Győrben élnek Józsefék, akiket a kilakoltatástól mentették meg olvasóink

Betegnek nem elég beteg, egészségesnek nem elég egészséges, így került munkaügyi kelepcébe Zsolnai József az agyvérzése után. Feleségével, Évával lassan 30 éve házasok, hét gyermeket neveltek fel. Közülük már csak a legkisebb, a tízéves Felicián él velük, az ő elhelyezéséről is gondolkodni kellett volna akkor, ha olvasóink nem segítenek a kilakoltatás előtt álló családon.

Bella Violetta

Forrás: Huszár Gábor / Kisalföld

Forras: Huszár Gábor / Kisalföld

A családfőnek 4–5-féle gyógyszert kellene szednie, de csak a szerinte legfontosabb vérhígítót váltja ki, ezzel is spórol. József világéletében az építőiparban dolgozott, falazott, burkolt, festett. Főnöke a féloldali bénulást követően is alkalmazza és számít rá. Gyakorlatilag vezetővé tette a munkások között. 

 

– Aki ért hozzá, arra hallgatnak – mondja szűkszavúan József. 

 

De az elmúlt két hónapban nem volt munkájuk. Januárban újra mehet József építkezésre, de a leállás miatt jövedelem híján nem tudták fizetni a bérleti díjat. Felesége, Éva is állást talált magának és törlesztettek is már az előző hónapban százezer forintot, de a további kétszázhúszezer hátralék miatt a tulajdonos ki akarta őket lakoltatni december 15-i hatállyal. 

 

A családsegítő már gyermekük gondozásba vételét gondolta át, arra az esetre, ha nem találnak megfelelő lakhatást. Épp időben érkezett József levele a Jóakarat Hídja Alapítványhoz, hogy a kilakoltatást és gyermekük esetleges gondozásba vételét megakadályozza. Olvasóink kétszázezer forintos támogatásának hála ki tudják fizetni a hátralékot, így nem kell a karácsonyt átmeneti otthonban tölteniük. 

 

– Három éve, nem sokkal azután, hogy ideköltöztünk Banáról, egyik éjjel jöttem haza a munkából és csak annyit vettem észre, hogy olyan furcsa a hangom. Reggelre lebénultam – meséli József. 

 

Azt mondták az orvosok, ha még aznap este gyanút fog és bemegy a kórházba, akkor ma valószínűleg semmi baja, ilyen helyzetben minden perc számít. A stroke után tolószékbe kényszerült, lebénult az egész jobb oldala. A kezdetihez képest sokat javult az állapota, noha sosem lesz a régi. A javulás viszont megnehezítette a helyzetét, mert erre hivatkozva utasították vissza kérelmét a leszázalékolásra. Azt mondja József, megváltozott munkaképességgel sokkal könnyebben el tudna helyezkedni, mint most. 

 

– Mindent megcsinálok én, csak nem úgy, mint régen! 

 

Sérülése tagadhatatlanul látszik a mozgásán és így nem szívesen alkalmazzák új helyen, ahol még nem ismerik a munkáját. Felesége, Éva elmondja, sokat jártak a munkaügyi hivatal nyakára, eddig azonban nem jártak sikerrel. 

 

Amikor kérdezem, mire vágynának, Éva azt mondja, hogy a mosógépük éppen a napokban romlott el, az bizony nagyon jól jönne, de először is mennek a tulajdonoshoz, rendezni a tartozást. Hálásak, amiért nem kell költözniük. 

 

– Köszönjük szépen és mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! 

 

Jóakarat hídja - Győr-Moson-Sopron megye

A dosszié további cikkei

 

Jóakarat hídja - Győr-Moson-Sopron megye

A dosszié további cikkei

Ezek is érdekelhetik