Kisalföld logö

2018. 04. 25. szerda - Márk 13°C | 25°C Még több cikk.

Félév-értékelés: gyakorlati példát mutattunk Európának

A miniszterelnök magyar EU-elnökséget értékelő napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői ülése.

1. rész
A miniszterelnök magyar EU-elnökséget értékelő napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés hétfői ülése.

Orbán: gyakorlati példát mutattunk Európának
Orbán Viktor szerint a magyar kormány nem elméleti recepteket kínált Európának, hanem az ország megújításával gyakorlati példát mutatott a kontinensnek.
A miniszterelnök hétfőn, napirend előtt, a magyar EU-elnökséget értékelve felidézte, múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét.
Az ország programjának üzenete az volt, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet - mondta, hozzátéve: "megértettük és felismertük, hogy hazánk és az EU előtt álló problémák hasonló természetűek".
A miniszterelnök szerint nemrég még Magyarország is Európa bajait gyarapította "meghamisított gazdasági adatokkal, hazugságokkal, legyengült, védtelen, kitett gazdaságunkkal", mára azonban ebből sokat ledolgozott, és a magyar EU-elnökség munkájával sokat visszaszerzett becsületéből is az ország.
Magyarország az elmúlt félévben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért - jelentette ki. A gazdasági kormányzás ügyét Magyarország elvitte az áttörésig - mondta.

LMP: nem idilli a kép

Mile Lajos (LMP) fontosnak tartotta a pénzügyi stabilitás megteremtésére irányuló törekvéseket, a többi közt az európai szemesztert. Az ellenzéki politikus mégsem nevezte idillinek a képet, kifogásolva, hogy késik a gazdasági koordinációt erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadása.
A schengeni bővítés nem hozta el a várt eredményt Románia és Bulgária esetében, nem sikerült realizálni a csatlakozásukat - fogalmazott meg egy újabb kritikát a politikus, ugyancsak kifogásolva a keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztását. Fontosnak tartotta volna a magyar lakosság európai uniós ismereteinek bővítését is - jelezte.
A képviselő előremutatónak nevezte ugyanakkor a roma keretstratégia kezdeményezését, amelyben találkoznak a magyar és a tagállami elképzelések.
Mile Lajos választ vár arra: a jelenlegi viszonyok lehetővé teszik-e a költségvetésből az első negyedévben zárolt 250 milliárd forint felhasználását.

A Fidesz az elnökség eredményeit hangsúlyozta
Balla Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződésben rögzített változások elsőként a magyar elnökséget érintették. Elmondta azt is, hogy a félév indulását olyan nemzetközi események zavarták meg, amelyekre senki nem számított; ezek között az "arab tavaszt" és a japán katasztrófát említette.
Hozzátette: a magyar elnökségnek döntő szerepe volt az uniós válaszok meghatározásában, ezek miatt ma mindenki sikeresnek tartja azt. A képviselő az eredményeket sorolva szólt a Duna- és a roma stratégiáról, amelyek - mint mondta - az emberek mindennapi életét is érintik.
Szólt arról is, hogy bár a legnagyobb munkát a kormány végezte, az Országgyűlés is aktív szerepet játszott az elnökség lebonyolításában.

Jobbik: a magyar elnökség a brüsszeli irányítást erősítette

A jobbikos Balczó Zoltán - utalva az "Erős Európa" elnökségi szlogenre - azt mondta: a kormány erős Európai Unió megteremtéséhez járult hozzá, "erős, Brüsszelből irányított szuperállam megteremtéséhez".
A képviselő a gazdasági önrendelkezés egyfajta feladásának tartja az európai szemesztert, amely ajánlásokat fogalmaz meg a nemzeti költségvetések számra. Horvátország csatlakozásának elősegítéséhez kapcsolódóan azt mondta: Szlovénia jobban akarja majd érvényesíteni az érdekeit, amint annak idején Magyarország tette Románia csatlakozásakor.
Balczó Zoltán azt is bírálta, hogy a magyar elnökség szerinte nem tett eleget a határon túli magyarok érdekében.
Azt is mondta: Magyarországnak valódi gazdasági szabadságharcot kellene indítania, amelynek keretében adóssága átütemezését kellene kezdeményeznie.

KDNP: a körülmények ellenére is sikeres volt az elnökség
Harrach Péter (KDNP) gratulált az uniós elnökség lebonyolítóinak, és azt mondta: a válság elhúzódása és más negatív körülmény ellenére az ország sikeres elnökséget zárt, amelyet a bátorság jellemezte.
"Merjünk nagyok lenni, nagyot gondolni" - Harrach Péter szerint ez a gondolat jellemezte az elmúlt fél év munkáját, amelyben a nemzeti és az európai érdek együttes képviselete valósult meg.
A képviselő a régió szempontjából is fontosnak tartotta a roma stratégiát, és azt mondta: Magyarországon nem minden politikai erő működött együtt abban, hogy sikeres legyen az elnökség, de a belső kritika - amely igyekezett gyengíteni a sikert - nem járt sikerrel.

MSZP: szakmailag siker, politikailag kudarc
Mesterházy Attila (MSZP) szakmailag sikernek, politikailag azonban kudarcnak értékelte a magyar uniós elnökséget, amely szerinte nem növelte, hanem inkább csökkentette az ország presztízsét. Ezzel szerinte történelmi lehetőséget szalasztott el az ország.
Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormányoldal visszaélt a kétharmados támogatottságával, és olyan programokat valósított meg, amelyeket az elnökség után kellett volna elkezdenie. Ezek közé sorolta az alkotmányozást.
Szerinte a személycserék sem segítették a zökkenőmentes munkát és a miniszterelnök is mindent megtett annak érdekében, hogy nehezebb legyen az apparátus dolga.
Azt mondta: mind Martonyi János külügyminiszter, mind Németh Zsolt államtitkár jól végezte munkáját, a miniszterelnök azonban nem.
Negatívumként értékelte a schengeni bővítést elhalasztását, és azt is, hogy a líbiai események rendezésébe nem vonták be az országot. Szintén problémának nevezte a keleti partnerségi csúcs elhalasztását.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt beszédet mond a magyar EU-elnökséget értékelve a Parlamentben.MTI Fotó: Kovács Attila
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt beszédet mond a magyar EU-elnökséget értékelve a Parlamentben.MTI Fotó: Kovács Attila


2. rész
A miniszterelnök viszonválaszával, valamint további napirend előtti felszólalásokkal folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés.

Orbán Viktor: Magyarország ellentétes irányba halad, mint Görögország
A miniszterelnök szerint Magyarországnak éppen ellentétes irányban kell haladnia, mint Görögországnak, ahol jelenleg kényszerprivatizációkat hajtanak végre külföldi felügyelet mellett az ország gazdaságának talpra állítása érdekében. Orbán Viktor hétfőn napirend előtt, parlamenti viszonválaszában emlékeztetett a Mol-részvények megvásárlására, és azt mondta: vannak még olyan vagyontárgyak a gazdaságban, amelyeket a lakosság érdekében állami kézben kell tudni.
A kormányfő az európai gazdaság állapotáról szólva azt mondta: a helyzet több mint aggasztó, az európai gazdaság komoly bajban van. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a nyugati gazdaság képes lesz megoldást találni a problémára, bár szerinte jelenleg mindenki ennek ad kevesebb esélyt. "A magyar elnökség sikeresen teljesített, az európai gazdaságról lefesthető kép azonban sötét" - fogalmazott a miniszterelnök. "Ez nem ok, hogy pesszimistává váljunk és feladjuk azt a gazdaságpolitikát, amivel - úgy véljük - ennek ellenére növekedési pályára állítjuk a magyar gazdaságot" - tette hozzá Orbán Viktor.
A schengeni bővítéssel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: az ország elvégezte a munkáját, "helyzetbe hozta a románokat és a bolgárokat". Egyes országok azonban később, további feltételeket támasztottak a két ország elé. "Nem Magyarország dolga, hogy ezeket az országokat rávegye az álláspontjuk megváltoztatására" - fogalmazott a miniszterelnök.
A keleti partnerség csúcstalálkozó elhalasztásáról szólva azt mondta: alibi találkozókra nincs szükség, "az első csúcs sem volt sikeres, üres volt". Szerinte ilyen csúcstalálkozóval csak romlana a részt vevő hat ország esélye az uniós csatlakozásra.
Az ország önállóságát firtató kérdésekre Orbán Viktor az új magyar alkotmányra hivatkozott, amely a nemzeti szuverenitás alapjára helyezi az ország és az unió kapcsolatát. Az államadósság átütemezésének lehetőségéről azt mondta: ha ilyet akár csak felvet egy ország, annak térdre rogy a gazdasága. Ez látható jelenleg Görögországban is - tette hozzá.

Fidesz: az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet
Potápi Árpád János (Fidesz) felszólalásában leszögezte: a számok is azt bizonyítják, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténet. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a kormány nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja: gondoskodik minden magyarról, legyenek akár a Kárpát-medencében, vagy a világ másik végén.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában valóban történelmi tettnek nevezte, amikor 2010. május 26-án az Országgyűlés megalkotta az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok úgy lehessenek magyar állampolgárok, hogy ne kelljen elhagyni lakóhelyüket.
Ezzel a kormány megindította a nemzet közjogi egyesítését és lemosta a 2004. december 5-i népszavazás szégyenét és ez lehetővé teszi az asszimiláció megállítását és megfordítását.
A miniszterelnök bejelentette azt is: zökkenőmentesen zajlik a honosítás és elérték a százezredik állampolgársági kérvényezőt.

LMP: a kormány által hirdetett gazdasági szabadságharc elbukott
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője felszólalásában idézte Kövér László Házelnököt, aki 2008-ban úgy fogalmazott: "Kínában a kommunizmus a mai napig állami ideológia, embereket lehet eltüntetni, koncentrációs táborba zárni, kivégezni", valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szintén 2008-as szavait: "az emberi jogok tekintetében nincs alku. Mindenki erkölcsi kötelessége a kiállás."
Az LMP frakcióvezetője szerint ehhez képest a hétvégén a Tibetet segítő társaságot és a magyarországi kínai vallási közösséget "pontosan azokkal a módszerekkel távolították el az utcáról, mint ahogyan ezt 2003 februárjában az akkori hatalom megtette."
Schiffer András elmondta: a Kínával kötött megállapodás kétségkívül taktikai és rövid távú értelemben siker, de stratégiailag tévút. "A kommunista diktatúrával kötött szövetség ugyanis nemcsak erkölcsi, emberi jogi szempontból elfogadhatatlan" hanem azt is eredményezi: a kormány által meghirdetett gazdasági szabadságharc elbukott, és Orbán Viktor "új függőség után nézett".
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: az erkölcsi kérdések fontosak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az erkölcsi felelősséget, amit egy ország vezetői a saját polgáraik biztonsága iránt kell, hogy érezzenek.
A tüntetésekkel kapcsolatban a kormányfő leszögezte: Magyarország szabad ország, "nem kívánjuk megakadályozni egyetlen külföldi látogatással kapcsolatban szerveződött tüntetés, vagy demonstráció létrejöttét sem." Ugyanakkor "elvárjuk minden tüntetőtől, hogy ne lerombolni akarják azokat az állami célokat, amelyek Magyarország érdekét szolgálják, ezért kifejezetten, mindig is fel fogunk lépni az olyan típusú megoldásokkal szemben a törvény adta lehetőségeken belül, amelyek megvédik azokat az állami célokat, amelyek egy-egy külföldi látogatáshoz kapcsolódnak" - tette hozzá Orbán Viktor. "Vélemény-kifejezés van, botrány, balhé nincs" - szögezte le a miniszterelnök.
A kormányfő válasza alatt az LMP képviselői egy transzparensen felmutatták Semjén Zsolt Schiffer János által is idézett 2008-es beszédét.


3. rész
A kínai-magyar kapcsolatok, a magyar EU-s elnökség és a kormány gazdasági intézkedései is téma volt az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt.

MSZP: Kína nem függőséget akar kialakítani, hanem baráti viszonyt
Újhelyi István (MSZP) beszédében leszögezte: Kína nem szereti a kettős beszédet, partnert keres, nem függőséget akar kialakítani, hanem hosszú távú baráti, partneri viszonyt. A szocialista politikus emlékeztetett rá, hogy a Fidesz ellenzékben élesen kritizálta az akkori MSZP-kormányt a Kínával folytatott aktív kapcsolatok miatt, ehhez képest kormányon sokat változott az álláspontjuk.
Újhelyi István gratulált a kormánynak, hogy "volt bátorságuk változtatni" és tovább folytatják az MSZP-kormányzatok által megkezdett munkát és arra bíztatta az Orbán-kormányt, hogy folytassa a munkát.
Németh Zsolt a Külügyminisztérium (KüM) államtitkára válaszában valóban fontosnak nevezte az elmúlt kormányok néhány Kínával kapcsolatos intézkedését - például a magyarországi kettős tannyelvű gimnázium létesítését - de például a hongkongi konzulátus bezárása szerinte rossz lépés volt.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: megérti az ellenzék frusztráltságát, hiszen "nagyon sok mindent megtettek az elmúlt időszakban Magyarország lejáratásáért," de a kínai miniszterelnök, az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatási és a sikeres európai uniós elnökség látványos bizonyítékai annak, hogy Magyarország élvezi a nemzetközi partnerek megbecsülését. Németh Zsolt szerint az ellenzéki pártok "sok mindent próbálnak majd a jövőben is belemagyarázni ezekbe a látogatásokba, de ez erőltetett és szánalmas."

KDNP: a horvát csatlakozás a legnagyobb siker
Pálffy István (KDNP) a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb sikerének nevezte, hogy 2013-tól Horvátország is az Európai Unió tagja lehet. Szavai szerint Horvátország és Magyarország 800 esztendőn keresztül élt együtt történelmi közösségben. Hozzátette, most pedig 93 év - részben kényszerű - különlét után egyenlő jogú tagjai lehetünk az Európai Uniónak. Kijelentette, hogy ez a horvátországi magyaroknak is fontos, mert ők újra megélhetik magyar identitásukat.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy az uniós elnökség fő célja egy erősebb Európa kialakítása volt. Meglátása szerint a kontinens gyengeségéhez korábban a gyenge Magyarország is hozzájárult. A politikus szerint a gyengeség előidézőinek nemcsak a politikai, de a büntetőjogi felelősséget is vállalniuk kell.
Pálffy István kitért arra is, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök szavaival ellentétben nem csupán szakmailag, de politikailag is sikeres volt az elnökség.
Németh Zsolt államtitkár Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását szintén az uniós elnökség legnagyobb sikerei között tartotta számon. Külön kitért arra, hogy a 17 ezer fős magyar közösséggel rendelkező állam az elmúl években ki volt téve a korábbi kormányzatok nemzetmegosztó politikájának.
Hangsúlyozta, hogy a Horvátország melletti elkötelezettséget a magyar-horvát gazdasági illetve, a regionális politikai együttműködés és a turizmus kiemelt volta is indokolja. Végül azt is megjegyezte, hogy Horvátország csatlakozása egy nagyon fontos üzenet az egész Balkán számára.

Bírálta a gazdasági intézkedéseket a Jobbik
Vona Gábor (Jobbik) azzal kezdte felszólalását, hogy a kabinet kormányzása "egy dráma, amit úgy tűnik, hogy Alföldi Róbert rendezett". Jókai Mór Az arany ember című regényével párhuzamot vonva kijelentette, hogy annak főhősével ellentétben a kormány kezében nem arannyá, hanem sárrá válnak a jó kezdeményezések.
Az elrontott lehetőségek példájaként említette a különadót és a bankadót, amelyeket - véleménye szerint - az érintett cégek átterheltek a lakosságra. Ezzel szembeállította, hogy a kis- és közepes vállalkozások eközben "páriaként élnek a saját hazájukban".
Hibának tartotta a banki hitelek árfolyamrögzítését és bírálta a magán-nyugdíjpénztári bevételek elvonását. Egyúttal Magyarország nemzetstratégiai érdeknek nevezte az államadósság újratárgyalását.
A hamburgeradóról úgy vélekedett, hogy az nem az egészségtelen táplálkozás visszaszorításához, hanem munkahelyek megszűnéséhez vezet majd.
Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában közölte, hogy a magyar gazdaság és államháztartás tavalyi évi stabilitását éppen a bankadó bevezetése teremtette meg. Véleménye szerint a pénzintézetek a különadót nem tudták áthárítani a lakosságra, amit az is mutat, hogy a bankok nyeresége egy korábbi időszakkal összehasonlítva csökkent. Leszögezte azt is, hogy a kormányzat eltökélten támogatja a hazai kis- és középvállalkozásokat.
Összegzésként kijelentette, hogy az egy éve még a csőd szélén álló gazdaságot sikerült úgy megerősíteni, hogy a piacról finanszírozza önmagát és képes legyen vállalkozásfejlesztési programokat indítani.


4. rész
Az önkormányzati rendszer átalakításáról, az élelmiszer-feldolgozásról és a Magyary-programról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

MSZP: ellentmondások az önkormányzati rendszer átalakításában
Varga László (MSZP) az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán a reform szándékát üdvözölte. Ugyanakkor rámutatott: az erről szóló koncepcióban rengeteg vitatható elem van. Ezek között említtette, hogy az önkormányzati és állami feladatok, a főváros és kerületek összefüggésében egymásnak ellentmondó ötleteket taglal. A nyolc év ellenzék nem volt elég, hogy bármit is gondoljanak az önkormányzati rendszerről - mondta, s elfogadhatatlannak tartotta az iparűzési adó részleges elvonását.
Tállai András államtitkár kiemelte: az elmúlt években többletfeladatokat kaptak az önkormányzatok, de ezzel állami támogatás nem párosult, megemelték az áfát. Elvonták a normatívákat, ennek következménye a fizetési nehézség, az önkormányzatok eladósodása lett. Míg 2000-ben gyakorlatilag nem volt adóssága az önkormányzatoknak, 2005-re már elérte a 330 milliárdot, 2010-re pedig meghaladta a 1200 milliárdot. Mára a működésképtelenség jellemző nagyon sok önkormányzatra - mondta, és érthetetlennek nevezte az iparűzési adóra vonatkozó felvetését.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 184 igen, 90 nem szavazattal igen.

Jobbik: mikor látogatja meg a külügyi tárca a határon túli magyarokat és a cigánybűnözők által meggyilkoltak családjait?
Németh Zsolt (Jobbik), felidézve az amerikai nagykövet közelmúltbeli gyöngyöspatai látogatását, abban reménykedett, hogy - mint mondta - a magyar érdekek mellett is kiáll a kormány, és a látogatás következő helyszíne Kárpátalja lesz, ahol számon kérhetik, miért figyeli meg az ukrán titkosszolgálat az ottani magyarokat, vagy Újvidék, ahol tombol a magyarok elleni gyűlölet, illetve Felvidék, hogy szóvá tegyék a nyelvtörvényt, a benesi dekrétumokat. Mikor látogatja meg az államtitkár és a nagykövet cigánybűnözők által meggyilkoltak családjait, rokonait? - kérdezte.
Kontrát Károly belügyi államtitkár kiemelte: egy nagykövet nem képviselheti a küldő államot olyan országban, ahová nincsen akkreditálva. Gyöngypatán rend, nyugalom, és békesség van, ami a rendőrség határozott, nagy erőkkel történő fellépésének is köszönhető - jegyezte meg. Hozzátette: a fokozott rendőri jelenlét egyelőre fennmarad, amíg szükség lesz rá. A kormány a törvényeket betartatja, így nemcsak a településen, hanem annak környékén is rend van - szögezte le.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 192 igen, 38 nem és 50 tartózkodással jóváhagyta azt.

Fidesz: van-e jövőképe a magyarországi élelmiszer-feldolgozásnak?
A fideszes Szabó Zsolt a magyar élelmiszer-feldolgozás jövője kapcsán arról beszélt, hogy a tej-, a hús- és konzerviparág jelentős piacvesztést szenvedett el, az ágazaton belül valamennyi terület elveszítette potenciáljának 80 százalékát. Működő gyárak és üzemek sorát zárták be, és a maradék jó része külföldi kézbe került. Közölte: jelenleg a megtermelt nyersanyag nagy részét nem helyi szinten értékesíti az ország, hanem kiviszi külföldre és élelmiszert importál. EU-konform piacvédő rendszer bevezetését javasolta, s azt kérdezte: hol találni helyet az eddig csökkenő, de fejlődését váró ágazatnak a magyar gazdaságon belül?
Ángyán József államtitkár válaszában kiemelte: nem csak az export, hanem a hazai piacok jelentős részét elveszítették az elmúlt nyolc év katasztrofális agrárpolitikája miatt. Ennek visszaszerzése mellett érvelt, és azt mondta, újra össze kell kapcsolni a várost a vidékkel, az élelmiszer alapanyag-termelést a feldolgozással, az értékesítés különböző szintjeivel. A nemzeti vidékstratégia gyors és hatékony változást irányoz elő, enélkül nem is tud talpra állni a magyar vidék - jegyezte meg, és hangsúlyozta. A táj adottságaihoz alkalmazkodó mezőgazdaságra, helyi feldolgozásra van szükség - hangsúlyozta.
A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: mi a garanciája a Magyary-program megvalósulásának?
Tarnai Richárd (KDNP) a Magyary-program megvalósulásáról kérdezett. Mint a kormánypárti politikus mondta, lesújtó az emberek véleménye, ugyanis egy 2009-es felmérés szerint a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalatai szerint személyes ismerős segítségével könnyebb elintézni a hivatalos ügyeket. 2006-hoz képest ötszörösére nőtt azok száma, akik azt mondták, hogy pénzt kértek a kedvező elbánásért, elavult a technika és nem emberközeli az ügyfélszolgálat. A magyar közigazgatás hitele, szakszerűsége a szocialista kormányok alatt erősen megkopott és devalválódott.
A Magyary-program célja a jó állam megteremtése - mondta, ugyanakkor arra volt kíváncsi, mi a biztosítéka annak, hogy az abban foglaltak a mindennapokban is megvalósulnak, és az állam polgárainak valódi segítséget nyújt? - kérdezte.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az elmúlt 21 évben 50 kormányhatározat, döntés született, ami a közszolgálat reformját célozta. Ez azonban nem valósult meg, kézzel fogható eredményét nem lehetett látni. Bízik benne, hogy a Magyary-program más sorsot él meg, és ez lesz az áttörés a közszolgálat területén. A közszolgálat reformját megelőző alkotmányos reform már megvalósult, a program az elmúlt egy év lépéseit és a jövőbeni elképzeléseket egyaránt magában foglalja, "egyfajta irányzék" - mondta. Kiemelve az eddigi lépéseket, egyebek között kifejtette: 13 minisztériumból 8 maradt, a területi államigazgatási szervek száma 292-ről 93-ra, a kormányzati és minisztériumi közalapítványok száma pedig 68-ról 21-re csökkent, és létrejöttek a kormányhivatalok.
A képviselő a választ elfogadta.


5. rész
Interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn, ezek a pécsi Magasház-beruházásról, támogatások kiosztásának gyakorlatáról és a közmunkaprogramról szóltak. Ezt követően azonnali kérdések hangzottak el a várossá nyilvánításról és a szociális konzultációról.

LMP: Pécsen miért fogadható el a PPP-beruházás?
Scheiring Gábor (LMP) arra várt választ: miért kívánja Pécs város az úgynevezett Magasházat a kormány által sokszor kifogásolt PPP-beruházás keretében felújíttatni. Arra is kíváncsi volt: ad-e az állam garanciát arra, hogy az elkészült épületben helyiségeket bérel majd a kormányhivatal számára.
A képviselő botrányosnak nevezte, hogy a szükséges hatástanulmányok - a többi közt a megtérülésről - csak a beruházásról szóló szerződések megkötése után készülnek el, ezért szerinte semmit sem lehet tudni arról, mire kötelezi el magát a város 30 évre.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, hogy számos kérdés az önkormányzatot és nem a kormányt érinti. A politikus elképzelhetőnek nevezte, hogy a megvalósult beruházásba kormányhivatal is költözik majd, de mint mondta, ezt csak alapos vizsgálattal lehet eldönteni.
Emlékeztetett Páva Zsolt polgármester nyilatkozatára, amely szerint kormányzati garancia nélkül a helyhatóság eláll a tervtől.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt.

Jobbik: támogatások ciprusi adóparadicsomban bejegyzett vállalatoknak
A jobbikos Lenhardt Balázs arra kérdezett rá: milyen arányban részesülnek Magyarországon támogatásban a ciprusi adóparadicsomban bejegyezett hátterű vállalatok. A képviselő a Korda Látogatóközpontnak nyújtatott, 600 millió forintos vissza nem térítendő támogatás odaítélését kifogásolta, mert mint mondta, a Korda Filmstúdió Kft. minősített többséggel rendelkező tagja egy cipruson bejegyzett cég.
Azt mondta: a támogatásokat munkahelyteremtéshez kellene kötni, ezért választ várt arra: ez megvalósul-e ebben az esetben.
Fónagy János államtitkár válaszában kifogásolta, hogy a Jobbik folyamatosan szót emel az átlátható finanszírozás megteremtését célzó intézkedések ellen. Elmondta azt is, hogy a Korda Látogatóközpont esetében több formában is megvalósul a munkahelyteremtés.
Hozzátette: bizonytalan hátterű cégeknél a támogatás odaítélésekor a minisztérium részletesen vizsgálja a tulajdonosi hátteret, és kiköti, hogy a támogatott időszakban a vállalkozásoknak Magyarországon kell működniük.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

MSZP: eltérő adatok a közfoglalkoztatásról
Varga László (MSZP) bírálta, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatban más és más számokat közöl a kormányzat, szerinte ez azért van, mert a kabinetnek nincsenek konkrét elképzelései. A politikus arra volt kíváncsi: hány munkahely teremtésével számol a kormány évente és hány embert kíván közfoglalkoztatás keretében jövedelemhez és munkához juttatni?
Czomba Sándor államtitkár azt mondta: a kormány célja 300 ezer ember foglalkoztatása, ha lehet, az elsődleges munkaerőpiacon, ha nem, akkor közfoglalkozásban. Ez utóbbiba több mint 220 ezer embert kíván bevonni. Hozzátette: a kormány emellett elérné, hogy 2014-ig a munkába bevontak legalább felének a versenyszféra biztosítson állást.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt.
Az Országgyűlés az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját

MSZP: mi lesz a városi rangra pályázó településekkel?
A szocialista Horváth András azt kifogásolta, hogy az idén városi rangra pályázó települések valószínűleg nem kapják meg a rangot ebben az évben, ezért feleslegesen költötték el a pénzüket a pályázatra. Azt mondta: korrektebb lett volna a minisztérium részéről, ha erről időben értesíti a településeket.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt válaszolta: ő kérte az eljárás felfüggesztését és elhalasztását addig, amíg a járásokról és azok székhelyéről nem születik döntés. Elmondta azt is, hogy az elmúlt években nem volt átgondolt területfejlesztési stratégia, ennek következményeként alig több mint 1000 fős településekből lett város, olyanokból is, amelyek semmilyen térségi feladatot nem látnak el.

Jobbik: a gazdagok kormányának mindent szabad?

Novák Előd (Jobbik) a szociális konzultációról azt mondta: az nem közvélemény-kutatás volt, "sokkal inkább közpénzen folytatott kormányzati propaganda, a Kubatov-botrány folytatása". Kifogásolta, hogy bár megkísérelt betekinteni az adatkezelésbe - és azt mondta, erre képviselőként joga is van -, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ezt nem engedte meg számára.
Navracsics Tibor válaszában azt mondta: bár nem ismeri a körülményeket, valószínűleg adatbiztonsági okokból nem tekinthetett be a képviselő az adatkezelésbe. Hozzátette: Novák Előddel ellentétben szerinte a szociális konzultáció miatt nincs szükség vizsgálóbizottság felállítására.


6. rész
A költségvetés módosításáról, a tavalyi borsodi árvíz utáni helyreállításról, az M70-esen múlt héten történt halálos balesetről, a paksi stressztesztekről, az üdülési csekkről és a melegfelvonulás ellentüntetéséről is szó volt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában.

LMP: a kormány beismerte az egykulcsos adórendszer bukását
Scheiring Gábor (LMP) szerint a stabilitási alap végleges zárolásával kapcsolatban a kormány beismerte, hogy az egykulcsos adórendszer és vele együtt a költségvetés is megbukott. Az ellenzéki képviselő hozzátette, az egykulcsos adó nem hogy nem növelte, hanem durván csökkentette a fogyasztást.
A parlament előtt lévő, ezzel összefüggő költségvetés-módosítást példanélkülinek nevezte a politikus.
Válaszában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, Scheiring Gábor "elfelejtett felébredni az egy évvel ezelőtti időponthoz képest". Mint fogalmazott, "ön valamikor elszenderedett, elszundított", és még nem ébredt fel. Ez egy másik kormány másik gazdaságpolitikája - jelentette ki a tárcavezető.

Fidesz: nem kaptak engedélyt makói iskolák a Trianon-megemlékezés helyszínére
Mágori Józsefné (Fidesz) arról beszélt, hogy Makón, az I. világháborús emlékműnél több iskola közösen akart megemlékezni a nemzeti összetartozás napja alkalmából Trianonról. "A szervező középiskolákat június 2-án hidegzuhanyként érte", amikor az MSZP-s helyhatóság a helyszínre való engedélyt elutasította azzal, hogy azt csak Makó önkormányzata használhatja - mondta.
Válaszában Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára kijelentette, nem ért egyet a makói önkormányzat intézkedésével, mert az önkormányzatnak nincs joga ilyen módon akadályozni az ünnep megtartását.

MSZP: akadozik a tavalyi borsodi árvíz utáni helyreállítás
Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az egy évvel ezelőtti borsodi árvíz károsultjai közül csak azok kaphattak állami támogatást, akiknek összeomlott a házuk. Ráadásul azt hallani - folytatta -, hogy akiknek összeomlott a házuk, azok közül is sokaknak problémájuk volt a források lehívásával.
Megjegyezte, az állami védművek helyreállítása is akadozik, elsősorban a Bódva völgyében.
Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára válaszul elmondta, a 2010-es katasztrófa után komoly intézkedések sorozata történt a térségben többmilliárd forintból. Példaként említette a védművek felújítását, zápor- és szükségtározók megépítését.

A Jobbik az M70-es autóút kibővítését szorgalmazza
Zakó László (Jobbik) felszólalásában az M70-es autóúton - mint fogalmazott, "halálúton" - történt, múlt heti, hat halálos áldozatot követelő balesetet idézte fel, és hozzátette, a 2006-os átadás óta 16 ember vesztette életét az érintett néhány kilométeres útszakaszon. Megjegyezte azt is, hogy "elképesztő táblaerdő tesz bizonytalanná minden erre járót".
A politikus azt szorgalmazta, hogy bővítsék kétszer kétsávossá az autóutat.
Válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára elmondta, a tárca kész az M70-es autópályává fejlesztésének programba állítására, és az NFM létre is hoz egy szakértői csoportot a fejlesztés szükségessége ügyében.

LMP: kik végzik a paksi stresszteszteket?
Jávor Benedek (LMP) azt kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy pontosan kik és mit végeznek a sajtóhírek szerint már megkezdett paksi atomerőműi stresszteszteken?
Fónagy János államtitkár elmondta: a paksi atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálatáról készülő jelentés, az értékelés és a határozat is mind nyilvánosak lesznek. A felülvizsgálat célja az atomerőművek biztonsági tartalékainak újraértékelése a fukusimai katasztrófa függvényében az egész Európai Unióban. A vizsgálatokat június 30-ig kell elvégezni, az eredményeket október 30-ig készíti el az atomerőmű és év végéig megküldi az Európai Bizottság részére.

MSZP: miért szünteti meg a kormány az üdülési csekk adómentességét?
Pál Béla (MSZP) azt kérdezte, hogy október 1-től miért tervezi a kormány megszüntetni az üdülési csekk adómentességét?
Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában hangsúlyozta: az üdülési csekk esetében 10 százaléknál nagyobb a kezelési költség, míg az újonnan bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya (SZéP kártya) esetében ez mindössze 1,5 százalék, így a kormány szándékai szerint ez egy hatékonyabb, olcsóbb és modernebb szolgáltatás lesz az üdülési csekknél.

Jobbik: jogszerűtlen volt a rendőrség a melegfelvonulás ellentüntetőivel
Zagyva György Gyula (Jobbik) a múlt szombati melegfelvonulás ellentüntetői kapcsán szólalt fel. Azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy miért zárták a demonstrálókat kordonok közé, hiszen ezzel nem biztosították a szabad elvonulást és a menekülési útvonalat sem.
Kontrát Károly államtitkár válaszában leszögezte: a rendőrség jogszerűen és szakszerűen járt el, ezért kellett ezt a lépést meghozni, mert az ellentüntetők elállták a menet útját. A döntés és az intézkedés pedig a jogszabályi és a célszerűségi szempontoknak is megfelelt.


6. rész

A 86-os főút fejlesztéséről, a vasútvonalakról, a termékdíjról és a külföldre való elvándorlásról is szó esett hétfőn az Országgyűlésben, a kérdések között.

MSZP: mikor folytatódik a 86-os főút fejlesztése?
Ipkovich György (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor folytatódnak a 86-os számú főút félbemaradt beruházásai a Szombathely-Vát és a Szeleste-országhatár szakaszon?
Fónagy János államtitkár válaszában a beruházó levonulását és az időjárást nevezte meg a késés okának. Mivel azonban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) felszólítása ellenére a beruházó nem folytatja a munkálatokat, ezért egyrészt a kormány megkezdi a felelősségre vonást, másrészt viszont csak új közbeszerzés kiírásával oldható meg a beruházás, ami időigényes, így jelenleg nem lehet megmondani mikor készülhet el, de a kormány tervei szerint legkésőbb 2013 közepére elkészülhet a beruházása.

Jobbik: a MÁV újabb vonalakat ad át a GYSEV-nek?
Korondi Miklós (Jobbik) hozzászólásában azt kérdezte: igaz-e, hogy a MÁV és a kormány újabb vonalakat ad át a GYSEV-nek, vagyis kiemel újabb vonalakat a parlament ellenőrzése alól?
Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a GYSEV 65,6 százaléka a magyar állam tulajdonában van. A vasúti pálya pedig magyar tulajdonban van, egyes részeit a vasúttársaságok vagyonkezelésbe kapták. Az államtitkár elismerte, hogy a fejlesztési miniszter döntés értelmében a nyugat-magyarországi vasúti hálózat "egy kisebb részét" a GYSEV vagyonkezelésébe adja. A pályahálózat tulajdonosa továbbra is a magyar állam marad és a hálózatra fordított beruházás is az állam tulajdonába kerül. A döntés lehetővé teszi a 2009 december óta szünetelő forgalom újraindítását a Körmend-Zalalövő szakaszon.

KDNP: egyre több az Integrált Közösségi és Szolgálattó Tér
Stágel Bence (KDNP) azt kérdezte a vidékfejlesztési minisztertől, hogy miként segítik az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek a kistelepüléseken élő fiatalok mindennapjait, és milyen garanciák biztosíthatják a szolgáltató központok hosszú távú működését? A kormánypárti politikus kiemelte, hogy idén országosan, több mint 300 közösségi tér kezdte meg működését a pályázati kiírásnak megfelelően 5000 fő alatti kistelepüléseken.
V. Németh Zsolt államtitkár válaszában elmondta: a közösségi terek pályázatán 635 település nyert, amiből 147 a leghátrányosabb kistérségekre esik. A program célja a helyi közösségi létrehozása, ifjúsági programok szervezésével, vagy számítógépes és könyvtári szolgáltatások biztosításával.

Fidesz: mekkora pluszbevételt jelent a termékdíj?
Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azt kérdezte: mekkora plusz forrást jelent a költségvetésnek a népegészségügyi termékdíj bevezetése?
Halász János államtitkár válaszában elmondta: a 2011 szeptember 1-től bevezetendő termékdíj a bizonyítottan egészségügyi kockázatot jelentő termékek után fizetendő majd és a tervek szerint 20 milliárd forintos többletbevételt jelenthet a költségvetésnek.
Az államtitkár hozzátette: a cél az egészségügyre fordítható költségvetési összegek növelés, valamint a gyártók ösztönzése az egészséges termékek előállítása felé.

LMP: mi marad a magyar tudományból?
Osztolykán Ágnes (LMP) azt kérdezte a kormánytól, hogy mit a kormány a tudományért azon kívül, hogy fontosnak tartja? A kabinet ugyanis már elnyert pénzeket nem fizet ki, valamint újabb és újabb összegeket hasít ki a költségvetési támogatásokból. Holott az LMP szerint uniós vállalás és nemzeti érdek is, hogy a kutatás-fejlesztésre GDP-arányosan egyre többet költsön az állam.
Mindeközben a fiatal kutatókra fordítandó költségvetési összeg negyedére csökkent, ezért egyre többen hagyják el Magyarországot.
Halász János államtitkár válaszában kiemelte: az új felsőoktatási törvényben célként fogalmazzák majd meg az egyetemek kutatóbázisainak erősítését. Emellett az Magyar Tudományos Akadémia idei költségvetésében nem csökkent a kutatásra és a fiatal tudósokra fordított összeg.

Jobbik: hogy állítja meg a kormány az elvándorlást?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól: hogyan tervezik megállítani "az agyelszívást és az elvándorlást," és milyen cselekvési tervvel rendelkezik a kormány?
Szatmáry Kristóf államtitkár nagyon fontosnak nevezte a kérdést és leszögezte: a kormány eltökélt a magyar fiatalok itthon tartása mellett, ez "több mint nemzetpolitikai cél." A kormány az előző kabinettel szemben "nem elküldeni, hanem hazahívni szeretné a fiatalokat."
Az államtitkár hozzátette: a környező országokat figyelembe véve Magyarországon az egyik legkedvezőbb a helyzet, hiszen például Romániában és Lengyelországban sokkal nagyobb a kivándorlók aránya.

MSZP: a kormány sok kárt okoz
Varju László (MSZP) felszólalásában elmondta: az Európai Uniós fejlesztési forrásainak felhasználásában a 2010-es kormányváltásig Magyarország élen járt az új tagállamok közül, mára azonban lentebb csúszott a listán "a kormányváltást követő haszontalan felülvizsgálatok, az intézményrendszer fennforgatása és a döntések elhúzódása miatt."
Az ellenzéki politikus szerint a kormány "mérhetetlenül sok kárt okozott, értékelhető kifizetések sem idén nem történtek sem sok tavalyi elvégzett munkák számláit nem fizették ki".
Fónagy János államtitkár ezzel szemben válaszában elmondta: a kifizetések heti átlaga nőtt, gyorsabbak lettek a kiutalások, 2011 május 1-ig 3,3 milliárd eurót hívtak le az európai bizottságtól, ami a hatodik legtöbb az egész unióban. A következő négy hétben 24 új pályázati kiírás indul 90 milliárd forintos keretösszeggel.

Olvasóink írták

  • 18. Star-Spangled 2011. június 30. 00:57
    „#17 "a cocik mar a spajzban vannak" ez nagyon sziven utott,mivel a soproni kollegiumban "tizedes" volt a nickem!:)))
    Grisa moszkvai nenikeje ,ect!:)))))))”
  • 17. rommel 2011. június 28. 23:07
    „LÁTOM A COCIK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK !
    AZ ÜRES SPÁJZBAN AMIT HAGYTAK NEKÜNK !
    ÉS HÖBÖRÖGNEK , ÚSZITANAK !”
  • 16. Stickers 2011. június 28. 20:55
    „Túra, jó lenne ha végre kicsit magadba szállnál, mert a fideszhívők sorra fogják a fejüket, hogy milyen elmebetegre szavaztak. A helyedbe már nem mernék ennyire nyiltan egy minden diktátori hatalomfajtát összemosó elnyomó kormánypárt mellett szót emelni.”
  • 15. Jerry 2011. június 28. 08:13
    „A miniszterelnök szerint tehát: "Meggyőztük az embereket, hogy mondjanak le évente egyhavi fizetésükről. Egyhavi fizetés nincs. Egyhavi nyugdíj nincs."

    Ön emlékszik arra, hogy bárki megkérdezte arról, hajlandó-e lemondani a 12. havi fizetéséről vagy nyugdíjáról? És ön igent mondott? Ön meg van győzve?”
  • 14. öszödiböszme 2011. június 28. 08:06
    „Tényleg példát mutattak törpe viktátorék. Akkor kérdem én, miért röhögnek ki, és sajnálnak le bennünket szerte Európában???”
  • 13. HarconaMarcos 2011. június 27. 23:58
    „Túra, én egyiknek sem vagyok barátja, de a történelmi hitelesség kedvéért írjuk már ide, hogy miután a Bokros-csomaggal valamennyire talpra állították az ország gazdaságát, jött az első Fidesz kormány, és elkezdett osztogatni. És hiteleket felvenni. Nyilvánvalóan a Széchenyi tervvel sem a baráti tábort erősítették ők sem.
    Az arroganciájukkal, és a viselkedésükkel elérték, hogy a Maszop kényelmesen leverte őket a 2002-es választásokon. Ők pedig alapvetően azt qrták el, hogy betartották a választási ígéreteiket, és még nagyobb osztogatásba kezdtek, ami még nagyobb hitelfelvétellel járt. Ha lett volna köztük értelmes politikus, akkor 2002-őt azzal kezdik, hogy kiteregetik mennyivel nőtt az államadósság az elmúlt négy évben. De nem volt. 2006-tól 2010-ig pedig nem lehetett csinálni semmit, mert az ellenzék kivonult, borogatott, stb. Mer´ nem lehet a zemberekkel megfizettetni...”
  • 12. Túrabakancs 2011. június 27. 23:48
    „A kommentekből ítélve azt hihetné az ember, hogy a Fidesznek nincsenek támogatóik,
    de ez szerencsére nem igaz. A szoclibek kölcsönöket vettek fel, meg Pannon-pumáztak,
    a hitelekből pedig osztogattak a kegyeltjeiknek. Hát ez kell nekünk? Így lehet jól élni,
    viszont ez nem tart örökké, jön ezek után a sok-sok évig tartó megszorítás, "hála" nekik!
    Egyébként a felmérésekből ítélve újra nő a jobboldali tábor, a szociké pedig a nagy lázongások
    ellenére csökken. Tehát annyira azért nem csinálják rosszul, mint amennyire az alattam lévők
    gondolják. Ők valószínűleg az a réteg, aki bigott, valamint belügyis dolgozók. Persze meg tudom
    érteni őket! Ha csak azt az egyet vesszük figyelembe, hogy ez a kormány nem az izraeli érdekekért
    cselekszik, már megérte az előzőeket leváltani. Csupán ezért az egyért.”
  • 11. toto72 2011. június 27. 23:33
    „Bezzeg Gyurcsány aki végighazudtat Európát, hogy a magyar gazdaság micsoda erős és elcsalták a Úniónak beadott gazdasági számokat, ő <moderálva> volt mi???!!!!”
  • 10. magzol 2011. június 27. 22:02
    „Megint a Jobbik mondta ki egyedül a valódi problémákat és a javaslatai is a legjobbak!”
  • 9. Stickers 2011. június 27. 20:54
    „8 évig hisztizni járt az EU-hoz, hogy nem ő a király. Most meg ő a király és próbál szipogva az emberek szemébe köpni, hogy mi megmutattuk, pont azután, hogy a nagyfiúk elverték rajta a port. Ugyanmár, mit mutattunk meg? 8 évi hisztivel amennyire kirohangált lejáratta az országot és megkapta az EU-tól: belügy, semmi közük hozzá. Most meg még jobban lejáratták az országot, mert megmutatták, hogy sem elméleti, sem gyakorlati tudások, de legfőképp nem eléggé felnőttek egy ilyen feladat ellátásához. Ha ez így folytatódik égő lesz magyarnak lenni és miért? Az idegbeteg zsebdiktátor miatt.”
  • 8. Star-Spangled 2011. június 27. 20:37
    „Magyarorszag mutat peldat,KINEK? EUROPANAK? Szegeny,nyomorult Europa!!!!!!!!!!!”
  • 7. Vanderer 2011. június 27. 20:24
    „Azért szépen elmeséli,hogy mindenki kiválónak tartotta őket.Pedig aki figyelt láthatta,hogy pont szartak a pofájukra.”
  • 6. kenderice 2011. június 27. 20:11
    „Orsós vehetne leckét Szíjjártótól hazudozásból.”
  • 5. igazszó 2011. június 27. 19:54
    „Ki az az orbán? Gyalázatos, hogy ilyen vezetők vannak, lejáratják magukat és az országunkat is. Sajnos rajtuk keresztül általánosítanak, és még rémálmomban sem szeretném ezt hallani, megélni!
    Őket csak a saját egójuk, szavuk, kicsalt hatalmuk, törtető, mindenki érdekeit figyelembe nem vevő letiprása, és saját maguk dicsőitése érdekel. Tán lesz még más idő is, mert támogatóik nem lesz!”
  • 4. oPTiKa 2011. június 27. 19:16
    „Hmmm, ha nem egy ország vezetöje lenne, viccesnek találnám...”
  • 3. mir 2011. június 27. 18:34
    „Már megint kamuzott egyet. Oda se neki”
  • 2. @Gabben 2011. június 27. 17:33
    „Félév-értékelés: gyakorlati példát mutattunk Európának :D jó vicc megmutatták hogy mennyire ostobák”
  • 1. háté 2011. június 27. 16:38
    „Ez a soros-bohóc egyre gyengébben tud hazudni, régebben folyékonyabban és választékosabban tette.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyolcéves gyerek lopott négyméteres kerítést Rétságon

Egy nyolcéves fiú ellopott egy négyméteres kerítést Rétságon, a történteket kamera is rögzítette. Tovább olvasom