Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

Gyurcsány Ferenc beszéde az Andrássy úti nagygyűlésen

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt szombaton Budapesten, a Magyar Szocialista Párt Andrássy úti nagygyűlésén mondott beszédet.
Szép jó napot Budapest! Szép jó napot Magyarország! Káprázatosak vagytok, be kell valljam. Magyarországon baloldali politikus ilyet régen látott.

Lehet, hogy mégiscsak igaza volt a levelezőtársaimnak, először ők írták az interneten, de látva most Önöket, benneteket, látva édesanyámat és rokonaimat itt a tömegben, azt mondom: igazuk volt, akik azt mondták: 1-jén találkoznak az elsők, 2-án találkoznak a másodikak.

Kár volt hát kevélykedni azon, hogy ki gyűlik össze 1-jén és ki 2-án, és kár volt azt gondolni, hogy ezt erővel kell eldönteni. Hisz az ország legtöbb dolga méltóságot, nagyvonalúságot, mások megértését, és ehhez mért erőt és bátorságot igényel. Nem meghátrálni kell, mert nincs ok hátrálni, de van ok kitérni a buta, kicsinyes, önző politika elől. Mert a baloldalnak és Magyarországnak nagyvonalúságra, bátorságra van szüksége, nem pedig kicsinyes pártoskodásra.

Úgy látom rajtatok, hogy győzni szeretnénk. Igen, bele fogunk húzni, drága barátaim! Bele fogunk húzni, de nem egyszerűen magunkért. Bele fogunk húzni az országért, hogy megmutassuk neki: az elmúlt sok-sok év küzdelmei után Magyarországon itt van egy új, büszkeségében, erejében, hitében megerősödött baloldal, amely nemcsak önmagáért képes felelősséget vállalni, hanem az országért. Nemcsak kevesekért, hanem mindenkiért, nemcsak ezrekért, hanem milliókért, mind a 10 millióért határon belül, és sok-sok millióért határon kívül. Fel kell emelni ezt a nemzetet, ezt az országot, hogy elmondhassuk majd a gyermekeinknek és az unokáinknak, hogy valamikor 2005-2006-2007 környékén sokan voltak tehetségesek és bátrak, akik a magyar baloldal legnagyobb pártjában gyülekeztek, és azt mondták, a baloldal többé nem a múltat jelenti, hanem visszatérve gyökereihez, a társadalmi haladás, a progresszió, a bátor átalakítás, az igazságosság pártja vagyunk. Igen, mi csináltuk, a mi éveink, a mi évtizedünk.

Persze, hogy azt akarjátok, és azt akarják itt mindazok, akik eljöttek, és azok is, akik a tévében néznek és a rádióban hallgatnak bennünket, hogy győzzünk. De van még valami, ami nagyon fontos, sőt, azt mondom, hogy az ország szempontjából ez utóbbi fontosabb, s majd ebből következik az, hogy kinek kell győzni: mi az a politika, mi az az akarat, mi az a szándék, aminek győznie kell. Mert az ország nem egyszerűen vezetőkre, nem egyszerűen képviselőkre vár, hanem többre: az ország átalakítására, változások sorozatára vár. Olyan változások sorozatára, amelyek reményt és esélyt adnak az elfeledetteknek, utat nyitnak az elöl járóknak, mindeközben lehetőséget teremtenek az összekapaszkodásra, és ráébresztenek bennünket arra a közös felelősségre, hogy Magyarországon mind a 10 millióra szükség van, mert szegényebbek lennénk, ha akár csak egyvalaki úgy érezné ebben az országban, ő nem fontos ember. Magyarországon újra olyan világot teremtünk, amelyben mindenki úgy érzi, azt tapasztalja, hogy ez az ország 10 millió rendkívül fontos ember országa. Ilyen országot csinálunk, felelősséggel, közös tehetséggel és összekapaszkodással.

Mi közül kell választani? Mi azt mondjuk, a félelem helyett válasszuk a remény politikáját: reményt adni mindenkinek. Mert nem egyszerűen arról szól az életünk, hogy túléljük a mát, nem arról szól az életünk, hogy megbirkózunk a tegnap mindenfajta nyavalyájával, hanem arról, hogy ebben az országban mindenkinek lehetősége van emberhez méltó életet élni, s reményt adni az utánunk jövőknek. Hogy érdemes dolgozni, érdemes tanulni, hogy ez egy olyan ország, amely megbecsüli a tehetséget és a sikert, olyan ország, amely képes maga mögött hagyni a búskomorság évtizedeit, amelyben sokszor átkoztuk és sokszor sajnáltuk is magunkat az elmúlt évszázadok történelméért.

De jött a magyar baloldal, és annak a legnagyobb pártja, amely azt mondta: újra van remény a múlttól a jövő felé fordulni. Újra van remény, hogy a magyarság fölemelje a fejét. Újra van remény nem egyszerűen panaszkodni, hanem tenni. Mert nem panaszkodni akarunk, hanem megmutatni, hogy ez egy tehetséges ország. Nem panaszkodni akarunk, hanem tenni, tenni azokkal, akik képesek bennünket vezetni. És ez egy olyan párt, amely alkalmas arra, hogy vezesse az országot, s hogy mindenkinek visszaadja a reményt. Építsünk egy jobb Magyarországot, egy sikeres és erős köztársaságot!

Azt mondják, hogy nekünk választanunk kellene nemzet és köztársaság között. Én meg azt mondom, drága barátaim, honfitársaim, hogy nem kell! Sőt, nem szabad! Egy olyan országnak, mint a miénk, amely oly sokat szenvedett attól, hogy nem volt képes együtt tartani nemzetét, egy olyan országnak, amely az elmúlt évszázadban is folyamatosan érezte sebzettségét, hogy határai átléptek a nemzeten, képesnek kell lenni arra, hogy megértse: nem nemzet vagy köztársaság, hanem nemzet és köztársaság. Mert a köztársaság a nemzet politikai teste. És aki nem érti, hogy e politikai test nélkül mi magunk maradunk védtelenek, aki nem érti, hogy a nemzet a szó és az akarat, a köztársaság pedig a cselekvő tett, aki elhajítja a köztársaságot, az megfoszt bennünket a tett, a cselekvés lehetőségétől. Márpedig mi nem egyszerűen szólni és beszélni szeretnénk, hanem többet szeretnénk: cselekedni. Ahhoz pedig, hogy cselekedhessünk, intézmények, szabályok, garanciák sokasága kell, amelyek együttesen és összességében a köztársaság alkotmányában, az abban foglalt szabályokban és garanciákban testesülnek meg.

Nemzet és köztársaság - ezt mondja a magyar baloldal mindőnk érdekében, nemcsak a múltat, hanem a jövőt szolgálva. Nemzet és köztársaság. Hogy értse mindenki: nem egyszerűen a lelki összekapaszkodás, hanem a cselekvő felelősségvállalás az, ami előreviszi az országot, mert a hazában együtt él a történelmi múlt, a hagyományaiban, nyelvében, kultúrájában élő nemzet, és benne él az erős, sikeres, garanciákkal védett köztársaság, a szabadság és a rend világa. És mi őrizni fogjuk a szabadságot és a rendet, magunkért, történelmünkért és gyermekeinkért is.

A nemzet azt mondja, közös lelkiismeretünkre apellálva - és jól teszi, hogy ezt mondja -, hogy felelősségünk van a megszületendő gyermekért, amely felelősség szélesebb a szülő felelősségénél. Igen, ezt mondja a nemzet. Erre a köztársaság azt válaszolja, hogy ezért kell igazságos családtámogatási rendszer, ezért kell babakötvény, ezért kellenek bölcsődék és óvodák, ezért kellenek jó iskolák a felnövekvő nemzedéknek, ezért kell, hogy összekapaszkodjunk egymással, és segítsük a gyermekes családokat, és segítsük mindazokat, akik gyermeket szeretnének, hogy könnyebb legyen a dolguk. Mert a gyermek, bár szemünk fénye, de a felelősség nem csak a szülőkre hárul, felelősek vagyunk érte mindannyian. És ezt a közös felelősséget, melyre a nemzet is felhív bennünket, a köztársaság intézményei, a köztársaság szabályai testesítik meg. A nemzet a szó, a nemzet a lelkiismeret, a köztársaság a cselekvő tett. Igen, ezt üzenik nekünk a gyermekeink, ezt üzenik nekünk a szülők, ezt üzenik nekünk a nagyszülők.

A nemzet az akarat, hogy felemeljük a vidéket. A nemzet az akarat, a nemzet a lelkiismeret, hogy értsük és halljuk a falunak a hangját, hogy értsük és halljuk mindazt a tradíciót, amelynek értő, ápoló viselője és őrzője a magyar vidék. De a köztársaság teremt ehhez erőt, lehetőséget és feltételt. A nemzet a szó, a köztársaság a tett. A nemzet a lélek, a köztársaság a test. És aki játszik ezzel, aki nem érti, hogy nemzet és köztársaság a hazában összetartozik, az el akarja vonni képességünket attól, hogy cselekedjünk önmagunkért. Márpedig mi azért is tartjuk magunkat baloldalinak, mert van képességünk és erőnk fölháborodni az igazságtalanságokon. És a felháborodásból cselekvés születik, a cselekvést pedig egy olyan kormány valósítja meg, amely megértette és meghallotta a vidék, a gyermekek, az idősek hangját, a szegénységből kitörők szándékát. Egy olyan kormány, amely a Magyar Szocialista Párt akaratából fog kormányozni, egy olyan párt akaratából, amelyet milliók fognak támogatni április 9-én, mert azt mondják, hogy igen, csináljátok meg!

Igen! Nem akarunk választani gyarapodás, felemelkedés és összekapaszkodás között. Igen, mi itt, a baloldalon biztosak vagyunk abban, hogy képesek vagyunk összekapcsolni a köztársaság és a nemzet két, egymásból épülő, közös szándékát, hogy legyen egy gazdagabb, legyen egy sikeresebb, legyen egy mindenkinek több és kiterjedtebb jólétet biztosító ország. Legyen ennek az országnak olyan gazdasága, amelyről azt mondják szerte a világban: ezek a magyarok megcsinálták. De ennek a gazdaságnak az erejét fordíthassuk arra is, hogy ne csak kevesek jólétét szolgálja, hanem milliókét, s szolgálja közös összetartozásunkat. Egy erős gazdaság és egy összetartó Magyarország. Egy sikeres világ, amelyben városok és falvak mutatják meg, hogy ezreknek tudnak munkát adni, és ebből a munkából képesek összetartani 10 millió embert, nyugdíjasokat, gyermekeket, dolgozókat, olyanokat, akik egészségre és gyógyulásra vágynak, olyanokat, akik megbotlanak, de akiket fölsegítünk, és újra elindítunk az úton. Sikeres és erős gazdaság, befektetéssel, beruházással és építkezéssel, és közben összetartó ország, felelősségvállalással és összekapaszkodással: ez a Magyar Szocialista Párt programja, a befektetés és építkezés programja. Ez az, ami támogatást kér, ez az, ami támogatásra érdemes.

Igen, barátaim! A remény országát, a köztársaságában is élő nemzetet, gyarapodó és összetartó országot látok. Egy olyan új Magyarországot, amelyben természetes, hogy magyar a magyarral kezet fog. Egy olyan országot látok, amelynek vezetői nem a nemzet kiválasztott vezérei, hanem a köztársaság megválasztott, ellenőrzött, beszámoltatható parlamenti politikusai, akik értik, hogy minden hatalmuk a választóktól ered. Azoktól a választóktól, akik mérnek, ítélnek, akiknek mi, választott politikusok nem a nevelőik, hanem a képviselőik vagyunk. Akikkel a viszonyunk nem az, hogy mi mondjuk meg nekik, hogyan kell élniük, hanem ők mondják meg nekünk, hogyan kell őket képviselnünk. Ez a magyar baloldal nagyon világos álláspontja arról, hogy mi lehet a demokratikus vezető magatartása, mi lehet a demokratikus vezető viszonya nemzetéhez, hazájához.

Igen, a magyar baloldal pontosan érti, hogy ha elvhű, tisztességes politikát kíván folytatni, akkor ennek nem az az útja, hogy a többséghez keresek politikát, hanem egy tisztességes, elvszerű meggyőződésből származó politikához próbálunk meg többséget keresni. Elmondva az emberek sokaságának, a magyar polgárok ezreinek és millióinak, hogy van itt egy párt, amely képes volt szent meggyőződéséhez, az ország felemelésének szándékához programot találni, és nem futamodott meg az elől, hogy vezetőként programot adjon - mert ez mindig a vezetők dolga. Nem lehet játszani a szavakkal és mondatokkal, mert aki nem vállalja, hogy programot adjon, az nem vállalja a program számonkérhetőségét. Az azt akarja, hogy ő ne legyen beszámoltatható, ne legyen elszámoltatható, hanem, ha kell, elbújhasson a népakarat mögé. De a népakarat mögé nem elbújni kell, hanem a népakaratnak meg kell felelni, és arra válaszolni kell. A népnek programot adni a vezetőknek a dolga. Ezt a programot ma a Magyar Szocialista Párt adja.

Egy olyan országot látok, egy olyan új Magyarországot, amelyben, mint a nemzeti trikolór három színében, együtt van a szocialista, szociáldemokrata, a konzervatív és a liberális történelmi és politikai hagyomány. És a büszke demokraták hittel és őszintén vallják, hogy csak úgy lehetünk szociáldemokraták és szocialisták, hogyha egy percre nem vitatjuk el mások jogát ahhoz, hogy konzervatívként vagy liberálisként gondolkodjanak. Nemcsak tűrjük és elfogadjuk, hogy tőlünk eltérőképpen is lehet gondolkodni a világról és Magyarországról, hanem azt mondjuk: kötelességünk megóvni riválisaink tisztességét, kötelességünk megóvni riválisaink jogát, hogy ők is elmondhassák, hogy mit gondolnak Magyarországról. Mert győzni csak fair és tisztességes versenyben lehet.

Mert Magyarországon meg kell hogy férjenek egymással a versengő eszmék és gondolatok, és a versengő eszmék és gondolatok világában úgy kell többséget szerezni, hogy ez a többség nem a másik támadásából, nem a másik ellehetetlenítéséből táplálkozik, hanem sokak szabad meggyőződéséből és akaratából. Olyan meggyőződésből és akaratból, amely fölemeli, győztessé teszi a baloldalt április 9-én, százezrek, milliók, a falvak és a városok lakóinak akaratából.

Kedves Barátaim! Honfitársaim!

A választás verseny, de nem háború. Nincs szükség vezénylő tábornoki egyenruhába bújt politikusokra. Nincs szükség ajtóinkon kopogtató választási sorozóbiztosokra. A választási részvétel nem külső erőszaktevés, hanem belső késztetés és meggyőződés dolga. Mi, demokraták, nem azért választunk, mert kopognak az ajtónkon, hanem azért választunk, mert tudjuk, hogy az ország bennünket hív, és azt mondja: válasszatok utat! És mi itt, ma, az Andrássy úton választottunk utat magunknak. Azt az utat választottuk, amelyet a Magyar Szocialista Párt ajánl ennek az országnak.

Tudom, hogy a magyar baloldal valamennyi támogatója tele van erővel, bátorsággal és büszkeséggel. Tudom, hogy lelkileg felkészültetek, ahogy a magyar baloldal és az ország is felkészült a választásokra. Tudom, hogy a túlnyomó többség eldöntötte magában, hogy kit és mit választ, hogy milyen jövőt kíván Magyarországnak. De azt is tudom, hogy ha csak a fele igaz mindannak, amit sokan sejtetnek, akkor cudar hét elébe nézünk. Azt tudom mondani Önöknek, és azt tudom mondani Magyarországnak: nincs okunk félni. Nincs okunk elfogadni, hogy ajtóról ajtóra járva azt akarják, hogy ne a magunk szándéka szerint válasszunk, hanem valakinek valamiért megfeleljünk. Mi megfelelni saját lelkiismeretünknek, nemzeti elkötelezettségünknek kívánunk, és annak a fajta meggyőződésnek, hogy ma a baloldal a jobb. És azért fognak többen szavazni a baloldalra. Nem azért, mert az ajtókon kopognak, hanem mert ez a belső meggyőződése százezreknek és millióknak.

Aki pedig úgy gondolja, hogy őrá most, ezekben a napokban a nemzet az, amely feladatot szabhat, akkor van itt cselekednivaló. Aki cselekedni akar, találjon utat a gátak felé, találjon utat a közös cselekvéshez és tetthez. Van itt feladat, fontosabb, mint ajtókon kopogtatni: tessék zsákot pakolni, közös vagyonunk, életünk, tisztességünk megvédésére! Tessék elindulni annak érdekében, hogy béke és nyugalom legyen! Tessék megóvni mindőnk rendjét és biztonságát! Jöjjenek velem mindazok, akik akarnak, mert mihelyst befejezem ezt a beszédet, én is elindulok, hogy zsákot rakhassak. Mert a folyó vizének és a gátaknak nincs sem vörös, sem narancssárga színe - csak azt kívánja, hogy menjünk oda, és segítsünk. És ha valaki hazafiasan akar cselekedni, annak most itt a lehetőség. Nem a könnyebbik végét kell megfogni a munkának! Nem az a legfontosabb, hogy az embereket ajtóról ajtóra járva meggyőződésük megváltoztatására késztessük. Az a legfontosabb, hogy ebben az országban nyugalom legyen, felelős hazafiasság. És akinek ehhez cselekvés kell, annak a haza ezernyi lehetőséget kínál a cselekvésre, az összetartozás megerősítésére, a versengés helyett és a versengés mellett a közös felelősségvállalásra.

Azt kérem, tegye mindenki a dolgát! Április 9-én válasszunk egy új Magyarországhoz vezető programot! Válasszák a Magyar Szocialista Pártot! Válasszák az összetartó, emelkedő országot! Segítsenek, mert ma Önökre van szüksége Magyarországnak, Önökre van szüksége ma a gyermekeinknek és az unokáinknak. Április 9-én, egy új ország, egy nagyszerű ország építésének fontos állomásán győzni fog a magyar baloldal, győzni fog a Magyar Szocialista Párt. Az ország bele fog húzni, a magyar baloldal bele fog húzni, és ez az ország, Istenemre mondom, sikeres lesz!

Köszönöm, hogy eljöttek! Köszönöm szépen, hogy van bátorságuk és erejük ebben az országban egy szebb, egy emelkedőbb jövőért tenni és cselekedni!

Gyurcsány Ferenc

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szocialista brigád keresztlánya

Munkaversenyről, minőségi ellenőrzésről, Lenin és Marx születésnapjáról és a gyárral kapcsolatos… Tovább olvasom