Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 8°C Még több cikk.

Fagyasztott bérek a közszférában

A jövő évi költségvetés honvédelmi, oktatási, valamint egészségügyi és energetikai kiadásairól szóltak az országgyűlési képviselők a 2011-es büdzsé, csütörtökön délután folytatódó általános parlamenti vitájában.
7. rész

Az Országgyűlés csütörtökön késő délután befejezte a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitáját. A vita hétfőn kezdődött, amelyre a képviselőknek összesen harminc órás időkeretük volt.

MSZP: a büdzsé ellentétes a kormány oktatási szakkoncepcióival

A szocialista Hiller István arról beszélt, hogy a kormány közoktatási és felsőoktatási koncepciója éles ellentétben áll a költségvetéssel. Mint mondta, az utóbbi az állami finanszírozású felsőoktatási képzésben résztvevők számának ötezer fős csökkentését vetíti előre, míg a kormány felsőoktatási szakkoncepciója épp az ellenkezőjét.

Kitért arra is, hogy a kormány "feldúlja" a Nemzeti Iskolafelújítási Programot, az önkormányzati közoktatás költségvetését pedig 6,7 milliárd forinttal csökkenti.

Bokros: reformok kellenének a 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő szerint a jövő évi költségvetési tervezet azt mutatja, hogy a kormány nem ismeri az európai gazdaság helyzetét és a felelős költségvetési politika alapszabályait.

A politikus a költségvetési vitában úgy fogalmazott: a hazai növekedés jövőre csak akkor emelkedhet 3 százalék fölé, ha a gazdaság versenyképesség látványosan javul, ehhez azonban szerkezeti reformok szükségesek, amelyeket a kormány jövő évre halasztott.

Hozzátette: a kormány ehelyett a befektetői bizalmat rontó "ellenreformokat" indított, amelyek közül kiemelte a magán-nyugdíjpénztári rendszer "szétverését".

Az EP-képviselő piac- és növekedésellenes, "nacionalista és szocialista" gazdaságpolitikának nevezte a különadók bevezetését, amiért azok csak a külföldi vállalatokat sújtják.

A Jobbik az Információs Hivatal támogatását növelné

Staudt Gábor (Jobbik) azt indítványozta, hogy a belső elhárítás támogatása helyett az Információs Hivatal, azaz a hírszerzés személyi és dologi kiadásait növeljék a jövő évi költségvetésben. Hozzátette: ha Magyarországot valóban terrorveszély éri, annak elhárítására külföldön van lehetőség.

Fidesz: megháromszorozódik a parlagfű elleni védekezésre szánt összeg

A fideszes Bartos Mónika a jövő évi költségvetésből a tanyafejlesztésre és a parlagfű-mentesítésre jutó összegeket emelte ki, mint amelyek a fenntarthatóság célját szolgálják. Az utóbbi célra 1 milliárd 83 millió forintot különítettek el, ez az idei összeg több mint háromszorosa - ismertette.

A kormány kiemelt ügyként kezeli a romák társadalmi felzárkóztatását

A fideszes Berényi László szerint a kormány kiemelt helyen kezeli a romák társadalmi felzárkóztatásának segítését, amit az is mutat, hogy a kérdéskört Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége alatt is prioritásként kezeli.

Hozzátette: a jövő évi költségvetés megfelelő irányban indul el a mélyszegénységben és területi hátrányok által sújtott magyarországi cigányság összetett problémáinak segítésében.

Az elnöklő Jakab István lezárta a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját, a képviselők várhatóan jövő hét pénteken tárgyalják a büdzséhez benyújtott módosító indítványokat. Az Országgyűlés jövő hét hétfőn, négynapos üléssel folytatja munkáját.


6. rész

   Szabó Erika: módosító javaslat rendezi a kormányhivatalok  költségvetését  

    Szabó Erika, a területi államigazgatásért felelős államtitkár a  költségvetés általános vitájában azt mondta: a kormány célja a  szolgáltató "jó állam". Emlékeztetett, hogy a tizennégy szervet  integráló kormányhivatalok jövő januári létrejötte megteremti az  egyablakos ügyintézés lehetőségét.  

    Közölte: mivel a kormányhivatalok megalakításáról szóló  törvényjavaslatot a múlt héten fogadták el, nem volt lehetőség arra,  hogy költségigényüket beépítsék a büdzsébe, ezért a szükséges  pénzügyi alapot módosító indítvánnyal hozzák létre. Hozzátette: 130  milliárd forint átrendezését teszi szükségessé a kormányhivatalok  létrehozása.  

    Simicskó: 22 milliárddal nőnek a honvédelmi kiadások  

    Simicskó István honvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy a  költségvetés a megújulás szándékát tükrözi: több pénz jut a  honvédelmi fejlesztésekre, arányuk így megközelíti a húsz  százalékot, miközben a dologi kiadásokat csökkentik.  

    Kitért arra, hogy összességében a honvédelemre, az ország  biztonságára mintegy 22,3 milliárddal forinttal többet fordítanak az  idei összegnél, ez 8,8 százalékos emelkedés.  

    Fidesz: megáll a forráskivonás a közoktatásból  

    Pósán László (Fidesz) felhívta a figyelmet: a jövő évi  költségvetés egyik pozitívuma, hogy a közoktatásban megáll a  forráskivonás. Kiemelte: jövőre ismét normatív támogatása lesz a  pedagógusok szakmai továbbképzésének, nő az alapfokú művészeti  oktatás normatív támogatása, többlettámogatást kap a Nemzeti  Tehetség Program, emelkedik az érettségi vizsgák szervezésre  fordítható forrásmennyiség.  
    Szólt arról is, hogy az uniós fejlesztések 76 milliárd forintos  forrásbővülést mutatnak az oktatás területén.  

    Közölte: az adójogszabályok változása miatt a pedagógusok  túlnyomó többségének is nő a jövedelme.  

    A felsőoktatásról a kormánypárti képviselő azt mondta: 9  milliárd forinttal emelkedik a támogatás összege.  

    Az LMP az ombudsmani rendszerről   

    Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy pártja szerint szükséges  az ellenőrző szervek, közte az ombudsmani rendszer megerősítésére,  amihez pluszforrások kellenek, de a kormány ilyet nem tervez.  

    Az LMP úgy véli, hogy az ombudsmani intézmény kapacitása a  panaszok megemelkedett számra miatt véges, fontos lenne ennek  fejlesztése, a hivatalok költségvetési támogatásának megemelése,  mert az intézmény a jogállamiság alapvető garanciájának kiemelkedő  eleme.  
   
KDNP: emelkedő tendenciába lépett az egészségügy támogatása  

    A kereszténydemokrata Puskás Tivadar szerint jövőre is kevés  pénz jut az egészségügyre, de a támogatások változása legalább már  emelkedő tendenciát mutat.  

    A 2011-es költségvetés forrásainak felhasználásával az  egészségügyben meg kell teremteni egy valódi átalakulás alapjait a  gyógyító megelőző ellátás és a gyógyszertámogatás területén is -  fejtette ki a kormánypárti politikus.  

    Hozzátette: az egészségügy jövőre a nehéz körülmények ellenére  is kiemelt helyzetbe kerül, ami a szektor helyreállítása felé vezető  út első lépése lehet.  

    Átfogó költségvetési módosítást kezdeményez az MSZP  
 
    Az MSZP a jövő évi költségvetési törvényjavaslat átfogó  módosítását kezdeményezi, hogy így az igazságosabb és fenntarthatóbb  legyen a jelenleginél - mondta Szekeres Imre.  

    A szocialista képviselő szerint indítványaikat együttesen 769  milliárd forintos többletbevételt jelentenek, amellyel alapjaiban  átalakítható a költségvetés.  

    Kiemelte: a módosítások lehetővé teszik, hogy ne vegyenek el 530  milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári megtakarítást az emberektől  és indokolatlanná válik a fél százalékos nyugdíjjárulék emelés,  amely 36 milliárd forint bevételt eredményezett volna.  

    A pénzből a szocialisták három százalékkal csökkentenék a  munkáltatók által fizetett járulékot, ami 135 milliárd forintba  kerülne - fűzte hozzá.  

    Fidesz: a kormány visszaállítja a munka becsületét  

    A fideszes Pichler Imre szerint a jövő évi költségvetés egyik  legnagyobb erénye, hogy az visszaállítja a munka becsületét.  
    A politikus szerint a nemzeti együttműködés programja "kellő  alapot biztosít a következő évek építkezéséhez".  

    Megjegyezte: a többgyermekes háztartások, valamint a kis- és  középvállalkozások jelentős többletforráshoz jutnak az adórendszer  változtatásain keresztül.  

    Kiszélesítené a lakhatási támogatások körét az LMP 
 
    Az LMP a lakhatási támogatások körének kiszélesítését, valamint  a gázártámogatások rendszerének átalakítását szorgalmazza - mondta  Vágó Gábor.  

    Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis utóbbi jelenleg  ökológiailag fenntarthatatlanul, emellett rendívül pazarlóan  működik, miközben a legrászorultabbakat, a vidéken élő, jelenleg is  fával fűtő lakosokat nem is éri el. 

5. rész

A tanyavilágról, a sporttámogatásról és a Magyarország soros uniós  elnökségéhez kapcsolódó összegekről is szó esett a költségvetés  folytatódó általános vitájában a parlamentben csütörtökön.  
    
    Fidesz: oldódhatnak a tanyákon élők hétköznapi gondjai  

    Számos ponton javít a tanyákon élők hétköznapi problémáin az  egymilliárd forintos keretösszegű Nemzeti Tanyafejlesztési Program -  mondta Balogh József (Fidesz). A kormánypárti politikus megjegyezte:  az előző nyolc évben teljesen megfeledkeztek a tanyákon élőkről,  pedig ott sokszor az élet alapvető feltételei is elérhetetlenek.  

    Kiemelte: a kormány jövőre támogatást nyújt a tanyákon élők  egészséges ivóvízhez való hozzájutásához, a rossz állapotú dűlőutak  karbantartására, a közbiztonság megteremtésére és a tanyák  energiaellátásának javítására.  

    Jobbik: elfogadhatatlanul kevés többletforrás jut a sportra
  
    A jobbikos Szilágyi György szerint elfogadhatatlanul kevés,  mindössze 0,95 százalékos többletforrás jut jövőre a magyar sport  támogatására.  
    Az ellenzéki képviselő annak a félelmének adott hangot, hogy a  fiatalok a jó állapotú sportlétesítmények hiányában a "plázázást"  választják sportolás helyett.  

    Szilágyi György felháborítónak nevezte továbbá, hogy a kormány  2011-ben csupán 15 millió forintot szán a sport népszerűsítésére,  míg ez az előirányzat 2009-ben 40 millió, idén pedig 20 millió  forintot tett ki. 
 
    Fidesz: a kis- és középvállalkozásokat segíti a jövő évi  költségvetés  

    A jövő évi költségvetés minden eleme a magyarországi kis- és  középvállalkozásokat segíti - mondta Szabó Zsolt (Fidesz).  

    Hozzátette: a legnagyobb előrelépést a vidéki Magyarország  foglalkoztatottságának növelésében kell keresni. A fideszes  politikus ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a belföldi  cukorgyárak 90 százaléka és az élelmiszer-feldolgozók 70 százaléka  tönkre ment.  

    Az LMP több pénzt különítene el a soros elnökségre   

    Az LMP szerint a Külügyminisztérium számára fenntartott 17,5  milliárd forintos többlettámogatás nem biztos, hogy elegendő lesz a  Magyarország 2011-es európai uniós soros elnökségével összefüggő  feladatok ellátására - mondta Mile Lajos.  

    Megjegyezte: a magyar állampolgárokat a jelenleginél  intenzívebben kellene bevonni a soros elnökség eseményeibe, ezzel is  csökkentve az európai integrációval szembeni kétségeket.  

    Fidesz: a rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni 
 
    A fideszes Gyimesi Endre felszólalásában a költségvetés  kulturális fejezeteire utalva, Deák Ferencet idézve azt mondta: a  "rosszul gombolt mellényt újra kell gombolni".  

    A politikus kifejtette, hogy jövőre fontos kulturális  beruházások kezdődnek és fejeződnek be, köztük a Mátyás-templom  rekonstrukciója, az Országos Idegennyelvű Könyvtár fejlesztése és a  Szépművészeti Múzeum homlokzatának felújítása.  

    Gyimesi Endre alapvető fontosságúnak nevezte a közgyűjtemények  nemzeti értékmentő programját, amellyel a múzeumok, könyvtárak és  levéltárak őrizetében lévő értékeket kezelik.  

    MSZP: a Fidesz értékesekre és értéktelenekre osztja a társadalmat  

    A Fidesz társadalomfilozófiája értékes és értéktelen csoportokra  osztja a magyar állampolgárokat gazdaságpolitikájával, amelynek  alapja, hogy "akinek van, annak adatik, akinek nincs, az pedig  pusztuljon" - mondta Szűcs Erika szocialista parlamenti képviselő.  

    Az MSZP egyebek mellett a méltányossági nyugdíjkassza duplájára  növelését, a megözvegyült kisnyugdíjasoknak járó kegyeleti támogatás  bevezetését, valamint az ápolási díjak emelését és a felhalmozott  közüzemi tartozások rendezésének támogatását javasolja - fejtette ki.  

    Szűcs Erika szemfényvesztésnek nevezte a tervezett 

családtámogatási rendszert, amely "teljesen idegen a magyar keresők  jövedelmi viszonyaitól". A gyerekek 14 százaléka ugyanis kereső  nélküli családban nevelkedik, a rendelkezésre álló 390 milliárdos  gyermektámogatásból pedig a családok várhatóan csak 145 milliárdot  tudnak majd realizálni az alacsony jövedelmek miatt - fűzte hozzá. 
 
    Jobbik: vérlázítóan kevés jut a tanyavilágra  

    A jobbikos Z. Kárpát Dániel vérlázítónak nevezte, hogy a kormány  mindössze egymilliárd forintot szán a tanyavilág feltámasztására,  noha szavai szerint "a magyar népesedés legnagyobb tartaléka az  egészséges magyar tanyavilágban van, nem a fogyó és egyre deviánsabb  nagyvárosokban".  

    Számos egyéb kifogása mellett a politikus nehezményezte, hogy a  prostituáltak érdekvédelmi szövetsége 57 millió forintot támogatást  kapott idén, miközben számos, a magzati élet védelmével foglalkozó  szervezet nem jut állami forráshoz, "és ez a trend jövőre sem  változik meg".  

    A felszólalásra reagáló Angyán József vidékfejlesztési  államtitkár azt mondta: ellenzékből évekig próbáltak módosító  indítványokkal pénzt szerezni a tanyavilág számára, ezt azonban a  szocialisták nem támogatták, most viszont a kormány önálló sort  nyitott és egymilliárd forintot különített el erre a célra a  költségvetésben. 

4. rész

A munkahelyteremtésről, a bíróságok, a mezőgazdaság, a civil  szervezetek támogatásáról és a romák integrációjáról is szó volt a  jövő évi büdzsé csütörtöki általános vitájában.  
    
    MSZP: jövőkép nélküli a költségvetés  

    Nemény András (MSZP) a költségvetés céljául tűzött  munkahelyteremtés kapcsán a járulékcsökkentést hiányolta a  büdzséből. Azt is mondta, hogy az "adócsökkentésnek nevezett  adóemelés" a munkavállalók 80 százalékát hátrányosan érinti.  Hozzátette: azzal, hogy a visszaható hatályú törvényalkotással a  befektetőket is elijeszti a kormány, azok sem fognak munkahelyeket  teremteni.  

    A közszférán belüli létszámleépítésre 5,4 milliárd forintot szán  a kormány, ami Nemény András szerint 5-10 százalékos leépítést  jelent. Véleménye szerint az innen elbocsátottakat nem fogja a  versenyszféra felszívni.  

    A jóléti kiadásokról szólva megjegyezte: a Fidesz szociális  érzékenysége a választásokig tartott. Úgy fogalmazott: a jövő évi  büdzsé jövőkép nélküli a magyar emberek többsége számára, mert a  rászorulók kezét elengedi, és azokat gazdagítja, akiknek erre nincs  szüksége.   

    A KDNP a bíróságok támogatásáról  

    Rubovszky György (KDNP) a költségvetés bírósági fejezetéről  szólva azt mondta: az elmúlt nyolc évben a kormányzat nem volt  hajlandó a törvény által előírt feladatokra költségvetési támogatást  biztosítani a bírósági fejezeten belül. Leszögezte: így az elmúlt  nyolc év 2, 4 milliárd forint adóságot halmozott fel e területen.  

    Leszögezte: a költségvetés egy önálló fejezete, a magyar állami  berendezkedés egy önálló hatalmi ága került méltatlan helyzetbe. 
 
    Jobbik: komoly kockázatai vannak a költségvetésnek  

    Bödecs Barna (Jobbik) a jövő évi költségvetés  megalapozottságáról beszélve felhívta a figyelmet, hogy a kabinet  jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos  inflációval számol. 
  
    Ennek kapcsán úgy vélekedett: tévesen gondolja azt a kormány,  hogy az egykulcsos adó miatt megugrik a hazai fogyasztás, és mivel  fogyasztásbővülés elmarad, nem fog az elvárt mértékben növekedni a  gazdaság sem.  

    Úgy vélekedett: a 3 százalékos GDP-bővüléshez pozitív nemzetközi  hangulat kell.  

    Leszögezte: a GDP és a várható infláció kifejezetten optimista  meghatározása komoly kockázatot hordoz magában.  

    Fidesz: a költségvetés megvalósítható
  
    Kontur Pál (Fidesz) szerint az elmúlt 8 évben a szocialisták a  problémákat a munkásokra, a nyugdíjasokra, az alkalmazottakra, a  kisemberekre hárították, a mostani költségvetés középpontjában  azonban az ember szolgálata és a munka áll. 
 
    A költségvetés nem ígérgetéseken alapul, megvalósítható,  lehetőséget biztosít mindenkinek, az ország plusz terheinek  csökkentésébe bevonja a nagytőkéseket, a pénzvilágot, a bankszektort  - húzta alá.  

    A nemzeti közfoglalkoztatási programról szólva a kormánypárti  képviselő azt mondta: a közfoglalkoztatási rendszer egyszerűbb,  áttekinthetőbb, jól finanszírozható lesz.   

    LMP: elfogadhatatlan a civil szervezetek pénzének elvonása
  
    Schiffer András (LMP) a pártja által készített költségvetési  alternatíváról, "államépítő" csomagról beszélve elmondta: annak  eleme az átláthatóság és a kormányzati hatékonyság.  

    Az ellenzéki politikus szerint világos antikorrupciós  stratégiára van szükség, és ehhez már jövőre lépéseket kell tenni;  meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács  pozícióját.  

    Schiffer András a költségvetés közhatalmi rendszert érintő  fejezeteiről szólva úgy vélekedett: a kormány folytatja az előző  nyolc év "álbaloldali" kormányai túlköltekező, és helyenként  "pofátlan" költségvetési gyakorlatát. Erre példaként említette, hogy  a kormány 1,3 milliárd forintot költ kormányzati kommunikációra,  mint mondta, ennek a pénznek máshol lenne a helye.   

    Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jövő évi büdzsé 3,6 milliárd  forintot von el a civil szervezetektől.  

    Fidesz: jövőre 130 milliárd forinttal több jut a mezőgazdaságra  

    Font Sándor (Fidesz) úgy vélekedett, az lenne az etikus az MSZP  részéről, ha a költségvetési vitában fel sem szólalnának képviselői  és módosító indítványokat sem nyújtanának be. Hozzátette: egy év  alatt nem lehet helyreállítani azt a romhalmazt, amit az előző nyolc  év kormányzása hagyott hátra.  

    A mezőgazdaságról szólva kiemelte: a költségvetés célként tűzte  ki a sokszereplős családi gazdaságok létrehozását.  

    Leszögezte: jövőre több mint 130 milliárd forint jut ezen  ágazatba, hiszen 2010-ben a mezőgazdaság fejezete 463 milliárd  forintos előirányzatot tartalmazott, jövőre pedig ez az összeg 592  milliárd forint lesz.  

    Elmondta azt is, hogy a kormányoldal újra szeretné vizsgálni a  földbérleti jogokat.  

    MSZP: a kormány nem tud mit kezdeni a romákkal 

    Nyakó István (MSZP) szerint a költségvetés azt mutatja, az  Orbán-kormánynak "halvány lila elképzelése sincs, hogy mit kezdjen  cigány honfitársainkkal".  

    Szerinte az sem mutat nagy kreativitást, hogy most társadalmi  felzárkóztatásnak hívják azt a programot, amit korábban roma  integrációnak. A Fidesz-kormány jövőre a társadalmi felzárkóztatásra  a gazdagoknak szánt pénz alig 1 százalékát adná - tette hozzá.  

    A jövő évi büdzsé nem a szegények, nem a szerény keresetűek, nem  az átlag magyar családok, azaz nem az egész ország, hanem csak az  "úri Magyarország költségvetése - fogalmazott. 

3. rész

Az egészségügy, az egyházak, a turizmus, a rendvédelem és az  önkormányzatok költségvetéséről is beszéltek a képviselők a jövő évi  büdzsé negyedik napja tartó általános vitájában csütörtökön a  parlamentben.  
    
    LMP: elfogadhatatlan az egészségügyi kiadások csökkenése 
 
    Szilágyi László (LMP) elfogadhatatlannak nevezte, hogy  GDP-arányosan csökken az egészségügy költségvetési támogatása. Idén  a bruttó nemzeti össztermék 4,57 százalékát, jövőre azonban csak  4,41 százalékát fordítja a kormány erre a célra - fűzte hozzá.  

    Azt is mondta: a jövő évi büdzsé nem menti meg az egészségügyet,  sőt, a fenntartható átrendeződés lehetősége sem látszik belőle.  Kifogásolta, hogy a kórházak finanszírozásában nem történik érdemi  változás.  

    Úgy vélekedett: a szakdolgozók fizetésének visszaesése az  egészségügy működését veszélyezteti.  

    Szilágyi László kitért arra is, hogy az LMP véleménye szerint  lényegesen többet kellene fordítani egészségvédelemre, megelőzésre.  

    Pozitívumként értékelte ugyanakkor az otthoni szakápolásra jutó  összeg növekedését.  

    KDNP: több mint egymilliárd jut egyházi műemlékek  rekonstrukciójára  

    A kereszténydemokrata Varga László elmondta: az egyházi  műemlékek rekonstrukciójára idén egyetlen fillért sem költöttek,  jövőre azonban több mint egymilliárd forintot fognak. "Kevés, de az  egyházak nyilván tudomásul veszik, hogy több nem jut" - fogalmazott.  
    Kitért arra is, hogy a következő évben kétszázmillió forinttal  nő a hitoktatói óradíjakra jutó összeg.  

    Varga László azt mondta: a büdzsé nem hozza kivételezett  helyzetbe az egyházakat, csak a kezdete annak, hogy "normális  kerékvágásba" kerüljön a finanszírozásuk.  

    Az MSZP a turizmusról  

    A szocialista Horváth András Tibor nehezményezte, hogy az idei  5,2 milliárd forintnál jövőre négyszázmillióval kevesebbet költ az  állam a turizmusra.  

    Helyeselte ugyanakkor az egészségturizmus fejlesztésének  kormányzati szándékát, hozzátéve, hogy külön forrásokat kellene  biztosítani a kulturális és konferenciaturizmus számára is. Úgy  vélekedett: "kiemelt hangsúlyt kellene adni élővizeinknek és az oda  tartozó attrakcióknak" is.  

    Fidesz: 12 százalékkal nő a rendőrség költségvetése
  
    Kocsis Máté (Fidesz) kiemelte, hogy a jövő évi büdzsében  biztosított többletforrások lehetővé teszik a rend és a közbiztonság  fejlesztését, a rendőrség létszámának növelését és a szervezet  megerősítését. 
 
    Elmondta, hogy a rendőrség támogatását az idei 195 milliárdról  223 milliárd forintra, azaz 12 százalékkal emelik.  

    Állandó, erős rendőri jelenlét szükséges minden magyar  településen - idézte Kocsis Máté a kormányprogramot, és hozzátette:  a kormány kilencmilliárd forintot különített el a létszámnövelés  érdekében szükséges 4.130 fő kiképzésére és próbaidős rendőrré  történő kinevezésére.  

    A Terrorelhárítási Központról szólva hangsúlyozta, hogy az EU  soros elnökeként Magyarország terrorfenyegetettsége nő, ezért  szükséges az elhárításra fordítandó összeg növelése, ahogy az más  uniós országokban is megtörtént.  

    A Jobbik a kkv-k támogatásáról  

    Bana Tibor (Jobbik) szerint problémát jelent, hogy az Új  Magyarország Fejlesztési Tervből nehézkes támogatni a kis- és  középvállalkozásokat (kkv).  

    "Tartunk attól, hogy sajnos jelen esetben is csak deklarációról  van szó a kormány részéről" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a  kkv-szektor még egyáltalán nem érzi azt az áttörést, amiről a  kormány és a kormánypártok képviselői beszélnek.  

    A Fidesz a nemzeti közfoglalkoztatási programot méltatta  
    Kara Ákos (Fidesz) kifejtette: a rászorultak számára új elveken  nyugvó, nemzeti közfoglalkoztatási programra van szükség, amiben  fontos cél kell, hogy legyen a munkavállaló kikerülése az elsődleges  munkaerőpiacra, a közmunkaprogram ugyanis csak átmeneti jellegű. 
 
    Értékteremtő közfoglalkoztatásra van szükség, amely mind Kelet-,  mind Nyugat-Magyarországon segít azoknak, akik más módon nem  találnak munkát - mondta.  

    Frakciótársa, Karakó László is a közfoglalkoztatásról beszélt,  és az Út a munkához programot egy pazarló rendszernek nevezte. Ezt  váltja fel a nemzeti közfoglalkoztatási program, amelynek egyik fő  pillére az időszakos önkormányzati közmunka - jegyezte meg.  

    A szintén fideszes Vécsey László hozzátette, a program a kkv-k  számára is lehetővé teszi, hogy részesülhessenek a  közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból.  

    LMP: reményt kell adni a nyakig eladósodott önkormányzatoknak!  

    Szilágyi Péter (LMP) a költségvetés önkormányzatokra gyakorolt  hatásáról beszélt. Emlékeztetett, a kormány döntött arról, hogy a  közszférában tízszázalékos létszámcsökkentést és ötszázalékos  költségvisszafogást kell végrehajtani. A helyhatóságok arról azonban  nem kaptak támpontokat a kabinettől - folytatta -, hogy mindezt  miként vihetik végbe saját intézményeiknél.  

    A parlamentnek kötelessége olyan büdzsét elfogadni, amely  reményt ad a nyakig eladósodott önkormányzatoknak - emelte ki.

2. rész

A közszféra bérbefagyasztásáról, a vidékfejlesztésről, a rendőrség  állományának növeléséről is beszéltek a képviselők csütörtökön, a  2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában a  parlamentben.   
    
Jobbik: folytatódik a három éve tartó bérbefagyasztás a  közszférában  

    A jobbikos Bertha Szilvia arról beszélt, hogy folytatódik a  három éve tartó bérbefagyasztás és leépítések várhatók a  közszférában. A vállalkozási adók csökkentése önmagában nem növeli  majd a foglalkoztatást, a bérterhek radikális mérséklésére lenne  szükség; érdemi javulás így a versenyszférában sem várható -  jegyezte meg.   

    Hozzátette: a közfoglalkoztatás finanszírozását jelentősen  csökkentenék, miközben az önkormányzatokra egyre nagyobb terheket  rónának.  

    Az jósolható, hogy teljes káosz lesz a közfoglalkoztatásban, ami  azoknál, akinek ez az egyetlen lehetősége, nagy nehézségeket idézhet  elő - jegyezte meg.  
  
KDNP: a büdzsé prioritásait a nemzeti érdekek határozzák meg
  
    Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy új magyar modellt  alkotnak, s 2011 lesz az első év amikor hiteles, a pénzügyi  stabilitást garantáló költségvetése lesz az országnak.   

    A büdzsé prioritásait a nemzeti érdekek határozzák meg,  elsőbbséget adva a munkahelyteremtésnek és a gazdasági növekedésnek  - mondta a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte: új  adórendszerrel, új Széchényi-tervvel, gazdaságélénkítő programokkal  talpra állítják a költségvetést, élénkítik a gazdaságot, csökkentik  az államadósságot, a munkanélküliséget, növelik a foglalkoztatást,  elismerik a gyermekvállalást.  

    Fidesz: a 2011-es költségvetés teljesítménynövelésre ösztönöz  

    A fideszes Font Sándor szerint teljesítménynövelésre ösztönöz a  jövő évi költségvetés, ami szavai szerint elismeri a társadalmi  közjóra fordított magán hozzájárulásokat.  

    Az LMP a vidékfejlesztési célokról  

    Szabó Erika közölte: a vidékfejlesztési célok általánosan  támogathatóak a költségvetésben, azonban szavai szerint hiányzik a  célok számszerűsítése.  

    Beszélt a tájgazdálkodás fontosságáról is. Mint mondta, a  következő években az elsivatagosodás fenyegeti a világot, a  kormánynak ezért hathatósabban kell védenie a termőföldeket.  Megjegyezte, hogy a földvédelmi járulék összege a következő évben  kismértékben csökkeni fog.  

    Hangsúlyozta azt is: programot kell indítani az alternatív  élelmiszerláncok szervezésére, a helyben feldolgozott termékek  közvetlen termelői értékesítése érdekében.  

    Ángyán József államtitkár minderre azt válaszolta: a tárca  januárban teszi majd le azt a tervet, amely a tíz évre kitekintő  agrár-, vidék-, és környezetstratégiát jelenti. Ezt követően jövő év  májusára hoznák az agrár-, vidék-, és környezetstratégiai  orientációs kerettörvényt a parlament elé - tette hozzá.  

    Fidesz: a kormány növeli a rendőrség létszámát
   
    Kozma Péter fideszes képviselő azt mondta: a belügyminisztérium  támogatási főösszege 12 százalékkal növekszik az ez évihez képest,  4.130 fővel növekszik a rendőrség létszáma.  

    Beszélt arról, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény  elfogadásával megnövekedett az állampolgársági hivatal munkája,  ezért örvendetesnek nevezte, hogy a hivatalt 100 fővel bővítik.  

    Juhász Ferenc (MSZP) a fideszes felszólalásra válaszul azt  mondta: a rendőrség személyi fejlesztésre mindösszesen kétmilliárd  forintot különítettek el a költségvetésben.  

    Az MSZP a forráskivonásokról beszélt  

    Tóth József (MSZP) azt mondta: jövőre olyan területeken csökken  a támogatás, ahol az embereket érintő közvetlen szolgáltatások  megjelennek. Példaként említette meg, hogy a szociális támogatásból  33 milliárd forinttal kevesebbet tartalmaz a költségvetés.  
    Jelentős forráskivonás várható a 2011. évben az önkormányzati  szférában is - jelentette ki.  

    A Jobbik átcsoportosítana a költségvetésben   

    Pősze Lajos (Jobbik) azt mondta, a költségvetésben jelentős  tartalékokat fedezett fel. Közölte: lát legalább 40-50 milliárd  forint tartalékot a várható adóbevételeket illetően. Véleménye  szerint túl sok a 130 milliárd forint dologi kiadás növekedés a  költségvetésben.  

    Azt is hangsúlyozta: 3,5 milliárd forintot vissza kellene adni a  Nemzeti Civil Alapprogramnak, közmunka programra 40 milliárd  forintot csoportosítana át, és szerinte 30 milliárd forinttal többet  kellene adni a határon túli magyarság támogatására.
       
    A Fidesz a nemzeti közfoglalkoztatási programról   

    Szedlák Attila fideszes honatya felszólalásában a nemzeti  közfoglalkoztatási programról beszélt.   

    Megemlítette, hogy 23,5 milliárd forinttal növekszik a  munkaerő-piaci alapra jutó kiadási előirányzat. 


1. rész
A jövő évi büdzsé honvédelmet, gyermekeket, kultúrát, rendőrséget és bíróságokat érintő fejezeteit érintő hozzászólásokkal folytatódott csütörtök reggel a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája a parlamentben.

Fidesz: ez egy katonabarát költségvetés
Csampa Zsolt (Fidesz) a 2011-es büdzsét katonabarát költségvetésnek nevezte. Kifejtette: 8,8 százalékkal nőnek a honvédelemre szánt pénzek, ami 22,3 milliárd forintot jelent.
Ez nem a trükkök költségvetése - jelentette ki a politikus.

MSZP: alkotmányba ütköző támogatási rendszer
Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalásában a gyermekek alkotmányos jogait érintően rámutatott, nem lehet a gyermekek között különbséget tenni sem családi, sem társadalmi származás, sem pedig vagyoni helyzet alapján. A tervezett támogatási rendszer azonban - folytatta - a vagyonosabb jövedelmű családokban nevelkedő gyermekeknek ad nagyobb támogatást, ami szerinte érthetetlen, igazságtalan, szívtelen, irgalmatlan logika, és az alkotmányba ütközik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati közoktatási intézmények támogatása nem ugyanolyan szinten nő, mint az egyháziaké.

KDNP: a megújulás éve stabil gazdaságot kínál
A kereszténydemokrata Pálffy István hangsúlyozta: a költségvetéssel azokat az embereket védik meg, akiket a szocialisták gazdaságpolitikája hozott nehéz helyzetbe. Mint mondta, semmi okuk a védekezésre, a jövő évi büdzsére ugyanis büszkének lehet lenni.
A megújulás éve stabil gazdaságot kínál - emelte ki a politikus.

A Jobbik a fogyatékossággal élők támogatásáról
Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta: örömmel tapasztalta, hogy a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetei jóval nagyobb támogatást kapnak, mint az elmúlt években.
Hiányzik viszont az olyan civil szervezetek támogatása, amelyek állami feladatokat vesznek át, és fogyatékossággal élő emberek segítésén dolgoznak - jegyezte meg.

Fidesz: a büdzsé biztosítja a bv és a katasztrófavédelem támogatást
Kulcsár József (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2011-es évben folytatódik a büntetés-végrehajtási (bv) szervezet fejlesztési programja, amelynek eredményeként költséghatékony szervezet jön majd létre.
A politikus szólt a katasztrófavédelem forrásairól is, és elmondta, a másfél milliárd forintos támogatási többlet lehetőséget ad a "reagálóképesség javítására".

LMP: a kultúra szó szinte el sem hangzik a vitában
Kukorelly Endre (LMP) azt mondta, minősíthetetlen, hogy a kultúra szó jószerivel el sem hangzik a költségvetési vitában.
Véleménye szerint a döntéshozók feladták a kultúrát.

KDNP: hosszú idő után jövőre csökkenhet az államadósság
Latorcai János arról beszélt, hogy a 2010.évi adatsorhoz képest a jövő évi költségvetésben 62,5 százalékkal csökkent azon adóbevételek száma, amelyről az ÁSZ nem tudott véleményt mondani, s a Költségvetési Tanács a fő számokat megalapozottnak találta. Az adó- és járulékmódosítások, a kis- és középvállalkozások támogatása egyértelműen a válság hatását enyhítik, megfelelő biztosítékot jelentenek a gazdasági növekedés beindításához - idézte a számvevőszéket a KDNP-s politikus.
Hozzátette: 6,9 százalékos bővüléssel számol a kormány, az export 9 és az import 9,3 százalékos növekedésével, de ha sikerül a nagy kereskedelmi láncokkal megegyezni és több magyar áru kerül a polcokra, szerinte joggal lehet remélni, hogy az import aránya kisebb lesz. A gazdasági bővülés a foglalkoztatás bővülését is magával vonja majd - prognosztizálta. Kitért még arra, hogy közel 5 százalékos nettó kereset növekedéssel, illetve a nyugdíjak infláció feletti emelkedésével számolnak, és 0,8-0,9 százalékos többletet mutat majd a költségvetés mérlege. A jövő év lesz hosszú idő után, amikor az államadósság csökkenni fog - mutatott rá a kormánypárti politikus.
A rendőrség 34 milliárdos többletére külön kitérve azt mondta, remények szerint így lesz elég akcióképes, intézkedni tudó rendőr az utcán.

MSZP: felelőtlen és társadalmilag igazságtalan a büdzsé
Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy közgazdasági szempontból a büdzsé felelőtlen, mert úgy oldja meg a pénzügyi egyensúlyt, hogy a kiadásokat tartósan lefaragja, de ezt olyan bevételekkel pótolja, amelyek forrásai néhány év múlva kimerülnek.
Társadalmi hatását tekintve a költségvetés mélyen igazságtalan, a kapcsolódó adótörvényekkel a kiskeresetűektől elvesznek, míg a nagyobb jövedelműeknél több maradna. Ezért javasolták a negatív adóval történő korrekciót - jelezte az ellenzéki képviselő.
A jogi megalapozottságot tekintve szerinte alkotmányos alapjogokat sért a büdzsé, s példaként a tulajdon és magántulajdon védelmét említette. A javaslatban 500 milliárdot indítványoznak elkölteni 3 millió ember megtakarításából, a magánnyugdíjpénztári befizetések elvételével - mondta, leszögezve: az MSZP semmiképpen sem tudja támogatni a költségvetés elfogadását.

Fidesz: cél, hogy a bíróságok működése közszolgáltatássá váljon
Horváth Zsolt kiemelte: a bíróságok esetében általános cél, hogy működésük igazi közszolgáltatássá váljon. Konkrét cél, hogy a jogviták elintézésének ideje csökkenjen, s kisebb legyen az elhúzódó eljárásokból adódó jogérvényesítés költségeinek összege. Ennek megvalósításához a fejezet költségvetés előirányzata 65,8 milliárd lesz.
További célként jelölte meg, hogy a megnövekedett ügyhátralék csökkenjen. Szakítva a korábbi kabinet helytelen magatartásával most két jogcímen is többletforrást irányoznak elő a többletfeladatokhoz. Felújítások címen 500 milliót különítenek el, ami 300 millióval több, mint előző évben. Uniós források felhasználásával pedig informatikai fejlesztések valósulhatnak meg.


2. rész
A közszféra bérbefagyasztásáról, a vidékfejlesztésről, a rendőrség állományának növeléséről is beszéltek a képviselők csütörtökön, a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben.

Jobbik: folytatódik a három éve tartó bérbefagyasztás a közszférában
A jobbikos Bertha Szilvia arról beszélt, hogy folytatódik a három éve tartó bérbefagyasztás és leépítések várhatók a közszférában. A vállalkozási adók csökkentése önmagában nem növeli majd a foglalkoztatást, a bérterhek radikális mérséklésére lenne szükség; érdemi javulás így a versenyszférában sem várható - jegyezte meg.
Hozzátette: a közfoglalkoztatás finanszírozását jelentősen csökkentenék, miközben az önkormányzatokra egyre nagyobb terheket rónának.
Az jósolható, hogy teljes káosz lesz a közfoglalkoztatásban, ami azoknál, akinek ez az egyetlen lehetősége, nagy nehézségeket idézhet elő - jegyezte meg.

KDNP: a büdzsé prioritásait a nemzeti érdekek határozzák meg
Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy új magyar modellt alkotnak, s 2011 lesz az első év amikor hiteles, a pénzügyi stabilitást garantáló költségvetése lesz az országnak.
A büdzsé prioritásait a nemzeti érdekek határozzák meg, elsőbbséget adva a munkahelyteremtésnek és a gazdasági növekedésnek - mondta a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte: új adórendszerrel, új Széchényi-tervvel, gazdaságélénkítő programokkal talpra állítják a költségvetést, élénkítik a gazdaságot, csökkentik az államadósságot, a munkanélküliséget, növelik a foglalkoztatást, elismerik a gyermekvállalást.
Fidesz: a 2011-es költségvetés teljesítménynövelésre ösztönöz
A fideszes Font Sándor szerint teljesítménynövelésre ösztönöz a jövő évi költségvetés, ami szavai szerint elismeri a társadalmi közjóra fordított magán hozzájárulásokat.

Az LMP a vidékfejlesztési célokról
Szabó Erika közölte: a vidékfejlesztési célok általánosan támogathatóak a költségvetésben, azonban szavai szerint hiányzik a célok számszerűsítése.
Beszélt a tájgazdálkodás fontosságáról is. Mint mondta, a következő években az elsivatagosodás fenyegeti a világot, a kormánynak ezért hathatósabban kell védenie a termőföldeket. Megjegyezte, hogy a földvédelmi járulék összege a következő évben kismértékben csökkeni fog.
Hangsúlyozta azt is: programot kell indítani az alternatív élelmiszerláncok szervezésére, a helyben feldolgozott termékek közvetlen termelői értékesítése érdekében.
Ángyán József államtitkár minderre azt válaszolta: a tárca januárban teszi majd le azt a tervet, amely a tíz évre kitekintő agrár-, vidék-, és környezetstratégiát jelenti. Ezt követően jövő év májusára hoznák az agrár-, vidék-, és környezetstratégiai orientációs kerettörvényt a parlament elé - tette hozzá.

Fidesz: a kormány növeli a rendőrség létszámát
Kozma Péter fideszes képviselő azt mondta: a belügyminisztérium támogatási főösszege 12 százalékkal növekszik az ez évihez képest, 4.130 fővel növekszik a rendőrség létszáma.
Beszélt arról, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával megnövekedett az állampolgársági hivatal munkája, ezért örvendetesnek nevezte, hogy a hivatalt 100 fővel bővítik.
Juhász Ferenc (MSZP) a fideszes felszólalásra válaszul azt mondta: a rendőrség személyi fejlesztésre mindösszesen kétmilliárd forintot különítettek el a költségvetésben.

Az MSZP a forráskivonásokról beszélt
Tóth József (MSZP) azt mondta: jövőre olyan területeken csökken a támogatás, ahol az embereket érintő közvetlen szolgáltatások megjelennek. Példaként említette meg, hogy a szociális támogatásból 33 milliárd forinttal kevesebbet tartalmaz a költségvetés.
Jelentős forráskivonás várható a 2011. évben az önkormányzati szférában is - jelentette ki.

A Jobbik átcsoportosítana a költségvetésben
Pősze Lajos (Jobbik) azt mondta, a költségvetésben jelentős tartalékokat fedezett fel. Közölte: lát legalább 40-50 milliárd forint tartalékot a várható adóbevételeket illetően. Véleménye szerint túl sok a 130 milliárd forint dologi kiadás növekedés a költségvetésben.
Azt is hangsúlyozta: 3,5 milliárd forintot vissza kellene adni a Nemzeti Civil Alapprogramnak, közmunka programra 40 milliárd forintot csoportosítana át, és szerinte 30 milliárd forinttal többet kellene adni a határon túli magyarság támogatására.

A Fidesz a nemzeti közfoglalkoztatási programról
Szedlák Attila fideszes honatya felszólalásában a nemzeti közfoglalkoztatási programról beszélt.
Megemlítette, hogy 23,5 milliárd forinttal növekszik a munkaerő-piaci alapra jutó kiadási előirányzat.

3. rész
Az egészségügy, az egyházak, a turizmus, a rendvédelem és az önkormányzatok költségvetéséről is beszéltek a képviselők a jövő évi büdzsé negyedik napja tartó általános vitájában csütörtökön a parlamentben.

LMP: elfogadhatatlan az egészségügyi kiadások csökkenése
Szilágyi László (LMP) elfogadhatatlannak nevezte, hogy GDP-arányosan csökken az egészségügy költségvetési támogatása. Idén a bruttó nemzeti össztermék 4,57 százalékát, jövőre azonban csak 4,41 százalékát fordítja a kormány erre a célra - fűzte hozzá.
Azt is mondta: a jövő évi büdzsé nem menti meg az egészségügyet, sőt, a fenntartható átrendeződés lehetősége sem látszik belőle. Kifogásolta, hogy a kórházak finanszírozásában nem történik érdemi változás.
Úgy vélekedett: a szakdolgozók fizetésének visszaesése az egészségügy működését veszélyezteti.
Szilágyi László kitért arra is, hogy az LMP véleménye szerint lényegesen többet kellene fordítani egészségvédelemre, megelőzésre.
Pozitívumként értékelte ugyanakkor az otthoni szakápolásra jutó összeg növekedését.

KDNP: több mint egymilliárd jut egyházi műemlékek rekonstrukciójára
A kereszténydemokrata Varga László elmondta: az egyházi műemlékek rekonstrukciójára idén egyetlen fillért sem költöttek, jövőre azonban több mint egymilliárd forintot fognak. "Kevés, de az egyházak nyilván tudomásul veszik, hogy több nem jut" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a következő évben kétszázmillió forinttal nő a hitoktatói óradíjakra jutó összeg.
Varga László azt mondta: a büdzsé nem hozza kivételezett helyzetbe az egyházakat, csak a kezdete annak, hogy "normális kerékvágásba" kerüljön a finanszírozásuk.

Az MSZP a turizmusról
A szocialista Horváth András Tibor nehezményezte, hogy az idei 5,2 milliárd forintnál jövőre négyszázmillióval kevesebbet költ az állam a turizmusra.
Helyeselte ugyanakkor az egészségturizmus fejlesztésének kormányzati szándékát, hozzátéve, hogy külön forrásokat kellene biztosítani a kulturális és konferenciaturizmus számára is. Úgy vélekedett: "kiemelt hangsúlyt kellene adni élővizeinknek és az oda tartozó attrakcióknak" is.

Fidesz: 12 százalékkal nő a rendőrség költségvetése
Kocsis Máté (Fidesz) kiemelte, hogy a jövő évi büdzsében biztosított többletforrások lehetővé teszik a rend és a közbiztonság fejlesztését, a rendőrség létszámának növelését és a szervezet megerősítését.
Elmondta, hogy a rendőrség támogatását az idei 195 milliárdról 223 milliárd forintra, azaz 12 százalékkal emelik.
Állandó, erős rendőri jelenlét szükséges minden magyar településen - idézte Kocsis Máté a kormányprogramot, és hozzátette: a kormány kilencmilliárd forintot különített el a létszámnövelés érdekében szükséges 4.130 fő kiképzésére és próbaidős rendőrré történő kinevezésére.
A Terrorelhárítási Központról szólva hangsúlyozta, hogy az EU soros elnökeként Magyarország terrorfenyegetettsége nő, ezért szükséges az elhárításra fordítandó összeg növelése, ahogy az más uniós országokban is megtörtént.

A Jobbik a kkv-k támogatásáról
Bana Tibor (Jobbik) szerint problémát jelent, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervből nehézkes támogatni a kis- és középvállalkozásokat (kkv).
"Tartunk attól, hogy sajnos jelen esetben is csak deklarációról van szó a kormány részéről" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a kkv-szektor még egyáltalán nem érzi azt az áttörést, amiről a kormány és a kormánypártok képviselői beszélnek.

A Fidesz a nemzeti közfoglalkoztatási programot méltatta
Kara Ákos (Fidesz) kifejtette: a rászorultak számára új elveken nyugvó, nemzeti közfoglalkoztatási programra van szükség, amiben fontos cél kell, hogy legyen a munkavállaló kikerülése az elsődleges munkaerőpiacra, a közmunkaprogram ugyanis csak átmeneti jellegű.
Értékteremtő közfoglalkoztatásra van szükség, amely mind Kelet-, mind Nyugat-Magyarországon segít azoknak, akik más módon nem találnak munkát - mondta.
Frakciótársa, Karakó László is a közfoglalkoztatásról beszélt, és az Út a munkához programot egy pazarló rendszernek nevezte. Ezt váltja fel a nemzeti közfoglalkoztatási program, amelynek egyik fő pillére az időszakos önkormányzati közmunka - jegyezte meg.
A szintén fideszes Vécsey László hozzátette, a program a kkv-k számára is lehetővé teszi, hogy részesülhessenek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból.

LMP: reményt kell adni a nyakig eladósodott önkormányzatoknak!
Szilágyi Péter (LMP) a költségvetés önkormányzatokra gyakorolt hatásáról beszélt. Emlékeztetett, a kormány döntött arról, hogy a közszférában tízszázalékos létszámcsökkentést és ötszázalékos költségvisszafogást kell végrehajtani. A helyhatóságok arról azonban nem kaptak támpontokat a kabinettől - folytatta -, hogy mindezt miként vihetik végbe saját intézményeiknél.
A parlamentnek kötelessége olyan büdzsét elfogadni, amely reményt ad a nyakig eladósodott önkormányzatoknak - emelte ki.

Olvasóink írták

  • 12. Csetneky 2010. november 18. 23:45
    „11. load

    Az előző irományom utolsó mondatában említettem, azért undorító a lenyúlás, mert a saját sarukat másokkal fizettetik meg. Ezt felhánytorgatni szerintem nem ostobaság. A gázártámogatás viszont az. Mégpedig nem kicsi, nagy. Legalábbis abban a formában, ahogy beveztték,. Többször leírtam, szinte kizárólag az ügyeskedőknek jó.”
  • 11. load 2010. november 18. 22:52
    „7. Csetneky
    Talán, mintha mára csökkent volna az adrenalin szinted és tudunk normálisan is beszélgetni.
    Ha ostobaság volt bevezetni a 13. havit, akkor miért nem ostobaság most felhánytorgatni a megszüntetését?
    Szerintem az.
    13. havi járulékfizetés nélkül a 13. havi nyugdíjakat adókból és hitelekből kellett fizetni.
    Ez volt az MSZP legostobább ígérete, amit sajnos be is tartott.
    Mikor megkérdezték, hogy honnan lesz erre pénz, Medgyessy ezt mondta:
    "Lesz, ezt én garantálom."
    Lett is - hitelből - de 2004 végén már nem volt Medgyessy. Eddig tartott a garancia.
    Gázáremelés.
    2002 április 9-én Orbán Viktornak a Testnevelési Egyetemen mondott beszédében ez hangzott el:
    "Nos, hát tisztelt hölgyeim és uraim, akik hallották korábban a szocialisták vezetőinek nyilatkozatait, azok tudhatják, megmondták: első lépésként jelentős gázár-emelés történik majd."
    Amikor a televizióban Lendvait megkérdezték, hogy igaz-e ez, azt mondta, hogy nem, mert nem lesz.
    Vagy is nem lesz elsőként, és nem lesz nagyarányú.
    Azt semmi esetre sem ígérte, hogy 8 évig nem lesz. Mégis ezt hallgattuk nyolc évig, és tudtuk, hogy a gázártámogatásokat, hitelből, vagy adókból fizetik.
    Olyanok adójából, akik talán soha nem is fűtöttek gázzal .
    Az évi 1.000 köbméteres fogyasztóknak nem sok támogatás jutott, de akik az úszómedencéjüket fűtötték vele, azok százezreket takarítottak meg.
    Ezt az állapotot sikerült fenntartania Áder Jánosnak, amikor összeszorított fogakkal sziszegte a parlamentben, hogy "azt igérték nem lesz gázáremelés"
    Most ugyanezt igéri a Fidesz is. Csak most az ámítás így szól: Nem lesz megszorítás!
    De van válságadó, van nyugdíjpéztári befizetések eltérítése, van ismét gázártámogatás (mai hírek).
    Ennek kapcsán van egy óriási esély a költségvetési hiány néhány éven belüli 5%-os újratermelődésére, és a teljes káosz azonnali kitermelődésére az államháztartásban.”
  • 10. coment 2010. november 18. 21:51
    „szerintem nem, a díszcigány (Farkas) csak vergődik.
    Nem dolgoznak, nem tudják az adójukból levonni a gyerekkedvezményt.
    Mint sok, kis keresetű szorgalmasan dolgozó, többgyermekes fajmagyar család sem.
    Pedig a FIDESZ-re szavaztak.
    Folyt. köv...”
  • 9. nüs 2010. november 18. 20:43
    „sebaj, a lényeg hogy a romákat továbbra is felzárkóztatják”
  • 8. coment 2010. november 18. 20:15
    „Nem hiszem, hogy a 13. havi nyugdíj ígéretével nyerni lehetett volna. Én saját fülemmel hallottam a saját szájából élőben egy nagy kaliberű államférfit, aki beígérte a 14. havit is és mégis bukott:))
    Most meg azonnali nagyarányú adócsökkentést és a szuperbruttó azonnali eltörlését ígérte és hazudott, nem tartotta be. Meg szó volt a pedagógusok bérének emeléséről is. Szintén nem betartott=hazugság. Most én is mondhatnám, hogy ezért nyert.
    Szerintem a magánnyugdíj lenyúlása sokkal undorítóbb, hiszen egy meglevő megtakarítást akarnak lenyúlni.”
  • 7. Csetneky 2010. november 18. 19:47
    „4. load
    6. coment

    Abban valóban egyetértünk, hatalmas ostobaság volt bevezetni! Egyrészt arra költöttek egy csomó hitelt, másrészt főként azzal - pontosabban a beígérésével - nyerték meg a választást. Mármint a 23 millió románon, meg a nem lesz gázáremelésen kívül. Ha akkor a szocialisták a felelőtlen ígéretekkel nem bolondítják meg a nyugdíjasokat, akkor egyrészt nincs ilyen vacak helyzetben az államháztartás, másrészt lehetett volna folyamatosan az adófizetőket támogató normális kormányunk.
    Mindezektől függetlenül akkor is undorító a lenyúlás, ugyanis a saját rossz gazdálkodásuk és alkalmatlanságok, na meg korruptságuk miatt jutott ilyen helyzetbe az ország és ennek árát - többek között - a nyugdíjasokkal fizettették meg.”
  • 6. coment 2010. november 18. 18:58
    „Csetneky

    Ki vette el a 13. havi nyugdíjat??
    Aki adta. És akkor követett el felelőtlenséget, amikor betartotta az igéretét(ugye szokatlan) hogy megalapozatlan pénzügyi háttérrel megadta ezt (Medgyessy). Ha a FIDESZ adta volna, megérteném a felháborodást.
    Amúgy itt a lehetősége az elvtársaidnak, adják vissza!!
    A költségvetési vitában a válaszoló kormánytagoktól nem hallottam egy értelmes választ sem az ellenzéki kritikákra, minden válasz az volt, hogy a szocik baltázták el. Ugyanakkor OV Brüsszelben, és a FAZ-ban, Rogán pedig ma egy EU küldöttség előtt égbe magasztalja Bajnai és Gyurcsány megszorításait:))

    Akkor hogy van ez a kettős beszéddel narancselvtársak?:)”
  • 5. amalfi 2010. november 18. 17:27
    „"Magyarország gazdaságilag speciális helyzetben van, ezért a kormány egy egyedi "gazdasági mixtúrát" készített, amelynek egyes elemei tetszenek a piacoknak, más elemeit viszont "utálják", de a kormány kitart a gazdasági kísérlet mellett - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Párizsban, miután találkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával. Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel eddig senki sem csinált hasonló gazdaságpolitikát, és Magyarország helyzete egyébként is különleges, ezért most nem lehet egészen pontosan tudni, hogy mi lesz ennek a gazdasági kísérletnek az eredménye: bukás vagy siker, de a kormány mindent megtesz a siker érdekében."
    Most erre mit mondjak, ami szalonképes is és igaz is?”
  • 4. load 2010. november 18. 14:51
    „2. Csetneky
    Mondd, te mikor fizetted a 13. havi nyugdíjjárulékot?
    Bizonyára a 13. havi béredből.”
  • 3. Lyna80 2010. november 18. 14:30
    „Közalkalmazott vagyok! Befagyasztják a fizetésem?! Huhh, nem is tudom mi lesz! Három évente emeltek bruttó 3000 Ft-ot!!!!!!!!!!!!!!!!! Nevetséges!!!!!
    A köztisztviselőkkel kellene most már foglalkozni! Ismerek olyant aki ugyanannyi idős mint én, kb. ugyanannyi ideje dolgozik a közszférában, diplomás bért kap mint én, csak ő köztisztviselő én meg közalkalmazott. Na én kapok 100ezer forint fizetést meg 3600 kafetáriát, ő kap 250ezer fizetést+13ezer kafetériát, meg köztisztviselők napján plusz egy havi fizetést, meg a jutalmakat év végén.... Az elszámolás nélküli munkaruhapénzről már ne is beszéljünk! Megjegyzem az is duplája annak amit én kapok... De ha megszorításról van szó akkor még mindig az én 100ezremet szorongatják!!!!!!!!!!”
  • 2. Csetneky 2010. november 18. 13:54
    „Primax

    Pedig vannak ilyenek. Például akiknek lenyúlták a 13. havi nyugdíját illetve fizetését. Vagy akiknek 2008. január 01-től 8%-kal csökkentették a nyugdíját. Esetleg akiknek évek óta nem emelték a fizetését. Nem beszélve azokról, akik elveszítették a munkájukat. Az viszont valóban igaz, hogy nem kizárólag ezen személyek megvédéséről szól a költségvetés.”
  • 1. Primax 2010. november 18. 12:35
    „" a költségvetéssel azokat az embereket védik meg, akiket a szocialisták gazdaságpolitikája hozott nehéz helyzetbe."
    Link duma.
    Hazugság.
    Valamit persze mondani kell...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőrautó és villamos ütközött a fővárosban

Összeütközött egy rendőrautó és egy 62A jelzésű villamos csütörtökön a főváros XIV. kerületében; a balesetben senki sem sérült meg. Tovább olvasom