Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

OGY - Lázár továbbra sem mondja meg, hogy kivel és mit csinált

Szél Bernadett megkérdezte, amit anno az Origo is: Lázár János "kivel és mit csinált" 2013-ban "luxuskörülmények között, luxusszállodákban" Olaszországban és Svájcban?

Napirend előtt: holokauszt, egészségügy, Kun-Mediátor

12:51 - Megemlékeztek a holokauszt emléknapról hétfőn az Országgyűlésben, majd a napirend előtti felszólalások között szó volt az egészségügyről, a Kun-Mediátor-ügyről és a brókerbotrányról.

Megemlékezés a holokauszt emléknapról

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke a holokauszt április 16-ai emléknapja kapcsán elmondta: világosnak kell lennie, hogy a pusztítás sohasem a vasúti peronoknál, a brutalitással, az erőszakkal kezdődött, hanem mindig a szavakkal, a leírt mondatokkal.

Az alelnök közölte, hogy Vadai Ágnes, a DK színeiben politizáló független országgyűlési képviselő bejelentést tett a házelnöknél mentelmi joga megsértéséről, miután a Fővárosi Törvényszék végzésében helyben hagyta az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság döntését, amelynek értelmében vele szemben rágalmazás miatt büntetőeljárás van folyamatban. Hozzátette: a házelnök a bejelentést megbizsgálásra kiadta a mentelmi bizottságnak.

LMP: béremelésre van szükség az egészségügyben

Ikotity István (LMP) elmondta, frakciója tagjai azért öltöztek feketébe, hogy ezzel fejezzék ki a szolidaritásukat azokkal az egészségügyi dolgozókkal, akik a hétvégén így demonstráltak az egészségügy helyzete miatt.

Azonnali és valódi eredményt hozó intézkedéseket sürgetett, és bírálta azt a kormányzati elképzelést, amely legalizálná a hálapénzt. Kijelentette: emelni kell az egészségügyben dolgozók bérét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az elmúlt években több területen is lépett a kormány. Kiemelte, az idei költségvetésben 60 milliárd forint van az államigazgatási szervek, így a kórházak adósságának rendezésére. Kitért arra is, tudják, hogy még van tennivaló a béremelés területén, de az elmúlt években 95 ezer dolgozónak növekedett a bére, ez 76 milliárd forint többletkiadást jelent.

Jobbik: kártalanítani kell a Kun-Mediátor károsultjait

A karcagi Lukács László György (Jobbik) a pénzügyi felügyelet, illetve a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelősségét firtatta a Kun-Mediátor-ügy kapcsán, illetve azt is tudakolta, hogy a két karcagi származású kormánytagnak, Varga Mihály nemzetgazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek hogy nem tűnt-e fel az évtizedes csalássorozat.

Mint mondta, a kár közel 10 milliárd forint, a károsultak száma a 700-800 főre tehető. Jelezte, törvényjavaslatot nyújtottak be a károsultak a Quaestor-ügyhöz hasonló kártalanítására, és előterjesztést készít, amely alapján a felügyeletet végző szervek a felelősségét meg lehet állapítani.

Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára válaszában közölte, Varga Mihálynak és Fazekas Sándornak nem volt pénze az érintett gazdasági társaságnál, és arról sem tudtak, hogy a cég jogosulatlan tevékenységet folytat.

Mint mondta, a cég vezetőjének két parlamenti párttal is "nyilvánvaló politikai kapcsolata" állt fent. Hozzátette: az MSZP a gyűléseit a gazdasági társaság éttermeiben tartotta, míg az az ügyvédi iroda, amelynek Lukács László György a tagja Karcagon, ugyanarra a címre van bejelentve, mint ahol a Kun-Mediátor. Egy épületben végezték a tevékenységüket, nem létezhet, hogy nem tudtak arról, mi történik a szomszéd irodában - közölte.

Kártalanítási aktivitása nem lelkiismerete megnyugtatásáról szól? - kérdezte.

Személyes érintettség kapcsán Lukács László György visszautasította az államtitkár szavait, aljas rágalomnak minősítette az elmondottakat, és jelezte, hogy bírósághoz fordul. Közölte, az ingatlan, a Táncsics körút 15. egy nagy bérház, ahol több iroda is van. A megyei ügyvédi kamara 1989-ben létesített ott négy ügyvédnek irodát - mondta.

Volner János (Jobbik) azért, mert az egyik képviselőt gyakorlatilag bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg, kezdeményezte a házbizottság összehívását. Hiller István közölte, a házbizottság összehívásáról a nap folyamán dönt.

MSZP: politikai nyilatkozat az európai értékekről

Bárándy Gergely (MSZP) a holokausztemléknap kapcsán kifogásolta azt, hogy van egy frakció, amely megtűr a soraiban egy "cudar fráter", aki a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna parti cipőkbe köpött. Azt is szóvá tette, hogy az egyik párt képviselője kidobta az uniós zászlót a Parlament ablakán, és a kétharmados kormánypárt nem büntette meg és még csak vissza sem vitte az ülésterembe.

Minden frakciónak el kell döntenie, hogy a közös európai értékeket követi-e - mondta, jelezve, hogy politikai nyilatkozatot terjesztettek be az európai értékekről.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a holokauszt emléknapján tartott megemlékezésen valóban hiányoztak néhányan az Országgyűlés tagjai közül. Ugyanakkor szerinte itt az ideje annak, hogy a MSZP elhátárolódjon Szanyi Tibor európai parlamenti képviselőtől, mert egy bibliás aktfotó posztolásával vallásgyalázást követett el. Kijelentette: Szanyi Tibornak nincs helye a közéletben.

A KDNP DRB önkormányzati ügyfeleinek kártalanításáról

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy a Buda-Cash-ügyben csaknem 100 milliárd forintot tűntettek el köztük a DRB Bankcsoporthoz tartozó önkormányzatok pénzét. Elmondta, hogy a kormány nem nézte tétlenül a kialakult helyzetet, és segített a bajba jutott önkormányzatoknak. Megjegyezte, hátra van még a kistérségi társulások és számos uniós pályázat kármentése is.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közölte, hogy az önkormányzatoknak gyorssegélyként 244,7 millió forintot adtak, majd egy másik kormánydöntéssel 1,2 milliárd forintot. Jelezte, még folyik annak vizsgálata, hogy az uniós pályázatokból mennyi pénz ragadt bent.

Az MTI felvételei.


Napirend előtt, kérdések

13:12 - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cége, az Altus uniós megbízásáról is szó volt a napirend előtti felszólalások között hétfőn az Országgyűlésben. A kérdések során a képviselők érintették a pécsi színházi találkozó, az Illatos úti környezetszennyezés és a duális képzés témáját.

Fidesz: az EU újabb támadása

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint az elmúlt hetek eseményei világosan mutatják: a felszínen mutatkozó jó politikai kapcsolatok ellenére az Európai Unió továbbra is aktívan dolgozik a magyar kormány ellen.

A kormánypárti képviselő ezt azzal indokolta, hogy az EU "támadást intézett" a rezsicsökkentés ellen, illetve, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cégére, az Altusra bízták a 2014-20-as fejlesztési ciklus tervezési dokumentumainak értékelését. Szerinte a korrektség legkisebb jelét sem várhatják el Gyurcsány Ferenctől és a vizsgálati dokumentumokat sem lehet legitimnek tekinteni majd.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a fejlesztéspolitika tekintetében is áll minden vizsgálat elé a kormány. Nem látják akadályát, hogy az EU a 2007 és 2014 közötti időszak elszámolásával kapcsolatban a jelenleginél sokkal részletesebb vizsgálat alá vonja az országot, mert a kormány szerint is bőségesen van mit vizsgálni - mondta.

A miniszter szerint egy olyan embert bíztak meg ellenőrzéssel, aki saját bevallása szerint is hazudott éjjel, nappal és este. Hozzátette: az Altusnak 5 millió eurónyi megbízást biztosítanak, miközben csak négy munkatársa van.

"Tisztázatlan még egyelőre, hogy ez valami júdáspénz lenne, tekintettel Gyurcsány Ferenc elévülhetetlen, a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött érdemeire" - fogalmazott. A politikus amellett érvelt, hogy az EU nem gondolta végig a döntést, ezért tájékoztatni fogják a bizottságot arról, hogy Gyurcsány Ferenc ma is aktív képviselő.

Szóvá tette azt is, hogy a cég két munkatársa korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél dolgozott, és nem lepődne meg, ha ők mondanák meg, mely pályázatokat kell vizsgálni az EU-nak szúrópróbaszerűen.

Lázár János szerint a bizottság érdeke, hogy szavahihetősége és tekintélye ne sérüljön Magyarországon, ezért kérik, hogy vizsgálja felül a döntést.

MSZP: milyen alapon döntenek a Pécsi Országos Színház Találkozó ügyeiben?

Az MSZP-s Tóth Bertalan értékelése a Pécsi Országos Színház Találkozót "behálózta a politika", amikor a szemle szakmai tulajdonosai, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadta el a zsűribe Csáki Juditot. Ezt követően több előadás kilépett a POSZT-ból - mondta. Azt kérdezte, milyen alapon hoztak döntést, kinek az utasítására.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a POSZT-ot nem az állam vagy a tárca szervezi, hanem a közhasznú kft. Az Emmi nem szól bele a működési ügyekbe, a kormány feladata évtizedek óta a támogatást biztosítása, s ezt ezután is megteszi - szögezte le.

Jobbik: milyen szakmai indokok szólnak a Neptun utcai iskola bezárása mellett?

A jobbikos Hegedűs Lorántné azt firtatta, hogy milyen szakmai érvek szólnak a XV. kerületi Neptun utcai általános iskola jogutód nélküli felszámolása mellett, s valóban a kínai iskolának ígérte-e az ingatlant a kerületi önkormányzat. Értékelése szerint a lépés mögött csak gazdasági szempontok vannak.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszában azt hangoztatta, hogy döntés még nem született az ügyben, ugyanakkor az intézmény messze nem használja ki a rendelkezésére álló kapacitást, 43 százalékát töltötték fel. Az önkormányzat is ezzel indokolta, hogy másra kívánja használni a tulajdonában álló ingatlant - tette hozzá, jelezve, hogy a diákok tanulmányai folyamatosak lesznek és a pedagógusok munkájára is szükség lesz a továbbiakban.

LMP: mit tesznek a Budapesti Vegyiművek (BVM) területén lévő helyzet felszámolására?

Az LMP-s Sallai R Benedek arról beszélt, hogy Budapest közepén, az Illatos úton kétezer tonna vegyi anyag mérgezi a talajt, a vizet és a levegőt, a veszélyes anyagok egy évtizede ellenőrizetlenül vannak a 11 hektáros területen. Arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány a BVM területén lévő vészhelyzet felszámolására, van-e rá forrás, s kit terhel felelősség, hogy eddig nem hárították el a károkat.

V. Németh Zsolt, a Földművelési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára válaszában jelezte, hogy a hátrahagyott károkért a vegyiművek jogutódja tartozik felelősséggel, ezt kívánják érvényesíteni. Az ügyben minden lehetséges jogi eszközt felhasználtak és feljelentést tettek - ismertette, hozzátéve, hogy megvizsgálják, miként lehetne felgyorsítani az elhúzódó felszámolási eljárást.

Fidesz: mi garantálja a versenyképes tudást?

A fideszes Vinnai Győző a hazai oktatás problémájaként beszélt arról, hogy az elméleti tudást állítja a központba, ezért üdvözölte az induló duális képzéseket, amelyek során a diákok bekapcsolódhatnak egy munkaszervezet életébe. Értékelése szerint mindez jól illeszkedik a fiatalok foglalkoztatását javító intézkedések sorába, ugyanakkor felvetette, hogy a partnercégek képesek lesznek-e versenyképest tudást biztosítani, s ez nem megy-e az elméleti oktatás rovására.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint a duális képzésnek nagy sikere van, 76 alapképzési szakra terjesztik ki, s azért fontos bevezetni, mert a diákok és a fiatalok munkanélküliségét kutatók is egyetértenek abban, hogy sokaknak azért nincs esélyük elhelyezkedni, mert nincs gyakorlatuk. Kiemelte, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 30-ról 19 százalékra csökkent az ifjúsági munkanélküliség, ami a 21 százalékos európai átlag alatt van.

Az Országgyűlés plenáris ülése április 20-án



Kérdések: Bosnyák tér, kórházak, iskolabezárások

13:51 - A Bosnyák tér és a Keleti pályaudvar összekötésének lehetőségéről, a körmendi és a celldömölki kórházról, iskolák tervezett bezárásáról és Esztergomi dunai gátrendszeréről is szó volt hétfőn a parlamentben, a kérdések között.

MSZP: tervezik-e a Bosnyák tér és a Keleti pályaudvar összekötését?

Az MSZP-s Tóth Csaba arról beszélt, hogy a kormányzati nyilatkozatok szerint nem várható a 4-es metró meghosszabbítása a Bosnyák tér felé. Azt kérdezte, hogy van-e lehetőség a tér és a Keleti pályaudvar villamossal való összekötésére, amivel Rákospalotát is el lehetne érni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában indokoltnak nevezte a gyors villamosvonali összeköttetést, és jelezte, hogy ezt beemelték a prioritások közé. A főváros 330 milliárd forint fejlesztési forrásból 180-at kifejezetten a közösségi közlekedés fejlesztésére költhet, a támogatásból ez a vonal is megépül legkésőbb 2020-ig - tette hozzá.

Jobbik: visszaállítják-e a megszüntetett kórházi osztályokat Körmenden és Celldömölkön?

Bana Tibor, a Jobbik képviselője arról érdeklődött, hogy visszaállítják-e a megszüntetett osztályokat a körmendi és a celldömölki kórházban, továbbá Vas megyei mentőállomás-fejlesztésekről is kérdezte a kormányt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában közölte: tavaly Celldömölkön, Körmenden és Szentgotthárdon is új mentőautó állt szolgálatba. Kórházügyben azt mondta: Körmenden nem rendelkeztek a feladatok biztonságos továbbviteléhez szükséges feltételekkel, az ágykihasználtság alacsony volt.

LMP: miért akarnak iskolákat bezárni?

Ikotity István, az LMP politikusa arról faggatta a kabinet képviselőjét, hogy miért akarják bezárni Budapesten a XV. kerületi, Neptun utcai általános iskolát, valamint a VIII. kerületi Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolát.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy még egyik intézmény esetében sem született döntés, azt esetlegesen - a törvény szerint - május végéig kell meghozni. A Raoul Wallenberg iskolával kapcsolatban úgy tájékoztatott: a konzultáció arról folyik, hogy mikor lesz egy középfokú intézmény épületéből egy felsőfokú oktatási intézmény.

A Fidesz az esztergomi gátrendszerről érdeklődött

A fideszes Völner Pál a táti gátrendszer Esztergom térségében történő meghosszabbításáról érdeklődött, hangsúlyozva, hogy Esztergomnak a jelenleginél erősebb gátrendszerre van szüksége.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára azt válaszolta, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakra szóló projektjavaslatokban számol a kormány az esztergomi Prímás-sziget védelmével, amelynek megoldására lesz lehetőség.

Az MSZP intézkedéseket sürget a Budapesti Vegyiművek ügyében

Burány Sándor MSZP-s politikus haladéktalan kormányzati intézkedéseket szorgalmazott a volt Budapesti Vegyiművek (BVM) területén lévő több mint 1300 tonna veszélyes hulladék ügyében, mert az környezeti katasztrófa veszélyét hordozza magában. Biztonságos területre kell szállítani a veszélyes hulladékot, hogy aztán elkezdődhessen a kármentesítés - sürgette az ellenzéki képviselő.

V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca környezetügyért felelős államtitkára azt válaszolta: a szennyező fizet elve alapján a BVM tartozik felelősséggel a kialakult környezeti veszélyhelyzetért. A kormány ugyanakkor megvizsgálja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a környezeti károk mielőbbi felszámolására.

Jobbik: lépjenek fel a bér-szakdolgozatíró cégek ellen!

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője felszólalásában fellépést sürgetett a bér-szakdolgozatíró - és ezzel jogszabálysértést elkövető - cégek ellen.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy e jelenség elfogadhatatlan, fel kell lépni azzal szemben, és azt ígérte, mindent meg is tesznek ezért.

LMP: hová tűnt Nagy Sándor?

Az LMP-s Szél Bernadett azt firtatta, miért távozott posztjáról Londonba Nagy Sándor, az MVM Paks II. vezetője.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tudatta: Nagy Sándor, aki az atomerőmű-ipar egyik legismertebb szakembere, az atomerőmű-működtetők nemzetközi szövetségénél kapott igazgatói állást, és ő is azt tanácsolta neki, fogadja el a posztot, mert az sokat használhat Magyarországnak. Nagy Sándort pótolni fogják, bár az nem lesz könnyű - tette hozzá.

Az MSZP a szegedi régészeti leletekről

A szocialista Szabó Sándor arról beszélt, hogy a szegedi Dóm tér átépítése során pótolhatatlan régészeti leleteket romboltak le.

L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár szerint nincs örökségvédelmi veszély a Dóm téri beruházásnál, amely folytatódik. Szerinte egyébként hosszú évek után végre az örökségvédelmi szakma várakozásainak megfelelőn alakulnak a dolgok az ágazatban.

Jobbik: hajlandó-e támogatni a kormány a hazai járműipart?

A jobbikos Ander Balázs azt a kérdést tette fel a kormány képviselőjének, hogy hajlandó-e támogatni a kabinet a hazai járműipart.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány és járműipari nagyvállalatok stratégiai megállapodásaiban kiemelt pont a hazai beszállítói arány növelése.

LMP: miért az adófizetőkkel fizettetik meg a "játszótérbotrány" árát?

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt kérdezte - az érintett helyhatóságok kormányzati támogatására utalva -, hogy miért az adófizetőkkel fizettetik meg a "játszótérbotrány" árát.

Pogácsás Tibor BM-államtitkár erre válaszul jelezte: ha nem kapnának állami segítséget a játszótér-építési támogatások visszafizetésére - elszámolási okok miatt - kötelezett önkormányzatok, akkor csődbe mennének.

Kérdések: Kivel és mit csinált Lázár 2013-ban?

14:50 - A megújuló energiákról, a kelet-magyarországi beruházások sorsáról, Lázár János 2013-as útjairól, az egészségügyi dolgozók helyzetéről és a középületek azbesztmentesítéséről is kérdeztek a képviselők a hétfői kérdések során a parlamentben.

MSZP: milyen beruházások válnak még bizonytalanná Kelet-Magyarországon?

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője az M4-es autópálya-beruházás leállításával kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy milyen beruházások válnak még bizonytalanná Kelet-Magyarországon.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában közölte: a kormány elkötelezett, hogy Szolnokot 2018-ig bekösse az autópálya-hálózatba vagy az M5-ös, vagy az M0-s irányából, ennek részleteiről várhatóan májusban dönt a kabinet. Jelezte ugyanakkor, hogy folytatni szeretnék a leállított M4-es beruházást, de csökkentett műszaki tartalommal, a kivitelezési árak racionalizálásával.

Jobbik: mit tesz a kormány a megújuló energiák elterjesztéséért
Kepli Lajos (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány a megújuló energia elterjesztéséért. Hangsúlyozta, hogy amíg az európai kormányok ezen dolgoznak, addig Magyarországon nem látható az előrelépés, pedig - szavai szerint - ez lenne az igazi rezsicsökkentés. A politikus arra volt kíváncsi, hogy a kormány hajlandó-e ebben a ciklusban forrást biztosítani a környezet állapotának megóvására.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár azt mondta, hogy az EU 2020-as előírányzatainak megfelelően a kormány is céljai közé sorolta a megújuló energiaforrások elterjesztésének ösztönzését. A megújuló energiaforrások vidékfejlesztésben betöltött szerepét a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben tüntetik fel - tette hozzá. A megújuló energiaforrások nagy szerepet játszanak a vidéki Magyarország fellendülésében - emelte ki. A beruházások támogatását, a lakossági támogatást a 2014-2020 közötti operatív programokban biztosítják, 730 milliárd forint értékben - közölte.

LMP: kivel és mit csinált Lázár János 2013-as útjain?

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a magyar adófizetők egy éve nem tudják, hogy Lázár János "kivel és mit csinált" 2013-ban "luxuskörülmények között, luxusszállodákban" Olaszországban és Svájcban. A jogállamokban a kár megtérítése legfeljebb enyhíti, de nem váltja ki a büntetést - tette hozzá arra utalva, hogy a miniszter kifizette az utak költségeit.

Emlékeztetett arra, hogy Lázár János a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén két alkalommal sem volt hajlandó válaszolni ezekre a kérdésekre.

Kiemelte, hogy márciusban viszont ítélet született arról, hogy ki kell adni az adatokat a "megmagyarázhatatlanul drága városlátogató túrákról".

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszként kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság ülésén már elmondta, azért nem tudja megadni az út koordinátáit és azért vállalta a befizetést, mert ha nyilvánosságra kerülne azok neve, akikkel találkozott, az veszélyeztetné az ország nemzetbiztonsági érdekét.

Lázár János leszögezte: később sem fogja nyilvánosságra hozni, hogy kivel találkozott.

Jobbik: hogyan javítják az egészségügyi dolgozók élet és munkakörülményeit?

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai márciusi nagygyűlésükön egy nyílt levélben ismertették 12 pontba szedett követeléseiket. Ebben leírják, hogy közel százezer egészségügyi ellátást végző szakdolgozó helyzete aggasztó - emelte ki.

Az egyik probléma az életpályamodell hiánya és az alacsony fizetés - folytatta, hozzátéve: a biztonságos betegellátás már rövid távon sem biztosítható az életpályamodell bevezetése nélkül - szögezte le. Az utánpótlás hiánya is gond, mert a szakdolgozók átlagéletkora megközelíti az 50 évet és tíz esztendő múlva több mint húszezer ember hiányzik majd a rendszerből - közölte.

A képviselő azt kérdezte, hogyan javítják az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a tárca szoros kapcsolatban áll a kamarával. Akár a bér, a munkakörülmények javításának vagy a képzésnek a kérdésében fontos előrelépni - szögezte le. A lépéseket ismertetve az államtitkár több százmilliárd forintos kórházfejlesztéseket, a szakközépiskolák újraindítását, a térintésmentessé tett továbbképzéseket és a bérfejlesztést is említette.

Jobbik: mit tesznek a középületek azbesztmentesítéséért

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy az egészségre rendkívül veszélyes azbesztet korábban nagymértékben használták fel az építkezéseken. A képviselő azt kérdezte, készült-e pontos felmérés arról, hogy hány középület tartalmaz még azbesztet és hol tart a mentesítés.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium arról beszélt, hogy a felmérések hiányosságai miatt csak megbecsülni tudják az épületek teljes azbesztmentesítésének költségeit, de a jelenlegi adatok szerint a szórt azbeszt és az azbesztcement termékek ártalmatlanítása több mint háromszázmilliárd forintba kerülne.

Azonnali kérdések: a profi fociban nincs helye állami pénznek

14:58 - A Honvéd Egészségpénztár, az uniós források kifizetése, a Quaestor-károsultak kártalanítása, az M4-es gyorsforgalmi út építése és a paksi sportélet támogatása is szóba került az azonnali kérdések között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: miért törölték a Honvéd Egészségpénztár átutalását?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a Honvéd Egészségpénztárnak nem volt lehetősége arra, hogy kimentse a pénzét a Buda-Cash csődje során, pedig amint értesültek az ügyről, azonnal intézkedtek. Hangsúlyozta, hogy a BRB Banknál vezetett számlájukról továbbutalták az ott tartott 1,8 milliárd forintjukat, de az átutalt pénz soha nem érkezett meg egy másik számlára.

Kinek az utasítására és milyen jogszabály alapján törölték az elindított átutalást? - kérdezte a politikus.

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, hogy az egészségpénztárnak vannak tagjai, akik a BRB Banknál vezetik a számláikat. A BRB Bank viszont csak a DRB Bankon keresztül tud átutalásokat kezdeményezni.

Az alelnök elmondta, hogy a DRB február 24-én 10:38 órakor kapta meg a visszavonásról szóló határozatot, a BRB viszont csak 13:27 órakor. A Honvéd Egészségpénztár a két időpont között kezdeményezte az átutalást, ami el is hagyhatta a BRB számlarendszerét, a magasabb szinten álló DRB Bank viszont ekkor már nem hajthatta végre az átutalást - közölte.

Jobbik: miért állhat le az uniós pénzek kifizetése?

Volner János (Jobbik) szerint hidegzuhanyként érte az országot a hír, hogy több százmilliárd forint kifizetését állíthatja le az unió korrupciógyanús esetek miatt. Bírálta, hogy nem derültek ki ötszörösére, kilencszeresére árazott díjak. Azt kérte az illetékes minisztertől: tegye lehetővé, hogy információt kapjanak az uniós pénzek felhasználásáról.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: az Európai Bizottság képviselője technikai hibának minősítette a problémát. Közölte azt is, 43 ezer vállalkozással kötöttek szerződést, ebből mindössze 53-at vizsgáltak meg, és 19-nél tapasztaltak hibát.

Tipikusan a benyújtott beszerzési ajánlatok és a konkrét ár különbségét tette szóvá az EB, ezért az vizsgálandó, hogy csalás történt vagy a több évig elhúzódó pályáztatás okán emelkedtek az árak - jelentette ki, hangsúlyozva, a pályázati hibaarány nem éri el a két százalékot.

LMP: másodrendű polgár az, aki nem Quaestor-károsult?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról számolt be, hogy pártjának jogsegélyszolgálata azzal szembesült: a nem Quaestor-károsultak úgy érzik, másodrendű polgárok lettek. Hangsúlyozta: több ezer Buda-Cash- vagy Hungária-ügyfél várja, hogy hozzájusson zárolt magánvagyonához, nekik bonyolult procedúrák sorozatát kell végigjárniuk. Velük mi lesz? - tette fel a kérdést, hozzátéve: szerinte politikai támogatás "olajozta" a Quaestor felelőtlen működését.

Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a tárca azért dolgozik, hogy csökkentse a károsultak számát most és a jövőben is. A Quaestor-ügy egyediségével indokolta követeléskezelő alap felállítását.

A jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése érdekében mindent meg kell tenni - közölte, hozzátéve: a kormány a múlt héten benyújtott egy ezt célzó javaslatot.

Fidesz: mikorra készülhet el az M4-es?

Bene Ildikó (Fidesz) Szolnok és környékének úthálózat-fejlesztéséről szólva közölte: a közvetlen gyorsforgalmi út Budapest felé jelentősen növelné a városba érkező befektetések mennyiségét és a balesetek számát is csökkentené, épp ezért aggodalommal szemlélik az M4-es építésének leállítását. Frakciótársa, Boldog István azt kérdezte: mikorra készülhet ez az út?

Lázár János közölte: mivel a beruházás értéke meghaladja az 50 millió eurót, azt az Európai Bizottságnak jóvá kellett hagynia. Szavai szerint a testület két éven át "áltatta" a kormányt azzal, hogy módosításokkal ugyan, de finanszírozhatónak ítéli az útfejlesztést, később azonban sokallta a kilométerenkénti építési költségeket és kartellgyanú is felmerült.

A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány májusban dönt arról, mikor és hogyan építi meg az M4-est.

MSZP: mi lesz a paksi sportélet támogatásával?

Heringes Anita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks város sportteljesítménye nem lehetne kimagasló az atomerőmű és az MVM támogatása nélkül, ugyanakkor ezek a vállalatok fél éve jelentősen csökkentették a biztosított forrásokat.

Hol születnek a támogatási döntések? A pártközpontban? - tette fel a kérdést.

Lázár János válaszában hangot adott azon személyes véleményének, hogy a professzionális futballban állami pénznek nincs helye. Ha utánpótlás-nevelésre kérik a pénzt, az teljesen más - fűzte hozzá.

Azt ígérte: szívesen konzultálnak a helyi politikusokkal, köztük a város polgármesterével a paksi erőmű-bővítési beruházással kapcsolatos társadalmi felelősségvállalásról, legyen az sporttámogatás, a civil szféra segítése vagy munkahelyteremtés.

Kérdések: ápolók, M4-es, kiégett fűtőanyagok


15.47 - Az ápolók megbecsüléséről, az M4-es gyorsforgalmi út építéséről, a kiégett fűtőanyagok elhelyezéséről és a Leader egyesületnek 2008-ban juttatott támogatásokról volt szó az azonnali kérdések között.

A Jobbik az ápolók érdekében emelt szót

Vágó Sebestyén (Jobbik) az ápolók "fekete hétvégéjéről" szólva közölte: tarthatatlan az ágazat helyzete, létszámhiánnyal küzdenek, a kórházak túlzsúfolttá váltak, a dolgozóknak ember feletti munkát kell végezniük. A szociális szférát is sújtja, hogy tömegesen vándorolnak ki a dolgozók Nyugat-Európában. Ehhez képest Budapest egyik legnagyobb képző központját is bezárják - fogalmazta meg kifogásait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: azt szeretnénk, ha Budapesten a képzési kapacitás nem csökkenne. Igyekeztek tanulói szerződést kötni - sorolta az ágazat támogatását -, azért, hogy minél többen válasszák a pályát. Szólt a kórházi fejlesztésekről, és arról is: növelték a béreket is.

A KDNP is az M4-es fejlesztésére kérdezett rá

Földi László (KDNP) szintén az M4-es út fejlesztésére kérdezett rá. Közölte: a régió fejlődéséhez elengedhetetlen a minőségi közlekedés. Mennyiben érinti az Albertirsa-Abony közötti M4-es szakasz megépítését, valamint Újhartyán és Albertirsa közötti útszélesítést a változtatás?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a megyeszékhelyek és megyei jogú városok közúti kapcsolatainak fejlesztése, és a gyorsforgalmi utak elvezetése az országhatárig a kormány kiemelt célja.

A kormány döntött arról, hogy május végéig megvizsgálja, hogyan köti be Szolnokot az gyorsforgalmi úthálózatba - ismételte meg. Már megkezdték az új ütemezési tervek készítését - fűzte hozzá.

LMP a kiégett fűtőanyagok elhelyezéséről

Szél Bernadett arról beszélt, hogy a kiégett fűtőanyagok elhelyezése nem megoldott, miközben a paksi hulladék elhelyezéséről gondoskodni kell. Gőzerővel folynak a feltárások Pécs határában, de a kormány titkolózik, s a Pécsett és a környező településeken élőket egyáltalán nem tájékoztatták és nem is megkérdezték meg a hulladék tervezett elhelyezéséről, a tároló építéséről - jegyezte meg. Mikor kezdik meg a tájékoztatást a beruházásról és mikor kérdezik meg az embereket arról, hogy hozzájárulnak-e az atomtemető létrehozásához? - kérdezte.

Lázár János azzal kezdte válaszát, úgy látja képviselőtársával ma "sűrű beszédre" nyílik lehetőség. Vagy Önnek én jutok mindenről az eszébe, vagy pedig sok közös témánk van - fogalmazott, és azt mondta, reméli ezt a speciális érdeklődést más minisztertársaival megosztja majd.

Hozzátette: minden lehetőséget megkapnak pécsi a polgárok 2030-ig - ha egyáltalán lesz valami a beruházásból -, hogy részt vegyenek a folyamatban. Az érvelés mindenben erősíti az orosz beszállító partnert, aki elszállítást és hosszú idejű tárolást ígér a fűtőanyagoknak. Nincs végső döntés, de készek a folyamatos konzultációra - jelezte.

Szél Bernadett visszautasította a tárca vezetőjének szavait, szerinte ez kőkemény szexizmus volt Lázár János részéről. Lázár János azt mondta: nem akarta megbántani, vagy felidegesíteni, "eszébe sem jutott ilyesmi". Megerősítette, mindenkivel nagyon szívesen konzultálnak erről a programról.

Fidesz a Leader egyesület támogatásáról

Győrffy Balázs felidézte, hogy néhány napja Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő aggodalmát fejezte ki a kormányzati beruházások megvalósulása miatt. Meglepő, hogy a képviselő emiatt aggodalmaskodik - mutatott rá, majd felidézte: Bangóné Borbély Ildikó 2008-ban a Leader egyesület 500 milliós pénzosztásának kedvezményezettje volt, s a Segítünk, jövünk kft-n keresztül szocialista pénzosztás valósult meg. Akkor kevésbé volt aggódó, jött és segített, magán - fogalmazott.

L. Simon László államtitkár azt mondta: felháborító, hogy bárki úgy nyilatkozzon, az "Ördögöt ne fesd a falra, mert Lázár János jelenik meg". Elvárta, kövesse meg Lázár Jánost a képviselő, mert sértőek a szavai, s megengedhetetlen ez a stílus a parlament falai között.

Kitért arra is: 2008-ban Gőgös Zoltán akkori államtitkár minden előírást megsértve 500 milliót hagyott jóvá a Leader egyesületnek, s a képviselő az MSZP a népjóléti bizottság tagjaként segédkezett a támogatás leosztásában, a szocialista háttérudvar számára juttatva a forrásokat. Az államtitkár sürgette, számoljanak el a közpénzzel.

Napirend után, ülésnap lezárása

16.36 - Napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés hétfői ülésnapja.

A DK színeiben politizáló független képviselő, Varju László arról beszélt, hogy hétvégén 47 településen tüntettek a korrupció ellen. Válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára alaptalan rágalmazásnak minősítette Varju László szavait és azt kérte: a DK-s politikus "söprögessen saját háza táján", miután az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc vállalkozását bízta meg uniós pályázatok ellenőrzésével.

A jobbikos Novák Előd egyebek mellett az Országgyűlés több mint 7 millió darabos papírfelhasználására hivatkozva az elektronikus ügyvitel lehetőségét szorgalmazta és további környezetbarát lépéseket kért a Háztól. V. Németh Zsolt, a földművelési tárca környezetügyért felelős államtitkára megfontolandónak nevezte a felvetéseket, és szólt arról is, hogy országosan számos eredményt értek el például a levegőminőség javításában és a szelektív hulladékgyűjtésben.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó egy püspökladányi iskolaépület református egyháznak való átadása ellen emelt szót.

A jobbikos Kulcsár Gergely értékelése szerint Debrecenben romlott a menekülthelyzet, az ott élő menekültek gyakran követnek el bűncselekményeket, a parlamenti vitanapot pedig nem követte cselekvés. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára kiemelte, hogy minden esetben fellépnek a megélhetési bevándorlókkal szemben. A debreceni befogadó állomáson napi 24 órás a rendészeti jelenlét, s sem tavaly, sem idén nem érkezett lakossági panasz, jelentősen javult a közbiztonság.

A jobbikos Lukács László György az ápolók munkakörülményeit és alacsony bérezését tette szóvá, amire Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kifejtette, hogy 2010 óta törekednek a fokozott béremelésre, s nem hitelből, hanem a gazdaság valós teljesítménye után teszik ezt.

Ander Balázs, a Jobbik képviselője Somogy megye vasúti mellékvonalainak felújítását sürgette, értékelése szerint az infrastrukturális hiányosságok közrejátszanak a demográfiai problémákban. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára a megyét érintő infrastrukturális beruházásokat sorolva ismertette, hogy uniós forrásból a városi és elővárosi vonalakra tudnak forrást szerezni, amelyek a vasúti forgalom 70 százalékát bonyolítják, s hazai forrásból is a nagyobb forgalmú vonalak rekonstrukcióját helyezik előtérbe.

Vágó Sebestyén (Jobbik) folytatta az idősotthonokról szóló felszólalássorozatát, ezúttal az idősellátásban dolgozók szerinte fenntarthatatlan helyzetéről, embert próbáló feladatairól és a létszámhiányról beszélt. Rétvári Bence államtitkár reagálásában egyebek mellett arról beszélt, azt tartja helyesnek, ha az úgynevezett bekerülési díjat helyben vitatják meg.

A szintén jobbikos Dúró Dóra "iskolabezárási hullámról" beszélt, megemlítve a XV. kerületi Neptun utcai általános iskola és a VIII. kerületi Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola tervezett bezárását. Rétvári Bence államtitkár azt felelte: az említett fővárosi intézményeknél előzetes véleményfelmérésről van szó.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a Szigetköz sokadszorra lett magára hagyva, amit a vízgazdálkodási helyzettel indokolt. Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára válaszában emlékeztetett a Szigetköz vízpótlására indult programra.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a száz évvel ezelőtti örmény népirtásról emlékezett meg.

Sallai R. Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években elindult folyamatok veszélyeztethetik a világörökség részének számító hortobágyi kultúrtájat.

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy az elmúlt ötven évben folyamatosan csökken a megtermelt élelmiszerek tápértéke, vitamin és ásványianyag tartalma.

Szél Bernadett (LMP) egy meg nem nevezett kistelepülés egyik köztisztviselőjének levelét olvasta aki, sajnálatát fejezte ki, hogy amíg húsvét előtt a kormánytisztviselők jutalmat kaptak, addig a köztisztviselők nem. A politikus azt kérdezte, hogy a 2016-ra a kormánytisztviselőknek ígért béremelés kiterjed-e a köztisztviselőkre is.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a magáncsőd és a családi csőd intézményéről azt mondta, hogy a Jobbik ingyenesen odahelyezne minden család mellé egy segítőt és ingyenes átképzési programokkal a lehető legtöbb embert helyeznék vissza a munkaerőpiacra - közölte.

Répássy Róbert válaszában azt mondta, ismeretei szerint a családi csődvédelemről szóló javaslatot a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé terjeszthetik. Arra is kitért, hogy ez egy önkéntes intézmény, ahová mindenki magától lép be, amiért cserébe kedvezményeket kap. A családi csődvédelem célja az adós fizetőképességének helyreállítása - jelentette ki.

Varga László (MSZP) a Magyar Villamos Művek (MVM) támogatási gyakorlatáról beszélve azt kérdezte, ki dönt arról, hogy hogyan használják fel az évi körülbelül tízmilliárd forintos támogatási összeget. A képviselő azt mondta, Miskolc joggal várhatja el, hogy a cég támogassa a város sportklubjait és kulturális életét.

Ezt követően Hiller István levezető elnök az ülést bezárta a következő ülést jövő hét hétfőre hívta össze.

Bangóné Borbély Ildikó visszautasította a vádakat.

Korábban írtuk:

A duális képzésről, villamosfejlesztésről, energiapolitikáról, veszélyes hulladékokról és iskolabezárási tervekről is kérdezik a kormányt a képviselők az Országgyűlés mai ülésén.

A Ház ülése 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a kormányhoz intézhetik kérdéseiket és azonnali kérdéseiket a képviselők.

A parlament honlapján elérhető információk alapján a fideszes Pósán László és Vinnai Győző arról érdeklődnek majd Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterénél, hogy mennyiben szolgálják a fiatalok sikeres elhelyezkedését a következő tanévben induló duális képzések.

A szocialista Tóth Csaba azt kérdezi Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy lesz-e gyorsvillamos a Bosnyák térig. Frakciótársa, Burány Sándor, az LMP-s Sallai R. Benedekhez hasonlóan Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől vár választ arra, hogy meddig mérgezi még az Illatos úti veszélyes hulladék Budapestet.

A Jobbik padsoraiból Farkas Gergely azt szeretné megtudni Balog Zoltántól, hogy a kormány miért nem lépett fel az elmúlt öt évben a bérszakdolgozat-író cégek ellen, Kepli Lajos pedig Seszták Miklóst kérdezi arról, hogy mit tesz a kabinet a megújuló energia elterjedéséért.

Az LMP-s Ikotity István kérdésében az iskolabezárási tervekről kérdezi az emberi erőforrások miniszterét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Késsel és baltával mészárolta le saját kutyáját

Állatkínzás miatt ítélhetik el azt a 48 éves felsőkelecsényi férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy… Tovább olvasom