Taps Díj

2016.05.06. 20:22

TAPS-díj: Műfajok kavalkádja a siker titka

Szinte a bőség zavarával küzdött a Győri Nemzeti Színház ,,Az év előadása" díjra érdemes darabok kijelölésénél. Az első menetben győzött a sokszínűség, a közönség fogadtatása, a döntő azonban az lesz, szavazataival melyiket részesíti majd előnyben a nagyérdemű. A következőkben a kiváló darabok nem kevésbé jeles rendezői vallanak megvalósult elképzeléseikről.

Mohay Gábor

 

A hatalom magánya


A Jászai-díjas Bagó Bertalan szívesen alkalmaz színpadra álmodásaiban a megszokottól eltérő formákat. Megtapasztalhattuk ezt már a Salemi boszorkányoknál, majd bővelkedett meghökkentő megoldásokban a tavalyi Gogol-színmű, A revizor is. Hogy azután az idei évadban a Tizenkét szék szinte mindent „übereljen" abszurditásaival, a két írónak narrátorként, a hatalom képviselőjének pedig a közönség között elhelyezésével: „A néző sokszor már unja a valóság egy az egyben ábrázolását, igazából a humor képes őt elgondolkodtatni – mondja az 53 éves, 1986-tól színészként, filmes és színpadi rendezőként több tucat bemutatóhoz nevét adó művész. – Olyan ez, mint amikor a kisgyereknek a keserű gyógyszert valami édes kísérettel adják. Az Ilf–Petrov darabban a színház a színházban módszert alkalmaztam, a nézőtérrel kibontakozó párbeszéd csak látszólag improvizatív, inkább tudatos szerkesztés hatása. A végén pedig ott a jelkép, hogy a tömegektől elrugaszkodó hatalom tud a kifejezés valódi értelmében magára maradni."


Fecseg a felszín 


A helység kalapácsa után a Csoportterápiát rendezte két esztendeje Simon Kornél, utóbbi éppen két éve van műsoron, jóformán a kertek alól tört előre a népszerűségi lista élére. Hónapok óta játsszák a 4x100-at is, a 40. évében járó rendező legnagyobb sikere azonban minden kétséget kizáróan a Primadonnák, amelyre a meghirdetett műsornaptár pillanatában el is fogynak a belépők. „Két férfi nőnek beöltözése már önmagában komikus, viszont a bohózatnak is lehet többletértéke, drámai feszültsége. A mű kulcsfigurája ugyanis a jobb sorsra érdemes Meggie, aki a szürke kisvárosi életet neki szánó pap helyett inkább a vágyait megtestesítő színészhez akar tartozni. Ahhoz, aki a könnyű pénzszerzés reményében csal, de szerelméért képes feladni tisztességtelen terveit. Nincs ennél különb lehetőség az emberi motivációk ábrázolásához" – foglalja össze munkáját a kazincbarcikai származású színész-rendező, a kettős szereposztású főszerep egyik alakítója: az új szezonban a Woody Allen-féle Semmi pánik!-ot rendezi, melynek öt éve szereplője volt a Centrál Színházban.  


Drámára musical


Régi kapcsolat fűzi Szűcs Gábor színész-rendezőt a győri színházhoz, az elmúlt évtizedben kevés olyan éves műsort találni, hogy valamelyik darab végén ne szerepeljen rendezőként a neve. Az idén a TAPS-díjra jelölt A muzsika hangja színpadra állítását jegyzi. „A színházcsinálók kevésbé tartják kihívásnak az egyszerűséget, ez a nemrégiben ötvenéves musical pedig banálisan egyszerű lenne, ha nem 

Hollywood egyik remek szerzőpárosa alkotta volna, zseniális megzenésítéssel" – rögzíti rendezői elképzelését. A háború árnyékában játszódó romantikus történet a hét gyermeke nevelését apácára bízó özvegy ezredessel hamar belopta magát a nézők szívébe: „Sok-sok dráma után megszerettem a zenés darabokat, a tavalyi győri Varázsfuvola után jövőre is vállaltam opera rendezését – egészíti ki a 46 éves rendező, február óta a Pécsi Országos Színházi Találkozó fesztiváligazgatója. – Az egyik műfajjal pihenem ki a másikat, a zenés például egészen más metodikát kíván, és ennek rendszerét sokéves együttes munkával alakítottuk ki Kováts Gergely Csanád koreográfussal."  


Modern klasszikus


„Már esztendővel korábbi rendezésemnél feltűnt, hogy a győri közönség meglepően kedvező fogadtatásban részesíti A windsori víg nőket, ezért döntöttem úgy, hogy a következő Shakespeare-darabot, a Vízkereszt, vagy bánom is ént is hasonlóan modern formai elemekkel próbálom megvalósítani. Kiderült, a huszonegyedik századi absztrakciók, az új és modern hang és látványvilág itt is működik, különösen a fiatalok körében sikerült megszerettetni az alkotást. Persze, kellett hozzá a színészi csapat teljesítménye, hiszen a színház legjobb erőit állította csatasorba" – értékelt a keddi, már az új évadra szóló olvasópróba előtt Valló Péter. Márpedig a Kossuth-, Jászai-díjas, érdemes művész rendező tapasztalatának érdemes hinni, több mint négy évtizedes pályáját egyaránt kíséri sikeres prózai és zenei, klasszikus és modern színdarabok bemutatása, kis túlzással Battonyától Nemesmedvesig az ország legtöbbet foglalkoztatott szakembere. A TAPS-díjra jelölést szinte 66. születésnapjára kapta, de már előretekint, a szeptemberi első győri bemutatót, a Farkasok és bárányokat készíti elő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!