Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

Országgyűlés - Orbán: Nincsenek oligarchák

Az LMP azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét.

{liveinfo}6y0878{/liveinfo}

23:00 - A Polgári törvénykönyv módosításáról, valamint az Eximbank közvetlen állami tulajdonba helyezéséről szóló előterjesztések általános vitáival, majd több rövid részletes vitával és napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés hétfői ülésnapja.


Vita a szerződések következmények nélküli érvényteleníthetetlenségéről
Papcsák Ferenc (Fidesz) hétfő este előterjesztőként ismertette a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítására beadott indítványát. Mint mondta, Vas Imre frakciótársával azt kezdeményezik, hogy a szerződések érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérni lehessen, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérnék. Hozzátette: azt szeretnék, ha ezt a rendelkezést az ügyészi perindítás esetén is alkalmazni lehetne. A kormánypárti politikus indoklásában úgy fogalmazott, a változtatás a jelenleg kodifikáció alatt álló új Ptk. szellemében született, de bevezetését már most indokoltnak látják.
Steiner Pál (MSZP) ezt követő felszólalásában azt mondta, a változtatás elfogadása teljes jogbizonytalanságot okozna, hiszen olyan perek indulhatnának, amelyeknek nem lesz jogi következménye. Az ellenzéki politikus úgy látja, a jogot a módosítással akár a politika területén is eszközként használhatják majd.
Ugyanígy vélekedett a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki szerint a változtatás felesleges is, hiszen hasonló lehetőségekkel a mai jogszabályok mellett is élni lehet.
Schiffer András (LMP) szintén úgy látja, nincs szakpolitikai indoka a módosításnak. Az LMP-s politikus elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány a változtatással "sunyi módon" az "éveken át tisztességtelenül működő bankoknak" akar mentőövet dobni azzal, hogy hitelkárosultak százezrei számára teszi elérhetetlenné a kártérítést. Schiffer András emellett lehetségesnek tartja azt is, hogy a kormány a változtatás révén a 15-20 évvel ezelőtti privatizációs szerződéseket érintő "kirakatperekre" készül.
Vas Imre (Fidesz) zárszavában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a szerződések következmények nélküli érvénytelenítésének lehetősége mellett a jövőben is kérni lehet majd a jogkövetkezmények alkalmazását.

Közvetlen állami tulajdonba kerülhet az Eximbank
Közvetlen állami tulajdonba kerülhet az Eximbank, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító (EHIB), a tulajdonosi jogokat pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolná. Pleschinger Gyula államtitkár expozéjában azt mondta, a lépés illeszkedik Magyarország külkereskedelmi stratégiájába, amelyben a kormány vállalta, hogy 2020-ig megduplázza az export mennyiségét, továbbá növeli a kis- és középvállalati szektor részarányát, valamint nyit a keleti országok felé.
A szocialista Boldvai László ezzel szemben úgy vélekedett, a Matolcsy György célja feltehetően az, hogy a külgazdaság fejlesztésével kapcsolatban megszüntessék a kormányon belüli súrlódásokat, hogy a tagok ne tudják akadályozni egymást. A képviselő szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között a kormányalakítás óta "megy a harc", aminek egyik példája a gazdaságösztönzéssel korábban foglalkozó ITD Hungary Zrt. megszüntetése.
Volner János (Jobbik) sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem kaptak választ az előterjesztésben arra, hogy mitől lesznek jobbak a gazdasági mutatók attól, ha az NGM-hez kerül az Eximbank, és az sem, hogy a két intézet hogyan hangolja majd össze működését a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal. Szerinte minden állami szervről költséghaszon-elemzést kellene készíteni, mert eddig sem a külgazdasági hivatal, sem az Eximbank, sem az EHIB nem produkált jelentős eredményeket. Koszorús László (Fidesz) erre úgy reagált, hogy az előterjesztés technikai módosítást tartalmaz és nem arról szól, hogy milyen eredményeket értek eddig el az érintett szervezetek.
Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta a kivételes sürgősséggel tárgyalt javaslat összevont általános és részletes vitáját. A Ház így már kedden elfogadhatja az indítványt.
A parlament ezt követően néhány perc alatt lefolytatta a nemzeti vagyonról szóló törvénymódosításának általános vitáját is, amely a tulajdonosi jogokat helyezné a nemzetgazdasági miniszterhez.

Rövid vita az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tevékenységének kibővítéséről
A képviselők rövid vitát tartottak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló egyezmény módosításáról. Szatmáry Kristóf államtitkár a pénzintézetek hitelezésük arab térségbe történő kiterjesztése miatt kérték a rájuk vonatkozó szabályok változtatásának elfogadását.
Az elnöklő Ujhelyi István rövid vita után lezárta ezen előterjesztések általános vitáját, majd így tett a közadatok újrahasznosításáról; a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről; a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról; valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló javaslatok részletes vitáival is.

Napirend után
A napirend utáni felszólalás lehetőségét ezúttal is csak jobbikos képviselők ragadták meg: Nyikos László immáron hetedik alkalommal szólt történelmi és külföldi számvevőszéki jó példákról, míg Ferenczi Gábor 2010 óta csaknem negyvenedik napirend utáni felszólalását mondhatta el, ezúttal a vörösterror devecseri áldozataira emlékezve.

Az ülést levezető elnök lezárta az ülésnapot, parlament kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.


19:55 - Az Országgyűlés hétfőn módosította a földmérési és térképészeti tevékenység szabályozását, továbbá változtatott a bányászati törvényen. Megkezdte a Ház a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának vitáját is: a javaslat alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot (Nefmi) átneveznék Emberi Erőforrások Minisztériumává.

Visszavonta a parlament a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot

Visszavonta a parlament hétfőn az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló, a Ház előtt fekvő fideszes törvényjavaslatot. A döntés oka az, hogy a parlament a közelmúltban elfogadta az Országgyűlésről szóló törvényt, amely tartalmazza a képviselők javadalmazásának új szabályait is.

Módosították a földmérési és térképészeti tevékenység szabályozását

Alapjaiban módosították a képviselők a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt, amely meghatározza a szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat és az állami alapmunkák körét. A jogszabályt 320 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A szakterületen bekövetkezett, a szakma technikai és technológiai fejlődésével összefüggő változásokra, továbbá a szakma, illetve a gazdaság igényeire tekintettel az új szabályozás az 1996-os jogszabály általános felülvizsgálata.

A törvény megállapítja a földmérési és térképészeti állami alapadat fogalmát, előállításának, kezelésének, illetve szolgáltatásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik az állami alapadatok kötelező felhasználásáról is. Emellett pontosan meghatározza az állami alapadatokat hordozó adatbázisokat, és rögzíti az azokra vonatkozó legfontosabb szabályokat. Részletesen rendelkezik az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisról, valamint az állami topográfiai térképi adatbázisokról. A törvény része emellett a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése is.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről. Fotó: MTI (galéria)

Jogharmonizációs célokat szolgál a bányászati törvény módosítása

Az Országgyűlés hétfőn - 229 igen és 98 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett - elfogadta a bányászatról szóló és egyes energetikai tárgyú törvények módosítását. Ez elsősorban az európai uniós normáknak való megfelelést szolgálja. A módosítást elsősorban az indokolta, hogy szükséges a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv jogharmonizációja, amelynek hiánya miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Egy 2007-ben elfogadott európai uniós klímacsomag szerint 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Ezt szolgálja annak a technológiának a bevezetése, amely az üvegházhatást kialakító gázt tárolás céljából a földfelszín alatti geológiai képződményekbe sajtolja. A mostani módosítás ennek a jogszabályi hátterét alapozza meg.

Átneveznék a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot

A határozathozatalokat követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium átnevezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdték meg a képviselők. A javaslat értelmében a tárca neve Emberi Erőforrások Minisztériuma lenne.

Rétvári Bence államtitkár rövid expozéjában azt mondta, a cél annak kifejezése, hogy a tevékenység középpontjába az emberi erőforrás helyeződik, így az emberi környezetet biztosító csúcsminisztérium lenne

Az államtitkár megjegyezte, húsz évig töretlen volt a gyakorlat, amely szerint a kormányzati szerkezet-átalakításokat az ellenzék mindig támogatta.

A szocialista Gúr Nándor az általános vitában azt mondta, csak arra futja a kormánytól, hogy nevet változtassanak, majd a kabinet több munkaügyi intézkedését kérte számon, végül pedig közölte: "mínuszosak" voltak az eredmények, csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség.
Vitányi István (Fidesz) közölte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést, amely Emberi Erőforrások Minisztériumává nevezné át a Nefmit.

Nyikos László (Jobbik) szerint pótcselekvést végez a kormány az átnevezéssel, és nincs akkora hordereje, hogy ezzel külön előterjesztésként foglalkozzon az Országgyűlés. Hozzátette: nem tudni semmit arról, hogy mennyibe fog kerülni a módosítás.

Schiffer András (LMP) szintén pótcselekvésnek minősítette a minisztérium átnevezését, majd azt mondta, mivel nincs az intézkedés mögött sem új kormány, sem új kormányprogram, és ezzel strukturális átalakítás, ezért felesleges foglalkozni vele.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az a pótcselekvés, amit az ellenzék csinál.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát. A javaslatról már kedden szavaz a parlament.

18:20 - Az LMP a bürokráciacsökkentésről, a Jobbik az ügynökügyekről kérdezte a miniszterelnököt hétfőn a parlamentben.

LMP: mikor lesz végre érdemi bürokráciacsökkentés?

Vágó Gábor (LMP) szerint a kabinet vállalkozásromboló gazdaságpolitikát folytat, a növekedést ígérő gazdaságpolitikája a "saját inkompetenciája miatt megbukott", így elmondható, hogy nem a nemzeti ügyek, hanem a "nemzeti ügyetlenkedés" kormánya. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mikor teremt kiszámítható gazdasági környezetet a kormány, és miért nem támogatja az LMP adómoratóriumi javaslatát, amely megtiltaná az adók évközi kivetését.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában leszögezte: a kormány sajnos nem mondhat le az évközi adómódosítások - "egyébként legkevésbé sem kívánatos" - gyakorlatától, mivel egyetlen európai ország sincs most ebben a helyzetben. A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban leszögezte: "sokat tettünk, de nem eleget". Példaként említette, hogy 10 százalékra csökkent a kisvállalkozások társasági nyereségadója, tíz kisadót megszüntettek és meghirdették az Új Széchenyi Tervet.

Vágó Gábor viszontválaszában azt mondta: bár a kormány valóban megszüntetett tucatnyi kisadót, de helyette kéttucatnyit vezetett be.

Orbán Viktor válaszul kifejtette, a kormány nem vezette még végig az összes eddig bejelentett intézkedést, ezért van még tennivaló.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről. Fotó: MTI (galéria)

Az MSZP ismét a földpályázatokról kérdezett

Gőgös Zoltán (MSZP) az állami földpályázatok kapcsán azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy A kutya ugat, a karaván halad című közleményében a szaktárca kiket nevezett kutyáknak. Az ellenzéki politikus szerint egyetlen minisztérium sem teheti meg, hogy egy probléma felvetőit így hívja. Gőgös Zoltán idézett egy múlt heti írásból, amelyben név nélkül nyilatkozó kormányhivatalnokok a földpályázatok elbírálásainak szabálytalanságairól beszéltek.

Fazekas Sándor miniszter válaszában elmondta: a kifogásolt cím csak egy mondás, "akinek nem inge, ne vegye magára". Szerinte az, ami az újságcikkben olvasható, "légből kapott történet, bárki ki tud ilyet találni". Hozzátette, vita nélkül nem mehet végbe az állami földpályáztatás, amelynek keretein belül eddig 16 ezer hektárt írtak ki és 426 szerződést kötöttek meg.

Hangsúlyozta: a kormány folytatja a földbérletprogramot, ha vannak kritikák akkor is, mert mindenki nem lehet nyertes. Leszögezte: csak a feltételeknek megfelelő pályázók nyertek eddig.

Orbán: szűkre szabottak a kormány lehetőségei ügynökügyben

Orbán Viktor szerint a jelenlegi jogi szabályozás szűkre szabja a kabinet és a kormányfő betekintési és cselekvési lehetőségeit ügynökügyekben.
A miniszterelnök a jobbikos Novák Előd azonnali kérdésére reagált így. Az ellenzéki politikus azt állította: "kiszivárgott dokumentumok szerint" Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a politikai rendőrség Nádasdy fedőnevű ügynöke volt.

Böröcz Istvánnal kapcsolatban a kormányfő annyit mondott, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőit (amelynek elnöke a Médiatanács elnökeként az MTVA vezérigazgatóját kinevezi) - a képviselő állításával ellentétben - nem a kormány nevezi ki. "Következésképpen azt javaslom, hogy a Böröcz István úr személyére vonatkozó kérdést nekik tegyék föl" - fogalmazott.

Az ügynökügyekről általánosságban azt mondta: szűkre szabottak a kormány jogosítványai. "Ha szélesebb jogokat adnának, ha szélesebb lehetőséget kapnék, el is tudnék járni" - mondta a miniszterelnök.

LMP: három év alatt felére csökkent a gyógyszertámogatás

Az LMP-s Szilágyi László azt kifogásolta, hogy a két Széll Kálmán Terv értelmében három év alatt felére csökkentette a kormány a gyógyszertámogatást. Szerinte a betegek állapotának romlása miatt a kórházak terheit növeli a jövőben az intézkedés.

Halász János államtitkár szerint az államkassza védelme érdekében elkerülhetetlen a gyógyszerkiadások további felülvizsgálata. Fontosnak nevezte ugyanakkor azt, hogy rendelkezésre álljanak hatékony terápiás lehetőségek és folyamatos legyen a gyógyszerellátás.

Fidesz: feltámad-e az egészségügy?

A fideszes Cser-Palkovics András arra várt választ, hogy "feltámad-e az egészségügy", elégedettek-e a dolgozók a mintegy 86 ezer embert érintő béremeléssel.

Halász János közölte: a béremelésre 30,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A fizetésemelés nem egyszeri juttatás lesz, hanem beépül az ágazati bértáblába - mondta.

A Jobbik a devecseri katasztrófa után dolgozó ügyvédek díját kifogásolta

Ferenczi Gábor (Jobbik) a devecseri ügyvédi munkaközösségben a katasztrófa után dolgozók 22 ezer forintos óradíját kifogásolta. Aggályokat fogalmazott meg az ügyvédek kiválasztását illetően is, mert - mint mondta - korábbi rendőri vezetők is vannak közöttük. Számukra "aranyiszappá" változott a tragédia - fogalmazott.

Tállai András államtitkár kijelentette, hogy az ügyvédek munkájával kapcsolatban eddig senki sem emelt panaszt, s azt a képviselő sem tudta kifogásolni. Bírálta, hogy a felszólaló tisztességes magánemberek tevékenységének minősítésére használja fel a parlamentet. Közölte azt is, hogy az ügyvédek kiválasztása jogszerű volt.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről

17:00 - Több kérdésről is faggatták a miniszterelnököt az ellenzéki képviselők hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában. Az LMP például azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét. A Jobbik az EU-tagságról kérdezte Orbán Viktort.

MSZP: rendelkezik-e fejlesztési koncepcióval Németh Lászlóné?

A szocialista Nemény András felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány megígérte a kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatását, mégsem tettek érte semmit. Arra is rákérdezett, hogy ha valóban átcsoportosítanak 163 milliárd forintot a közlekedési operatív programból a környezetibe, akkor miből fognak új utakat építeni, felújítani.

Rendelkezik-e ön bármiféle fejlesztéspolitikai koncepcióval? - kérdezte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől.

A tárcavezető válaszában emlékeztetett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel közösen megkísérelik orvosolni egyes pályázatok lelassulását.

Orbán: évente több mint ezermilliárdot jelent az EU-tagság az országnak

Az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak - mondta a miniszterelnök a Jobbik képviselőinek arra a kérdésére, hogy van-e élet az Európai Unión kívül.

"Több érv szólt a belépés mellett, mint ellene" - jelentette ki Orbán Viktor, válaszolva a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd azonnali kérdésére, amelyet megfogalmazva Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, 2004-ben "egy tisztességtelen, csalárd népszavazással hazánkat bekényszerítették az EU-ba".

A kormányfő szerint azonban ha nem lennénk tagja az Európai Uniónak, nem Magyarországon adna munkát több tíz- sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a Knorr-Bremse.

Orbán: a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák

A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák - például Simicska Lajos és Nyerges Zsolt - érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét.

Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. "A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé (...) és elfoglal például egy pártot (...) vagy miniszterelnökké választják" - mondta, megjegyezve, hogy a Fideszt ezt ellenzi és visszautasítja.

"A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat" - húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.

Oligarchák nincsenek - fotó: MTI.

Fidesz: feloldják-e Volán társaságok buszbeszerzési tilalmát?

Nagy István arról kérdezett, hogy a Volán-társaságok buszbeszerzési tilalmát feloldják-e, és ha igen, mikor. Ez ugyanis hozzájárulna, hogy 600 munkahely megmaradjon. Felidézte, hogy 2011. januárjától új buszokra közbeszerzési tendert a vállalatok nem írhatnak ki, bár a fedezet rendelkezésre áll, mert korábban eldőlt, hogy a Volán-vállalatok a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kapnak.

Németh Lászlóné miniszter válaszában azt mondta: kiemelt fontosságú, hogy a mostani kapacitások megmaradjanak, és továbbiakat lehessen munkába állítani. A közösségi közlekedés átalakítása azonban nem várhatott tovább, a munkát el kellett kezdeni. Terveik szerint nyár végére, ősz elejére lesznek olyan helyzetben, hogy határozni tudnak, és a társaságok igényelhetik a kölcsönt a beszerzésekhez.

MSZP: van bármiféle fejlesztési stratégia

Göndör István azt kérdezte a fejlesztési minisztertől, bármiféle fejlesztési stratégiával, koncepcióval rendelkezik-e, mert ezt a pályázatokból nem lehet kikövetkeztetni. Hogyan kívánja elérni, hogy a támogatási rendszer valódi beruházásokat eredményezzen?

Németh Lászlóné úgy válaszolt: az operatív programokat és lehetőségeket, az előző kormány megállapodásai alapján alakították ki. A meglévő kereteken belül kell maradni, a prioritásokon próbálnak változtatni, akcióterveket módosítanak - jelezte, hozzátéve: ez százmilliárdos nagyságrendet képvisel.

Orbán: az emberi élet a legfontosabb, és a mai sokkal nagyobb védelmet érdemel

Az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel - mondta Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben egy ellenzéki képviselő azonnali kérdésére válaszolva, amelyben a Cozma-ügyben hozott bírói ítéletről is szó volt.

Mirkóczki Ádám, jobbikos képviselő előzőleg arról beszélt, hogy milyen üzenete van annak, amikor egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli? Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember - mondta, hozzátéve: egyedül a gyilkosok elégedettek. Ebben benne van minden, ami ma probléma - fogalmazott.

A miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet - fejtette ki. Ez nem áll szándékukban - folytatta, hozzátéve: nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek.

16:40 - Az LMP az egykulcsos adó megszüntetését javasolta, míg a Fidesz az időskor és a nemzedékek közötti szolidaritásról kérdezett a hétfői interpellációk során. Szó volt még a magyar termékekről, a telekommunikációs adóról és az Uzsoki kórházról.


LMP: meg kell szüntetni az egykulcsos adót

Vágó Gábor (LMP) azt akarta megtudni, hogy a kormány miért nem szünteti meg a "megbukott" egykulcsos adót, és miért van szükség "megszorításokra". A képviselő úgy fogalmazott, hogy a gazdaság állapota katasztrofális, "csúcson a munkanélküliség és a cégfelszámolások, történelmi mélyponton a beruházások, a foglalkoztatás a magánszektorban két év alatt nem nőtt semennyit, a reálbérek csökkentek" - jelentette ki.

A politikus szerint a dilettáns és felelőtlen gazdaságpolitika következményeként a társadalom szétszakadt, a jövedelmi egyenlőtlenségek nőttet.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként hangsúlyozta, hogy a képviselő kritikáját egyetlen ténnyel vagy érvvel sem támasztotta alá. Szavai szerint a munkanélküliség 2012 első negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző esztendő azonos időszakában. Hozzátette, hogy a versenyszférában az alkalmazottak száma 52 ezer fővel nőtt 2009 negyedik negyedéve és 2011 negyedik negyedéve között. Azt is kiemelte, hogy a reálbérek 2011-ben átlagosan 5,8 százalékkal növekedtek, miközben az MNB márciusi prognózisa jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedésről szól.

Kijelentette azt is, hogy Magyarország idén elkerüli a recessziót, amelyik már most is sújt tíz uniós országot. Szavai szerint ennek egyik oka a 16 százalékos egykulcsos adó.

A válasz elfogadásáról a Ház döntött, amit 191-en támogattak és 85-en elleneztek.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről. Fotó: MTI (galéria)

Az időskor és a nemzedékek közötti szolidaritásról kérdezett a Fidesz

Iván László (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kormány a tevékeny időskort és a nemzedékek közötti szolidaritást megvalósítani.

Réthelyi Miklós kijelentette, hogy az aktív idősödés az Európai Unió által támogatott szakpolitika. Az ügyben az uniós jogalkotási folyamat 2011. szeptemberében zárult le, amikor elfogadták az Európai Parlament aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről szóló határozatát - tette hozzá.

A kormány a hazai adottságok figyelembevételével elfogadta az európai év hazai programját és létrehoztak egy hazai koordináló testületet is - mondta Réthelyi Miklós.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: puccsszerű kereteket kezd ölteni a telekommunikációs adó bevezetése

A szocialista Baja Ferenc szerint puccsszerű kereteket kezd ölteni a telekommunikációs adó bevezetése, amelyről sem az érintettekkel, sem a parlamenti bizottságokkal, sem a hírközlési hatósággal nem egyeztetett a kormányzat.

Mint mondta, a telekommunikációs árak Magyarországon eleve magasak, a magyar bérekhez mérten pedig különösen megterhelőek. Tisztázatlan az is, hogy az előre fizethető feltöltő kártyák, valamint a flottakedvezmények tulajdonosait mennyiben érinti a változás - közölte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár feltette a kérdést a képviselőnek: az államháztartás bevételeiért, a lakosságért vagy a távközlési szolgáltatókért aggódik? Közölte azt is, hogy a tervek szerint magánszemélyeknek az első tízpercnyi beszélgetések után nem kell adót fizetni, a fizetendő összeg pedig esetükben havonta legfeljebb 700 forint lesz.

Szerinte az adó alacsony mértéke miatt az csak időleges változást okozhat a fogyasztói szokásokban.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 179 igen vokssal és 76 nem mellett megszavazta azt.

Jobbik: álmagyar termékeket árulnak boltjainkban

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint az élelmiszerboltokban számos olyan, magyarnak álcázott terméket árulnak, amelyek nem Magyarországon készülnek vagy teremnek meg.

A politikus - aki Cséfalvay Zoltán államtitkárnak átadott egy "magyar" babérlevelet, valamint egy Zambiából származó fűszerpaprikát - kifogásolta, hogy szerinte Brüsszel visszadobta a magyar termék rendeletet, és cselekvésre szólította fel a kormányt a magyar élelmiszerek védelme érdekében.

Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy a magyar termék rendelet tervezete jelenleg Brüsszelben az ország számára kötelező notifikációs eljáráson esik át.

Szerinte is van elriasztó példa a termékek között, de úgy vélte: nem ez az általános, ugyanakkor hangsúlyozta azt is: az illetékes hatóságok folyamatosan ellenőrzik az árukat.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 187 igen szavazattal, 45 nem szavazat mellett és 36 tartózkodással elfogadta azt.

KDNP: mi lesz az Uzsoki kórház onkológiai központjával?
A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás arra várt választ: hogy áll az Uzsoki Utcai Kórház új onkológiai központjának beruházása.
A képviselő a fejlesztés nehézségeit ismertetve beszámolt a kivitelező Hérosz Zrt. csődjéről, és arról, hogy a közbeszerzési eljárást a főváros visszavonta. Az 1,3 milliárd forintos uniós és 400 millió forintos fővárosi forrásból megvalósuló beruházás ezt követően átkerült a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI).
Közölte azt is, hogy a kórházban jelenleg a több évtizedes, rendkívül elavult berendezéseken naponta 320 embert kezelnek, a várakozási idő pedig nyolc hét.

Réthelyi Miklós miniszter válaszában közölte, hogy a főváros a csődeljárás ellenére nem bontotta fel a szerződését a Hérosz Zrt.-vel, azonban a jogi lehetőségek további egyeztetésére van még szükség. A GYEMSZI a támogatási szerződés módosítását kérte, így a beruházás 2013 szeptember 30-ára fejeződhet be.

Hozzátette: az építési-kivitelezési munka nem feltétlenül hátráltatja a projekt befejezését.

A képviselő a választ elfogadta.

16:06 - Orbán: a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák 

A nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek oligarchák - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

A kormányfő az LMP-s Karácsony Gergely azonnali kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus azt tudakolta, hogy a kormány miért Fidesz-közeli oligarchák - például Simicska Lajos és Nyerges Zsolt - érdekeit képviseli, miért nem a magyar emberekét.

Orbán Viktor úgy felelt: a nemzeti együttműködés rendszerében nagytőkések vannak, oligarchák azonban nincsenek és nem is lesznek. "A mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé (...) és elfoglal például egy pártot (...) vagy miniszterelnökké választják" - mondta, megjegyezve, hogy a Fideszt ezt ellenzi és visszautasítja.

"A Fidesz a középosztály kezében fogja tartani a hatalmat" - húzta alá. Hozzátette, kormánya azt szeretné, ha minél több nagytőkés, sikeres középosztálybeli, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon, ehhez pedig sikeres vállalkozásokra van szükség.

15:51 - Orbán: évente több mint ezermilliárdot jelent az EU-tagság

Az európai uniós tagság évente több mint ezermilliárd forintot jelent Magyarországnak - mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben a Jobbik képviselőinek arra a kérdésére, hogy van-e élet az Európai Unión kívül.

"Több érv szólt a belépés mellett, mint ellene" - jelentette ki Orbán Viktor a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd azonnali kérdésére adott válaszában.

A kormányfő szerint ha nem lennénk tagja az Európai Uniónak, nem Magyarországon adna munkát több tíz- sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a Knorr-Bremse.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről. Fotó: MTI (galéria)

15:45 - A parlamentben hétfőn bejelentették, hogy Endrésik Zsoltot kizárták a Jobbik frakciójából, majd napirendi változásokról is döntöttek, köztük arról, hogy a Ház kivételes, sürgős eljárásban tárgyalja azt a kezdeményezést amely közvetlen állami tulajdonba helyezné a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t.

Endrésik Zsolt független képviselő lett

Az elnöklő Lezsák Sándor a napirend előtti felszólalások után bejelentette, hogy Vona Gábor Jobbik-frakcióvezetőjének tájékoztatása szerint Endrésik Zsoltot kizárták a Jobbik frakcióból, így a jövőben független képviselőként dolgozik majd.

Számos ponttal egészült ki az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére döntött arról, hogy kivételes, sürgős eljárásban tárgyalják azt az indítványt, amely közvetlen állami tulajdonba helyezné a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t.

A javaslat általános és részletes vitáját egyszerre, hétfőn tartják, a módosító javaslatok benyújtására 3 óra áll majd rendelkezésre. Szintén a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés többsége megszavazta, hogy a parlament szerdai ülésnapján kerüljön napirendre a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, viszont kerüljenek le a napirendről a Roma Integráció Évtizede Programmal kapcsolatos előterjesztések, amelyeket eredetileg kedden tárgyaltak volna.

A Fidesz kezdeményezésére a képviselők döntöttek arról is, hogy hétfőn tartsák meg az általános vitáját a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának, amely a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (NEFMI) Emberi Erőforrások Minisztériumává nevezné át.

Szintén a Fidesz javaslatára elfogadták, hogy szerdán tartják a 2012-es költségvetés módosításának általános vitáját, a sportról szóló törvény módosításának általános vitáját, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, valamint a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozati javaslat részletes vitáját is.

Az Országgyűlés többségének szavazataival határoztak arról is, hogy kedden utolsó napirendi pontként tárgyalják a az MSZP-s politikusok által kezdeményezett határozati javaslatot "a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről".

Lezsák Sándor a napirend elfogadását követően bejelentette, hogy Tilki Attila fideszes képviselő ellen közvádas ügyben, a fideszes Pócs János ellen pedig magánvádas ügyben érkezett mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány.

Az interpellációk előtt Lezsák Sándor bejelentette, hogy visszautasította a jobbikos Ferenczi Gábor írásbeli kérdését, mert az nem tartozik a megkérdezett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter feladatkörébe.

Képek az Országgyűlés május 7-ei plenáris üléséről. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: a Diákhitel 2 kidolgozatlan és átgondolatlan

Az interpellációk sorát nyitó Hiller István (MSZP) egy, a sajtóban megjelent háttértanulmányra hivatkozva azt mondta, hogy a Diákhitel 2 program kidolgozatlan és átgondolatlan, ami a felsőoktatásnak és a költségvetésnek is komoly gondokat okozhat majd.

A háttértanulmányból közölt részletekre hivatkozva elmondta, hogy az a központi költségvetés hiányát a program jövőre 62, 2014-ben pedig 141 milliárd forinttal növeli. Hozzátette, hogy ez az összeg 2020-ra eléri a 798 milliárd forintot. A Diákhitel 2 konstrukció elhibázott és veszélyes, költségvetési hatásai már most meghaladják a bejelentett 600 milliárd forintos "megszorító csomagot" - szögezte le a képviselő, aki arra volt kíváncsi, hogy létezik-e a háttértanulmány és Réthelyi Miklós tudott-e annak hatásairól.

A nemzeti erőforrás miniszter válaszként leszögezte, hogy a program elsősorban azokat a hallgatókat segíti, akik nem tudtak a teljes mértékben támogatott helyekre bejutni.

A Diákhitel 2 program hallgatói hiteleit nem állami az állami költségvetésből finanszírozzák, mert a Diákhitel központ a pénz- és tőkepiacokról gyűjt forrásokat - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a program statisztikailag várhatóan beleszámítandó az államadósságba, de a hiányt csak a kamatok két százalékon felüli részét fedező állami támogatás érinti majd, azonban ennek mértéke nagyságrendekkel kisebb a "dokumentumból tévesen idézett számoknál". Még egyszer hangsúlyozta, hogy a képviselő által tévesen tanulmánynak nevezett dokumentum létezik, de a sajtó által idézett számok tévesek.

Hiller István a választ megköszönte, de nem fogadta el. A Ház viszont 181 igennel 78 nem ellenében megtette azt. Az újabb adók ellen szólalt fel a Jobbik Korondi Miklós (Jobbik) a távközlési-, a tranzakciós- és a sárgacsekkadót említve azt mondta, hogy a kormány a "kisemberektől" vesz el egyre több pénzt.

A képviselő azt javasolta, hogy azok fizessenek többet, akik az egykulcsos adóval jól jártak. Hozzátette, hogy a Békemenet résztvevői pedig egy egyszeri, a politikus által szimpátiaadónak nevezett összeggel kifejezhetnék egyetértésüket. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, hogy a tervezett távközlési adó célja nem az, hogy a kormány több száz milliárd forintot szedjen be a kisemberektől.

Megemlítette, hogy egyfelől a tervezett bevétel idén 30, jövőre 52 milliárd forint, ráadásul az adó a mentességek és egy plafon bevezetésével méltányossági szempontokat is figyelembe vesz. Hangsúlyozta, hogy az adózás súlypontja ezzel a lépéssel is a jövedelmet terhelő adók felől a fogyasztás felé mozdul el.

Szavai szerint ráadásul ezek az adók nagyon alacsony kulccsal dolgoznak és nagyon kicsi az adóelkerülés lehetősége. A választ a képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta. A képviselők közül 194 szavaztak igennel és76 nemmel és négyen tartózkodtak.

14:08 - Az ellenzéki képviselők a kormány gazdaságpolitikáját és a Széll Kálmán Terv 2.0-t bírálták napirend előtt hétfőn a parlamentben, míg a fideszes felszólaló a honosítási eljárást méltatta, a KDNP-s képviselő pedig az anyák napjáról emlékezett meg.

Jobbik: a kormány a megszorításokban túltesz Bokros Lajoson

Egymást érik a kormány megszorításai a jobbikos Volner János szerint, aki úgy véli: a kabinet intézkedései túltesznek Bokros Lajos egykori csomagján is. A képviselő a Széll Kálmán Terv 2.0-t bírálva azt mondta, a pénzügyi tranzakciós illeték családonként akár 91 ezer forintos terhet is jelenthet évente, míg a távközlési adó egy négyfős családot 30 ezer forinttal terhel, a gyógyszerkassza megszorítása pedig 50 ezer forinttal.

Kifogásolta, hogy a kabinet a megszorításokon túl a gazdaság élénkítésére nem fektet hangsúlyt.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható a Bokros-csomag időszakához, amikor kétszámjegyű volt az infláció, a reálbérek pedig csökkentek. Ezzel szemben jelenleg olyan reformok zajlanak, amelyek növelik az ország versenyképességét - mondta.
Az államtitkár a Széll Kálmán Tervet a pénzügyi konszolidáció legfontosabb eszközének nevezte, és kijelentette: a kormány leszorította az államháztartási hiányt.

Fidesz: jól halad a honosítási eljárás

Több mint negyedmillióan igényelték már a magyar állampolgárságot - emlékezetett Potápi Árpád (Fidesz), aki hosszasan sorolta azokat a további intézkedéseket, amelyeket a kabinet a határon túliak érdekében hozott.
Mint mondta, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva támogatja a határon túliak magyarságának megőrzésére irányuló törekvéseket. Azt is elmondta, hogy a honosítottak száma már megközelíti a 160 ezret.

Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára szerint fontos volt a honosítási eljárás bevezetése, hiszen nincs olyan uniós ország, amely ne kínálna hasonló lehetőséget a határain túl élő nemzettársai számára. Mint mondta, a munkában résztvevők nem pusztán feladatnak tekintik az eljárást, hanem a hazaszeretet is sarkallja őket.

Az MSZP a konvergenciaprogramot bírálta

A szocialista Szekeres Imre szerint a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram felér egy beismerő vallomással, azt bizonyítja, hogy a kormány eddigi stratégiája teljes mértékben megbukott.

Szerinte olyan groteszk helyzet jött létre, amelynek következtében a lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak, és kijelentette, megkövetelné a miniszterelnöktől, hogy ismerje el: gazdaságpolitikája hibás volt. Hozzátette, ha már lenne védőhálója az országnak, a "megszorító csomagra" nem lenne szükség.

Cséfalvay Zoltán kijelentette: a kormány egyensúlyba hozta az államháztartást, reformjaival pedig megteremti az egyensúly megőrzésének lehetőségét. Szerinte mindez versenyképessé teszi az országot.
A kormány három évre kért segítséget a különböző gazdasági ágazatoktól - mondta -, ennek megfelelően 2013-tól ki is vezeti a válságadókat, és helyettük olyanokat vezet be, amelyek széles bázison alapulnak, de alacsony terheket jelentenek.

LMP: az új megszorítások az ország fejlődésének gátjai

Az LMP-s Jávor Benedek szerint nem a válság és nem is az Európai Unió az ország fejlődésének gátja, hanem Orbán Viktor és a Fidesz, valamint az általuk bevezetett "megszorító csomag".

Szerinte a kormány orosz rulettet játszik az országgal, amikor a bejelentett adókra építi a konvergenciaprogramot. Kifogásolta, hogy a kabinet nem ismeri az ezektől várható pontos bevételeket sem, és azt mondta, ebben az országban csak két ember kap valódi segítséget a kormánytól: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt.

Cséfalvay Zoltán azt hangsúlyozta válaszában, hogy a kormány tavaly megállította az adósság növekedését, sőt az csökkenni kezdett, emellett a kabinet leszorította az államháztartási hiányt is.

Hozzátette: a bevezetendő adóstruktúra gátolja legkevésbé a növekedést és a foglalkoztatás bővülését. Szerinte egy újonnan bevezetendő adónál nem tudható pontosan, hogyan reagál arra a lakosság, ezért csak tág keretek között kalkulálhatók a bevételek.

A KDNP az anyák napját méltatta

Az anyák napjáról emlékezett meg a kereszténydemokrata Harrach Péter. Kijelentette: vannak, akik a nyilvánosság felhasználásával téves gondolatokat ültetnek el a fiatalok fejében, és azt állítják, hogy nem az anyaság egy nő számára a legteljesebb önmegvalósítás.

A politikus azt üzente - elsősorban a fiataloknak -, hogy a családnak nincs alternatívája, és egy nő a legbiztosabban az anyaságban találja meg a helyét a világban.

Soltész Miklós államtitkár válaszában azokat az intézkedéseket sorolta fel, amelyeket a kabinet a családok támogatása érdekében hozott.

Korábban:

Az Országgyűlés hétfői ülésén kivételes sürgős eljárásban kezdheti tárgyalni a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. közvetlen állami tulajdonba vételéről szóló javaslatot, amelyet a képviselők így akár már kedden elfogadhatnak.

A parlament ezúttal is 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi meg kétnapos ülését. A szokásos interpellációs időszakot követően rövid határozathozatalokra lehet számítani, zárószavazást például csak két javaslatról, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló új jogszabálytervezetről, valamint a bányászatról szóló törvénymódosításról tartanak majd.

A késő délutáni óráktól azonban összesen nyolc új, vagy korábban tárgyalni kezdett javaslat tárgyalásába kezd a Ház.

Ezek között szerepel egyebek mellett az az indítvány is, amely közvetlen állami tulajdonba helyezné a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-t.

Az erről szóló indítványt - egy közelmúltban elfogadott házszabály-módosítást kihasználva - gyorsított ütemben tárgyalhatja a parlament, ami azt jelenti, hogy a javaslat általános és részletes vitáját egyszerre, hétfőn tarthatják, és módosító javaslatok benyújtására is csak 3 óra áll majd rendelkezésre. Kedden pedig már az előterjesztés végleges formájáról, majd elfogadásáról döntenek a képviselők.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett indítvány a két társasághoz fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatokkal indokolja a cégek közvetlen állami tulajdonba vételét.

A képviselők az esti órákban megtárgyalhatják még például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás módosítását, továbbá folytathatják a közadatok újrahasznosításáról, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló javaslatok korábban kezdett vitáját.

Olvasóink írták

40 hozzászólás
12
  • 40. halas001 2012. május 09. 13:23
    „Tisztelettel kérdezem:
    Kik a középosztály ?
    Csak nem a hatalmon levő 10%, akiknek az egy kulcsos adórendszer 600 Mrd Forintot hagy évente a zsebében, és már most is birtokolják a hatalmat?”
  • 39. halas001 2012. május 09. 13:11
    „31. kotorék!
    én azt olvastam a 168 óra online-n: Ő a "Felcsúti Nostradamus"”
  • 38. knifemaster 2012. május 08. 22:22
    „36. Lobbo71 2012.05.08. 17:59
    Más f@szával én is könnyen verem a csalánt.
    De lehet példát mutatni.Tessék.”
  • 37. load 2012. május 08. 21:20
    „36.Lobbo71
    "A munkanélküliség jobb?"
    A végrehajtásnál mindenképen.”
  • 36. Lobbo71 2012. május 08. 17:59
    „33. Jerry: "200 km-re új lakást keresni, gyereknek új ovoda, iskola,felségnek munkahely stb.Aztán ha mégsem jön be, pár hónap mulva vissza, ujra kezdeni az egészet?"

    A munkanélküliség jobb?

    "egy albérlet ára kb annyni mint egy hitelre vett lakás törlesztése"

    Ez már nagyon régóta nem igaz.

    "bármikor kitehet a tulajdonos"

    Lehet hosszútávú bérleti szerződést is kötni.”
  • 35. spiderz 2012. május 08. 16:33
    „A szótár szerint: Oligarcha: Hatalmaskodó főúr, a nép felett uralkodó főnemes; kiskirály.
    Nem gyanús?”
  • 34. kerteszb 2012. május 08. 15:05
    „"Nincsenek fideszes oligarchák"
    "Sohasem hazudtam"
    eleget”
  • 33. Jerry 2012. május 08. 14:49
    „Lobbo71 rád is igaz, ha nem szólsz, bölcsebb maradsz.Tudod egyáltalán mekkor atortura nálunk egy költözés?Én csak 50 km-t költöztem egy munk miatt,és nem albérletbe, hanem szolgálati lakásba.Na és hogy ne kelljen két lakást fentartani a sajátomat kiadtam elbérletbe.Négy év mulva öltöztem vissza.Hát nem csinálnám mégegyszer.Pedig nekem szerencsém volt, nem albérlet volt, és saját laksból mentem csak 50 km-t.Akinek még ez sincs, és 200 km-t kell menni egy munka maitt,ami a mai világban már elég bizonytalan ideig tart.Átgondoltad te ezt?200 km-re új lakást keresni, gyereknek új ovoda, iskola,felségnek munkahely stb.Aztán ha mégsem jön be, pár hónap mulva vissza, ujra kezdeni az egészet?Hol élsz te gyermek?Aztán azt kiszámoltad már, hogy egy albérlet ára kb annyni mint egy hitelre vett lakás törlesztése,amiből aztán bármikor kitehet a tulajdonos, emelheti bérét és meg szöget sem verhetsz el az engedélye nélkül?A 30 évre felvett hitelt ha van munkabér lehe fizetni.A saját lakásra érdemes költeni,emelni az értékét, míg egy albérletet csak lelakni.Egy ismerösöm albérletben lakott, saját zsebből szépen rendbe tette, kifestette, megcsinálta a fűtést stb.A tulaj megemelte hálából a lakbért, amit nem akart fizetni ezért kirugta,és felvett mást magasabb bérért a felújitott lakásba.Hát ennyit a te mobilabb és olcsobb albérletedről.”
  • 32. load 2012. május 08. 14:33
    „30.Lobbo71
    A munkahely kínálattal rendelkező térségekben nem olcsó az albérlet.
    A munkanélküliséggel sújtott vidékeken viszont olcsón is eladhatatlan a lakás.”
  • 31. kotorék 2012. május 08. 13:46
    „Orbán maga OLIGARCHA !”
  • 30. Lobbo71 2012. május 08. 12:44
    „"Egyébként meg nem kellene úgy csinálni, mintha a munkahely a mai Magyarországon csak akarat és elhatározás kérdése lenne!"

    Ma reggel hallgattam egy beszélgetést a rádióban a megváltozott munkaképességűekről. A legtöbben azon sírtak, hogy hiába mondják nekik, hogy alkalmasak XY típusú munkára, ha az az ő környékükön nincs. A magyar ember elvárja, hogy a munka menjen hozzá. Az eszébe se jut, hogy költözzön egy munkalehetőség után. Ilyen felfogással tényleg nem lehet kijelenteni, hogy a munka csak akarat kérdése. Pedig annak kellene lennie. Nézz utána, mennyi betöltetlen állás van az országban. Némelyiket egy pár hetes tanfolyam után be lehetne tölteni, csak épp arrébb kellene költözni 200 km-t. És nem 30 éves hitelre lakást venni, hanem a sokkal mobilabb és olcsóbb albérletet választani...”
  • 29. sorok_közt 2012. május 08. 12:34
    „hosszú ideje így működik a magyar parlament:

    ellenzéki képviselő: kérem mondja meg a miniszter úr, miért fekete ez a fal, amikor fehérnek kellene lennie ?
    miniszter v. államtitkár: ez a fal fehér, de ha összekeverjük szürke lesz, meg ezmegaz
    ellenzéki képviselő: nem fogadom el a választ , mert mindenki látja, hogy ez fekete!
    miniszter v államtitkár: márpedig ez fehér
    levezető elnök: kérem szavazzunk
    eredmény: 228 igen, 2 tartózkodás és 67 ellenszavazattal a az Országgyűlés elfogadta a miniszter úr válaszát

    és ez megy milliárdokért 22 éve , és teljesen mindegy, hogy milyen színű a többség meg az ellenzék”
  • 28. mir 2012. május 08. 12:32
    „Hát persze, hogy nincsenek oligarchák, hiszen sosemhazudtam aranyszájú viktor mondta ki :) öröm volt nézni tegnap ahogyan beszorította egy fideszesek szemében jelentéktelen párt képviselője :))”
  • 27. tovari 2012. május 08. 12:28
    „Minél nagyobb embertömeget akarsz magad mellé csábítani, annál több igen egyszerű gondolkodású embert kell, hogy befogadj.

    Hát ez nem nehéz ebbe a birka országban, itt is tobzódnak...”
  • 26. load 2012. május 08. 11:41
    „22.Lobbo71
    Ez a ,,Jaj de szerencsések, mert ha nem telefonálnak, nem érintik őket az új adók" magyarázat elég sután hangzik.
    Nyilván ők is szívesen beszélgetnének ismerőseikkel, rokonaikkal mobil telefonon, és intéznék sárga csekk helyett a pénzügyeiket az interneten, de nem engedhetik meg maguknak a jövedelmük csekélysége okán.
    Az új adókkal terhelten meg még távolabb kerülnek ezektől a lehetőségektől.
    Az embereknek nem a szocializmus hiányzik, hanem szociális biztonság, az esélyegyenlőség és a társadalmi szolidaritás.
    Egyébként meg nem kellene úgy csinálni, mintha a munkahely a mai Magyarországon csak akarat és elhatározás kérdése lenne!”
  • 25. Joebacsi70 2012. május 08. 09:25
    „20. lobbo71
    Alapvető tévedésben vagy. Abba ne menjünk bele, ki számít gyereknek adókedvezmény szempontjából.
    Egy 4 tagú család esetén jó esetben kettő fő a kereső. Legyen mindkettő 200e bruttót kereső.
    Egyik igénybe tudja venni a kedvezményt, a másik nem. Ez így idén 151e és 131e nettó, összesen 282 e
    Tavaly nettó 153 e és 133e, összesen 286 e. 2010-ben szintén 153e és 133e, összesen 286 ezer.
    Tehát nem igaz, hogy jobban jártak.
    Esetleg hasonlítsd még össze a 2010. májusi gázárat, áram árát, vízdijat. Meglepődsz, a nagy hangon hirdetett moratóriumok ellenére a változáson. Esetleg a 7 sávos gázár tervezetre is emlékszel. Na, abból se lett semmi.
    Gázártámogatás ? Áfa emelés ? Jövedéki adó emmelés ? Különadók ? Járulékok helyett adók fizetése ? MNYP ?
    Kenyér, tej, zöldségek, tojás ára ? Ugyan ne kelljen már nekem is bevennem a fidesz "hülyemaszlagot", inkább hadd higyjek a szememnek és a pénztárcámnak. NEM, NEM JÁRTAM JOBBAN, mivel NEM ÉLEK JOBBAN MINT 3 ÉVE, vagy 5 éve, vagy 10 éve!”
  • 24. dödike 2012. május 08. 09:17
    „Ez a valóságos hűbérúr rendszer kialakítása.A fityisztámogatók kapják a földeket,a többi falusi meg majd mehet napszámba dolgozni hozzájuk-43ezerért.Valahol ismerősek ezek a dolgok az öregapámék regéiből.Orbáni ELV:aki nem fityiszes az ne is egyék.Most már egyre szembetűnőbb a XII.sz.hierarchiájának kialakítása,amitlassan nem is tagadnak.”
  • 23. morz 2012. május 08. 09:09
    „2010-től már az oligarchák is megszűntek létezni.
    Nem igaz, hogy még egyrendes polgári oligarchát sem tud kiállítani ez az ország.”
  • 22. Lobbo71 2012. május 08. 09:09
    „21. load: a fent említett adóösszegek átlagos családra vonatkoznak, a kisebb keresetűek valószínűleg kevesebbet telefonálnak, kevesebbet utalnak. Talán egyedül a gyógyszerek tekintetében vonatkozik rájuk a teljes összeg. Már amennyire tényként kezeljük a Jobbik számítását.
    Sokan keményen fogják megtanulni a leckét, hogy a szocializmusnak vége, nem fogja az állam (vagyis a többi ember) eltartani azt, aki nem tesz semmit saját magáért.”
  • 21. load 2012. május 08. 08:50
    „16.Lobbo71
    A három, vagy több gyermekes családok aránya 7,6%.
    Mit gondolsz, ebből a nagyjából 200 ezer családból hánynak a jövedelme annyi, hogy ki tudja használni a gyermek kedvezményeket?
    A családok nettó átlagjövedelme havi 205 ezer forint.
    Az általad említett új adók - 34 ezer forint híján felemésztik - egyhavi jövedelmüket.
    Az sok.”
40 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kormány ötmilliárd forinttal támogatja az óvodafejlesztést az ÚSZT-ben

Ötmilliárd forint keretösszeggel jelent meg két pályázati felhívás az Új Széchenyi Terv keretében… Tovább olvasom