Kisalföld logö

2017. 03. 01. szerda - Albin 3°C | 12°C Még több cikk.

Objektív elemzést ígér Brüsszel a médiatörvényről

Az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a magyar médiatörvény objektív, mélyreható elemzését abból a szempontból, hogy az megfelel-e az uniós jognak - közölte kedden Brüsszelben, a témában tartott európai parlamenti (EP-) közmeghallgatáson Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos.
Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója által szervezett rendezvényt a meghívó szerint az indokolta, hogy az új magyar médiatörvény súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából.

Kroes elmondta: azért kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól, mert a törvény felveti az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel való összhang kérdését, valamint - általánosabb értelemben - a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak a kérdését.

A biztos kitért arra, hogy a szóban forgó irányelv az "eredetország elvének" alapján áll a más országokban működő médiavállalkozások szabályozása tekintetében, tehát abból indul ki, hogy a vállalkozásnak csak az "eredetországban" érvényes szabályokhoz kell igazodnia. A magyar médiatörvény ugyanakkor "úgy tűnik, hogy vonatkozik" a Magyarországon kívül alapított médiavállalkozásokra is, ami ellentmondana az uniós alapelvnek - mondta.

Az EU-biztos szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye "meglehetősen tág" fogalomnak látszik. "Nehéz kérdésnek" nevezte Kroes a médiahatóság függetlenségének kritériumát.

"Teljes mértékben bízom abban, hogy Magyarország, mint demokratikus ország, meg fog tenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadságra vonatkozó európai értékek, valamint a vonatkozó EU-jogszabályok teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" - fogalmazott Neelie Kroes. Utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: kiigazítást tesznek majd, ha az Európai Bizottság jogi elemzése hiányosságokat talál. Ezt az elemzést gyorsan el fogják készíteni - mondta.

A közmeghallgatást megnyitó beszédében Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök egyebek közt azt emelte ki, hogy a törvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használva teszi lehetővé a bírságolást.

Ezután elhangzott Konrád György videóüzenete, amelyben az író úgy vélekedett, hogy a magyarországi viszonyok a demokrácia és a diktatúra közötti vegyes állapotot mutatnak. Konrád kétségbe vonta, hogy Magyarországon tavaly tavasszal "a szavazófülkékben lezajlott forradalom" lett volna, és a kormány azóta tanúsított magatartását puccsszerűnek minősítette.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényt nem vitatták meg a média- és a kiadói szakmával.

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja szerint a magyar médiatörvényre csak részben igaz, hogy minden eleme benne van más európai országok jogrendszerében is. Ám amiről ez valóban elmondható, ott sem a legjobb gyakorlatokat ültették át, hanem éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá.

Haraszti bírálta a média- és hírközlési hatóság vezetőjének 9 évre szóló "teljhatalmát", akinek szerinte "gyakorlatilag médiaügyi miniszteri" hatásköre van. Kifogásolta, hogy a törvény feladatokat szab a médiának a "közjó" szolgálatára hivatkozva. Szóvá tette, hogy a médiatanács összetétele "egyértelműen pártos", valamint hogy a törvény teljes mértékben "újraállamosítja" a közmédiát.

"Ez nem cenzúratörvény, hanem dermesztő hatásában öncenzúratörvény" - fogalmazott Haraszti Miklós, és hozzátette: a médiatörvény csupán a jéghegy csúcsa, a magyar kormány visszaél választási győzelmével, aláássa a független intézményeket, tavasszal pedig egyetlen párt - az összes többi párt ellenzésének dacára - alkotmányt fog adni Magyarországnak.

Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos bírálta, hogy a törvényt titokban készítették elő. Ő is kiemelte a médiahatóság kiterjedt hatalmát, valamint azt, hogy "központosítják a hírkészítést", "politikai kinevezetteket" helyezve a vezető beosztásokba.

Az előadások elhangzása után megnyitott vitában elsőként Schöpflin György fideszes EP-képviselő kapott szót, aki védelmébe vette a jogszabályt.

Szerinte az ügy felveti a hatalom - a politikai hatalom és a médiahatalom kérdését -, és hangsúlyozta, hogy a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Az igazmondás ugyanakkor feladat, és ezt a területet "bizonyos mértékben" szabályozni kell - tette hozzá.

Schöpflin nevetségesnek minősítette a "putyinizálódás" vádját, és úgy vélekedett, hogy Európában kettős mérce érvényesül: a régi uniós tagokkal szemben elnézőbbek, mint az új demokráciákkal, és ez utóbbiak közt most éppen a magyarok vannak célkeresztben. Szerinte a magyarországi baloldal, amely tavaly vereséget szenvedett, most igyekszik hitelteleníteni a kormányzatot.

Az ülést vezető Renate Weber liberális EP-képviselő visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a média következetes magatartást tanúsít.

A közmeghallgatás kezdetén az EP magyar néppárti frakciója közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormány ismételt hivatalos kérése ellenére sem vehetett részt méltó módon a vitában. Mint Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője újságíróknak elmondta, a szervezők csak azt engedték volna, hogy a magyar kormányzat képviselője a nézőtéren legyen jelen. Ez a magyar kormány szerint lehetetlenné tette azt, hogy kifejtse álláspontját. Mindez "meglepő a liberális frakciótól" - mondta Polner.

A közmeghallgatáson több liberális EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a médiaszabadság ügye az európai alapértékek közé tartozik, és szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság - az unió legfőbb végrehajtó testülete - ennek szellemében lépjen fel.

Olvasóink írták

  • 2. kolombela 2011. január 12. 16:22
    „Objektív elemzés! EZ AZ ÉVSZÁZAD VICCE!!!”
  • 1. szocdem 2011. január 12. 11:36
    „Nem lesz könnyű dolga annyi szent. Magyarul sem tudnak írni a fijjuk, nem hogy értelmesen.. A tv. nyílván egy zagyvalék, nem hiába támadja minden létező orgánum...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hasüregi elvérzés okozta a tárnoki kismama halálát

A boncolás eredménye szerint a petefészektömlő repedéséből következő, hasüreg felé történt elvérzés okozta a 33 éves tárnoki kismama halálát. Tovább olvasom