Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Egyre több a szürke marha

Dunántúl - Míg a szarvasmarhák száma csökken, a szürke marháké növekszik, már megyénkben is több mint másfél ezer ilyen őshonos állatot tartanak. A tenyésztők ezt jobbára szenvedélyből teszik, de épp a válság okán mielőbbi jövedelmezőségben bíznak.

A Magyar Szürke Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének több mint ötven dunántúli tagja találkozott a napokban Ravazdon, ahol tájékoztatást kaptak a jogszabályváltozásokról, a pályázati, a támogatási lehetőségekről. Utóbbi különösen fontos működésükhöz. Mivel legeltetéssel művelik területeiket, környezetvédelmi célú támogatást is kaphatnak, hiszen ahogy a tenyésztők mondják, ennek az állatnak a tartása épp erről szól, ez a lényege. A természetet óvja a rideg tartás, és e tartásmód miatt alig érinti ezt az ágazatot a válság. Viszont mivel a tenyésztők mással is foglalkoznak, őket is sújtják a gazdasági helyzet gondjai. Másrészt épp a válság hozhat fellendülést a szürke marha húsának piacán. Ugyanis felmérések bizonyítják, hogy a sok rossz mellett a recesszió egyik kedvező hatása, hogy az emberek jobban figyelnek egészségükre és ennek része lehet a szürke kedvező élettani hatású biohúsának fogyasztása.

Öt éve kezdte gulyáját Péter Ramon édesapja segítségével Pannonhalmán legeltetni, az ma már mintegy száz állatot számlál. Fotó: Bertleff András
Öt éve kezdte gulyáját Péter Ramon édesapja segítségével Pannonhalmán legeltetni, az ma már mintegy száz állatot számlál. Fotó: Bertleff András

Hazánkban több mint háromszáz tenyésztő mintegy húszezer szürke marhát tart, ezek többségét az Alföldön. Erről dr. Bodó Imre, az egyesület elnöke beszélt lapunknak és azt is elmondta: az elmúlt több mint negyven évben harmincszorosára nőtt a szürke marhák országos létszáma, míg más szarvasmarháké felére esett vissza. A szürkék számának növekedése szerinte azzal magyarázható, hogy a magyar állattenyésztők magukénak érzik ezt a fajtát, ami szinte csak nálunk létezik. Nem kizárólag pénzkeresetért tartják állataikat, inkább szenvedélyből, hiszen nem is jövedelmező egyelőre. Viszont már a hatvanas évek eleje óta részesülhettek támogatásban és remélik, a szürke marhák húsa mielőbb rendszeres bevételi forrást jelenthet. Az elnök szerint azonban jelenleg az a furcsa ellentét figyelhető meg, hogy
aki szürkemarha-húst, -terméket venne, az nehezen talál, mégis gondjaik vannak az értékesítéssel a tartóknak.

Bodó szerint ebben és a feldolgozás terén kellene előrelépniük, közös érdekük lenne ezt megoldani. Bár van, ahol ezt az őshonos állatot „csak" bemutatásra tartják.


Három gulya

Megyénkben hat szürkemarha-tenyésztő tagja az országos egyesületnek, három jelentősebb gulya található itt. A legnagyobb mintegy 1300 állatból áll a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban. Kétszázötven legel Vitnyéden Gergácz Lászlónál, százat tartanak Pannonhalmán a ravazdi találkozó házigazdái, Péter Oszkár és fia, Ramon. Jelenleg huszonkét borjú van öt éve folyamatosan szaporodó gulyájukban, amit a közeli főzde pálinkacefréjével is takarmányoznak, az arra járók pedig szívesen megcsodálnak.

Olvasóink írták

  • 2. jockey 2009. május 11. 22:41
    „Valóban. 2002-ben és 2006-ban el is döntötték az ország sorsát, jó hosszú időre. Bravó!”
  • 1. xo16zy 2009. május 11. 20:59
    „Egyre több a szürke marha...
    hajjaj! Látom minden nap a parlamenti közvetítésekben.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Páva Zsolt győzött Pécsen

Korábbi polgármesterré választása után 15 évvel ismét Páva Zsolt (Fidesz) lett Pécs vezetője. Tovább olvasom