Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C

Óvatosan az energiával

A családi házak hőszigetelésével takarítható meg a legtöbb fűtési energia, de szóba kerül a szén-dioxidot elnyelő erdők telepítése és a biogáztermelés is az épületenergetikai munkacsoport jelentésében.

Az építésügyi tárcaközi bizottság nemrégiben megtárgyalta az épületenergetikai munkacsoport jelentését, amely összefoglalta a magyarországi lakásállomány energetikai jellemzőit, a javításra eddig tett intézkedéseket, valamint javaslatot tett a folytatásra. A munkacsoport létrehozását az a májusi országgyűlési határozat írta elő, amely ˝Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről˝ címet viseli.

Egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának háromnegyedét a fűtés teszi ki. A meleg víz előállítására fordítódik az energia 11, míg főzésre 7 százaléka. Az arányokból látható, hogy legtöbbet a fűtési energiából lehet megtakarítani, amelynek legfontosabb eszköze a hőszigetelés.

A több mint 4 milliós lakásállomány több mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehűlő felülete a legnagyobb, hőszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 előtt épült családi házak a legrosszabbak energetikailag és jónak csak a 2007 után épültek mondhatók.

Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Ebbe nemcsak a házgyári paneles, hanem a vázszerkezetes, az alagútzsalus és a más, ˝iparosított˝ technológiával épültek is beletartoznak. Az építéskori kivitelezési hibák és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény.

A harmadik halmaz az olyan hagyományos technológiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk. Ezeknek a házaknak egy része a kisebb városok központjaiban található, így városképi szempontból a külső hőszigetelés nem mindig lehetséges. Viszont hőszigetelhetők a padlások, a pincefödémek és ki lehet cserélni az ablakokat, valamint az elöregedett épületgépészeti berendezéseket is. Energetikai felújításra eddig 240 ezer pályázatra adott támogatást az állam. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében 2008-ban a pályázatok közel fele a komplex felújítást – hőszigetelés, ablak- és gépészetcsere – szolgálta, 28 százalék megújuló energiát kívánt használni, és mindössze 16 százalék volt a magában elvégzett hőszigetelés. Ezzel szemben 2010-ben már a pályázatok kétharmada fogta munkába a megújuló energiaforrásokat és 28 százalék volt a hőszigetelés.

A panelprogram keretében a 2001. évi 72 ezer forintról 2008-ra már 310 ezer forintra nőtt az egy lakásra jutó támogatás összege. Az összesen 54 milliárd forint támogatásból több mint 250 ezer ilyen lakás újult meg. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2009-ben és 2010-ben 34 milliárd forint jut a lakások energetikai korszerűsítésére. Ebből 16 milliárd a megújuló energiaforrások felhasználására, míg 18 milliárd az energiahatékonyság javítására fordítható.

A munkacsoport javaslatai között szerepel szén-dioxid-nyelő erdők telepítése, valamint a biogáztermelés támogatása. Főleg a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosíthatók ezzel a módszerrel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jön a világörökségi törvény

Várhatóan 2010 közepén léphet életbe a világörökségi törvény, amely a nyolc magyar világörökségi… Tovább olvasom