Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

Magyar EP-képviselői vélemények az új Európai Bizottságról

A Fidesz és az MSZP képviselői igennel voksoltak, Bokros Lajos (MDF) tartózkodott, a Jobbik képviselői pedig nemmel szavaztak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden tartott voksoláson az új Európai Bizottság összetételéről.

A szavazás után Szájer József, a Fidesz-delegáció vezetője úgy vélekedett, "az Európai Parlament mai döntésével valamint a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi hatályba lépésével az EU egy új, aktív és dinamikus korszakába léphet".

Közleményében a párt üdvözölte, hogy az elkövetkező, az Európai Unió jövőbeni gazdasági arculatát meghatározó időszakban az Európai Néppárt vezető szerepet játszik. Mindhárom uniós csúcsintézmény, az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is néppárti politikus - mutatott rá Szájer József.

"Tekintettel a jobbközép pártok vezető európai szerepére, a tavaszi országgyűlési választások után várhatóan felálló Fidesz-kormány révén különös lehetőség nyílik Magyarország számára uniós kapcsolatrendszerének erősítésében és a nemzeti érdekeinek eddiginél hatékonyabb védelmében" - áll a delegáció közleményében.
Tabajdi Csaba (MSZP) külön üdvözölte José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök azon döntését, hogy "a válság idején kiemelten fontos" foglalkoztatásügyi és befogadásért felelős portfóliót a magyar jelöltnek, Andor Lászlónak adta.

Különösen fontosnak mondta azt is, hogy biztosítsák a brüsszeli bizottság bővítési és külpolitikai főigazgatóságain jelenleg alulreprezentált új tagállamok arányos képviseletét az uniós külügyi szolgálat személyi állományában.

Felszólásában azt is kiemelte, hogy erősíteni kell a közös uniós stratégiákat, különösen a mezőgazdasági és a felzárkóztatási (kohéziós) politikát.

Beszélt a szocialista képviselő arról is, hogy az új bizottság előtt álló fő kihívások közé tartozik a nemzetközi gazdasági válság leküzdése is, amelyhez azonban az uniós tagállamok gazdaságpolitikáját az eddigieknél szorosabb kell összehangolni. Ezt szolgálhatná az EU2020 stratégia, amely szerinte csak akkor lehet sikeres, ha kötelező, és a tagállamokon számon kérhető kötelezettség-vállalásokat ír elő.

Bokros Lajos elmondta: frakciója a tartózkodással egyebek között a portfóliók elosztása elleni kifogásait kívánta jelezni. Mint mondta, következetesen képviselte a frakció (Európai Konzervatívok és Reformerek) álláspontját, amely szerint nem minden EU-tagország veszi komolyan a jelölést, és amiatt néha egyenlőtlen a biztosok színvonala. Hozzátette: nem definiálták egyértelműen azt sem, hol húzódik a határ a portfóliók között egyes részterületeken.

"Azért aggódom, mert az EU és az egyes tagországok komoly válságban vannak, márpedig ha intellektuálisan meggyengülnek az intézmények, az nem könnyíti a harcot ezellen" - fogalmazott a képviselő.

Mint mondta, a frakció nem ért egyet azzal sem, hogy az EP csak egyben szavazhat a bizottságról, Balczó Zoltán (Jobbik) szerint nem jó a biztosok delegálásának rendszere, vagyis az, hogy a kormányok nem feladatra jelölnek biztosokat, hanem a tárcákat Brüsszelben osztják el a nemzeti kormányok jelöltjei között. Úgy vélte, ennek fordítva kellene lennie. Kifogásolta azt is, hogy az EP-bizottságok nem szavazással döntenek a jelöltek alkalmasságáról, hanem egy szűkebb körű megbeszélésen.
Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy Európa-ellenesek is lennének, hanem választóik érdekeit igyekeznek képviselni.

A romániai magyar Sógor Csaba a vitában a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését sürgette az uniós intézményeknél, ellenpéldaként említve a szlovák államnyelvtörvényt. Az ugyancsak erdélyi Tőkés László az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ képviselői a néppárti frakció közös álláspontjához igazodva támogatták az új Barroso-bizottságot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több hitelprogram keretét emelte a kormány

Az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogramot 85 milliárd, míg a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot 50 milliárd forinttal emelte meg a kormány. Tovább olvasom