TAPS-díj: Világot jelentő bábszínházi deszkák

Fröcskölő lábak

A néptáncban elismert Fitos Dezső és Kocsis Enikő alkotópárosnak nem ez az első munkája a Vaskakas Bábszínházban. Emlékezetes közös alkotásuk volt A suszter álma, amelyet néhány éve a New York-i Off-Broadwayn is nagy sikerrel adtak elő. „Férjemmel, Fitos Dezsővel elsősorban táncművészeket koreografálunk – magyarázza Kocsis Enikő, a győri „Víz, víz, tiszta víz – fröcskölő táncok 18 lábra" produkció egyik rendezője. 

– Ebben az előadásban kilenc színészt kellett megtáncoltatnunk, és az eredmény nyomán újra bebizonyosodott, hogy milyen izgalmas világ tud létrejönni a tánc- és a bábművészet közös munkája során. A darab fantasztikus zenéjét ifjú Csoóri Sándornak és a Buda Folk Bandnek, valamint olyan nagyszerű muzsikusoknak köszönhetjük, mint Bede Péter, Bősze Tamás, Brasnyó Antal és Ferenczi György." A Harangozó-díjas házaspár örömmel állapította meg, hogy a színészeket is meg lehet táncoltatni, nyitottak az új befogadására, miként az április 10-i bemutató óta eltelt előadások igazolják. És akad még egy nem lebecsülendő hozadéka a közös produkciónak: „A legfontosabb szempont természetesen a gyerekek reakciója – teszi hozzá Kocsis Enikő –, ők pedig élvezik a mesét, tetszésnyilvánításuk egyértelmű visszajelzése a zene és a tánc felszabadító hatásának, bárkit, így a felnőttek lelkét is megérintő kortalan őserejének."

Varázslat és valóság

A Rézhegyek királynője című produkció viszont azért újdonság, mert a ma divatos formabontással ellentétben klasszikus és retró jegyekkel hódít. „Többször játszottam Győrben is, köztük éppen hat éve Taminót A varázsfuvolában, de azért meglepett, amikor tavaly Kocsis Rozi igazgató és Tengely Gábor főrendező úgymond megkínáltak egy zenés előadás színrevitelével – emlékszik vissza az indulásra Bercsényi Péter. Nyolc éve végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakának báb tagozatát, hét évig volt tagja a Budapest Bábszínháznak, jelenleg szabadúszó. – A választáshoz szabad kezet kaptam és végül azért döntöttem az év előadására jelölt darab mellett, mert édesanyám közvetítésével Pavel Bazsov meséje gyerekkorom meghatározó élménye volt." Az 55 perces előadás valódi együttműködésben valósult meg a novemberi premierre, az újdonsült rendező pedig már azt is jelentős eredménynek tartja, hogy felkerült a TAPS-díj jelöltjei közé. „Remekül sikerült a zenei választás, Melis László tizenkét tételes szvitje önállóan is megállná a helyét, de pontosan a kívánt ritmust adja a Jeli Viktória dramaturg, Michac Gábor tervező által kreatívan segített produkciónak, amelyben azt hiszem, a kifejezés pozitív értelmében tér vissza a varázslat és a valóság keveredése" – foglalja össze rendezését Bercsényi Péter.

Alkotó fantáziával

A Vaskakas hirdetésére öt éve már jelentkezett Bora Levente, ám az idei év legígéretesebb alakításának egyik jelöltje akkor nem felelt meg a meghallgatáson, igaz, más karaktert keresett a társulat. Azután időközben részt vállalt a Hanyistók, avagy a grófkisasszony és a lápi szörny története című jól sikerült győri előadásban, akkortájt már letette névjegyét a Budapest Bábszínházban, nemcsak játszotta, értette is a bábok használatának szimbólumait. Egyébként a fővárosi Új Színház stúdiójában végzett, fővárosi és vidéki színházaknál, alternatív társulatoknál bábmozgatással, tárgyanimációval élte tanulóéveit, három éve szerződött Győrbe.

Bora Levente az idei év legígéretesebb alakításának jelöltje.

„Azóta rengeteg munkával új hatások értek és elmondhatom, otthonra találtam a városban – mondja a 26 éves, debreceni származású bábszínész. – Azt hiszem, nincs abban túlzás, hogy élvezet egy olyan helyen dolgozni, amelyik kilencedik alkalommal szervezi közmegelégedésre az országos hírű Győrkőcfesztivált. Emlékezetes előadásokhoz adhattam a nevemet szakmailag kiváló gárdában, amelynek az új épülettel tovább bővülhetnek a lehetőségei. Elérhető célokért dolgozunk, kiteljesedhetnek az alkotó fantáziák, s ez együttesen hozza létre azokat az előadásokat, amelyek az egész bábszínházi csapatot dicsérik. Ezekben nekem is részem van, s talán ezért izgalmas életem első díjra jelölése…" 

Szerencsés váltás

Abban talán nincs már semmi meglepő, hogy a kategória másik jelöltje ugyancsak debreceni. Ráadásul egy lakást bérel nekik a bábszínház, s a majdani eredmény ismeretében aligha fog ajtót mutatni a nyertes a másodiknak… Persze a 30 esztendős Vitányi-Juhász István pályája azért egészen másként írta a kanyarulatokat, amíg a Vaskakas utcájába érkezett: „Hétévesen az Alföld Gyermekszínpadnál, majd a Főnix Diákszínpadon szerepeltem, aztán Budapest, utána a Kaposvári Egyetem színművészeti szaka következett – meséli.

Vitányi-Juhász István a Vaskakas Bábszínház egyik TAPS-jelöltje.

– A már megszűnt Bárka Színházat követően két évig az egri Harlekin Bábszínháznál tanultam meg a szakma alapjait." A bábjáték iránti vonzódását táplálta a kaposvári Csiky Gergely Színházban A kis hableány félig báb-, félig élő feldolgozása, és amikor egri időszaka végén Kocsis Rozi Győrbe hívta, nem sokat teketóriázott a válasszal: „Megfogott a bábszínház, rátaláltam tevékenységem értelmére – összegzi személyes ars poeticáját. – A Vaskakas nem volt előttem ismeretlen, megtiszteltetésnek vettem az ajánlatot. Úgy érzem, a lassan két év után elmondhatom, hogy kollégáim befogadtak, és immár teljes jogú társulati tagként kell megfelelnem a magas szintű elvárásoknak, mint például a János vitéz főszerepének. Ebben segített, hogy mindig csapatjátékosnak tartottam magamat."