyermeki mivoltukat - azaz játsszanak. Úgy látja: az idegen nyelv tanulását hét-nyolc éves korban érdemes elkezdeni, ekkor a spontán utánzási hajlam még erőteljesen él. Ám nem szabad még nyelvtannal "sokkolni", hanem mondókákat, dalokat kell játékosan "tanítani". A nyelvtanozás Vekerdy szerint a kamaszkor felé közeledve kezdődhet el, amikor kibontakozik a rendszerezni tudás képessége.
 
- Azok a gyerekek, akik három-négy éves koruktól kezdve tanultak valamilyen nyelvet, 11 éves korukra ugyanott tartanak, mint azok a társaik, akik csak hét-nyolc évesen kezdtek ismerkedni más nyelvekkel - mondja Vekerdy. Idézett egy hatvanas évekbeli, az USA-ban végzett vizsgálatot is, amely rossz szociális helyzetű gyermekek hátrányát próbálta lefaragni korai oktatással. A gyerekek ugrásszerű fejlődést mutattak a normál szociális hátterű, normál időben oktatni kezdett gyerekekhez képest. De csak 10-11 éves korukig, akkor ugyanis a "játszani hagyott" gyerekek nemhogy beérték, hanem jóval meg is előzték őket - mutatott rá Vekerdy.
 
Lengyel Zsolt, a Veszprémi Egyetem nyelvészprofesszora ezzel ellentétes tapasztalatokról beszél. Minél korábban kezdi valaki a nyelvtanulást, annál jobb. Aki négyéves korától tanul egy nyelvet, annál szinte garantált az anyanyelvi kiejtés, aki viszont csak 12 évesen kezdi el, jóval kisebb eséllyel ejti anyanyelvi szinten a szavakat. Szerinte az óvodai nyelvtanulás kétéves gondolkodásbeli előnyt eredményez.
 
- Az óvodai nyelvtanulás akkor jó, ha legalább heti két-három alkalomról van szó, és persze játékos formában, énekelve, táncolva - véli Lengyel. Nyelvtant ekkor még semmiképp sem szabad tanítani, de a gyermekeknél egyébként is jól működik a spontán szabálylevonás.
 
Ha viszont a gyerek az óvodában nem tanult idegen nyelvet, akkor hat-hét évesen nem szabad neki egyszerre idegen nyelvet és anyanyelvi írás-olvasást is tanítani, mert az összezavarhatja. Ebben az esetben célszerű nyolcéves korig várni az idegen nyelvekkel. Az sem jó, ha a gyerek óvodában tanult idegen nyelvet, majd az iskolakezdéskor kihagy egy-két évet. Lengyel Zsolt szerint ezért lenne nagy szükség a helyi együttműködésre, amire ma csak elvétve akad példa. Van iskola, ahonnan a tanító kimegy a közeli óvodába megnézni, mit is "tanulnak" leendő nebulói, és van, ahol az óvónő tartja még az elsősöknek is a nyelvi foglalkozásokat.
 
- Ha az óvodában hetente egyszer-kétszer játékos nyelvi foglalkozást tart egy pedagógus, attól még nem kell azt várni, hogy a gyerek majd angolul beszélget a társaival a homokozóban - fogalmaz Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Szerinte azonban ezek a játékos "órák" megalapozhatják az idegen nyelvek iránti későbbi érdeklődést. Légrádi szerint sok szülő azt hiszi, minél korábban kezd a gyermeke egy nyelvet tanulni, annál jobban elsajátítja. Pedig korántsem biztos, hogy így lesz. A korai nyelvtanulástól nem kell ugyanis sem félni, sem túl nagy előnyt tulajdonítani neki. Annál inkább számít, hogy milyen a tanár. Egy rossz pedagógus egy életre el tudja venni a gyerek kedvét a nyelvtanulástól. Például ha csak a hibákat keresi, vagy ha nyelvtancentrikusan tanít. A játékos, kommunikatív nyelvtanulás azonban élményt ad - és nem csak a gyerekeknek, a felnőttek számára is.  

Milyen sors vár a nyelvvizsgaközpontokra?     
 
Miután elültek a kétszintű érettségi keltette hullámok és lezárult a vizsgaidőszak, ismét felvetődik az új vizsgarendszer által kitermelt kérdés: mi lesz az államilag elismert nyelvvizsgák, illetve a nyelvvizsgaközpontok sorsa? 
 
Az érettségi vizsga új rendszerében a tanulói jogviszony alatt ingyenes,  emelt szintű, legalább 60 százalékra teljesített idegen nyelvi érettségi vizsga egyenértékű a középfokú „C" típusú, államilag elismert nyelvvizsgával – áll az Oktatási Minisztérium által kiadott tájékoztatóban. Akik tehát igyekeznek elkerülni az izzasztó vizsgahelyzeteket, most alkalmat kapnak arra, hogy egyszerre szerezzenek érettségit és nyelvvizsga bizonyítványt is.
 
Fordított esetben azonban már nem sokáig marad ugyanez a helyzet, ugyanis megváltozik egy eddig bevett eljárás a már meglévő nyelvvizsgákkal kapcsolatban. Az érettségi vizsga legalább „C" típusú középfokú nyelvvizsgával való kiváltására utoljára az idei őszi érettségi vizsgaidőszakban lesz lehetőség.
 
Mi lesz a nyelvvizsga további sorsa, és persze hogy hogyan fognak erre a változásra reagálni a nyelvvizsgaközpontok? Megkeresésünkre Fazekas Márta, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazgatója elmondta: várhatóan csökkenni fog a vizsgázók száma, de ez elsősorban az általános nyelvvizsgákra vonatkozik majd. Véleménye szerint a nyelvvizsga még sokáig fontos tényező marad, hisz ahhoz munkahelyi juttatások is fűződnek. Hozzátette, hogy a tendencia szerint az általános nyelvvizsgákról idővel a szaknyelvi vizsgákra kerülhet a hangsúly, hiszen a képesítési követelmények továbbra is előírják az egyetemeken és főiskolákon az államilag elismert nyelvvizsgát.
 
A most felvételizők esetében már teljesülhet, hogy az általános nyelvvizsgára vonatkozó előírást kiváltják az emelt szintű, legalább 60 százalékos nyelvi érettségivel. A felvételi eljárás során a hatályos kormányrendelet szerint 7 többletpont jár a középfokú, államilag elismert vizsgával rendelkezőknek és ugyanez a helyzet az emelt szintű érettségit teljesítőkkel. A felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 10 plusz pont dukál.
 
A BGF Nyelvvizsga- és Továbbképző Központ nem vár változást, hiszen csak szakmai nyelvvizsgákkal foglalkoznak, ezért – Fazekas Márta előrejelzése szerint - elképzelhető, hogy még nőhet is a forgalmuk.
 
Az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) - a köznyelvben: "Rigó utca" - nem tervez semmiféle konkrét változtatást, nem várják, hogy jelentősen csökkenne a vizsgára jelentkezők száma. Bővítéseket terveznek ugyan, de inkább az oktatás terén; arra szeretnének nagyobb hangsúlyt helyezni – tájékoztatta a hvg.hu-t az ITK.
 
Fazekas Márta szerint az évi kb. 200 ezer nyelvvizsga-esemény kb. 10 százalékkal csökkenhet. A nyelvvizsga központokkal kapcsolatban annyit mondott: „hogy mennyi marad versenyképes, azt majd a jelentkezések száma és a minőségi verseny mutatja meg; de inkább az általános nyelvvizsgát kínáló központok között alakulhat ki harc a jelentkezőkért, a szaknyelviek jobb helyzetben vannak".
 
Egy biztos, a racionálisan gondolkodó diákok a jövőben nem fognak ugyanolyan lelkesedéssel nyelvvizsgázni, mint eddig, mert utána ugyanúgy le kell tenniük a nyelvi érettségit és azzal ugyanúgy elérik a többletpontokat.

Utoljára fogadják el a középszintű nyelvvizsgát 

Az új érettségi rendszer alapján az idegen nyelvből tett, legalább 60 százalékosra teljesített emelt szintű érettségi egyenértékűvé válik az államilag elismert C-típusú nyelvvizsgával. A vizsgát az érettségi időszakban vagy az után is letehetik a diákok.
 
Az államilag elismert nyelvvizsgát viszont utoljára az idén őszi érettségi időszakban helyettesítheti az érettségi. Jövő évtől már nem váltja ki a nyelvvizsga az érettségi vizsgát - olvasható az Oktatási Minisztérium közleményében.
 
Az őszi érettségik a tervezettnél később, október-novemberben lesznek. Jelentkezni szeptember 5-ig lehet.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vasárnapi döntők

15:30 előfutamok: 100 m női pillangó - Boulsevicz Beatrix, 400 m férfi gyors, 200 m női vegyes -… Tovább olvasom