Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Fidesz:Zajlik az igazságszolgáltatás lopakodó privatizációja

Az MSZP szerint elengedhetetlen a fizetési meghagyásos eljárások modernizálása. Az SZDSZ a gyűlöletbeszéd ellen erélyesebb fellépést javasol. A Fidesz nem érti, miért államtitok, hogy mennyi oltóanyag van az influenza ellen.

    
Az MSZP bevett formává tenné a közvetítői eljárást  
Varga László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a  törvényjavaslat ígéretes változtatásokat kínál.  
A képviselő véleménye szerint pergazdaságossági szempontok is  indokolhatják, hogy a közvetítői eljárást bevett formává tegyék.  

A Fidesz a diszkriminációmentességet és az arányosságot várja el  
Vitányi István (Fidesz) azt emelte ki, hogy az igazságügyi  szolgáltatások során a tagállami engedélyezési rendszerek ezután  csak kivételes esetekben tarthatóak fent.  
Mint mondta, az igazságszolgáltatás biztonságos, kiszámítható  működése, a hatékony jogérvényesítés közérdeken alapuló kényszerítő  indokoknak minősülnek.  
A képviselő reményének adott hangot, hogy az igazságügyi  szolgáltatások engedélyezési feltételei a gyakorlatban megfelelnek a  diszkriminációmentesség és az arányosság követelményeinek.  

A KDNP és az SZDSZ is támogatja a javaslatot  
Rubovszky György (KDNP) annyit mondott, hogy néhány módosító  indítvánnyal kiküszöbölnék az általuk felfedezett hiányosságokat, és  ha ez megtörténik, akkor támogatják a javaslatot.  
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) arról beszélt, hogy a javaslat  lényegét annak a belső piaci irányelvnek a hazai átültetése jelenti,  amely az EU négy alapszabadságának, az áruk, a személyek, a  szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának a rendelkezéseit  tartalmazza.  
Megjegyezte: nem érzi világosnak, hogy az ügyvédi és  országgyűlési képviselői tevékenységet miért kellett a javaslatban  összeférhetetlenné tenni.  
Közölte, hogy kisebb módosításokkal támogatják a javaslatot.  
Áder János levezető elnök ezt követően az általános vitát  elnapolta.   
     
Avarkeszi Dezső: 3-15 napra csökkenhet a nemperes eljárások  időtartalma  
Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár  expozéjában kiemelte: az évi több mint 400 ezer ilyen nemperes  eljárást a jelenlegi 6-8 hónapos időtartam helyett a törvényjavaslat  szerinti 3-15 nap alatt folytatnák le.  
Hangsúlyozta: a törvényjavaslat egy új területen vezeti be az  elektronikus ügyintézést, részletesen újraszabályozza a fizetési  meghagyásos eljárást, és rendelkezik az eljárás támogatására  szolgáló informatikai rendszer kiépítéséről is.  
A javaslatban elektronikus ügyintézésre épülő eljárásról van  szó, melyben a legfontosabb törvényi garanciák teljesülését egy  számítógépes rendszer működtetése biztosítja - mutatott rá a kormány  képviselője.  

Frankné Kovács Szilvia (MSZP): elengedhetetlen a fizetési  meghagyásos eljárások modernizálása  
Frankné Kovács Szilvia (MSZP) elmondta: a fizetési meghagyásos  eljárások modernizálása elengedhetetlen, mivel egyes bíróságok  működése szinte teljesen ellehetetlenül a nagy számú fizetési  meghagyások súlya alatt. Ezen eljárások alapgondolata ugyanis az,  hogy az előreláthatólag nem vitatott ügyeket peren kívül lehessen  gyorsan elintézni, ami egyszerre tehermentesíti a bíróságokat és  kedvez az ügyfeleknek - fűzte hozzá.  
Kifejtette: a javaslat célja ezért a fizetési meghagyások  közjegyzői hatáskörbe utalása, az eljárások automatizálása, illetve  időtartalmának csökkentése, valamint az elektronikus ügyintézés  bevezetése. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara állami támogatás  nélkül, kizárólag saját forrásból építi ki az ehhez szükséges  informatikai hátteret - mutatott rá a Frankné Kovács Szilvia.  
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: a tervezet szerint az  illetékfizetést díjfizetés váltja fel, a háromszázalékos átlagos  költségszint ugyanakkor nem növekedne, a díjszámítási skála viszont  degresszívebbé válna, így az jobban igazodna az eljárás  költségeihez. A jelenlegi maximálisan fizetendő 450 ezer forintos  illeték így 300 ezer forintos díjra csökkenne, amelynek alsó határa  3 ezerről 5 ezer forintra emelkedne.  
Megjegyezte: az Ausztriában már eredményesen működő rendszerhez  hasonlító törvényjavaslattal érvényesülhet néhány elem a szolgáltató  állam ideáiból, továbbá teljesülhet a jogviták gyorsabb befejezésére  vonatkozó társadalmi igény is.  

Vitányi István (Fidesz): az "igazságszolgáltatátás lopakodó  privatizációja" zajlik  
Vitányi István (Fidesz) vezérszónok felszólalása elején  leszögezte: nem tartják elfogadhatónak a kormány javaslatát.  
Hangsúlyozta: a törvénytervezet az "igazságszolgáltatatás  lopakodó privatizációja", amellyel az állam jelentős adó- és  illetékbevételektől esik el. Az ellenzéki képviselő szerint "nem  elegáns" a javaslat "záró rendelkezései közé rejtett", 18 darab  jelentős, 40-67 százalékos illetékemelés.  
Hozzátette: Frankné Kovács Szilvia állításával ellentétben a  törvénytervezet mellett nem állt ki valamennyi bírói szervezet,  mivel azt az Országos Igazságügyi Tanács (OIT) nem támogatta. Erre a  felvetésre reagálva a szocialista képviselő elmondta: az OIT 6 tagja  értett egyet a javaslattal, 5 tag elutasította, további 3 pedig  tartózkodott a szavazástól, amit nem tekint egyértelmű elutasításnak.  

Rubovszky György (KDNP): 3,5-4 milliárd forintos bevételtől  esnek el a bíróságok  
Rubovszky György (KDNP) aláhúzta: pártja támogatja a nemperes  eljárások gyorsítását, ugyanakkor nem értenek egyet a fizetési  meghagyásos eljárások bírói jogkörből való kivonásával.  
Az államnak 3,5-4 milliárd forintos bevételkiesést jelent az  elképzelés, míg szerintük a jelenlegi problémák orvosolhatók  lehetnének a budapesti és Pest megyei bíróság létszámának és  infrastruktúrájának megerősítésével - húzta alá az ellenzéki  képviselő.  
Rámutatott: a "szavazási matematika" alapján világosan  kijelenthető, hogy az OIT többsége nem támogatta a törvényjavaslat  életbe léptetését.  
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ): a fizetési meghagyásos eljárások  reformja javítja a versenyképességet   
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) támogatta a kormány javaslatát,  amely szerinte alapvetően reformálja meg a fizetési meghagyásos  eljárásokat.  
Kiemelte: a Németországban és Ausztriában teljes  megelégedettséggel üzemelő rendszer a versenyképesség lényeges  javítását is jelenti az országnak.

MSZP: a munka tud jövedelmet termelni
Csak a munka tud jövedelmet termelni - hangsúlyozta Baráth Etele (MSZP) napirend előtti felszólalásában az építőipar helyzetének javításáról szóló, hétfőn elfogadott országgyűlési határozattal kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez az első ágazati válságkezelő program.
A kormánypárti politikus az európai uniós források lehívásának gyorsítását, a likviditás megteremtését, a különböző fedezetek, garanciák felszabadítását nevezte a következő időszak legfontosabb feladatainak ezen ágazat szempontjából.
Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány tervei között szerepel a bürokratikus szabályok enyhítése, az engedélyezési eljárások lényeges egyszerűsítése, hogy minél előbb kezdődhessen meg egy konkrét beruházás.
Szüntessük meg a lánctartozásokat! - közölte. Elmondta, ennek első elemeként az államra is kötelező, szigorú szabályokat vezetnek be, így ha egy közintézmény nem rendezi tartozását, késedelmi kamatot köteles fizetni.

Fidesz: miért államtitok, hogy mennyi oltóanyag van?
Közügy az új vírus okozta influenzajárvány ügye, szükség van arra, hogy az intézkedések átláthatóak legyenek - közölte Mikola István (Fidesz). Szerinte nagy kérdés az, miért minősítették államtitokká azt, hogy mekkora készlet áll rendelkezésre azokból a gyógyszerből, amelyek képesek az influenzavírus szaporodását gátolni.
Az ellenzéki képviselő szerint készleteink csekélyek nemzetközi összehasonlításban, főleg abból a készítményből, amely ott kell, hogy legyen az embereknél, amikor a vírus megjelenik.
Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a kormányzat felülvizsgálta az antivirális szerek és az influenza szövődményeit elhárító gyógyszerek készleteit. Hozzátette: beszerezték azokat a szereket, amelyekből nem volt elég készleten.

SZDSZ: abszurd az ügyészség indoklása
Gusztos Péter (SZDSZ) azt mondta: Tatabányán "egészen elképesztő feliratok jelentek meg egy óriásplakáton", halált és gázkamrát követelve a cigányokra. A megyei főügyészhelyettes szerint ez azért nem közösség elleni izgatás, mert nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul - idézte a politikus.
A liberális képviselő szerint ez az indoklás abszurd, és az ügyészségnek sokkal erélyesebben kellene fellépni.
Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) egyik korábbi határozatára, mely szerint a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül, a szólásszabadság korlátozását nem alapozhatja meg a szélsőséges álláspont tartalma, kizárólag annak közvetlen, belátható következménye.
Mint mondta, a józan ész azt kívánná, hogy a tatabányaihoz hasonló ügyekben induljon eljárás, a rendőrség az adott ügyben is megindította a büntető törvénykönyv alapján, a baj az, hogy az Ab, a bíróságok és az ügyészség nem osztja az MSZP és az SZDSZ közös álláspontját ebben a kérdésben.

Olvasóink írták

  • 3. law 2009. május 06. 09:55
    „Azon a "vidéken" ennél abszurdabb dolgok is előfordulnak az igazságszolágtatásban...
    Vajon miért csak ezt veszik észre?
    Egyébként meg teljesen abnormális dolognak tartom az új szabályokat. Durván és képletesen fogalmazva:
    Pár év múlva a sarki hentes fog dönteni a Mérésügyi Hivatal hatáskörébe tartozó határozatokról? Vannak feladatok, amiket nem lenne szabad az állami igazságszolgáltatás kereteiből kieengedni.
    De tovább megyek:
    Nem azon kéne siránkozni, hogy nagy a bíróságok leterheltsége, hanem értelmes, végrehajtható, és legalább egy évig hatályban maradó, és nem változó jogszabályok kellenének, és nem 10 éves perek, 3-4 hatályon kívül helyezés utáni megismételt eljárással. Igaz, hogy olyan jogszabályi környezetben, ahol már azt is szabályozzuk, - a józan ésszel szembe menően- hogy ha balra nézek, milyen szögben és mennyi ideig fordíthatom a fejemet, ez nehéz feladat. Olyan jogszabályi rendszerünk van, hogy a napi változtatás a kényszerűség miatt elkerülhetetlen. Törvénybe iktatjuk a napi változó világban az óra állását. És csodálkozunk, hogy percenként, sőt másodpercenként változtatni kell.
    Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntésére kimondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmánysértő. ŐRÜLET!!! Azok nem jogi egyetemre jártak? Ha meg igen, akkor ki mit tanult ott? Ezt így soha nem fogják megoldani, az igazságszolgáltatás meg lassan összeomlik.”
  • 2. pampus 2009. május 05. 12:40
    „Azt a bakancsot Draskovics fejéhez kellett volna vágni! Hisz már nem egy eset volt, hogy a törvényi gyártás miatt a bírók nem is foglalkoznak a bűn és polgári kártérítési beadványokkal , ha azt nem ügyvéd terjeszti ekéjük!”
  • 1. Tapmancs 2009. május 05. 11:54
    „Az uszító, gyűlölködő Gusztos ellen már több feljelentést is tettek rágalmazás miatt. Jobb lenne ha befogná a pofáját ebben az egy évben amíg még a parlamentben csücsül.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Satufék a magyar autópiacon

Kevesebb mint felére esett vissza az újonnan forgalomba helyezett autók száma áprilisban a korábbi… Tovább olvasom