Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 21°C Még több cikk.

Helyüket keresik a hungarikumok

A híres magyar termékek küzdenek hírnevükért és túlélésükért. Nemcsak a válság, a nemzetközi verseny is kihívás elé állítja őket.

Egy 220 éves állócsillag, a Zwack unicum


Az Unicum már akkor hungarikum volt, amikor utóbbi szótmég nem is ismertük. Az 1790óta változatlan, szigorúan titkosrecept alapján készülő röviditalrégóta Magyarország egyik védjegye, és már a hatodik Zwackgerenációt „fogyasztja". A Zwack Unicum Rt. igazgatóságának élén 2008 óta a 34 éves Zwack Sándor áll.

Az Unicumot most is abban a pesti gyárban készítik, amelyet a család a második világháború bombatámadásai után saját kezévelépített újjá, hogy aztán egy tollvonással államosítsák. Zwack Péter és édesapja, belső zsebében a recepttel, külföldre távozott, és Zwack Péter csak 1989-ben tért haza.

A fellendülést az Unicum népszerűsége mellett a pálinkák reneszánsza hozta meg. A Zwack-pálinkák mellett ők forgalmazzák a Fütyülős és a Mézes márkákat is, a Jäger kihívására pedig az Unicum Nexttel válaszoltak.

A válság mégis megtépázta az idei üzleti terveket. Most az elmúlt tíz év legnehezebb éve előtt áll a Zwack, a társaságnál összesen 20-25 százalékos profitesés következhet be.

Maroknyi szódás folytatja a hagyományt

Ha virágkorát nem is, de reneszánszát éli a szódavízfogyasztás Magyarországon. Jedlik Ányos találmánya igazi hungarikum, amely az 50-es évektől vált országos divattá. Akkoriban hatezer szikvízkészítő működött, és hordta lovaskocsival a szódát házról házra.

Ma mintegy ezer gyártó tölti műanyag vagy üvegpalackokba és ballonokba a szódavizet. Szabó István, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke azt mondja, az ásványvizek szorították ki őket a piacról. A szódások úgy gondolják, termékük inkább környezetbarát, vizük minősége vetekszik az ásványvízével. Sok gyártó saját kútjából valódi ásványvíz tör fel, aki pedig vezetékes vizet használ, ötlépéses tisztítási folyamattal garantálja a minőséget.

Az ipartestületnek azonban reklámra, marketingre alig jut pénze. Ezért volt üdítő kivétel a múlt héten, amikor az ipartestület elkészítette a világ legnagyobb kisfröccsét. Az ötszáz literes ital hivatalosan is bekerül a Guinness-rekordok közé.

Vége a Herznek, bajban a gyulai

Nem menekül meg a Herz Szalámigyár Zrt. a felszámolástól. A vállalat felélte tartalékait, s hitelezői nem egyezkednek. Az 1888-ban alapított céget ezért eladják. A felszámolással az a világhírű Herz téliszalámi tűnhet el, amelyet ma is a 19. században kitalált recept szerint készítenek. Az eredetileg csak télen gyártott szalámi – innen a név – magyar sertéshúsból készül, mert ennek sötétebb piros a színe, megfelelő a zsír- és víztartalma. A füstölés és érlelés 15 hétig tart, s úgy történik – bükkfahasábokkal, kézzel mozgatott füstölőkocsikkal –, mint 1888-ban. A felszámolás miatt az uniós eredetvédelmet kapott budapesti téliszalámi végleg eltűnhet.

A Gyulai Húskombinát Zrt. – amelynek két terméke, a csabai és a gyulai kolbász szintén eredetvédelmet élvez – egyelőre nem jut a Herz sorsára. A 140 éves cég hozzájuthat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) várt forrásokhoz. Jelenleg folynak a tárgyalások. Az MFB abból a 30 milliárdos állami garanciavállalási keretből biztosítana forrást, amelyet a kormány különített el a nehéz helyzetben lévő élelmiszer- ipari társaságok részére.

 Mi is az a hungarikum?

A hungarikum szó nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, így pontosan nem is behatárolható a hungarikumok köre. Sok, a köznyelvben hungarikumként élő termék maga használja az elnevezést. Az Európai Unióban meglehetősen bonyolult szabályok alapján eredetvédelmet kaphatnak bizonyos tájegységhez, földrajzi elnevezéshez köthető termékek. Külön szabályozás vonatkozik a mezőgazdasági termékekre (ennek alapján először a szegedi téliszalámi kapott uniós eredetvédelmet), a szeszes italokra (itt lett hungarikum a pálinka), külön a borokra, külön a tájjellegű élelmiszerekre. A cél azonban közös: ne árulhasson egy délromán gyártó konyakot vagy egy lengyel üzem halasi csipkét.


A szegedi Pick szalámi túléli a válságot

A Herz talán legnagyobb versenytársaként számon tartott Pick Szeged Rt.-n nem látszanak a válság jelei. A szegedi és a budapesti vállalat sokáig békésen osztozott a hazai piacon, ám az 1940-es években megromlott a viszony, amikor a Pick bejelentette, hogy a modern technikának köszönhetően nyáron is gyárt majd téliszalámit. Termékeik gyorsan világhírűvé váltak, 2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősítette a szegedi szalámit, illetve a szegedi téliszalámit – elsőként a magyar termékek között.

A Pick Rt. a szegedi paprikafeldolgozó megvásárlásával további hungarikumot is magáénak tudhat, hiszen a szegedi fűszerpaprika-őrlemény – a kalocsaihoz hasonlóan – szerepel az Európai Bizottság védett eredetű termékeinek listáján. A húsipari vállalat a hazai és európai piac mellett Japánba, Oroszországba, illetve az Egyesült Államokba szállítja termékeit. Az USA tavaly, Oroszország pedig a napokban jelentette be, hogy ismét engedélyezi a szegedi húskészítmények bevitelét. mindkét döntés növeli a vállalat túlélési esélyeit a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Törvény is védi a pálinkát, de külföldön alig ismerik

Ritka egyetértéssel, jóformán egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés még tavaly a pálinkatörvényt, amely biztosítja a magyar pálinka piaci védelmét. A jogszabály minden fontos dolgot tartalmaz a pálinkával összefüggésben, sőt, a magyar érdekek védelmének előmozdításához a Pálinka Nemzeti Tanács felállítását is előírja. A pálinka 2004 óta hungaricum: Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja ezt az elnevezést a termékeire. Szicsek János, az egyik legismertebb
magyarországi gyártó szerint külföldön alig ismerik ezt az italunkat. A szakember elmondta azt is, a pálinka előállítása rendkívül költséges, és az évente főzött 6 millió alkoholliterből mindössze 600-700 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Magyarországon jobbára családi vállalkozások formájában 47 gyártó foglalkozik kereskedelmi forgalomba is kerülő pálinka főzésével.

küzdelem névért, minőségért – a Tokaji

Talán legismertebb hungarikumunk a 16. század óta kedvelt és népszerű Európában. Tokaj-Hegyalja Magyarország leghíresebb borvidéke, része a világörökségnek. Különlegessége, hogy úgynevezett zárt borvidék, ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, bort nem szabad bevinni ide, ezáltal a borvidék borai fokozott védelemben részesülnek. Mivel a történelmi borvidék egy kis része Szlovákiához tartozik, az onnan származó borokat is tokaji névvel forgalmazzák. Éppen ezért fordult Magyarország az Európai Unióhoz: hazánk azt kérte, hogy a tokaji név használatának joga minket illessen meg. Az EU számunkra kedvező döntést hozott. Ám a szlovákokon kívül a franciák és az olaszok is készítenek bort tokaji márkanévvel. Az elzászi Tokay és az észak-olaszországi Tocai az égvilágon semmi hasonlóságot
nem mutat a tokajival. Szerencsére az európai döntnökök ebben a vitában is nekünk adtak igazat: a tokaji márkanevet csak Magyarország használhatja.

A Zsolnay egyelőre nem kell senkinek

Egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett a Pécs által értékesíteni kívánt 49 százalékos Zsolnay részvénycsomagra június végén. A pécsi városi vagyonkezelő már másodszor írt ki pályázatot, és azért keres kisebbségi befektetőt, mert a gyár problémáit már nem tudja egyedül megoldani. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra lejárt kötelezettségeinek együttes összege a múlt év végéig 432 millió forint volt. Döntés még nincs, de a város tervei szerint rövidesen újra meghirdetik a tendert. A Zsolnay Vilmos által alapított kerámiaüzemet 1868-ban jegyeztették be a cégbíróságon. Világhírét a fémes fényű máztechnika, az „eozin" teremtette meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon az új, fémes fényű dísztárgyak elsöprő sikert arattak, ahogy az 1900-as Párizsi Világkiállításon is. Akkor már Zsolnaynak versenytársa sem akadt, mivel ezt a technikát a világon sehol nem tudták alkalmazni. 1900-ban új korszak köszöntött be új stílussal: a szecesszió, amelyet a gyárban Rippl-Rónai József munkássága határozott meg.

Herendi: egy igazi nemzetközi sikertörténet

A Herendié a hungarikumok egyik sikertörténete. A cég legnagyobb felvevő piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon nyolc márkaboltjuk működik, és Kína után Oroszországban is tervezik márkaboltok nyitását.

A herendi porcelán – szépsége erejével – túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat, 1826 óta szinte töretlen lendülettel fejlődött. Az alapító Stingl Vince után 1839-től Fischer Mór vette át a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre a művészi porcelángyártást Herenden. Világhódító útjára az 1851-es Londoni Világkiállításon indult a márka. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú Queen Victoria készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.

A véletlennek köszönhető, hogy még az ötvenes években is erősítették a művészeti vonalat a gyárban. Rákosi Mátyás felesége ugyanis porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon.

Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP-szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék az államé.

Olvasóink írták

  • 7. gjozsi88 2009. július 13. 20:17
    „xo16zy!
    A 2. ra!
    A GATT nemzetközi vámegyezmény és a különböző kereskedelmi egyezmények megkötéseket tartalmaznak vámtételek tekintetében! Attól, hogy Uniós tagország vagyunk, még nem mentesültünk e szabályok hatálya alól! Az import vámok emelése egyoldaluan szinte lehetetlen!
    A hazai piacot csak úgy tudnád hatékonyan megvédeni, ha mint igazi magyarként nem a sokat szidott multiba, az olcsó külföldit vennéd meg! Addig, amig az áruházláncok elött alig találsz parkolót, addig ezt ne feszegessük, mert ezeket a hálozatokat az igaz magyarok tartják itt, mert ott költik a pénzüket és azt várnák, hogy a másik vásároljon drágábban jobbat!
    Kifogás az van, tett kevés, mert igaz magyarok!
    Megnyugtatlak, hogy 2010 után sem fogják emelni a vámokat!
    Egyrészt nem tehetik, másrészt, amikor a Józsefvárosi kinait be akarták zárni a szabálytalanságok miatt, a Fidesz tiltakozott, mondván a kisembereket súlytja ez a törekvés!”
  • 6. Primax 2009. július 12. 23:28
    „Szívesen.”
  • 5. fortuna54 2009. július 12. 20:03
    „Köszönöm.”
  • 4. Primax 2009. július 12. 18:17
    „fortuna #54-nek :
    Például :
    A bors vagy borscserje (Piper nigrum - fűszernövény ) Szingapúr és a Malabár-szigetek vidékéről származik. Elsősorban Indiában, Srí Lankán és Indonéziában termesztik.
    Ilyen egyszerű.”
  • 3. fortuna54 2009. július 12. 16:47
    „Nem rég olvastam,a hungarikummos magyar szalámik ban,gyulai kolbászban külföldi füszerek vannak.
    Há ez meg, hogy lehet?”
  • 2. xo16zy 2009. július 12. 11:05
    „Igazából egy parlamenti érdekcsoportnak sem célja e termékek megőrzése, terjesztése és a magyar mezőgazdaság fejlesztése. A Kisgazdapártot - mely lehetőségeihez képest szintén nem túl sokat tett ezekért a célokért - pedig a hataloméhes orbán és érdekcsoportja szétzúzta, miközben a Magyarország Zrt. kialakításán dolgozott.
    Amíg a kékcsillagos multiknak hagyjuk, hogy kétes minőségű kínai hagymát, marokkói pirospaprikát.... olcsóbban áruljanak, mint a magyar termékeket, addig nincs is javulás. Pedig EU-n kívülről érkező árukat lehetne vámokkal terhelni, de nem. Jó ez így. Nekik.
    Majd 2010 után ezen is változtatni kell....”
  • 1. bugriskin 2009. július 12. 09:44
    „Sosem volt a"Magyar termékekkel" gond. Viszont a kereskedelemmel annál inkább! Ezeknek szerintem nemérdeke,hogy az ország és a termelőnek jobb legyen a sorsa, ha neki nincs rajta legalább dupla haszna! El lehet képzelni, hogy így hova kerűl a "Magyar termék"!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százötven kacsa pusztult el egy tűzben

Szolnok - Kiégett egy Szászberek határában álló tanya két melléképülete, a tűzben százötven kacsa… Tovább olvasom