Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Ki vigyáz most a pénzünkre? Sztrájkolnak az értékszállítási és őrzésvédelmi dolgozók

A tavaly decemberben kezdődött bértárgyalások máig nem vezettek eredményre.

Éjfélkor megkezdődött a sztrájk a Magyar Posta értékszállító leányvállalatánál, a JNT-nél.

A sztrájkban a budapesti értékszállítási és biztonságtechnikai dolgozók 90%-a vesz részt, jelenleg az előírás szerint a szolgálati pihenőben töltik a munkaidejüket. A pénzszállító autók nagy része az JNT udvarán áll.

A délutáni műszakban dolgozók is folytatják a sztrájkot, ami azt jelenti, hogy minden olyan pénzügyi szolgáltatás akadozni fog délutántól, ami a Magyar Postához kötődik, ezen kívül a BKK automatái, az Erzsébet utalványok kiszállítása, illetve előfordulhat, hogy a JNT-vel szerződésben lévő bankok sem jutnak hozzá a pénzükhöz és az értékpapírokhoz.

A sztrájk szervezője az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezete (ÉŐDSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetségének személy- és vagyonvédelmi ágazata.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége személy- és vagyonvédelmi ágazatának képviselői, az ÉŐDSZ és annak a JNT-nél működő tagszervezete 2014. december 10-én kezdte meg a tárgyalásokat a munkáltatóval (JNT Security Kft-vel) a 2015. évi bérekről. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, mert a munkáltató nem tudott érdemi ajánlatot tenni a munkavállalóknak a béreket illetően.

A szakszervezet a kollektív szerződésükben foglaltak alapján a bértárgyalásokat 2015. március 26-án megszakította, és március 27-én megalakította a sztrájkbizottságot.

Ezek után a sztrájktörvény alapján munkáltató a sztrájkbizottsággal megkezdte a tárgyalásokat, de a mai napig nem sikerült megállapodást kötni, mivel a munkáltató ajánlata a munkavállalók számára elfogadhatatlan volt.

A szakszervezet a sztrájk jogszerűségének megállapítása céljából a munkaügyi bírósághoz fordult, amit a bíróság első fokon jogszerűnek ítélt. A munkavállalók és a szakszervezet az egyeztetések folyamán ügyelt arra, hogy a törvényes előírásokat betartsa.

A munkavállalók az április 21-én éjfélkor határozatlan időre meghirdetett sztrájkot mindaddig folyatja amíg, a JNT Kft., mint munkáltató elfogadható béremelést nem hajt végre a 2015. évre vonatkozóan.

Az elmúlt másfél évben csaknem 10 százalékos béremelés volt a postai értékszállítóknál - a Magyar Posta Zrt. reagálása


Az elmúlt másfél évben csaknem 10 százalékos alapbéremelésben részesültek a JNT Security Kft.-nél dolgozó pénz- és értékszállítók, éppen ezért a Munkáltató vitatja az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDSZ) a JNT Security Kft.-nél működő szervezetének 2015. április 21. nulla órától meghirdetett sztrájkját. A munkabeszüntetéshez 50-en csatlakoztak, amely a JNT Security Kft. munkavállalói állományának mindössze 8.5 százaléka. Miután a JNT Security Kft. vitatja a sztrájk jogszerűségét, ezért bírósághoz fordult. A szolgáltatási minimumban sem történt megállapodás.

A JNT Security Kft.-nél (továbbiakban: JNT) dolgozó pénz- és értékszállítók az elmúlt másfél évben eddig csaknem 10 %-os alapbéremelésben részesültek. A JNT-nek kötelessége racionálisan, felelősen gazdálkodni, figyelembe vennie a piaci helyzetet és a Társaság gazdálkodási lehetőségeit,  ezek alapján tette meg a 2015-ös évre vonatkozó bérajánlását, amelyet az ÉÖDSZ nem fogadott el.
A JNT 2015. április 17-én – azt követően, hogy az ÉÖDSZ a bértárgyalásokat egyoldalúan megszakította – 2015. január 1-ig visszamenőleg az értékszállítók esetében átlagosan 2.2 %-os alapbéremelést hajtott végre. Így a JNT Security Kft.-nél dolgozó értékszállítók bruttó jövedelme jelenleg (pótlékokkal és juttatásokkal együtt) 269 ezer forint havonta, amely jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagkeresetet, továbbá – piaci információk alapján - jóval magasabb a ledolgozott órákra vetítve, mint a piaci átlag. A JNT továbbá vállalta, hogy a 2015-ös üzleti eredmények alapján, 2015. III. negyedévét követően megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 3.3 %-os, alapbéremeléssel megegyező összegű, egyszeri kifizetést teljesítsen. A JNT-nél dolgozó pénz- és értékszállítók jövedelme alapbérből, különböző pótlékokból, 258 ezer ft/év/fő béren kívüli juttatásból (cafetéria) és 13. havi fizetésből áll.

A Magyar Postán keresztül érkező utalványok kifizetésében, illetve a posták készpénzellátásában jelenleg nem okoz fennakadást az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (ÉŐDSZ) a JNT Security Kft.-nél működő szervezetének 2015. április 21. nulla órától meghirdetett sztrájkja. A munkabeszüntetéshez 50-en csatlakoztak, amely a JNT munkavállalói állományának mindössze 8.5 százaléka. A JNT által kiszolgált posták alig több mint 10 %-át érinti a munkabeszüntetés, ezen posták készpénzzel történő ellátását munkaátszervezéssel kezeli a JNT és a Magyar Posta.

A JNT folytatni kívánja a bértárgyalásokat. Tekintettel arra, hogy 2013-ban szeptemberben, 2014-ben pedig december végén zárultak a tárgyévre vonatkozó bértárgyalások, így a JNT értetlenül áll az ÉÖDSZ sztrájkja előtt, hiszen a korábbi évek gyakorlata hosszú évek óta az, hogy a tárgyévi bérmegállapodás az év második felében született meg. A 2014. évre vonatkozó bérmegállapodástól számítva pedig kevesebb, mint négy hónap telt el.

Továbbá az ÉÖDSZ valótlanul állítja, hogy 2015. április 10-én a JNT-hez eljuttatott bérfejlesztési javaslatában a cafeteria emelés fedezetére is javaslatot tett.

A JNT visszautasítja, hogy a Társaságnál működő másik szakszervezet létrejöttében (Kőbányai Autóbusz Szakszervezet) és taglétszámának növekedésében segítséget nyújtott, továbbá, hogy jogellenesen megállapodást akart kötni ezzel a szakszervezettel. A hamis állítások miatt a JNT megfontolja, hogy jogi lépéseket is tesz.

Az ÉÖDSZ állításával ellentétben, nem 1.6%-os, hanem a pénz- és értékszállító munkakörben dolgozók tekintetében 2.2%-os béremelést hajtott végre 2015. árpilis 17-én, január 1-ig visszamenőleg – ezzel is bizonyítva a Munkáltató szándékát a 2015-ös béremelésre vonatkozóan.
Az ÉÖDSZ által hivatkozott Magyar Posta Zrt.-nél végrehajtott bérfejlesztés mértéke nagyságrendileg megegyezik a JNT által ajánlott bérfejlesztéssel, hiszen a Magyar Postánál jövedelmét tekintve azonos juttatási sávban lévő munkavállalók alapbérfejlesztése 1.5-2.8 százalék között valósult meg.

Az ÉÖDSZ azon kijelentése szintén hamis, hogy a JNT-nél hosszú évek óta nincs keresetfejlesztés, hiszen 2013-ban és 2014-ben évente a pénz- és értékszállító munkakörök esetében 3-5% volt a béremelés mértéke, amelyet 2015-ben tovább emelt a munkáltató.

A JNT kiemelt célja, hogy a Társaság továbbra is a piac jelentős szereplője maradjon, versenyképes béreket biztosítva munkavállalóinak, ugyanakkor eleget téve a felelős gazdálkodás követelményeinek.

JNT Security Kft.
Magyar Posta Zrt.





Hétfőn írtuk

Az Értékszállítási és Őrzésvédelmi Dolgozók Szakszervezetének, a JNT Security Kft.-nél működő szervezete 2015. április 21.-én 00:00 órától határozatlan időre – a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmében – sztrájkot kezdeményez.


Közlemény

"A sztrájk előzménye, hogy a 2015 évre szóló bértárgyalások a munkáltatóval 2014. december 18.-án kezdődtek el, de mind a mai napig nem vezettek eredményre. A szakszervezet kérése az alapbérek átlagos 5%-os növelése volt, valamint a béren kívüli juttatások 22.000 Ft/fő/év összegű növelése.

A munkáltatói javaslat mindössze 1,5%-os átlagos alapbérnövelés volt, ami a későbbi tárgyalások során 1,6%-ra módosult.

Az elhúzódó tárgyalások során a munkavállalók türelme elfogyott és kiszolgáltatott helyzetük javítása érdekében azonnali munkabeszüntetést javasoltak a szakszervezeti delegációnak, akik további esélyt adva egy jobb ajánlat megtételére a munkáltatónak, 2015. március 27.-én sztrájkbizottságot alakítottak.

A sztrájkbizottság folyamatosan tárgyalt a JNT Security Kft. képviselőivel, sőt a szakszervezet a munkáltató kérésére 2015. április 10.-én részletes, a teljes munkavállalói létszámot lefedő és az egyes kereseti sávokat konkrétan meghatározó alapbér fejlesztési javaslatot nyújtott át a tárgyalások során. Ez a javaslat az 5%-os emelésen belül nem csak az alapbérek fejlesztését tartalmazta, hanem fedezetet biztosított a béren kívüli juttatások megemelt kifizetésére is. A szakszervezet javaslata éves szinten a munkáltató részére 53,3 millió Ft járulékok nélküli terhet jelentett volna a JNT által ajánlott 20,6 millió Ft helyett, tehát 32,7 millió Ft éves többletről szóltak viták.

Mivel a munkáltató az általa ajánlott keresetfejlesztési ajánlaton nem akart változtatni a tárgyalások során, a sztrájkbizottság kénytelen volt bejelenteni a határozatlan idejű sztrájk elindítását.

A sztrájkbizottság a kialakult helyzetért elsősorban a JNT Security Kft. vezetését, valamint a Magyar Posta Zrt. tulajdonosi képviseletében eljáró és a tulajdonosi jogköröket gyakorló Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vezetését tartja felelősnek.

A JNT Security Kft. vezetését azért, mert több mint 4 hónapi tárgyalássorozat keretén belül úgy tárgyalt a szakszervezeti delegációval, hogy tudta, jóváhagyott üzleti terv hiányában nincs felhatalmazása a szakszervezeti kérésnek eleget tenni és nem tudatosította a tulajdonosi képviselőkben a helyzet tarthatatlanságát. További felelősség terheli a vezetést, mert a bértárgyalás folyamatában segítséget nyújtott egy olyan új szakszervezet létrehozásában, mely mesterségesen felduzzasztott létszáma alapján reprezentatívvá válhatott, és megegyezési szándékai – érdekes módon –egybevágtak a munkáltatói akarattal és a keresetfejlesztési javaslatokkal. Felelősségét növeli, hogy 2015. április 17.-én az újonnan létrehozott szakszervezettel, jogellenesen külön megállapodást akart kötni egy új konstrukciós keresetfejlesztés megvalósítása érdekében, mely nyomokban sem tartalmazza a JNT munkavállalóinak keresetfejlesztési igényeit. Súlyosbítja a helyzetet, valamint kialakítja a tárgyalófelek közti bizalmatlanságot, hogy a sztrájkbejelentés előtt olyan egyoldalú intézkedésre került sor írásban, amely megkérdőjelezi a munkáltatói tárgyaló fél jóhiszeműségét, és annak akaratát, hogy a kialakult helyzetet békés tárgyalásokon keresztül lehessen megoldani. Az egyoldalú munkáltatói javaslat lényege, hogy minden munkavállalót 2015. január 1-től visszamenőleg egységesen 3.000 Ft/hó bérfejlesztésben részesít, ami éves szinten – bérsávoktól független differenciálás nélkül – megegyezik a tárgyalásokon már bejelentett, de az ÉŐDSZ szakszervezet által el nem fogadott 1,6%-os alapbér fejlesztési javaslattal.

A Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. vezetése azért tartozik felelősséggel a kialakult helyzetért, mert a Magyar Posta Zrt. tulajdonosi képviselőjeként nem biztosított olyan pénzügyi eszközrendszert a tárgyalások során, amivel a kialakult helyzet elkerülhető lett volna. Ez annál is inkább érthetetlen, mert ugyanakkor az anyavállalat Magyar Posta Zrt.-nél a 2015 évi bérfejlesztésről a megállapodást, már 2014 decemberében aláírták és a postai munkavállalók 82,25%-a 1,5% és 4,7% közötti sávos bérfejlesztésben részesült 2015. január 1-től.
A felelősség kérdését csak növeli, hogy 2015. március 31.-ével a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. szerződést írt alá a Takarékbankkal 40%-os tulajdonrész szerzésről, és az FHB is 10%-os tulajdonos lett. A JNT jövőbeni kilátásai bizakodóvá tette a munkavállalói állományt, hogy keresetfejlesztési igényei hosszú évek után végre megnyugtatóan rendeződni fognak. (Mint a vg.hu 2015. április 8.-i cikke is írja: „Az új üzleti lehetőség mindenesetre alaposan átírhatja a JNT terveit és lehetőségeit.") A hosszú távú és biztos üzleti kapcsolat birtokában a tulajdonosi képviselő tudatában volt, hogy a JNT pénzügyi helyzete stabilizálódik, mely biztosítékot nyújthat a kialakult feszültség rendezésére. Mégsem adott felhatalmazást a JNT tárgyalási stratégiájának kedvező megváltoztatására annak ellenére, hogy 2015. április 17.-én a következő bértárgyalásra úgy került sor, hogy nyilvánosságra hozták az egyik új tulajdonos, a Takarékbank 2,04 milliárd Ft-os adózott eredményét.

A fentiek alapján a sztrájkbizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az ÉŐDSZ által kért keresetfejlesztés – az eredményes gazdasági jövő pénzügyi biztosítékának megelőlegezésével is – megvalósítható és a munkavállalók érdekeinek szempontjából jogos igény. A munkavállalók a sztrájk tekintetében elszántak, a szakszervezeti követelések mellett állnak. A sztrájkbizottság a bejelentett sztrájk ideje alatt nem fog visszaélni a sztrájkjoggal, és tisztában van azzal, hogy a sztrájk önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A sztrájk alatt a hatályos magyar és nemzetközi jogi előírások alkalmazására törekszik, így ezek figyelembevételére és betartására kéri a munkáltatót is. A sztrájkjog gyakorlása során a sztrájkbizottság a munkáltatóval együtt fog működni, így a sztrájk ideje alatt is folyamatosan egyeztetést javasolunk a vitás kérdések rendezése érdekében. Felhívjuk a munkáltató figyelmét, hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni" - olvasható Kovács Zoltán, a sztrájkbizottság elnökének közleményében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb autópálya-építést jelentett be Orbán

Autópálya-építést, strandfürdő-, és várrekonstrukciót, valamint más, Miskolc fejlődését ígérő… Tovább olvasom