Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 31°C Még több cikk.

A kormány egyre nagyobb szerepet szán a turizmusnak

Folytatódnak a turizmust segítő beruházások Budapesten és vidéken is, a kormány célja, hogy az ágazat az eddiginél is nagyobb mértékben járuljon hozzá a növekedéshez - mondta Kurucz Éva kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján. Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese szerint a turizmus 2020-2025. között az ország első számú ágazata lehet.
Kurucz Éva a budapesti Szent István téren megtartott  tájékoztatón elmondta: Magyarország és Budapest egyre vonzóbb hely a  turisták számára, az áttörést a múlt év hozta meg, amikor nemcsak a  beutazó, hanem a belföldi turizmus is markánsan, 10 százalékkal  bővült. Ez Európában is egyedülálló eredmény - jegyezte meg.   

A kedvező tendencia az idén az első hónapokban is folytatódott,  sőt voltak olyan időszakok, amikor 10-20 százalékkal is emelkedett a  belföldi turizmus. A kedvező folyamatok a foglalkoztatásban is  reményteli változásokat indítottak el, elsősorban vidéken -  hangsúlyozta a kormányszóvivő.  

Kurucz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik  kulcskérdése a turizmus teljesítménye. A kormány ezért is valósít  meg a Széchenyi Tervben számos turisztikai beruházást, illetve hívta  életre 2011-ben a SZÉP-kártyát. Jelenleg 24 ezer munkáltató 994 ezer  dolgozója használ SZÉP-kártyát, ez azt jelenti, hogy 2014-ben akár  kétmillió ember üdülését, pihenését, egészségmegőzését is  szolgálhatja a konstrukció. Egyre többen vannak azok is, akik saját  fizetésükből tudnak költeni üdülésre, tehát idén már nemcsak a  SZÉP-kártya húzza a belföldi turizmust - hívta fel a figyelmet a  kormányszóvivő.   

A kormányszóvivő közölte, a bruttó hazai termék (GDP) 8,8  százaléka származik a turizmusból, és jó volna, ha ez az arány 10  százalékra emelkedne, az ágazatban dolgozók jelenlegi mintegy fél  milliós száma pedig 50 százalékkal nőne.  

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. turisztikai  vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a magyar turizmus  nemzetközi viszonylatban is jobban teljesít. Hozzátette, nem új  keletű növekedésről van szó, hiszen 2011-ben a magyar turizmus a  forgalmi adatok alapján már a válság előtti szinten volt, 2012-ben  rekordévet zárt, 2013-ban pedig az előző év rekord szintjéhez képest  is nagyon magas forgalmat mértek. Az idei első öt havi adatok  további bővülést mutatnak.   

Növekedést mutatnak az ENSZ turisztikai világszervezetének  előrejelzései is, amelyek a fő küldő piacokról növekvő költési  hajlandóságot jeleznek, ami meglátszik a beutazó forgalmon is.  Horváth Gergely megjegyezte, 2013 azért volt trendfordító év, mert  nem csak a forgalom, hanem a bevételek is növekedtek 10 százalékkal,  csak a kereskedelmi szálláshelyek bevételei 300 milliárd forintot  tettek ki. A számítások szerint 1200-1300 milliárd forintnyi bevétel  származik közvetlenül a turizmusból.  

A növekedésnek a vezérigazgató szerint nagyon sok összetevője  van. A 2007-2013. közötti fejlesztési ciklusban több mint 1100  turisztikai beruházás valósult meg uniós fejlesztési forrásokból,  közülük több mint 850 esetben a döntés 2010 után született meg.  Ezeknek a minőségfejlesztő beruházásoknak a hatásai érződnek  napjainkban is legyen szó akár Budapestről, akár vidéki  desztinációkról - mondta.   

Horváth Gergely kiemelte: Budapest soha nem látott forgalmi  adatokkal büszkélkedhetett az utóbbi években és idén is dinamikusan  bővül a beutazó forgalma. Számtalan olyan beruházás valósult meg,  illetve fog megvalósulni, amelyekre a szakma régóta várt, ezek közé  tartozik a kongresszusi központ, amely 2017-2018-ban megnyithatja  kapuit.   

A fejlesztéseknek köszönhetően a következő években még nagyobb  szerepet fog betölteni a turimus a magyar gazdaságban. A 10  százalékos GDP arány Horváth Gergely szerint nagyon konzervatív  becslés, számításaik szerint 2020-2025. között a turizmus az ország  első számú iparága lehet.  

Kurucz Éva kérdésre válaszolva elmondta, hogy a turisztikai  célirányzat a kormány rendkívüli tartalékából kapott 415 millió  forintot és azokra a könnyűzenei fesztiválokra szánják, amelyek  kiemelten fontosak a turizmus szempontjából. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kényszerleszállás volt a Liszt Ferenc repülőtéren

A gép személyzete azért döntött a budapesti landolás mellett, mert a repülőgép rendszerei füstöt… Tovább olvasom