Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

OGY - MSZP: Lázár János látja majd el az állam operatív irányítását

Répássy Róbert az egyes kormánytagok feladat- és hatáskörének átalakulásáról beszélt a parlamentben.
20:27 - A bankszanálásról szóló előterjesztés, majd az egyes pénzügyi tárgyú törvények általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtök délután.

Az LMP a "rossz bank" koncepciót kifogásolta

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem helyes elhallgatni, hogy a szabályozás lehetővé teszi az MNB "rossz bank" koncepciójának megvalósítását, jelentős mennyiségű bedőlt vállalati hitelek átvállalását. Közölte: támogatják ugyanakkor, hogy megerősödjön a bankbetétek államilag garantált védelme.

A szanálás a közpénzekből finanszírozott drága bankmentések alternatívája - mondta, de szerinte a probléma azzal kezdődik, ha a források nem lesznek elegendőek a rossz hitelek kezelésére.

Kifogásolta, hogy a kétes hiteleket összegyűjtő rossz bankot az állam finanszírozná, mintegy ezermilliárd forintnyi hitelállományt négyszázmilliárd forintét venne meg a jegybank a vállalati hitelezés beindítása érdekében. Szerinte ezzel fennáll annak veszélye, hogy a jegybank felügyelőként és befektetőként is jelen lesz ugyanazon a piacon.

Fidesz: szükség van a bankszanálási szabályok megalkotására

Mengyi Roland (Fidesz) a szanálási célokat hangsúlyozta: a közpénzek, a befektetések és a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét, és a betétesek bizalmának fenntartását. Feltételnek nevezte, hogy a bankszanálás közérdekből történjen.

Az elmúlt időszak pénzügyi tapasztalataiból azt vezette le, hogy Magyarországon is szükséges a bankszanálási törvény elfogadása.

MSZP: a kormány legyen következetes

Tukacs István (MSZP) szerint nem kérdés a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzése, de ezt más esetben kockára teszi a kormányzat.

Felhozta a Takarékbank és a takarékszövetkezetek ügyét, amelyekkel kapcsolatban nem vették figyelembe, hogy mindezen alapokkal már rendelkeznek. Szerinte a kormánynak következetesnek kell lennie minden hasonló intézkedésében.

Az ülést vezető Latorcai János a vitát lezárta.

Több pénzügyi tárgyú törvényt is módosítana a Fidesz

Több pénzügyi tárgyú törvényt is módosítana két fideszes képviselő, így egyebek mellett kiterjesztének az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás felvételének lehetőségét és bevezethetik egyes acélipari termékeknél a fordított adózás rendjét.

Bánki Erik (Fidesz) a törvényjavaslat egyik benyújtója expozéjában kifejtette, az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás a módosító javaslat elfogadása után elérhetővé válik azoknak is, akik nem pénzintézettől, hanem pénzügyi vállalkozásokon keresztül kaptak lakáshitelt. Emellett azoknak is adnak kedvezményt, akik felvették a hitelt, de a lakás már nincs a tulajdonukban, a törlesztőrészletet viszont nekik kell fizetniük.

A képviselő jelezte: a rendelkezést január 1-jéig visszamenőlegesen vezetnék be.

A salátatörvény eleme közül kiemelte még, hogy egyes acélipari termékek esetében bevezetnék a fordított áfa-fizetést, a többi javaslat célja pedig elsősorban jogharmonizációs célú.

Orbán Gábort államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította az előterjesztőket.

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a jogharmonizációs célokat, illetve a támogatás kiterjesztésének visszamenőleges hatályát emelte ki.

Burány Sándor (MSZP) kifogásolta, hogy megint a képviselőkön keresztül nyújtja be a kormány a szándékairól szóló javaslatokat. Emellett kiemelte, bár a javaslat több pontja valós problémákat jól kezel, van egy része, amely miatt aggályos és beláthatatlan következményei lennének.

A társasági adóról szóló törvény szerint jelenleg, ha egy vállalkozásnak kapcsolt vállalkozásai vannak, akkor az egymás közötti elszámolást piaci áron kell nyilvántartani. Ezt azonban most feloldják bizonyos esetekben. Mint mondta, ezt a metódust akkor nem kellene használni, ha a vállalkozások egyike az államnak ad át beruházást, szolgáltatást, bármilyen vagyontárgyat. Ez azonban szerinte korrupciót szülhet.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a fordított adóztatással kapcsolatban azt mondta, szerinte egy kamionnyi áru felett már megérné ez az adózási forma, hosszútávon kedvezőbb hatásai lennének és fontosabbak is annál, hogy rövid távon drágítaná a termékeket.

A képviselő arra ösztönözte a kormányt, hogy a fordított adózást a mezőgazdaságban is vezesse be.

Schmuck Erzsébet (LMP) szintén hasznosnak nevezte a fordított adózás bevezetését, de felvetette a kérdést, hogy ezt eddig a kormány miért nem lépte meg. A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy a társasági adótörvény módosításával a kkv-k legálisan eltüntethetik bevételüket, és ezt már 2013-ra visszamenőleg bevezetnék.

Bánki Erik a vitában elhangzottakra úgy reagált: szándékosan akarja az ellenzék úgy beállítani, hogy a javaslatokkal csak egy szűkebb társadalmi csoportnak akarnak kedvezni, holott ők a családokon és a vállalkozásokon akarnak segíteni.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

18:31 - A bankszanálási törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön. Az uniós jogszabályok átültetését - módosításokkal ugyan - de minden párt támogatta.

Orbán Gábor: a javaslat a hitelintézetek, befektetési vállalkozások működési stabilitását célozza

A pénzügyekért felelős államtitkár arról beszélt: az Európai Unió azért alkotott egységes irányelvet a bankszanálásra, mert a nemzetközi pénzügyi rendszerben egy-egy pénzintézet nehézségei az "egészséges bankokat" is bajba sodorhatják, rendszerszintű stabilitási kockázatokat okozhatnak. Hozzátette: a szanálással a pénzügyi rendszer egészének felszámolásától lehet megmenteni az érintetteket, a működőképes részt megtartva. Ez egy pozitív szemlélet, ami első lépésként a helyreállítást célozza - mutatott rá, megjegyezve: a nehéz helyzetbe került intézmények egy elkészített szanálási terv alapján maguk rendezhetik az átmeneti működésbeli problémáikat.

A szanálásra utalva rögzítette: nem negatív értelemben használják, hanem az egészségessé tételt jelölik, egy "sebészeti beavatkozást magába foglaló terápiaként kel elképzelni", hogy az intézmény tovább tudjon működni, ne kelljen felszámolni az egészet. Az ára pedig nem az adófizetőkre terhelődik, hanem egy szanálási alapból állják a költségeket - tette hozzá.

Orbán Gábor a célok közé sorolta az intézmény lényegi működési funkcióinak fennmaradását, s alapvetésként beszélt a betétesek, befektetők védelméről. Ugyancsak kiemelt célként jelölte meg a közpénzek védelmét és a stabilitás megőrzését. Az államtitkár a feltételek közé sorolta a fizetésképtelenséget vagy annak megközelítését, azt, hogy más intézkedéssel ne lehessen megoldani a nehézségeket, továbbá azt, hogy közérdek indokolja alkalmazását. Ilyen lehet, ha nagy tömeg érintett, vagy a probléma kihathat a pénzügyi szektorra, a gazdaság egészére.

Orbán Gábor elmondta: a Magyar Nemzeti Bankot ruházzák fel egy eszközrendszerrel, amely alapján kellő időben felkészülhetnek a szanálás gyakorlati alkalmazására.

Fidesz: bankcsőd esetén a lakosság mentesül a terhek alól

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a kormánypárt elsősorban azért támogatja a törvényjavaslatot, mert bankcsőd esetén a lakosság minden módon mentesül a terhek alól, az a befektetőkre és a tulajdonosokra hárul. Kiemelte: a válság rámutatott az európai pénzügyi rendszer integráltságára, a nemzeti piacon kipattant zavarok gyorsan továbbgyűrűztek egy másik tagállam piacára is.

Szólt arról, hogy az irányelv bevezetési határideje december 31., és majd 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. Szatmáry Kristóf jelezte: az állam nem vonul ki teljesen, átmenetileg finanszírozhatja a szanálást, de 10 éven belül minden ilyen kifizetést meg kell téríteni. Kitért arra is: különös esetekben a kormány is élhet tőkeemeléssel vagy államosítással, de egy tulajdonos sem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint felszámolás esetén.

A kormánypárti politikus leszögezte: a magyar embereknek és a bankrendszernek is szüksége van a nemzeti érdekeket és az állampolgárok pénzét védő szanálási rendszerre, a Fidesz támogatja a törvényjavaslatot.

Az MSZP a jogharmonizációt elfogadja, de meggondolja, hogy támogatja-e

Az MSZP vezérszónoka, Józsa István arról beszélt: az előterjesztés célját el lehet fogadni, ha jóhiszeműen nézik, akkor helyénvaló a javaslat. Felvetette, hogy a válságkezelési alapba érkező források mértéke elegendő-e, léte teremt-e garanciát, de szavai szerint ezekre csak a későbbi tapasztalatok birtokában lehet válaszolni.

Józsa István szerint jól hangzik, hogy a Magyar Nemzeti Bank tervet határozhat meg, de rendkívüli jogosítványokat is kap, eldöntheti ki a jó bank és kit nem. Megjegyezte: ebben lehet "gyógyító szándék", de fokozottabb együttműködésre is késztethetik a bankokat, ami nem biztos, hogy a fideszes háttérérdekek miatt megnyugtató. A szocialista politikus szólt arról is, hogy a kormány gazdaságpolitikájának nem csupán a bankok szanálására vonatkozó szabályozás megalkotására kellene kitérnie, hanem az olajozott működést segítő gazdasági környezet kialakítására is.

Jobbik: nem közpénzből kell kezelni a bankok problémáit

Volner János (Jobbik) szerint az ország még mindig kitett a válságot előidéző nemzetközi kockázatoknak. Mivel a magyar bankrendszer erősen integrálódott más országok bankrendszereibe, támogatják, hogy a korábbi válsághoz hasonló eseteket hatékonyan lehessen kezelni, így a javaslatot is megszavazzák.

Szerinte a jogszabály a nemzeti bankot szanálási hatósággá teszi. Kifogásolta, hogy bár a válság hat éve kezdődött, a jogszabály csak most született meg, bár ezt jórészt az unió hibájának tartotta.

Egyetértenek a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségek erősítésével, és azzal, hogy nem közpénzből kell kezelni a nehéz helyzetbe került bankok problémáit. Hozzátette: javasolják, hogy a bankszövetség tanácskozási joggal vegyen részt az alap munkájában.

Fenntartásai közé sorolta, hogy az alap létrehozása a magyar bankokat versenyhátrányba hozza, így egyes befektetők nem a magyar bankokba helyezik tőkéjüket, hanem más országba viszik azt.

Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

16:57 - A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosítások általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtök délután.

LMP: könnyebben jöhetnek az offshore cégek

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a kormány a párhuzamos valóság mellett egy párhuzamos kormányzatot hoz létre, ami a néppel a végtelenben találkozik. Az ellenzéki politikus Lázár János minisztert "kisgömböcnek" nevezve azt mondta: amióta ő erősödik, azóta a civil társadalom, a sajtó, az uniós támogatásra építő vállalkozások gyengülnek. Úgy fogalmazott: ha a gátlástalanságról emelnének szobrot, akkor Lázár Jánosnak kellene rajta szerepelnie. Az LMP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvény egyik paragrafusa könnyebbé tenné a tisztázatlan hátterű cégekkel való szerződéskötést. Felvetette, hogy a kormány személyre szabott törvényt készít, valakinek kedvezni akar ezzel a módosítással.

Vita a javaslatról

Az MSZP-s Bárándy Gergely a "kormány a kormányban" elképzelést a régi pártközponthoz hasonlította és úgy vélte: a minisztériumoknak csak a végrehajtó szerep jut, a stratégiai döntések a Miniszterelnökségen születnek. Hozzátette: egyes tárcák, államtitkárságok vidékre költöztetésének felvetése is ezt tükrözi.

Párttársa, Harangozó Gábor úgy vélte: a kormányzati struktúra mindent szolgál, csak a falvak elszegényedésének megállítását nem. Álláspontja szerint a volt vidékfejlesztési tárca sem tudta a helyi gazdaságot felépíteni, a településeket olyan fejlődési pályán elindítani, amelyen jövedelem képződik.

Józsa István (MSZP) azt kifogásolta, hogy mint a Magyar Fejlesztési Bank, mind a Magyar Posta tulajdonosi felügyelete a Miniszterelnökségre kerül. Szerinte, bár ez a tárca csúcsminisztérium, de nem szakmai, így az MFB-t inkább a fejlesztési, míg a postát a nemzetgazdasági tárcának kellene felügyelnie.

Úgy fogalmazott: nem megnyugtató, hogy Lázár János ilyen komoly tulajdonosi jogokat kap, és kifogásolta azt is, hogy további számos területet felügyel. Felszólította a kormányt, folytasson felelős jogalkotást.

Korózs Lajos (MSZP) elítélte, hogy a kabinet egy alternatív államtitkárságot hoz létre a szegények számára, szerinte ez az elesettek megbélyegzése. Azt mondta, a rendszerváltás óta most a legnagyobb a szegénység az országban, a gyermekek körében pedig szinte a II. világháború óta nem volt ilyen szegénység - jelentette ki.

Hiller István (MSZP) azt mondta: a kultúra területe még sosem volt ennyire szétszórt. Bár bizonyos területben ebben látott koncepciót, más területeken egyáltalán nem - mondta. A többi közt a filmügyeket és a Balassi Intézetet is a kulturális államtitkársághoz sorolná, ez utóbbi korábban az igazságügyi, most viszont a külügyi tárcához került.

Ugyancsak sérelmezte, hogy a kulturális örökségvédelmet viszont a Miniszterelnökség felügyeli a jövőben. Azt mondta: ezzel a gazdasági beruházási érdekek győzelmet arattak a régészet, az örökségvédelem felett. Szerinte erre egy nagy nemzetközi projekt keretében megvalósítandó vezetékrendszer érdekében van szükség - nem kétségbe vonva annak szükségességét -, amelynek nyomvonala tele van régészeti értékekkel.

Sallai R. Benedek (LMP) következetlenségnek ítélte, hogy a vidékfejlesztést kizárólag agrárpolitikára szűkítették. Fontosnak tartotta volna a posta szolgáltatásainak bővítését. Az állami erdészetek kérdéséről szólva közölte: a központosítás miatt visszaszorult azon települések jövedelme, amelyek kizárólag ebből remélhetik megélhetésüket.

Kiss László (MSZP) szerint olyan kormányzati struktúra jön létre, amelyben "feldobták a levegőbe" a minisztériumi jogköröket, majd Lázár János tárcája kapta végül a legtöbbet. "Gyakorlatilag csak a Mars-expedíció és az új pandák az állatkertben" nem került hozzá - mondta. Szerinte két típusú minisztérium van, az egyik politizál, a másik nem csinál semmit - mondta, majd kitért arra: nem működik sem az oktatás, sem a munka világában az a közigazgatás, amit kitaláltak.

Teleki László (MSZP) azt mondta, ha a kormány felelősen gondolkodik a hazai kisebbségekről, akkor súlyának megfelelően kellene ezt a kérdést kezelni, és ennek a kormányzati szerkezetben is meg kellene jelennie. Az oktatás, foglalkoztatás, szakképzés rendezhetné hosszú távon a romák integrációt - vélte, hozzátéve: most sokszor azt látni, hogy a finanszírozás nem átlátható.

Répássy Róbert államtitkár zárszavában kiemelte: a kormány szervezetalakítási szabadsága alkotmányos alapelv, ezt az Országgyűlés az ellenzéki frakciók tiszteletben szokták tartani. Az átalakítások célja a kormányzás hatékonyságának biztosítása - hangsúlyozta.

Közölte, nem érti a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kapcsolatos kritikákat, hozzátéve: kétségtelen, hogy a tárca vezetője széles portfólióval rendelkezik, de ezekben az ügyekben kérdezhetik, interpellálhatják őt a képviselők. Alkotmányjogi szempontból ezzel a berendezkedéssel semmilyen probléma nem merülhet fel - rögzítette, majd türelmet kért, hogy ez a kormányzati struktúra működhessen.

Az általános vitát ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta.

Rendkívüli ülésnap az Országgyűlésben. Fotó: MTI (galéria)

15:39 - Répássy Róbert az egyes kormánytagok feladat- és hatáskörének átalakulásáról beszélt a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő törvénymódosítások általános vitája során csütörtökön a parlamentben, míg az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy nő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hatásköre.

Kormány: változik az egyes kormánytagok feladat és hatásköre

A napirendi pont előterjesztője, Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára arról beszélt, hogy az új kormány megalakulásával összefüggő törvényalkotás logikailag három lépcsőből épült fel. Az első az Orbán Viktor és Semjén Zsolt által benyújtott, a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály volt, ami kijelölte az új kormány szerkezetének alapjait. Ezt követte az egyes törvények Magyarország minisztériumainak felsorolásával összefüggő módosítása, a mostani indítvány pedig olyan módosításokra irányul, amelyek a kormány tagjainak feladat és hatáskörét kijelölő kormányrendeleten alapulnak - közölte. Hangsúlyozta, hogy a kabinet statútumrendelete több esetben is a korábbi szabályozástól eltérően állapítja meg a kormány egyes tagjainak feladat és hatáskörét.

Példaként említette, hogy a rendelet a régészeti örökségért, a műemléki értékek védelméért és kultúráért való felelősséget a kulturális örökség védelmével kapcsolatos felelősségi kör részeként határozza meg. A társadalmi esélyegyenlőségért és a romák integrációjáért való felelősséget pedig a társadalmi felzárkózásért való felelősségi körbe vonták. Ezeket a változásokat a törvényekben értelemszerűen meg kell jeleníteni - tette hozzá.

A jövőben a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetében az állam tulajdonosi jogait a Miniszterelnökséget vezető miniszter, míg az erdészeti társaságok esetében ugyanezt az erdőgazdálkodásért felelős miniszter fogja gyakorolni - közölte.

A mostani törvényjavaslat szabályozási tárgyköre heterogén jellegű, ami a normagazdaságossági szempontból indokolt - mondta. Kiemelte, hogy a törvény az egyszerűsítés, az átláthatóság valamint a feladat és hatáskörök pontosabb elhatárolásának irányába hat.

Fidesz: elengedhetetlen a hatékony szervezetrendszer kialakításának a szabadsága

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, véleménye szerint a javaslat nem igényel hosszas tárgyalást, mert annak benyújtását megelőzően az Országgyűlés már elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt.

A rendelet megalkotása azért is különleges, mert a korábbi joggyakorlattól eltérően az alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy a kormány ne külső tényezőhöz kösse a szervezetalakítással kapcsolatos kérdéseket, hanem saját hatáskörében szabályozza a minisztériumok jogait és felelősségeit - jelentette ki. Elengedhetetlen a hatékony és racionális szervezetrendszer kialakításának a szabadsága - közölte a képviselő, aki azt is kiemelte, az indítványt azért nyújtották be, hogy biztosítani tudja az egyes törvények közötti összhangot.

MSZP: Lázár János látja majd el az állam operatív irányítását

Harangozó Tamás szocialista vezérszónok kijelentette: nem lehet kétséges, hogy az állam napi operatív irányítását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja ellátni a következő években. A miniszter minden politikai és hatalmi szempontból lényeges hatáskört magához ragadott, a teljes államigazgatási apparátus az ő kézi vezérlése alá került, miközben ő jogosult dönteni az uniós pénzek és a vidékfejlesztési támogatások kifizetéséről - folytatta.

Ezt a gigaminisztériumot egyetlen ember képtelen lesz átlátni - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy egyetlen igazgatási központból képtelenség hatékonyan irányítani az élet minden területét. Az MSZP szerint az átalakítás célja az, hogy a demokratikus jogállam közigazgatását egy új állampárti igazgatással akarják felváltani. Eközben a többi minisztérium csupán végrehajtói szerepet kap - jelentette ki.

Az új kormányzati struktúra viszont nem Lázár Jánosról, hanem Orbán Viktorról szól majd, mert a kormányfő a "jó zsaru, rossz zsaru trükkel akarja megtéveszteni" az országot - közölte. Véleménye szerint amíg a miniszter elvégzi a napi kormányzati munkát és minden népszerűtlen intézkedésért "elviszi a balhét", addig Orbán Viktor "eljátszhatja a néppel őszintén együtt érző, igazságosztó jóságos vezér szerepét" - mondta.

Jobbik: látványosan megnő a Miniszterelnökség hatásköre

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, minden kormányfőnek jogában áll meghatározni azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket miniszterei be fognak tölteni.

A Jobbik szerint viszont egyértelműen kimondható, hogy a jogszabály látványosan megnöveli a Miniszterelnökséget vezető miniszter hatásköreit. Ez egyértelműen mutatja a Lázár János vezette tárca erősödését és a feladatkoncentrációt, mert szinte minden területről csoportosítanak át hatásköröket Lázár Jánoshoz, amivel kvázi egy szuperminisztérium jön majd létre - jelentette ki.

A Jobbik semmilyen módon nem tud egyetérteni ezzel a látványos hatalmi koncentrációval - hangsúlyozta.

13.46 - A KDNP a munkahelyvédelmi akciótervről, az LMP az erdei viharkárokról, az MSZP a meggyfelvásárlás problémájáról, a Jobbik pedig egy visszamenőleges hatályú kinevezésről érdeklődött csütörtökön az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

A KDNP a munkahelyvédelmi akcióterv hatásairól érdeklődött

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte a kormánytól, hogyan járul hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv az idén a munkanélküliség visszaszorításához, a gazdasági növekedéshez.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy áprilisban már 839 ezer ember után vettek igénybe támogatást az akcióterv keretében, s a programnak köszönhetően 2013-ban 115 milliárd forint maradt a munkáltatóknál. Az akcióterv folytatódik, sőt a kormány bővíti azt - tette hozzá.

LMP: megnövekedtek az erdőkben a viharkárok, ami összefügg a klímaváltozással

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években megnövekedtek az erdőkben a viharkárok, ami összefüggésben áll az éghajlatváltozással. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mit tesz az agrártárca az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében.

Válaszában Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: a körzeti erdőtervezésnél előírás a klímaváltozás figyelembe vétele. Őszre pedig működőképes lesz a regionális kiterjesztésű, térinformatikai alapú döntéstámogatási rendszer, amely figyelembe veszi majd a klímaváltozás lehetséges hatásait is - tette hozzá.

Állami megoldást sürget az MSZP meggyügyben

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meggy felvásárlása olyan áron kezdődött meg, ami még a szedés költségeit sem fedezi. Vannak, akik kartellezést emlegetnek, vannak, akik szerint nincs kereslet - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lépnek az ügyben, a termés jelentős része a fán marad. Most kell a termelőket megsegíteni, ha kell, kezdjenek intervenciós felvásárlásba - sürgette a kormányt a szocialista politikus.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reagálásában azt mondta: az idén kiemelkedően nagy meggytermés várható, akár 80-83 ezer tonnányi, ráadásul a gyümölcs gyorsan érik. Valóban a meggy ügye most a legsürgetőbb feladat, amelyet a szaktárcának meg kell oldania - jelentette ki. Közölte: több egyeztetést is folytattak a napokban, és előzetesen az a megoldás látszik célravezetőnek, amely lehetővé teszi, hogy állami közreműködéssel a többlettermés meghatározó részét késztermékként, elsősorban üveges meggybefőttként vonják ki a piacról.

Visszamenőleges hatályú kinevezésről érdeklődött a Jobbik

Szilágyi György (Jobbik) egy visszamenőleges hatályú felmentésről és kinevezésről érdeklődött a Végrehajtás Operatív Program monitoring bizottság vezetőjének esetében. A politikus jelezte ugyanis, hogy Huba Bence Pétert 2013. december 31-i hatállyal mentették fel, Héber Verát pedig 2014. január 1-jével nevezték ki a bizottság elnökének, ám mindezt csak június elején hirdették ki.

Válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: törvénysértés akkor lett volna, ha valaki úgy kiadmányozott, intézkedett volna, hogy közben nem töltötte be az ehhez szükséges tisztséget. Ilyen azonban nem történt - jelentette ki.

Kérdések:

Az MSZP szerint csökkent a jövedelmek értéke

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: az elmúlt hat évben a bérből élők anyagi helyzete, a jövedelmük vásárlóereje romlott. Bírálta, hogy mind a közalkalmazottak egy része, mind a közfoglalkoztatottak a létminimum alatt keresnek.

Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár előrelépésnek tekintette, hogy a minimálbér vásárlóereje idén és tavaly emelkedett. Közölte: nem követhető el a szocialisták hibája, hogy hitelből növekedtek.

A Jobbik földbizottságok felállítására kérdezett rá

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint sok helyen gyanús körülmények között hozták létre a földbizottságokat. Szerinte a Fidesznek esze ágában sincs a helyiek akaratára bízni a föld sorsát.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára megnyugtatónak tartotta, ha a helyi gazdák a jelöltállításban vesznek részt, míg a megválasztás joga a képviselőtestületé.

Fidesz: mikor épül meg a zajvédő fal az M3-as mellett?

László Tamás (Fidesz) azt kérdezte: mikor fejezik be az M3-as autópálya zajvédő falának építését a budapesti, bevezető szakaszon?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: mivel az útszakasz önkormányzati tulajdonban van, az a tárca által kezelt uniós forrásból nem támogatható.

A Jobbik az ukrán válságról szólt

Kulcsár Gergely (Jobbik) Ukrajna csatlakozási szándékáról szólt a V4 harccsoporthoz. Pártja szerint ezzel Magyarország idegen érdekek miatt sodródna be egy veszélyes helyzetbe. Nyílt fenyegetés Oroszország felé és az Egyesült Államok terjeszkedésének érdeke - mondta.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: a V4-es harccsoport felállítása az unió és nem a NATO keretein belül történik, így nincs köze az Egyesült Államokhoz. Mindenkit arra kért: még említés szinten se keverje bele a magyar honvédséget az ukrán válságba.

Az MSZP a honvédség fejlesztésére kérdezett rá
Demeter Márta (MSZP) a honvédségi helikopter beszerzésre kérdezett rá. Bírálta, hogy a választások előtt néhány nappal kiöregedett szovjet helikoptereket vettek.

Hende Csaba azt mondta: legkésőbb 2016-tól, fokozatosan emelve a védelmi költségeket, megvalósítják a képességek fejlesztését. A szakmai előkészítés során újabb szempontok merültek fel, most ezeket mérlegelik - fűzte hozzá.

Fotók

13.02 - A reklámadóból befolyó bevétel felhasználása, a gáztárolók állami kézbe vételéről és a gázellátásról, a fiatalok helyzetéről és a nyári diákmunka programról volt szó az azonnali kérdések sorában csütörtökön az Országgyűlésben.

MSZP: miért kezelik kiemelt ügyként a kormányfő lányának esküvőjén történt telefoneltűnéseket?

Harangozó Tamás azt firtatta, hogy a kormányfő lányának esküvőjéről kiknek a telefonja tűnt el és mi indokolja, hogy egy ilyen ügyet kiemelten kezeljenek? Utalva arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda életvédelmi osztálya nyomoz az ügyben, több milliós a költség, és több tucat tanútól már DNS-mintát vettek, azt mondta: egy átlag állampolgárral közlik, hogy 50 ezret sem ér a telefonja és nem nyomoznak utána, vagy efölé teszik értékét, és 1-2 hónap múlva értesítést kap a nyomozás eredmény nélküli lezárásáról.

Tasnádi László államtitkár kiemelte: a büntetőeljárási törvény alapján kötelező a teljes tényfeltárás. Erre az összes eszköz rendelkezésére áll a nyomozóhatóságnak.

Nagy számú ügy van, ahol szakértőket alkalmaz a rendőrség, s ez valóban jelentős összeget jelent. A DNS eljárás nagy hatékonysággal állapítja meg, ki az elkövető. Jelen esetben 26 főtől vettek DNS-profilt és zajlik a nyomozás - jelezte.

Jobbik: indokolt az alapszintű internet-szolgáltatás ingyenessé tétele

Novák Előd arról beszélt, fájó, hogy a reklámadóból származó bevételt nem az alapszintű lakossági internet-szolgáltatás ingyenessé tételére kívánják fordítani, mint ahogy azt javasolták. Indokolt az árak csökkentése, és az alapszintű internet szolgáltatás ingyenessé tétele - rögzítette az ellenzéki politikus, majd azt kérdezte: hajlandóak az ingyen internetet bevezetni?

Tállai András államtitkár fontos célnak nevezte az internet elterjesztését, de a fenti forrást az oktatási infrastruktúra javítására, felújításra, iskolák építésére kívánják fordítani - mondta.

Fidesz a gázellátásról

Bencsik András a gáztározók állami kézbevételéről kérdezett. Mint mondta, fontos, hogy az ország fel legyen készülve arra az esetre, ha a tranzitszállítás csökkenne, vagy megszűnne. Az ukrán helyzet minden eddiginél sürgetőbbé tesz olyan beruházásokat, amelyek újabb forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítják - mutatott rá a kormánypárti politikus, aki szerint a megfizethetőség mellett az ellátásbiztonság is kiemelt szempont.

Fónagy János államtitkár kiemelte: jelenleg Magyarország felé a földgázszállítás folyamatos. A kedden felrobbantott gázvezeték kiesése sem okozott problémát, az ukrán fél tartalékvezetékre irányította a szállítást. A tárolókban a biztonságos ellátáshoz szükséges mennyiség rendelkezésre áll - rögzítette.

LMP: indul idén nyári diákmunka-program?

Szél Bernadett szerint az egyik legnagyobb és legégetőbb probléma a fiatalok helyzete, ami nehezebb, mint szüleiké volt. Ennek oka véleménye szerint az, hogy minden kormány a mának élt, és az aktuális politikai haszonszerzés volt a fontos. Úgy látta: semmiféle átfogó stratégiája nincs a kabinetnek, hogy a helyzetet kezelje. Arra volt kíváncsi: indul-e idén nyári diákmunka-program, s ha igen miért nem tették meg már a szükséges intézkedéseket, hiszen az önkormányzatoknak önrészt kell vállalniuk.

Czomba Sándor államtitkár elmondta: 1,5 milliárdos kerettel 16 ezer diák vett részt tavaly a programban, és idén is továbbviszik azt. Sem a diákok, sem az önkormányzatok nincsenek lekésve semmiről, "rajtra kész állapotban" várják a programot.

MSZP: egyenlő mércével mér az ügyészség?

Varga László a Legfőbb Ügyészhez intézve azonnali kérdését több miskolci esetet hozott példaként, amelyben Kriza Ákos fideszes polgármester feljelentést tett, de nem sikerült bizonyítást nyerni, hogy bármi történt volna, az ügyek mégis újraindultak. A baloldali feljelentéseknél ugyanakkor szerinte a kivizsgálás felületes, a potenciális gyanúsítottakat kérdezik, történt-e bűncselekmény - sorolta, majd feltette a kérdést: egyenlő mércével mér minden esetben az ügyészség?

Polt Péter, legfőbb ügyész azt mondta: az egyforma ügyeket egyforma mércével, a különböző ügyeket pedig különbözőképpen mérik. Törvényesen, az előírásoknak megfelelően intéznek minden ügyet - rögzítette, hozzátéve: a váderedményesség tavaly több mint 96 százalékos volt.

Gúr Nándor viszonválaszában azt mondta: választási kampányeszközként használják az ügyészséget, olyan mintha a Fidesz meghosszabbított keze lenne.

Polt Péter közölte: nagyon sok ellenzéki kérdés, felvetés van, erre mind válaszolnak. Megítélése szerint a látszat és a valóság is az ellen szól, hogy különböző mércével mérnének.

Jobbik egy ózdi család megfélemlítéséről

Egyed Zsolt egy ózdi hatgyermekes család esetét ismertette, akiket elmondása szerint egy szomszéd romacsalád folyamatos megfélemlítésben tart. Azt kérdezte: hogyan szankcionálják a kisebbség összeférhetetlen tagjait, mikor kap "a magyar származású ember saját hazájában olyan jogköröket és bánásmódot a törvény előtt, mint a roma származású?"

Kontrát Károly államtitkár kijelentette: senki nem állhat a törvények felett, ezt követi a rendőrség. Mindenkivel szemben fellépnek, aki megsérti a törvényt, és biztosítják az élet és vagyonbiztonsághoz való jogot, a büntetőeljárást minden esetben lefolytatják. Mindenkivel szemben zéró-toleranciát alkalmaznak és nincs kettős mérce - rögzítette. A konkrét ügyről jelezte: több büntető eljárás is folyamatban van az érintettekkel szemben.

12.45 - A vállalkozói rezsicsökkentésről, a Zsolnay-védjegyről, a devizahitelesekről, a gyermekétkeztetésről volt szó az interpellációk között csütörtökön az Országgyűlésben.

Fidesz: a kormány hogyan tervezi a vállalkozói terhek csökkentését?

Németh Szilárd (Fidesz) felidézte, hogy az elmúlt másfél év a lakossági terhek csökkentéséről, a közszolgáltatói árak európai színvonalra történő mérsékléséről szólt. Mint mondta, a vállalkozói rezsiköltségek csökkentésének előtérbe kell kerülnie a közeljövőben, és azt meg kell, hogy előznie egy részletes és átfogó hatástanulmánynak. Azt kérdezte, a rezsicsökkentésen keresztül hogyan tervezi a kormány a vállalkozói terhek csökkentését?

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány már első olvasatban tárgyalta a nonprofit közműszolgáltatás lehetőségét megteremtő és az ipari rezsicsökkentésre irányuló törvénytervezetet. Az új közszolgáltatói struktúrával az állam megkerülhetetlen tényezője lesz a lakosság és a gazdaság közüzemi ellátásának - tette hozzá, kitérve arra, hogy a nonprofit szolgáltatás és a mögöttes állami szerepvállalás biztosítja a lakossági rezsicsökkentés hosszú távú fenntartását és az ipari rezsicsökkentés bevezetését.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.

MSZP a Zsolnay-védjegy sorsát tudakolta

Szakács László (MSZP) elmondta, hogy sajtóhírek szerint a Zsolnay gyár külföldi tulajdonosának érdekeltségébe tartozó Swiss Art Kft. megszerezte a védjegyoltalmat az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Ha ez így történt megszegték a szindikátusi szerződést, amely Pécs hozzájárulásához köti mindezt - fejtette ki, azt kérdezve, mit kívánnak tenni a védjegy visszaszerzése érdekében.

Fónagy János államtitkár válaszában közölte, a pécsi önkormányzatnak nem volt tudomása a Zsolnay-védjegynek a kft. általi külföldi bejegyeztetéséről, az önkormányzat tájékoztatása szerint - amint a sajtóból erről tudomást szereztek - azonnal megkeresték a társaságot az ügy tisztázása végett. Az önkormányzat közölte a társasággal, hogy csak a védjegy törlését, vagy a Zsolnay Porcelánmanufakturának való térítésmentes átadását tartják elfogadhatónak - ismertette. Az államtitkár szerint amennyiben a felek nem állapodnak meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő minden rendelkezésre álló eszközt igénybe fog venni az állami érdekek érvényesítése érdekében.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 100 igen, 37 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: miért nem cselekszik a kormány a devizahitelesek megmentése érdekében?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány újabb és újabb határidőket jelöl meg a devizahitelesek problémájának rendezésére, most őszre ígérik a megoldást. Mint mondta, azonnali megoldásra van szükség, nem "egyeztetgetésekre"; a kormány négy év alatt képtelen volt teljes körű megoldást kidolgozni.

Felrótta a kormánypárti politikusoknak, hogy sorban utasították el a Jobbik törvényjavaslatainak tárgysorozatba vételét, holott most már a fideszesek is azt mondják, az utolsó indokolatlanul elvett forintot is vissza kell venni a bankrendszertől. A Jobbik ezért szorgalmazza a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását - tette hozzá.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 376 ezer devizahitelesen segített eddig a kormány a végtörlesztés, az árfolyamgát, illetve a Nemzeti Eszközkezelő révén. Úgy folytatta, a végleges megoldás ezután következik, a Kúria döntése jogi és közgazdasági értelemben is megteremti annak lehetőségét, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát véglegesen felszámolják.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 106 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.

MSZP: kevés a pénz a nyári gyermekétkeztetésre

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2002-ben a nyári szociális étkeztetésre 200 millió forintot fordítottak, a ciklus végére pedig 2,4 milliárd volt erre a célra, ebből 120 ezer gyermek kapott támogatást. A Fidesz az elmúlt négy évben nem emelte ezt az összeget, csak 2014-ben a kampány alatt emelte meg 240 millió forinttal - közölte, megjegyezve, hogy ez csupán 110 ezer gyermek étkeztetését oldja meg.

Az ellenzéki képviselő szerint közben megnehezítették azt, hogy az önkormányzatok igénybe tudják venni a támogatást. Míg 2010-ben 2400, 2013-ban 1170 település pályázott, holott több felmérés is azt mutatja, nőtt Magyarországon a rászoruló gyermekek száma - fejtette ki.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte, a szocialistáknak ellenzékben mindig van egy jó ötlete, míg kormányon mindig van egy jó kifogásuk, mit miért nem csináltak meg, nincs ez másként a gyermekétkeztetés területén sem. Kitért arra, hogy az elmúlt években nőtt a gyermekes családok jövedelme, és ez is jó mód, hogy a gyermekszegénység ellen küzdjön a kormány.

Mint mondta, a szocialista kormányok ugyancsak a választások évében emelték a gyermekétkeztetési támogatásokat. Hozzátette: most 2,64 milliárd forintot költ erre a célra az állam, és ugyanúgy 120 ezer gyermek részesül ebben a támogatásban.

Fotók

12.00 - Offshore hátterű cégekről, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásáról és az uniós pályázatokról is szó volt csütörtökön az Országgyűlésben, az interpellációk között.

Napirend elfogadása

A kormány kezdeményezésére a parlament elfogadta, hogy a Ház előtt fekvő, oktatási tárgyú törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalják, így a javaslatról június 30-án szavazhat az Országgyűlés.

Döntöttek arról is - az előterjesztő, a fideszes Font Sándor javaslatára -, hogy a Ház ugyancsak kivételes eljárásban tárgyalja a földügyi tárgyú törvények csütörtökön benyújtott módosítását, amelyről július 4-én lehet zárószavazás.

A Ház arról is határozott, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását a mostani ülésen nem vitatják meg, továbbá ugyanígy elhalasztották a zárószavazást a Magyarország és Kuvait közötti, a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkezők vízummentességének megadásáról.

Ezt követően a képviselők elfogadták a napirendet.

Mentelmi ügy, bizottsági taggá választás

A parlament a határozathozatalok között úgy döntött, nem függeszti fel a független Szabó Tímea mentelmi jogát, akit a Pető Intézet pénzügyi vezetője jelentett fel, mert szerinte a politikus rágalmazta őt. Az Országgyűlés - ahogyan magánvádas ügyekben az szokás - 22 igen, 152 nem szavazattal nem függesztette fel Szabó Tímea mentelmi jogát.

Az Országgyűlés határozott arról is, hogy Szelényi Zsuzsanna - aki Bajnai Gordon parlamenti mandátumát kapta - a költségvetési bizottságban dolgozik majd.

Ezután az interpellációkkal folytatódott a Ház munkája.

MSZP: mikor tiltják meg állami és offshore cégek üzletelését?

Tóth Bertalan, az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, szerinte az Orbán-kormány lehetővé tette, hogy köztulajdonban lévő cégek offshore hátterű vállalatokkal kössenek üzletet. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte a fejlesztési tárca képviselőjétől, mikor terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy állami vállalat offshore hátterű céggel üzleteljen. Arra is kíváncsi volt, mikor ad utasítást arra a szakminiszter, hogy az állami és offshore cégek közötti szerződéseket megszüntessék.

Reagálásában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt válaszolta, a kormány már eddig is komoly eredményeket ért el az átlátható vagyongazdálkodásban, egyúttal jelezte: azok a vállalatok, amelyekről kiderül, hogy offshore adóparadicsomban létesültek, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban.

Tóth Bertalan a választ nem fogadta el, ellentétben a parlamenttel, amely 94 igen szavazattal, 37 nem ellenében jóváhagyta azt.

Állami tőkealapból finanszírozná a paksi beruházást a Jobbik

A jobbikos Volner János arra tett javaslatot interpellációjában, hogy az állam hozzon létre egy olyan tőkealapot, amely alkalmas arra, hogy a lakosság 6-7 ezer milliárd forintnyi, jelenleg bankbetétekben fekvő megtakarításait "becsatornázza", és kiemelt nemzetgazdasági beruházásokra - például a paksi atomerőmű-fejlesztésre - felhasználja. Így lehetővé válna, hogy az ország ne adósodjon el jelentős mértékben külföld felé - tette hozzá.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában közgazdaságilag megalapozatlannak nevezte a tőkealap létrehozásának felvetését, az szerinte nem oldana meg semmit, hiszen magasabb kamatot kellene hozzárendelni.

Volner János nem fogadta el az államtitkári választ, az Országgyűlés azonban - 100 igen szavazattal, 26 nem ellenében, egy tartózkodás mellett - igen.

LMP: túlárazott közbeszerzések a természettudományos fejlesztési programban

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a természettudomány-oktatás fejlesztését célul tűző Öveges-programban számos esetben felmerül a túlárazott közbeszerzések gyanúja. Példaként azt mondta, hogy egy szekszárdi gimnázium természettudományi tantermének kialakítása 45 millió forintba került, a teljes projektben azonban 155 milliót fizettek ki.

Reagálásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vizsgálatot ígért a szekszárdi pályázat és általában az Öveges-program lebonyolítása ügyében is. Egyértelművé tette egyúttal: a jövőben a közszférában semmilyen pályázati rendszerre nem lesz lehetőség, azaz nem lesz mód például pályázati, közbeszerzési tanácsadók igénybevételére, és a vállalati szektorban is érdemben csökkenteni akarják az ilyen típusú kiadásokat. A miniszter hozzátette, a vállalati szférában is szeretnének normatív eljárást bevezetni, vagyis hogy kétmillió euróig ne kelljen pályázatot benyújtani, alanyi jogú legyen a vállalkozóknak a támogatás.

Schmuck Erzsébet a választ nem fogadta el, de a parlament jóváhagyta azt 102 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

11.05 - A devizahitelekről, a családtámogatásokról, a közteherviselésről és a pedagógus kar megalakulásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés csütörtöki, rendkívüli ülésén.

Ezt megelőzően Kövér László házelnök bejelentette: Szelényi Zsuzsa (független) megszüntette az összeférhetetlenségét okozó körülményeket.

A házelnök megemlékezett az utolsó szovjet megszálló katona hazánkból való távozásának évfordulójáról, ezen a napon fogadta el a Ház az ország szuverenitásáról szóló törvényt - emlékeztetett. "Magyar nemzedékek évszázados vágya teljesülhetett be ez előtt 23 esztendővel" - fogalmazott.

Beszámolt arról is: a kormány megküldte az Országgyűlésnek őszi jogalkotási programját, az államfő pedig az államtitkárok kinevezéséről szóló átiratokat. Bejelentette: Pogácsás Tibor a kinevezése miatt lemondott jegyzői tisztjéről.

Fotók

Napirend előtt:

Az LMP a mindenkori kormányt bírálta a devizahitel-probléma miatt

Schiffer András (LMP) a Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről szólva közölte: árfolyamkockázatnak nincs helye a hitelszerződésben. Szerinte nemcsak a bankoknak, hanem a korábbi kormányoknak is van elszámolnivalója a konstrukcióért.

Bírálta mind az első Orbán-kormányt, mind az azt követő szocialista kabineteket, de szerinte a jegybanki vezetéseknek is felelősségük van. Szólt pártja javaslatairól is, amelyeket azonban a Fidesz lesöpört az asztalról - mondta.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az első Orbán-kormánynak a helyzet kialakulásához semmi köze nincs. Annál nagyobb a felelőssége a Fidesz-kormánynak, hogy 2010-ben megállította a deviza-jelzáloghitelezést - közölte.

Közölte: nem tudják támogatni azt az LMP-s javaslatot, amely az adósokat pereskedésre késztetnél.

A Jobbik növelné a gyermekvállalás támogatását

Schneider Tamás (Jobbik) a családi adókedvezményt már a kétgyermekeseknél is jelentősen növelné. Szerinte az érintett tárca is belátta, hogy a legalacsonyabb jövedelműek nem tudnak élni a lehetőséggel.

Úgy vélte: az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent a kétgyermekes családok száma, ezért kell azokat jelentősen segíteni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra mutatott rá, mennyivel növekedett a családosok jövedelme az Orbán-kormány intézkedései után. Szólt a munkahelyvédelmi programokról is.

A kormány minden részterületre kiterjedő intézkedési csomagjának meg is lett az eredménye - vélekedett.

MSZP: a magasabb jövedelműek nagyobb terhet vállaljanak!

Tóbiás József (MSZP) szerint a magasabb jövedelműeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből. Szerinte annak, aki a közösből él, legyen elég a tisztességes haszon. Megismételte pártja kezdeményezését, hogy azon cégeket, amelyek bevételeik több mint felét közpénzből nyerik, az osztaléka után 75 százalékos adót fizessen.

Bírálta: a kabinet a szociális ellátásokon akar spórolni.

Tállai András arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok alatt a közbeszerzéseken csak külföldi cégek nyertek nagyberuházásokat, a külföldi energiaszolgáltatók pedig "kényük-kedvük szerint emelhették az árat", a multinacionális cégek és nagy mezőgazdasági vállalatok kapták a támogatásokat.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány magyar cégeknek adja a közbeszerzéseket, és az energiapolitika terén is más irányt vett a kabinet: nem nőnek, hanem csökkennek az árak - fűzte hozzá.

Fotók

A KDNP a pedagógus karról szólt

Hoffmann Rózsa (KDNP) a pedagógus szervezetekről szólva azt mondta: egyes szakszervezetek - amelyek a tanártársadalom szűk rétegét képviselik - erősen átpolitizálódtak. Szerinte szükségessé vált egy olyan szerveződés létrehozása, amely a többséget képviseli, ez szülte meg a Nemzeti Pedagógus Kart.

Életre hívása nem hirtelen támadt politikai ötlet eredménye, hanem négyéves előkészítő munkáé - mondta. A tagság valamennyi pedagógusnak lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódjon a szakmai kérdések véleményezésébe, ám senkit, semmire nem kényszerít - mondta.

Czunyiné Bertalan Judit közoktatásért felelős államtitkár is úgy vélte: a pedagógusok lehetőséget kapnak arra, hogy segítsék az oktatáspolitika irányítását. Szerinte a tisztségviselők megválasztása átlátható volt.

Ilyen széles körűen reprezentált hozzászólási lehetősége a magyar pedagógus társadalomnak nem volt - jelentette ki. Szerinte is, mint ha kicsit szereptévesztésbe kerültek volna a szakszervezetek az elmúlt időszakban. Szakmai partnerséget ígért a szervezetnek.

A Fidesz a devizahitelesekről szólt

A fideszes Rogán Antal szintén a Kúria döntéséről szólt, amely szerinte fordulópontot jelnet a devizahitelesek ügyében: először mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelesek százezreivel szemben.

Ennek megfelelően dolgoznak azon a törvényen, amely legkésőbb ősszel kerül a Ház elé - ígérte.

Szerinte fel kell tenni a kérdést: azok a kormányok, amelyek idején mindez történt, azok miért nem vették ezt észre. Emlékeztetett: 2010 őszéig volt lehetősége a bankoknak a tisztességtelen nyerészkedésre.

Azt kérdezte: azok a baloldali képviselők, akik ma is a parlamentben ülnek, mért nem voltak hajlandók észrevenni mindezt? Azt kérte tőlük: most az egyszer álljanak a bankok helyett az ügyfelek mellé.

Tállai András úgy felelt: a négy év egyik legfontosabb feladata lesz a devizahitelesek kérdésének megoldása. Olyan megoldást nem tartott lehetségesnek, amely végrehajthatatlan, amelyből egyetlen érintett is kimarad, vagy amely nem zárja le hosszú távon a kérdést. Megkerülhetetlennek ítélte a szocialista kormányok felelősségét.

Előzetes



A Ház ülése 9 óra 30 perckor kezdődik, a képviselők ekkor az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozására emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások következnek.

A rövidnek ígérkező határozathozatali periódusban egy magyar-kuvaiti diplomácia megállapodást hagyhat jóvá az Országgyűlés, ezt követően kerülhet sor az interpellációkra, majd az azonnali kérdések és kérdések elmondására, valamint megválaszolására.

A parlament a délutáni órákban több javaslat tárgyalásába is belekezd. A képviselők így kifejthetik a véleményüket a közszolgálati tisztviselőkről szóló és a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról.

Emellett napirendre kerül Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bankszanálással összefüggő törvényjavaslatának vitája. A tervezet fő irányvonala, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségeket erősítse egy nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során, ezért a javaslat egyik fő pontja a szanálási alap létrehozása, melyet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások töltenek fel befizetéseikkel.

Az Országgyűlés tárgyalhatja Bánki Erik (Fidesz) adóváltoztatási kezdeményezését is, amely módosítaná a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket, és fordított adózást vezetne be az acéliparban az adócsalással leginkább érintett termékekre. A képviselő egy másik előterjesztése egyszerűsítené a távszerencsejáték engedélyezési és adózási feltételeit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ csütörtöki nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a június 19-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom