Kisalföld logö

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 0°C | 6°C

A legidősebb választópolgár

A rábacsanaki Pethő József, Magyarország legidősebb polgára márciusban ünnepelte 107. születésnapját. Jó néhány választást megélt, de ma is úgy gondolja, fontos szavazni.
Pethő József: 107 évesen is úgy gondolja, fontos szavazni.
Az ország legidősebb választópolgárának Ferenc Józseftől Mádl Ferencig ívelő életében azért vannak olyan epizódok, amelyeket ma is szívesen idéz fel.
A 107 éves Pethő Józsefet korai órában kerestük fel rábacsanaki otthonában. Éppen csak elköltötte a reggelijét.
– Fiatal koromban kevés volt a tanult ember, ezért nehéz volt kiválasztani a legrátermettebb vezetőt – mondta. – De voltak igazán jó emberek is, akiket szinte mindenki kedvelt a faluban, mert a nép javát akarták. Emlékszem olyan időszakokra is a Horthykorszakban, amikor minden mindegy alapon voksoltunk. A legegyszerűbben a kommunizmus idején választottunk, mert akkor megmondták, hogy ki az az egy jelölt, akire szavazni kell.
Pethő József úgy emlékszik, hogy a két háború között a megválasztott bíró például úgynevezett kortesbort fizetett azoknak a falubelieknek, akik hajlandóak voltak belé helyezni a bizalmukat. Örömünnepet nem tartottak, de várakozással tekintettek a jövőbe, mert az emberek a politikai és választójogi rendszerektől függetlenül minden időkben alapvetően bizakodóak voltak, s reménykedtek életkörülményeik javulásában. Vasárnap a szavazóhelyiségbe lábfájása miatt nem tud elmenni, ám mindenképpen fontosnak tartja a voksolást, s erősen fontolgatja, hogy házhoz kérje-e a mozgóurnát, hiszen minden egyes szavazat, így az ő voksa is számít.

Három évszázad

választásai


Pethő József eddigi élete során jó néhány választási és politikai rendszerrel megismerkedhetett. Amikor éledezett az elméje, akkor zajlottak éppen nagy viták az általános titkos választójog bevezetése körül. Szükség is lett volna erre, hiszen 1910-ben, a Ferenc József-i békekor legszebb éveiben a vagyoni és értelmi cenzus, mint korlát és előfeltétel nyomán az összlakosságnak csak 6,4 százaléka bírt szavazati joggal. Tiszavirág-életű fordulat történt 1918-ban a háborús összeomlás rémétől fenyegetve, amikor Vázsonyi Vilmos személyében még választójogi minisztert is kinevezett az akkori uralkodó, IV. Károly. Az új törvény szerint a 24 év feletti írni-olvasni tudó férfiak voksolhattak a nemzetgyűlési tagokra.
1920-ban, illetve 1922-től – amikor minden valószínűség szerint Pethő József először voksolhatott az alsóház, majd hamarosan a felsőház tagjaira, a megyei és helyi törvényhatóságok jelöltjeire – ismét szűkült a szavazók köre, s ráadásul falun nyíltan kellett leadni a voksot. Ahogy József Attila írt a Bethlen István-i, majd a gömbösi időkről: „ ... Nyíltan dönt, ki ezer éve, magával kötve, mint a kéve, sunyít, vagy parancsot követ. ”
Pethő József – meglett férfiként – a rövid életű, demokratikus 1945 – 47 közötti időszakot leszámítva nem választhatott, hiszen csak egyetlen jelöltre húzhatta oda az ikszet. Ám azt mégis elvárták tőle a rákosi és a kádári időkben is, hogy ő is „ leszavazzon a Népfrontra egy szálig ” . A tényleg népfrontos jelöltre először egyébként 1955-ben, Nagy Imre miniszterelnöksége idején ikszelt Pethő József. Akkor már nyugdíjba készült volna, ha parasztembernek járt volna a nyugellátás. Aztán 1956 után is maradt a népfront meg az izgalommentes 99,9 százalékos részvételi arányú 99,9 százalékos nagy győzelmek időszaka.
Pethő József 95 esztendősen, 1990-ben választott életében először igazán és szabadon. Azóta tucatnyi év telt el, s most negyedszer kapott esélyt a szabadság megélésére. Ez még a 107. életévében is kivételes lehetőség.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Plakát-csúfságok

Finisben a választási kampány: az egyik képviselőjelöltnek kiszúrták a szemét, a másiknak… Tovább olvasom