Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Bábszínházi premier: Hófehérke és hét manó

A hagyományokhoz ragaszkodó, de mégis modern mese a Grimm testvérek klasszikusából.
A győri Vaskakas Bábszínház a Grimm testvérek klasszikusához nyúlt hozzá, hogy belőle élvezetes, a hagyományokhoz ragaszkodó, de mégis modern mesét állítson színpadra. A szándék nemes volt, és majdnem teljes siker koronázta.

Kattintson a képre!
„Szerintem a fekete hajúak voltak a szőkék azokban a régi időkben" – mondta nézőtársának az egyik apuka a győri bábszínházi premier után. Állítása minden alapot nélkülöz, ám a darab mégis azt sugallja, lehet, igaza van. Köszönhető ez annak, hogy a meglehetősen különlegesre, keményebben fogalmazva érthetetlenül groteszkre sikerült bábfigurák olyan mértékben hasonlóak, hogy nem lehet őket megkülönböztetni. Mindegyiknek nagy szeme, szögletes vonásai vannak. Így például a Hófehérkét a manók (és nem törpék, mert az talán diszkrimináció lenne?) házában három alakban meglátogató mostoha öreganyóként teljesen ugyanannak látszik. Ezért a fekete hajkoronával ékes Hófehérke háromszor veszi be, hogy nem halálos tárgyat kap ajándékba, hanem becses és használható dolgot. Pedig Mákszem Lenke végre olyan naivát formál meg a mesehősből, aki nem szepeg, nem nyafog, nem kényeskedik, hanem van, létezik. Ő és Ujvári Janka a gonosz mostoha szerepében mindenképpen erősségei a darabnak.

A gyerekek azonban nem elsősorban a művészekre kíváncsiak. Ők másra fogékonyak. Például a sötétre és a darab elején a rendezői ötletként megjelenő elemre, a pókra, amely fonja az élet fonalát. A pók elég félelmetes, hogy a kicsik közül valaki mindig felsírjon, és elég szuggesztív ahhoz, hogy a színházlátogatók többségét a helyére szögezze. Ehhez hasonló pillanatok, amikor a gonosz mostoha varázsol. Szinte rémfilmekbe illők a jelenetek, a hosszú vörös körmökkel és kígyóval folytatott játékok.

A Hófehérke nem egy könnyed mese. Születéssel, majd rögtön az édesanya halálával kezdődik. Aztán jön a vadász, akit ölni biztatnak, kész szerencse, hogy az írók hétszeresen is próbálják a feszültséget oldani. Régebbi szómagyarázatban a törpékkel, mostaniban a manókkal. (Ez tényleg érthetetlen, mi a manónak kellett a törpéket átnevezni?) A Vaskakas manói, akiket Szúkenyik Tamás, Rab Viki és Pethő Gergő keltenek életre, már első bevonulásukkal hangos nevetést csiklandoznak ki kicsikből és nagyokból. Na, náluk telitalálat a tervezők, Fazekas Antónia és Szabó Tamás bábterve. Mert ők olyan groteszk figurák, akik elbírják a hagymafejet, a lógó orrot vagy a vánkos nagyságú állat.

A győri Vaskakas Bábszínház programja >>


A színpadon a jól kitalált díszletek és a rajzfilmek kissé elfajzott generációját megidéző bábok kiegészítik egymást, csak az a probléma, hogy az utóbbiak néha mintha beszorulnának egy-egy ablakrésbe, ajtónyílásba. A méretbeli eltérés csak a manók házánál érthető, a királyi palotában vagy a szellemesen erdővé váló trónszéknél nem.

A Vaskakas Bábszínházban az előadások egyik nagy erénye volt eddig is a jól átgondolt rendezői munkán és a színészi játékon kívül a zene. Rab Viki most sem okozott csalódást. Muzsikája külön is megállná a helyét. S talán ez is felkerül majd a Vaskakas-lemezek egyikére, melyeket egész biztos meg is vásárolnának a színházba járók emlékként.

A színészek közül meg kell említeni Jáger Andrást, akit a közönség a Győri Nemzeti színpadáról ismerhet leginkább, de erre az évadra hivatásos bábosnak szegődött. Színészként kitűnő, bábosként pedig mint király, vadász és királyfi próbálja megtalálni saját kifejezőeszközeit.
Micsa Mónika Lengyelországban tanulja a bábrendezést. Vizsgamunkája a győri bemutató, melyen érezhető egy kezdő rendező minden bizonytalansága, de bontakozó alkotói kedve is. Szász Ilona dramaturgként jó alapanyagot adott a kezébe – csak a manókat tudnám feledni.

Hófehérke, akinek történetével meg kell ismerkedni minden gyereknek, hasznos előadás óvodásoknak, kisiskolásoknak egyaránt. Nem tesz hozzá sokat az eredeti meséhez, és nem is vesz el belőle, ezért utána van miről beszélgetni a lurkókkal.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EU-s sikertörténet a szállodaiparban

Hol volt, hol nem, egy magyar ember, aki kiment Németországba dolgozni. Végigjárta a vendéglátás iskoláit, majd itthon elindított néhány sikeres vállalkozást. Aztán az EU visszacsábította, és most egy nagy osztrák hotel első embere a turistaparadicsomnak számító Karintiában. A Hotel Heiligenblutból ismert és elismert vendéglátóhelyet teremtett. S mindehhez Orsós Gábor alig múlt 33 éves. Tovább olvasom