Kisalföld logö

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő -1°C | 6°C Még több cikk.

Az ötvenedik nap ünnepéről

Mozgóünnep, mert a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik, így május 10-e és június 13-a közé esik pünkösd. Az 1993 óta munkaszüneti nappá is lett ünnepről olyan személyeket kérdeztünk, akiknek neve kötődik pünkösd valamely jelképéhez.
– Vezetéknevem nyilván a pünkösdből származik, annak Erdélyben itt-ott használatos pünköst formájából. Épp emiatt szinte „szembe kellett mennem" az ünneppel, hangsúlyozva, hogy té betűvel írom a nevem – mondja Pünkösti Árpád újságíró, aki a hetvenes években a Népszabadság tudósítójaként Szegeden, szerinte a szép nők városában élt.

– Noha tudom, hogy a pünkösd zsidók aratást köszöntő, vagy a keresztények egyházat alapító, húsvét utáni ötvenedik napi ünnepe, nem tartottam és nem tartom szerencsésnek az ünnepek sorába iktatását, nem annyira ateista voltom miatt, inkább a szekularizált állam féltéséből. Különben is úgy érzem, nem érdemeljük meg az ünnepeket, nem tudunk velük mit kezdeni, méltón bánni, megszentségtelenítjük őket, legyen szó akár egyházi, akár állami ünnepről. Egyébként mivel a magam hajcsárja vagyok, január 1-jétől december 31-éig tart az év: munkaőrülettel ünnepelek – magyarázta az író, aki hamarosan elkészül családtörténeti művével, a tizenkettedik könyvével.

Jelképek

Pünkösd ünnepének legismertebb jelképe a rózsa. Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Az ünnep jele a fehér galamb is. A templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. A zöld ág is többlet jelentéssel bír: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. 
– A pünkösdi rózsa jelképét gyerekkoromból ismerem. A férjem édesanyja által ültetett két tő pünküsdi rózsából, néhány szál most is vázába kerül – mondja Rózsa Edit Szeged volt országgyűlési képviselője. Az 1985 és 1998 közötti évek közismert politikusa tagja volt annak a parlamentnek is, mely munkaszüneti nappá nyilvánította ezt az ünnepet. – A magyar pünkösdről annyit tudok, hogy a keresztény szokások a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá, és összeolvadtak egy ünneppé. Az ilyenkor esedékes csíksomlyói búcsúról is tudok. Az itteni szokásokról pedig apai nagymamám mesélt: pünkösd napján, hajnalban megfürdött a Tiszában, hogy elkerülje minden betegség.

– Pünkösd ünnepe a keresztények hálaadása a Szentlélek, a harmadik isteni személy elküldéséért – mondja Láng Béla gépészmérnök, az újszegedi katolikus gyülekezet tagja. – A Szentlélek tüzes nyelvek alakjában szállott le az apostolokra. Hatására kellően fölvérteződtek tudással, bátorsággal, ékesszólással az apostolok, akik amúgy sokféle foglalkozású, egyszerű emberek voltak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Ilyentájt tartják a szertartást, amikor kérdésére válaszolva a bérmálásra készülőnek számot kell adnia a vallással kapcsolatos tudásáról. Számomra a pünkösd a bölcsebb gondolkodás ünnepe. Ez ugyanúgy a Szentlélek adománya, mint az értelem, a jó tanács, a lelkierő, a jámborság, az istenfélelem, valamint a tudomány.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jegygyűrű - 2. rész

Az ezüst régen a szegények hűségkarikája volt, ma már használják ezt a különcök, a divatkövetők is. Mivel nagyon puha fém, kizárólag más anyaggal ötvözve készítenek ékszert belőle. Régebben nikkelt használtak ötvözetként, de ma a gyakran előforduló allergiás reakciók miatt inkább rezet alkalmaznak. Tovább olvasom