Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

A rendőrtiszt-helyettesek 30 %-a legyen cigány!

A vidék gazdaságáról, a nők nyugdíjba vonulásáról, a magánynyugdíj-pénztári rendszerről, valamint a romák helyzetéről beszéltek hétfőn napirend előtt a képviselők az Országgyűlésben.

20 óra 43 perc - Orbán Viktor kormányfő szerint a jövő évi büdzsé a megújulás költségvetése, Matolcsy György szerint pedig a 2011-es költségvetés lehet Magyarország uniós csatlakozása óta az első, amelyben az ország teljesíti a vállalt 3 százalék alatti hiány mértékét. A Költségvetési Tanács elnöke azonban úgy vélekedett: a javaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv. Hétfőn megkezdődött a 2011-es költségvetés tárgyalása az Országgyűlésben.

Orbán Viktor: a jövő évi büdzsé a megújulás költségvetése

A miniszterelnök kifejtette: olyan új költségvetésre van szükség, amely az eddigiektől élesen eltérő filozófiára, az együttműködés gazdaságpolitikájára épül. 2011-ben új alkotmány kell, amely az erős és sikeres Magyarország megteremtését szolgálja. Úttörő adórendszerre van szükség, át kell alakítani az egészségügyet, az oktatást - sorolta.

Mint mondta, Magyarországnak egy éve van arra, hogy kiszabaduljon az államadósság csapdájából.

A kormányfő szerint a 2011. évi költségvetéssel a kormány megállítja az államadósság-növekedést, az új költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése, egy átfogó gazdaságpolitika egyéves, jövő évre eső szakasza.

A kormány ezt a gazdaságpolitikát folytatja majd; a gazdasági növekedéssel emeli a nemzeti össztermék mértékét, a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartja és szerkezeti reformokat indít be - emelte ki.

Közölte: ma az államadósságunk meghaladja a 20 ezer milliárd forintot, minden magyar állampolgár fejenként 2 millió forintnyi terhet cipel a hátán. Hozzátette: 2010-ben 1.200 milliárd forintot meghaladó összeget kellett fordítani adósságkezelésre; adósságszolgálat és adósságtörlesztés nélkül a 2011-es költségvetés nem 3 százalékos hiányt, hanem 0,8 százalékos többletet mutatna.

Matolcsy: egy év van a konszolidációra

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a 2011-es költségvetés lehet Magyarország uniós csatlakozása óta az első, amelyben az ország teljesíti a vállalt 3 százalék alatti hiány mértékét. Leszögezte: egy év alatt meg kell történnie a pénzügyi konszolidációnak, a megújulásnak.

A miniszter a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz.

Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy "nem romlik a külső világ". Véleménye szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 78 százalék körül szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken.
Mint mondta, a jövő évi költségvetés három fő eszköze a szigorú költségvetései politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.

ÁSZ: az adóbevételek csaknem fele teljesíthető

Domokos László, az ÁSZ elnöke azt mondta: a jövőre tervezett adóbevételek csaknem fele teljesíthető az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, amely ugyanakkor úgy véli, hogy magas a közepes kockázatú, és kisebb a magas kockázatúnak minősülő adóbevételek összege.

A 2011-es törvényjavaslat jobb mint a tavalyi, de "van amit lehet még rajta javítani" - jelentette ki. Hangsúlyozta: az új adóként tervezett - és egyébként magas kockázatúnak minősített - hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúltával, több éves távlatban, a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén, a kiadások szerkezetének átfogó felülvizsgálata válhat szükségessé.

Költségvetési Tanács: kockázatos a költségvetési politika

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélekedett: a költségvetési törvényjavaslatban kirajzolódó költségvetési politika egy kockázatos terv, amelynek esetleges sikertelensége tetemes károkat okozhat.

Kiemelte: a törvényjavaslatban felvázolthoz képest az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet 2011-ben.

A tanács elnöke azonban kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a teljesül a kormány terve, miszerint 400 ezer új munkahely létesül középtávon. Ehelyett csak 100 ezer új munkahellyel számol a Költségvetési Tanács - mondta Kopits György.

Elmondta: a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van, ehhez szükséges a magánnyugdíj-pénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel. A kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani - mondta. Nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki - emelte ki az elnök.

Szijjártó: a megújulás költségvetése szakít a megszorításokkal

Szijjártó Péter, a bizottságok többségi véleményét ismertetve kiemelte: a jövő évi költségvetés szakít a megszorításokkal, és a családok, a vállalkozások támogatását, a munkahelyteremtést helyezi középpontjába.
Hozzátette: a büdzsé a megújulás költségvetése, amely alkalmas a magyar gazdaság növekedési pályára állítására, így az a térség legversenyképesebbje lehet.

Beszélt arról is: a bizottságok véleménye alapján a költségvetés megfelel a választói akaratnak, mivel azokat a nemzeti ügyeket képviseli, amelyeket a választásokon győztes pártszövetség meghirdetett. Így a gazdasági növekedés beindításán túl biztosítja a szükséges forrásokat a rend megteremtéséhez, az egészségügy megmentéséhez, a szociális biztonság megteremtéséhez, és alkalmas arra, hogy segítse a demokratikus normák helyreállítását - mondta.

16 óra 15 perc - A regisztrációs adóról, az idősek ápolásáról, az útfelújításokról, valamint a rendőri és tűzoltói pótlékokról volt szó többek között a kérdések órájában hétfőn a parlamentben.

Jobbik: legyen szolidáris a kormány a tűzoltók pótlékának kifizetésekor

Magyar Zoltán (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy álljon szolidárisan a tűzoltók pótlékának kifizetéséhez és fizesse meg nekik a jogszabályok és a bírósági ítélet járó pénzüket. Azt kérte, mielőbb fizessen a kabinet.

Tállai András államtitkár válaszában közölte: jól haladnak a tárgyalások és reméli, hamarosan egyezség születik a pótlékok kiszámításának módjáról.

Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy mielőbb kifizesse a tűzoltók járandóságát. Mint mondta, ezt nem befolyásolja, hogy a pénz meg van-e nevezve a jövő évi költségvetés tervezetében.

LMP: támogatja-e a kormány a regisztrációs adó megfizetésének elkerülését?

Szilágyi Péter (LMP) azt kérdezte, támogatja-e a kormány a regisztrációs adó megfizetésének elkerülését. A jelenlegi differenciálatlan kedvezmény szerinte igazságtalan, nem veszi figyelembe a környezeti terhelést, s adóelkerülés valósulhat meg a jelenlegi szabályok szerint. A környezetvédelemhez fűződő jogos társadalmi igény sem indokolja a mostani rendszert - tette hozzá. A kormány tervez a témában valamilyen intézkedést? - tette fel a kérdést.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta, úgy tervezik szabályozni ezt az adófajtát, hogy a környezetvédelmi eredmények fenntarthatók legyenek. Minél régebbi és korszerűtlenebb motorral felszerelt a gépkocsi, annál magasabb a kiindulási fizetendő összeg - mondta.

MSZP: miért nem kezeli súlyának megfelelően az idősügy kérdését a Semmelweis-vitairat?

Garay István Levente (MSZP) azt mondta, hogy a Semmelweis vitairat méltatlanul megfeledkezik az idősekről és ápolásukról. A jövő évi költségvetés sem súlyának megfelelően kezeli ezt a kérdést - jegyezte meg, s utalt a nyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatukra.

Halász János államtitkár válaszában kiemelte: az adatok nem támasztják alá az elmondottakat. Nem igaz, hogy a kormány ne lenne érzékeny a problémára, az önök kormány volt érzéketlen - fogalmazott. A jelen egészségügyi kormányzat nem feledkezett el az idősekkel kapcsolatos gondoskodásról, a szabályok folyamatban lévő módosításakor az ő érdekeiket is figyelembe veszik.

MSZP: miért állítják le az útfelújításokat?

Ipkovich György (MSZP) arra volt kíváncsi, miért állítják le az útfelújításokat országszerte? Mint mondta, a hírek arról szólnak, hogy az alsóbbrendű utak felújításának megtakarításával szeretne a szaktárca néhány tízmilliót megtakarítani. Közlése szerint várhatóan 60-65 kilométer felújítását nem tudják a nyugat-dunántúli régióban elvégezni ezen minisztériumi döntések miatt. Miért nem épülnek az utak? - tette fel a kérdést.

Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: minden találgatás, hír, amely tudni vél ilyen leállításról, egyelőre találgatás. Valóban szükséges források átcsoportosítása, de konkrét döntések még nem születtek - hangsúlyozta.

A Jobbik az útfelújításokról

Bana Tibor (jobbik) szintén e témában fogalmazott meg kérdést, szóvá téve, hogy a tervezett intézkedések Vas megyét különösen hátrányosan érintenék. Nem ezeken a projekteken kellene spórolni, ezek az utak már rászorulnak a felújításra. Ismét a vesztesek közé kerül Vas megye? - kérdezte.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: az egész ország sokat veszített az elmúlt években. A Vas megyeieknek nem kell csalódniuk, szűkebb pátriájuk nem a vesztesek oldalán áll, június eleje óta több mint 4 milliárdos beruházási forrást nyertek el. A sajtóhíreket ismét spekulációnak minősítette, és megismételte, döntések nem születtek.

Jobbik: mikor ismeri el a kormány az utcán teljesítő rendőrök munkáját?

Balla Gergő (Jobbik) azt kérdezte, mikor ismeri el a kormány az utcán teljesítő rendőrök munkáját. A kormány megtehetné, hogy valóban elismeri munkájukat, s nem 45 százaléknyi, hanem magasabb pótlékot ad számukra.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, a kormány tervezi, hogy elismeri a rendőrök munkáját. Szeretnék a létszámot emelni, az ehhez szükséges 9 milliárd forint szerepel a büdzsében. A pótlékokról, illetményekről legközelebbre ígért tájékoztatást.

Közölte: 2002 nyara óta a hivatásosok anyagi elismerése jelentős hátrányt szenvedett, fizetésük reálértéke jelentősen csökkent. Hozzátette: azt nem tartja helyesnek, ha a járőröket és a terrorelhárításnál dolgozókat szembeállítják.

15 óra 43 perc - A különadóval sújtott végkielégítések, az útdíj és a betegszállítás ügye is téma volt hétfőn az azonnali kérdések órájában a parlamentben.

A MSZP-s Simon és Gyurcsány ismét Orbánt akarta kérdezni

Simon Gábor (MSZP) ismét azonnali kérdést kívánt feltenni Orbán Viktornak, ám a miniszterelnök halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest jelölte ki válaszadásra, Simon Gábor azonban közölte, "megvárja" a kormányfőt, akinek a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

A szocialista Gyurcsány Ferenc is újra fel akarta tenni azonnali kérdését "Miért fél, miniszterelnök úr?" címmel Orbán Viktornak, aki ebben az esetben is Navracsics Tibort jelölte ki válaszadásra. A volt miniszterelnök azonban azt mondta, "mivel lehet, hogy tényleg fél a miniszterelnök, szerintem adjuk meg a lehetőséget, hogy leküzdje a félelmét, és válaszoljon a kérdésre". A kormányfőnek a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Lendvai a 2002 körüli "lelépési pénzekről" érdeklődött

Az MSZP-s Lendvai Ildikó azt idézte fel, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a minap ígéretet tett arra, kezdeményezi, hogy a 2002 környékén távozott vezetők önként fizessék vissza "lelépési pénzük" kétmillió forint feletti részét. Hol tart ez a misszió, és fizettek-e már az érintettek? - kérdezte a politikus. "Mire számíthatunk Orbán Viktor miniszterelnök úr - sajtóhírek szerint - felvett 5,5 milliója ügyében?" - érdeklődött.

Navracsics Tibor válaszában azt mondta: "ha 45 fokban jobbra fordul, akkor pontosan egy volt miniszterelnök könyököl az ön háta mögött. Miért nem kérdezi meg tőle, hogy miért nem fogadtak el akkor olyan törvényt, hogy ha ezt most, 2010 novemberében ennyire botrányosnak tartja?" A szocialisták elvitték, "egyes hírek szerint ellopták" az összes pénzt - tette hozzá.

Jobbik: meddig maradunk Európa szemétlerakója?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: az ország Európa élelmiszerszemét-lerakójává vált Európa éléskamrájából, a magyar vásárlók a jelenlegi rendszerben védtelenek. A politikus azt kérdezte, mikor fordulhat elő, hogy kizárják azokat a cégeket a magyar piacról, amelyek szennyezett, káros élelmiszereket forgalmaznak.
Válaszában Czomba Sándor államtitkár közölte: a veszélyes, a jogszabályoknak nem megfelelő termékek esetében a piacfelügyeleti hatóságok feladata, hogy rendszeres ellenőrzéseikkel kiszűrjék azokat.

LMP: hol marad az útdíj?

Scheiring Gábor (LMP) arról érdeklődött, milyen ütemezésben kívánja előkészíteni a kormány a használatarányos útdíj bevezetését, az erről szóló javaslat pedig mikor kerül a parlament elé.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a kormánynak mielőbb szándékában áll a megtett úttal arányos, korszerű, kapuk nélküli, elektronikus díjszedési rendszer bevezetése. A pontos időpontot azonban egyelőre nem tudják meghatározni, mivel - mint hozzátette - egy bonyolult rendszerről van szó.

A Fidesz a betegszállítás gondjairól

Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azt mondta, az előző kabinet átgondolatlanul és szervezetlenül választotta szét a mentést és a betegszállítást 2008. január 1-jétől. A betegszállítás gondja ma generális probléma, ugyanis az üzleti szemlélet gyakran nem párosul az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó elvekkel - hangsúlyozta.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úgy válaszolt: a szaktárca kiemelt fontosságúnak tartja a betegszállítás ügyének rendezését, és ennek megfelelően lépéseket tett egy egységes irányítási és ellenőrzési rendszer kidolgozására.

Az MSZP a földbérleti díjak emelkedéséről

Gőgös Zoltán közölte: azért keresték meg gazdálkodók, mert a lejáró bérleti szerződéseknél nagyon drasztikus bérleti díj emeléseket követelnek. Kiemelte: nem a helyben élő, földjüket bérbe adó kisebb birtokosokkal van probléma, hanem azokkal, akiknek több száz hektár földterületük van és nagyvárosokban élnek.

Ángyán József államtitkár azt válaszolta: tapasztalható a földbérleti díjak emelkedése, azonban a földbérleti díjak a földárakon keresztül jelennek meg. Mint mondta, a Nemzeti Földalapról szóló törvény azért született, hogy az állam aktív szereplőként belépjen a földpiacra, és részben az árakat szeretné befolyásolni.

A Jobbik a Mátra nyugati vízgyűjtőterületének árvízvédelmi biztosításáról beszélt

Farkas Gergely arról beszélt: az 1999-es nagy mátrai árvizek óta tisztában van mindenki azzal, hogy Pásztó és a környező települések lakói nincsenek biztonságban egy hirtelen jött esőzés után. Azt kérdezte: mikor kívánja megoldani a kormány a Mátra nyugati vízgyűjtőterületének árvízvédelmi biztosítását?

Ángyán József államtitkár közölte: a kormány napirenden tartja a záportározók építését a Mátra térségében.

Az LMP Magyarországnak nemzetközi fejlesztéspolitikájáról

Kaufer Virág azt kérdezte, hogy mikor lesz Magyarországnak korszerű nemzetközi fejlesztéspolitikája.

Németh Zsolt államtitkár azt válaszolta: új koncepcióra van szükség, koncentráltabb, a hazai adottságokat jobban figyelembevevő nemzetközi fejlesztés politikát kell kialakítani.

A Jobbik az alapellátás kapcsán kérdezett

Gyenes Géza azt kérdezte: mennyi időre van még szüksége a kormányzatnak ahhoz, hogy elkészüljön az alapellátás megerősítésének időbeni és forrásoldali ütemezésével? Jó lenne, ha a az alapellátás fejlesztése már ebben az évben elindulna - jelentette ki.

Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: a kormány kiemelt feladatának tekinti az alapellátás megerősítését. Közölte, az alapellátásban részletes programot hirdet ebben az évben a kormány, ami az életpálya modellel kapcsolatos elképzeléseket is tartalmazza.

15 óra 10 perc - A szegedi lézerprojektről és a hamis gyógyszerek terjedéséről is szó esett az  interpellációk között, hétfőn a parlamentben.   
     
MSZP a szegedi lézerprojektről    

Botka László (MSZP) azt kérdezte, hogy épül-e Magyarországon új  európai lézerközpont. Emlékeztetett arra, hogy az EU 2009-ben hozta  azt a döntést, hogy Szegeden, Prágában és Bukarestben kell  felépíteni három létesítményt.  

Szavai szerint a központ jelentősen hozzájárul Magyarország és a  régió felzárkózásához.   

Megjegyezte, hogy a döntés után a Szegedi Tudományegyetem és a  város létrehozta az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú  Kft.-t.   

Egyúttal döntöttek arról, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív  Program biztosítja a 992 millió forintot, amely ahhoz kell, hogy  legkésőbb jövő tavaszig be tudják adni a végleges pályázatot az unió  strukturális alapjaihoz.  

Problémásnak nevezte, hogy eközben nem írták alá a támogatási  szerződést és emiatt nem lehetett meghirdetni a közbeszerzéseket.  

Fónagy János államtitkár válaszában annak a meggyőződésének  adott hangot, hogy egyelőre semmiről nem maradtak le.  

Megismételte korábbi kijelentéseit, hogy a kormány nagy  vonalakban egyetért az ELI programmal. Hozzátette, hogy a program  hozadéka viszont bizonytalan, a gazdaság megrendeléseinek  elmaradásakor az államnak kellene viselni a fenntartási költségeket.  

Botka László a választ nem fogadta el, ellentétben a  parlamenttel, amely 256 igennel 50 nemmel, 13 tartózkodással  megelégedett azzal.  

MSZP a panelek felújításáról  

Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az akkori  önkormányzati miniszter 2008-ban hirdetett pályázatot a panelházak  felújítására.  

Kijelentette, hogy az önkormányzatok teljesítették  vállalásaikat, de azóta viszont a lakók és a kivitelező cégek is  egyre türelmetlenebbül várják a támogatások megérkezését.  

Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a pályázati  döntéseket nem a tárgyévi, hanem a későbbi évek terhére hozták meg.  Közölte, hogy amikor a szocialista kormányok meghozták a  döntéseiket, akkor nem volt meg a támogatások fedezete.   

Hozzátette, hogy a jelenlegi kormány új programot indít az  energiatakarékos épületfelújítás támogatására, amelyet előrelépésnek  nevezett, mert a hagyományos technológiájú épületek korszerűsítésére  is lehet majd pályázni. Megjegyezte, hogy megváltozik a pályázati  rendszer, így a finanszírozás is.   

Elmondta, ettől függetlenül a társasházak nem kerülhetnek olyan  helyzetbe, hogy ne jussanak hozzá a támogatásokhoz.   

A képviselő a választ nem fogadta el. A Ház viszont 216 igen  szavazattal, 97 nem ellenében igen.  

A Házelnök üdvözölte a török delegációt  

Kövér László az interpellációk között, mielőtt átadta volna az  ülés vezetését, köszöntette a Nagy Török Nemzetgyűlés Európai  Integrációs bizottságának magyarországi látogatáson tartózkodó és a  díszpáholyban megjelenő elnökét és a vele utazó delegációt.  

Jobbik a gyógyszerekről  

Bertha Szilvia (Jobbik) visszavonta interpellációját,  frakciótársa Kiss Sándor azzal fordult a nemzeti erőforrás  miniszterhez, hogy - mint mondta - a hamis gyógyszerek terjedése  tekintetében Magyarország viszonylag jó helyzetben van, mert csak  3-5 százalékra teszik a hamis gyógyszerek előfordulását az uniós 10  százalékkal szemben.  

Közölte, hogy a viszonylag jó helyzet a zárt  gyógyszerforgalmazási rendszernek köszönhető, de ha ebben bármilyen  változtatást eszközölnek, akkor az akár halálesetekhez is vezethet.  Feltette a kérdést, hogy mikor és milyen formában akarnak fellépni a  probléma ellen.  

Réthelyi Miklós kijelentette, hogy a kormány tudatában van a  hamis gyógyszerek terjedése által okozott veszélynek. Kijelentette,  hogy a legális gyógyszerértékesítés biztonságosnak mondható.  Közölte, hamarosan az Európai Parlament is elfogad egy irányelvet,  amelytől a védekezés szintjének növekedése várható.  

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont  259 igen szavazattal 42 nem vokssal és hat tartózkodás mellett igen.

14 óra 43 perc - A 98 százalékos különadó beterjesztéséről, a komáromi Új Duna-hídról, az  1956-os megtorlások felelőseinek elszámoltatásáról és a fogyatékos  intézmények felújításáról volt szó többek között az interpellációs  hozzászólások között hétfőn a parlamentben.   
    
MSZP: egyenlő mércével mér-e az ügyészség?  

Molnár Csaba azt a kérdést tette fel interpellációjában, hogy  egyenlő mércével mér-e az ügyészség. Párhuzamot vonva a sukorói  teleküggyel, azt mondta, hogy az elmúlt egy évben jobboldali  politikusok egész sora fejtett ki nyomást az ügyészségre, hogy  büntetőeljárás induljon a volt kormányfő ellen.  

Arra volt kíváncsi ennek analógiájára, hogy terveznek-e hivatali  visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárást indítani a különadó  beterjesztői ellen is. Utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság  visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt, azt mondta,  szerinte pontosan ugyanaz történt, mint a Sukoró miatti  feljelentésben foglaltaknál. 
      
Kovács Tamás válaszában kiemelte: a sukorói ügyben folyik a  nyomozás. Kijelentette: folyamatban lévő eljárásról nem adható  felvilágosítás. Arra a felvetésre, hogy terveznek-e eljárást a 98  százalékos különadó-javaslat benyújtói ellen, azt mondta: az  Országgyűlés törvényalkotási folyamatának vizsgálata nem tartozik az  ügyészség feladatkörébe, és nem tervezik büntetőeljárás elindítását.   
   
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 291  igen, 40 nem és 2 tartózkodással igen.  

Fidesz: megépül-e a komáromi Új Duna-híd?  

A fideszes Molnár Attila a komáromi Új Duna-híd megépítéséről  kérdezett, kiemelve: azt regionális igények is szükségessé tennék.  Az új híd dél és észak Komárom nyugati részén épülne fel, s azon az  autósok mellett kerékpárosok és gyalogosok is átkelhetnek. Szerinte  megépítése a szlovák-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne, s  újabb kapcsot jelentene a felvidéki magyarsággal, újabb fontos  mérföldköve lenne a történelmi megbékélésnek.  

Azt kérdezte, van-e kormányzati szándék, hogy az új komáromi  Duna-híd megépüljön, és ha igen, ez mikorra várható?  

Völner Pál államtitkár válaszában kiemelte: szakmapolitikai  siker, hogy a szlovákok eredeti elképzelésével szemben Komáromnak  nem a keleti, hanem a nyugati részen épülne fel a híd. Közölte:  2010. októberében lezajlottak a kétoldalú szakértői egyeztetések,  egyik fél sem látott akadályt a híd felépítésére. A vonatkozó  egyezmény 2012-ig történő elfogadása reális. A beruházás várhatóan a  2014-20 közötti uniós finanszírozási programban közösségi  támogatással valósulhat majd meg.   

A képviselő a választ elfogadta.  
 
Jobbik: miért nem történtek meg a felelősségre vonások?  

Szilágyi György az 1956-os eseményeket és a véres megtorlásokat  idézte fel, többek között elmondta, hogy közel 400 embert végeztek  ki, 13 ezer embert internáltak, tízezreket figyeltek meg, tettek  listára, és mintegy 200 ezren az emigrációt választották. Az  állampárt vezetői irányították ezeket a történéseket - mondta,  hozzátéve: a Jobbik és a Fidesz is azt ígérte, hogy elszámoltatják a  bűnösöket, s igazságokat szolgáltatnak. Ők szeretnék ezt az  ígéretüket betartani, s elszámoltatni a bűnösöket akár 60 évre  visszamenőleg - közölte, és szóvá tette, hogy Biszku Béla ügyében a  nyomozást elutasították. Miért nem került sor a felelősségre  vonásra? - kérdezte, s azt mondta, meg kellene keresni a  lehetőségeket a magyar és nemzetközi jogban erre.   

Kovács Tamás válaszában utalt az Alkotmánybíróság határozatára,  és beszélt többek között arról, hogy az elévülő bűncselekmények újra  büntethetővé tétele alkotmányellenes. Az ügyészség mindent megtett,  hogy a korábbi bűnelkövetők ne kerülhessék a felelősségre vonást -  mondta a legfőbb ügyész, példaként említetve a sortüzek ügyében  hozott jogerős ítéleteket. Rámutatott: a Biszku-ügyben az ügyészség  határozatával szemben a feljelentő panasszal élhet, a határidő még  nem járt el.  
 
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 258  igen, 35 nem és 5 tartózkodással jóváhagyta.  

LMP a fogyatékosok bentlakásos intézményeiről  

Szabó Tímea interpellációjában felidézte, hogy az Országgyűlés  2010. februárjában elfogadta a Fogyatékos személyek jogairól és  esélyegyenlőségéről szóló törvénymódosítását, amellyel lemondott a  fogyatékos emberek nagy létszámú bentlakásos intézményeinek 2011  előtti kitagolásáról, a nagy intézmények kisebb, lakóotthoni és  egyéb lakhatási formákkal való kiváltásáról. A módosításban azonban  egyúttal vállalta, hogy 2013-ig EU-s források felhasználásával a  nagy intézetekben élő 1.500 lakó kitagolását megoldja, és azt is,  2010. december végéig ütemtervet készít a kitagolásról. Az elmúlt  hónapokban több olyan EU-s támogatásról érkezett hír, amelyek  szerint nagy létszámú intézetek felújítását támogatják. Azt  kérdezte, hogyan kívánja biztosítani a minisztérium, hogy ne  történhessen meg a meglévő intézmények folyamatos felújítása EU-s  forrásokból. Mi a biztosítéka annak, hogy a pályázatokat nem teszik  elérhetővé nagy intézmények számára - firtatta?    

Réthelyi Miklós miniszter válaszában kiemelte: a  Gyurcsány-kormány 2005-től csökkentette a szociális támogatásokat, a  legtöbb esetben nominálisan 15 százalékkal. Az is sújtotta az  intézményeket, hogy a fix támogatások jelentős részét pályázati  forrássá alakították át, így az intézmények gazdálkodása  kiszámíthatatlanná vált - mutatott rá. A jelenlegi kormány a célja,  hogy előrelépést érjenek el - tette hozzá, s elmondta, hogy a 2010.  második félévi munkaterv szerint a bentlakásos szociális intézmények  kitagolására, kis intézményekre vonatkozóan az előterjesztést  készítenek.


14 óra 11 perc - Tizenhárom jogszabályt módosít az egészségügyi salátatörvény

Megszűnik a súlyponti kórházak fogalma, módosulnak a kórházi kapacitások szabályai, változik a patikaalapítás és -működtetés rendszere. Az egészségügyi szabályokat több helyen átrendező, parlament előtt fekvő "salátatörvény" ezeken felül megszüntetné a kórházi elszámolási nyilatkozatot, rendezné a pro família felírásokat és változtatna a méltányossági támogatás rendszerén is. A Mefedron felkerülhet a veszélyes szerek listájára, így kábítószernek minősül majd.

A gyógyszerforgalmazásról szóló törvényben többek között szabályozzák a különböző, nem tb-támogatott készítmények vásárlásához csatolt reklámokat: a jövőben csak egyfajta törzsvásárlói marketinget engedne a törvény. Ezt pedig szigorúan a gyógyszerészi gondozáshoz - ingyenes, patikában elvégezhető szűrésekhez - kötnék.

A módosítással célul tűzte ki a kormányzat, hogy rendezi a patikai gyógyszerészi tulajdont. Ezek szerint a jövőben csak olyan patika üzemelhetne, amelyben a működtetési jog személyi jogos gyógyszerészhez kerül legalább 50 plusz 1 százalékban. A törvényalkotó szándékai szerint ezzel biztosítható a szakmai függetlenség és zárhatók ki az offshore cégek, valamint a gyógyszerpiaci szereplők, de ezzel a rendelkezéssel korlátoznák a gyógyszertárláncok tulajdonszerzését is, egyben nemzeti érdekkörben tartja a patikákat, erősítve a kis- és középvállalkozók szerepét.

A gyógyszerészi többségi tulajdon megszerzésére a már működő gyógyszertárak esetében a törvényjavaslat biztosít átmeneti időszakot. Eszerint 2014. január 1-jéig a gyógyszerészek tulajdoni hányadának meg kell haladnia a gazdasági társaságban az 50 százalékot.

A javaslat értelmében ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50 ezer lélekszámot meghaladó településen legalább négyezer, egyéb településen legalább 4.500 lakos jut, és a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között ötvenezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.

A többletteljesítmény után járó plusz pénzzel egészülne ki a háziorvosi finanszírozás, a többletmunkáért járó pénzt védőoltásokra való ösztönzésért, a különböző szűrésekkel és a kedvezőbb árú hatóanyag felírásáért adná a kormányzat. Az ösztönzőrendszert a patikusnál is használnák, ők is plusz bevételre számíthatnák a rendszer alapján, ha például szintén az olcsóbb, generikus készítményt ajánlják a betegnek.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi törvény módosítása többek között eltörölné a súlyponti kórházak fogalmát, és módosítja a kapacitások átcsoportosításának szabályait is.

A törvényben változás lesz, hogy nem lesznek ennyire "kőbe vésve" a kapacitások, mint eddig. A javaslat szerint módosul az is, hogy nem évente, hanem háromévente fogják a kapacitásokat felülvizsgálni, és a jövőben lehetőség lesz arra is, hogy az intézmények egymás között kössenek szerződés kapacitásátadásról anélkül, hogy az egész szolgáltatást át kellene adnia, de arra is lesz mód, hogy egy kórház házon belül csoportosítson át ellátást.

A javaslat lehetőséget ad az egészségügyi intézmény fenntartójának arra, hogy az kezdeményezheti a saját fenntartású kórházak kapacitásátcsoportosítást, azzal, hogy az átcsoportosítás a szolgáltatók összkapacitásának mennyiségét nem változtathatja meg.

A módosítások között szerepel továbbá az is, hogy a gyermekgondozási segély mellett munkát végzők táppénzének megállapításával egyszerűbbé válik a jogosultság elbírálása és összegének megállapítása. A módosítás értelmében a pénzbeli ellátásokat visszamenőlegesen lehet igényelni. Ez egyszerűsíti a biztosítottak által igénybe vehető ellátások közötti választás lehetőségét.

Az egészségügyről szóló törvény módosítása szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézete helyett a katasztrófa-egészségügyi ellátás első fokú szerve a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségügyi szakigazgatási szerve lesz abban az esetben, ha az egészségügy területén katasztrófaesemény következik be.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény módosításával a Mefedron nevű szer felkerülhet a veszélyes szerek listájára, így kábítószernek minősül majd.

Korábban:

A vidék gazdaságáról, a nők nyugdíjba vonulásáról, a magánynyugdíj-pénztári rendszerről, valamint a romák helyzetéről beszéltek hétfőn napirend előtt a képviselők az Országgyűlésben.

Az LMP a vidék helyzetéről
Mile Lajos arról beszélt, hogy az országgyűlés megalakulása óta "észvesztő iramban", és "hideglelős szervezetlenséggel" folyik a munka, a körültekintés, az igényesség, a minőség helyett gyakran a mindent elsöprő többségi akarat alapján. A mennyiséggel nincs baj, "az igazán nagy baj az, hogy az előterjesztések meghatározó része a pozíciók megszerzésére, megerősítésére, a riválisok kizárására, az intézmények átalakítására irányul" - mondta az LMP-s képviselő.
Kiemelte: vidéken kisvállalkozók panaszkodnak, hogy nem tudják az adóterheket fizetni, gazdálkodók panaszkodnak, hogy a termelési feltételeik egyre rosszabbak, mert az eddig vidékfejlesztésnek nevezett politika ellehetetlenítette őket. A termőföld-spekulációs birtokösszevonások tönkretették a kistermelőket, és ellehetetlenítették a jó birtokszerkezet kialakulását - tette hozzá.
Az iskolák nem tudják megtartani a jó képességű fiatalokat, így kiveszőben a tehetséges, motivált pedagógusi háttér, és az MSZP nyolc éve alatt bezárt kisiskolák sem nyitották meg ősszel a kapuikat - folytatta a politikus, feltetéve a kérdést: hogyan várhatjuk el a fiatal családoktól a gyermekvállalást, ha a méltó életminőségre, a tisztességes munkából származó jövedelemre az esélyt sem teremtik meg vidéken?
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: a Gyurcsány-Bajnai korszak nyolc éve elképesztő állapotot teremtett vidéken, nem egyszerű ebből a mélységből újra talpra állítani azt. Közölte: a kormány talpra állítja a vidéket, úgy, hogy a helyi gazdaságot fogja erősíteni. A kormány első intézkedései közül megemlítette egyebek közt a kistermelői rendeletet, valamint a közbeszerzési törvény módosítását, amelyek szerint nem csak eladhatja a gazda helyben a termékét, de ott helyben meg is vásárolhatják tőle.

Fidesz: a kormány elismeri a nőknek az élet minden területen való helytállását
Selmeczi Gabriella (Fidesz) ismertette a kormány döntését, hogy a nők a jövőben már negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek és aki több gyermeket nevelt, az akár 32 év munkaviszonnyal is jogosulttá válhat a nyugdíjba vonulásra.
Kiemelte: a nők a nyugdíj összegét nem csökkentett mértékben kapják meg, hanem a teljes öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. Mint mondta, a munkaviszonyba beleszámít a tényleges munkaviszony és a gyermekneveléssel töltött időszak is.
Beszélt arról, hogy a Gyurcsány-kormány nagyon sok családellenes döntést hozott. Az előző kormány megemelte a nyugdíjkorhatárt 65 évre, csökkentették a gyes és a gyed időtartamát - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a Fidesz-kormány elismeri a nőknek az élet minden területen való helytállását.

MSZP: a kormány a hosszú távú nyugdíjrendszer működését veszélyezteti
Puch László szocialista képviselő szerint amikor a kormány hozzányúlt a nyugdíjrendszer átalakításához, akkor nem gondolta végig, hogy az milyen következményekkel jár.
Szerinte azért van szükség a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a kormány 500 milliárd forint értékben hajtott végre átcsoportosítást a költségvetésben.
Közölte: a kormány a hosszú távú nyugdíjrendszer működését veszélyezteti. Az MSZP nem a magánnyugdíjpénztár menedzsmentjét támogatja, hanem a hárommillió ember befizetését szeretné biztosítani - hangsúlyozta.
Czomba Sándor államtitkár közölte: még a szocialista kormány ütötte a lyukakat a költségvetésbe.
Mint mondta, a kormány célja annak biztosítása, hogy a bevételek és a kiadások egymással összhangban legyenek.
Kiemelte: az a cél, hogy az állam mindenkinek képes legyen garantálni az időskorú ellátások biztonságos kifizetését.

Jobbik: mi indokolja azt, hogy a rendőröket faji alapon tartsák nyilván?
A jobbikos Volner János felszólalása elején közölte, át szeretné tekinteni, hogyan áll a "magyar-cigány együttélés ügye". Megismételte Balog Zoltán azon kijelentését, miszerint a jövőben a rendőrtiszt-helyettes képző iskolákon belül 30 százalékra tervezik emelni a cigány tanulók létszámát.
Feltette a kérdést, hogy ezt az arányt mi indokolja, és mi indokolja azt, hogy a rendőröket faji alapon tartsák nyilván.
Beszélt arról, hogy 2050-től Magyarországon az aktív korú lakosságnak körülbelül a fele cigány származású lesz. Egyre égetőbb társadalmi problémák elé néz az ország, ha ezzel nem kezdünk valamit - jelentette ki.
Balog Zoltán államtitkár azt válaszolta: nem csak az az érdeke az országnak, hogy a rendőrségben megjelenjenek a roma származásúak, hanem, hogy minél több ügyvéd, orvos legyen közöttük.

A KDNP a magánynyugdíj-pénztári rendszerről beszélt
Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a magánnyugdíjpénztárak védelmében néhány százan tüntetést szerveztek a hétvégén.
Emlékeztetett a Magyar Demokratikus Charta magánnyugdíjpénztárak melletti tüntetésére, ahol szavai szerint megszólalt Magyarország "legsikertelenebb" miniszterelnöke is.
Mint mondta, a magánnyugdíj havi összegének megállapítási rendszere a mai napig nem készült el, és a rendszer nem tudja biztosítani a rokkantnyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat sem.
Hangsúlyozta: a központi költségvetésnek a nyugdíjbiztosítási alapba évente több száz milliárd forintot kell pumpálnia, és ez veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát.

Olvasóink írták

46 hozzászólás
  • 46. pamplona 2010. november 16. 21:13
    „Tele van a hócipőm, már megint ilyen baromsággal mossák az agyunkat, hogy 30% cigány rendőr legyen! Éppen olyan hülyeség, mint mikor Libás Gordon azon töprengett, sűrűn pislogva nagy nyilvánosság előtt, hogy vajon mikor lesz roma mimiszterelnöke Magyarországnak? Az érdemi lépések pedig fel sem merülnek, nevezetesen: 1.Törvényes keretek közé szorítani őket. 2. Megélhetési purdé gyártás felszámolása mert ha ezt nem tesszük a magyar társadalom számolódik fel 1-2 évtized múlva! Az integráció utópia! Mondjon már valaki egy példát ahol több évszázadnyi próbálkozás után sikerült!”
  • 45. sanyikaja2010 2010. november 16. 17:51
    „Egy vidéki faluban,amit valamikor csak magyarok laktak 20 első osztályosból 15 cigány szármozású,a megmaradt magyar fiatalság elköltözik,az idősek beletörődnek sorsukba.

    2050-ig miénk ez az ország,utána az etnikai robbanás miatt a magyarok kerülnek kissebbségbe.

    Most még csak 2010-et írunk!!!!

    Fájó szívvel gondolok unokáim jövőjére!”
  • 44. ZSUZSKA 2010. november 16. 16:28
    „Ezt ne !!! Akkor nekünk végünk...”
  • 43. Beex 2010. november 16. 13:00
    „Mikor a 90 % bűnöző, kellemes lesz, hogy a maradék 10 majd minket igazoltat és kér számon....

    Ha beviszik a 30% cigót, legalább tutira helytállóak lesznek a régi viccek, hogy 6 osztály is elég egy rendőrnek...”
  • 42. stewe7109 2010. november 16. 10:01
    „14 Jánosi

    A saját megyédet keríttesd be légyszives ! És innentől moderálom magam!”
  • 41. fióka 2010. november 16. 09:44
    „MÁR LÁTOM MAGAM ELŐTT AHOGY A CIGÁNY RENDŐR ESTE IGAZOLTATÁS SORÁN MONDJA MAJD TE MOCSKOS FEHÉR:éN MEG MAJD NEKIÁLLOK RASSZISTÁZNIFELJELENTEK BEPANASZOLOK MINDENKIT:)”
  • 40. máris 2010. november 16. 09:08
    „Úgy látszik, ha sok kommentet akarnak egy témában, csak a cigányokról kell írni !!!
    Be jött! Még véletlenül sincs egy pozitív sem, a 39-ből ! Pedig vannak iskolázott, be-
    csületes, jól dolgozó, ráadásul diplomás cigányok is !Én találkoztam ilyenekkel ! Vajon
    kinek a hibája, hogy ti csak, a másik végletet ismeritek??? Számítok rá, hogy a c......
    gyűlölők támadásba lendülnek !!!????!!!”
  • 39. Kisildi2 2010. november 16. 05:25
    „Gondoltam, idekattintok, és elolvasom, hogy ilyen hülyeségről milyen vicces hozzászólások születnek. Nem csalódtam! Ekkora baromságot!”
  • 38. jirzi 2010. november 15. 22:03
    „Az a VIKTOR A VEZÉRÜNK ÉS VAJDÁNK MIT VÁRTOK MAGYAROK HOLNAP KORONÁZZUK.Kb hamarosan ez lesz itt jelszó. Inkább a sok értelmiségit segély helyett kiküldenék az utcára szemetet szedni .Legalább nem ingyen kapnák a pnzt és talán ha neki kell összeszedni talán nem dobálná el.Bár ezt nem hiszem:) Egyszer Ózdon össze akarták szedni az embereket hogy a saját utcájukban a patakból szedjék ki az összes szemetet.Utánanéztek ki nem dolgozik ki kap segélyt .Hozzáteszem a patak medre betonozott kb 2 m mély de tele szeméttel.Felszólították az "embereket" hogy meló van végre nem kell sírnotok.Erre 1db egészséges embert nem találtak kb 400db segélyesből.És kérdem én ezekből rendőr?”
  • 37. Lone_wolf.. 2010. november 15. 22:01
    „Piha!! Kisebbség leszünk Orbánviktoriában!Erre írni sem lehet semmit akkora ostobaság!Ismét látszik hogy tökmindegy hogy piros vagy narancs, mind őket védi.”
  • 36. Gizella02 2010. november 15. 21:49
    „19-hez: Ha lehet, ennél jobban már ne, vannak elegen !”
  • 35. 49. 2010. november 15. 21:37
    „,,A rendőrtiszt-helyettesek 30 %-a legyen cigány!"

    Találnak ennyi érettségizett cigányt Európában?
    Mert itthon biztosan nincs.
    Vagy az érettségijük is olyan lesz, mint a jogosítványuk?”
  • 34. Infamous 2010. november 15. 21:08
    „én nagyon gondolkodom azon, hogy fogom a családom és elmegyünk kb. 120 km-re nyugatra, mert ami itt lesz (van?) az már tiszta balkán... egy kicsit bíztam az elmúlt 8 év után a változásban, de kutyából nem lesz szalonna! :((”
  • 33. háté 2010. november 15. 20:47
    „Hatalmat, fegyvert adni a kezükbe? <moderálva>

    Marha szarul állunk mi magyarok, mindenhonnan kirekesztenek bennünket.

    Hú,-de antiszemitára sikerült az írásom,--vállalom.”
  • 32. Dwatson 2010. november 15. 20:02
    „Ha cigány bűnözés nincs akkor hogyan lehetnek cigány rendőrök?Hol vannak nyilvántartva a cigányok?A miniszterelnök hová tartozik?”
  • 31. jirzi 2010. november 15. 20:00
    „Na ha moderátorkodnak akkor csak annyit szeretnék írni szépen megfogalmazva hogy aki fegyvert ad a cigányok kezébe az fogadja el szomszédjának is .Nem sok politikus lakik egyik általam lakott város cigánytelepének a közelében sem.Vajon miért van ez így hogy még a saját képviselőik is messze elkerülik az ő környéküket? De Viktorunk úgy is fajtabeli, lehetne egy két családot a kertjükbe vagy épp a kormányzati negyedbe költöztetni.Aztán ha erős felindulásból, kiszalad a felügyelet nélküli purgyé az útraés elüti a szegény arra járó "tudatlan" tanár, nem is kell rendőrt hívni mert a helyszínen tarkón tudja lőni ,nem is kell agyonverni.Max leszerelik.”
  • 30. Ibrox 2010. november 15. 19:57
    „muszáj egyetértenem Mankapunkával...messzemenőkig...sőt még annál is tovább...”
  • 29. Csetneky 2010. november 15. 19:32
    „IOlyan törvényt nem lehetne hozni, hogy az adófizetők 30%-a legyen cigány?”
  • 28. SN 2010. november 15. 19:28
    „27!
    Ha dicsérni kell őket, vagy elismerni: Cigányok.
    Ha rossz fát tettek a tűzre: Magyarok.”
  • 27. nüs 2010. november 15. 19:19
    „ja és még egy ilyenkor hogy hogy cigányok, és nem magyarok?
    Érdekes dolgok ezek”
46 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vonattal ütközött egy autó Nyíregyházán, a sofőr meghalt

Vonattal ütközött egy autó hétfőn Nyíregyházán, a gépkocsi vezetője meghalt. Tovább olvasom