Ezért kell sokat várni Győrben az Újlak utcai vasúti átjáróban

Annyian haltak meg vasútiátjáró-­balesetben eddig idén, mint tavaly egész évben. Kivétel nélkül minden esetben a közúti közlekedők figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok figyelmen kívül hagyása okozta a tragédiát. A vasutasok nyílt levelet fogalmaztak a kimagasló számú baleset miatt, a MÁV külön figyelemfelhívó kampányt indít. Sajnos a sorompó sem nyújt mindig megoldást, idén a megyében 11 félsorompó rúdját törték le autósok. Sokan a túl hosszú lezárásokkal igazolják a szabálytalan átkelést.

Átlagosan minden második napra jut egy vasúti baleset Magyarországon, ezeknek fele a vasúti átjárókban történik. Idén eddig 41 ilyen szerencsétlenség következett be, amelyekben már 17-en vesztették életüket. Ezeket kivétel nélkül a figyelmetlenség és a KRESZ szabályainak be nem tartása okozta. Sokan hivatkoznak a hosszú várakozási időre, mikor a piros jelzés ellenére átkelnek a síneken. Megyénkben az egyik ilyen sokat vitatott átjáró a győri Újlak utcai, itt nem ritka a 15 perces várakozás, de olvasóink arról is beszámoltak már, hogy bizonyos esetekben 30–40 percig volt zárva a sorompó.

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a MÁV Kommunikációs Igazgatósága elmondta, hogy az Újlak utcai szakasz kiemelten nagy vonatforgalmat bonyolít. Huszonnégy óra alatt átlagosan 230 személyszállító vonat halad itt keresztül, valamint napi 80–90 tehervonat és további 10 üzemi célú vonat is áthalad az átjárón. A hosszú várakozási időhöz az is hozzájárul, hogy az átjáró az átlagosnál szélesebb, emiatt a sorompó piros jelzése és a csapórúd lecsukása közötti „kiürítési időtartam” is hosszabb ideig tart a máshol megszokotthoz képest. A közúti járművek átjárókban történő áthaladása esetén minimum 5 km/h sebességgel kell számolni, tehát a kiürítési idő is ehhez igazodik. Így a jelentős vasúti forgalom sokszor nem teszi lehetővé, hogy két vonat között a sorompó felnyílhasson.

A sorompó lezárását az érkező vonatok esetén maga a vasúti jármű végzi a biztonságos távolságra lévő behatási ponton való áthaladással, az induló vonatok és a tolatási mozgások esetén pedig a forgalmista zárja le a sorompót azelőtt, hogy a jelzőt szabadra állítaná a vonat részére. Hasonló szempontok alapján zajlik a többi vasúti átjáró működtetése is.

Azonban még a sorompó sem képes kiküszöbölni a baleseteket. Évente átlagosan 800–900 félsorompó rúdját törik le az autósok, csak Győr-Moson-Sopron megyében 11 ilyen eset történt már idén.

A megnövekedett balesetszám miatt a MÁV külön kampányba is kezdett, a mozdonyvezetők pedig nyílt levélben kérték a közlekedőket arra, hogy ügyeljenek a tilos jelzésre. Egy szerelvény fékútja akár több száz méter is lehet, a mozdonyvezető pedig a vészfékezésen kívül semmit nem tehet az ütközés elkerülése érdekében, onnantól azonban csak a szerencsén múlik a végkimenetel. A szabálytalan áthaladással a közlekedők nemcsak magukat veszélyeztetik, nagyobb jármű esetén a mozdony vezetőjének testi épsége sem garantált az ütközést követően, a lelki sebek pedig örökre megmaradnak.

A vasúti fénysorompó fehér villogó fénye nem szabad áthaladást jelent, csupán annyit, hogy a berendezés működik, de ez esetben is meg kell győződni arról, hogy egyik irányból sem közelít vasúti jármű.